SZEMPONT
A Rovatból

Prigozsin napja – egy nap alatt lett hősből áruló, és felbecsülhetetlen szolgálatot tett Ukrajnának

Ukrajnának most kellene odacsapni, mondja Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő, aki szerint a fronton harcoló orosz katonák teljesen elbizonytalanodhattak.
Fischer Gábor - szmo.hu
2023. június 25.



2023 június 24. úgy vonul be a történelembe, amikor egy zsoldosvezér lázadása tartotta izgalomban Oroszországot. Utoljára 1991-ben volt puccskísérlet, akkor még a Szovjetunióban, ami ugyancsak megbukott. Az akkori hatalomátvételi kísérlet egyes részleteit ma sem látjuk tisztán, akkor is hirtelen és váratlanul adták fel pozícióikat a puccsisták. Ahogy most tette Prigozsin, amikor este bejelentette visszavonulását.

A Wagner vezére Belaruszba távozhat, a büntetlenség ígéretével. Kérdés persze, milyen magasak arrafele az épületek, mennyire csúszósak a párkányok. A furcsa nap pár tanulságáról Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértővel beszélgettem.

– Lehetett volna ebből polgárháború vagy puccs? Mit láttunk?

– Polgárháborúvá akkor válhatott volna, ha jól láthatóan sokan csatlakoznak Jevgenyij Prigozsinhoz és csapataihoz, de tömeges átállásokat nem láttunk. Itt-ott, elsősorban ugye Pszkov környékén a határőrök, illetve a katonák megadták magukat, még az is lehet, hogy néhányan csatlakoztak a csapatokhoz, azonban politikusok részéről nem láttunk ilyet, azt sem láttuk, hogy az orosz lakosság, az orosz társadalom valamilyen módon kifejezte volna támogatását ehhez az akcióhoz.

Katonai puccskísérletről beszélhetünk, egy egyébként illegális fegyveres alakulat részéről. Hiszen a Wagner csoport nem törvényesen működik, mert az orosz alkotmány nem ismeri a zsoldoscsoportok működését. Az más kérdés, hogy eddig mégis működhetett.

Tehát ez egy katonai puccskísérlet volt, lehetett volna belőle polgárháború, ha különböző politikai, társadalmi csoportok csatlakoztak volt hozzá, de ilyen nem történt.

– Na, de ha puccskísérlet, egy ilyen zsoldos hadsereg képes lehetett volna sikeres puccsot végrehajtani? Vagy ez csak kalandor akció volt, aminek úgyis egy vége lehetett csak?

– Oroszországban bármi lehet, tehát nem lehet egyértelműen kijelenteni semmit. Az orosz történelem során számos példát láttunk erre.

A bolsevikok is úgy kerültek hatalomra, hogy egyébként egy teljesen marginális, a lakosság csak egy kis részének támogatását élvező csoportról volt szó.

Bendarzsevszkij Anton

– Akkor talán nem véletlen volt, hogy a Putyin is a bolsevikokat emlegette.

– Igen, ő az 1917-es évet emlegette, elsősorban nem is a bolsevik, hanem a polgárháborús párhuzam miatt. Azt mondta, hogy ez hátbaszúrás, hasonló 1917-hez. Oroszország akkor is háborút vívott, részese volt az első világháborúnak. A bolsevikok hatalomra kerülése után viszont polgárháború indult, amely több évig tartott. Putyin elsősorban ezt a polgárháborús párhuzamot emelte ki, hogy el kell kerülni Oroszország szétesését, a polgárháborút.

– Nem láttunk nagy ellenállást, miközben Prigozsin csapatai már Moszkva közelébe jutottak.

– Ez azt mutatja, hogy talán rendelkezhetett támogatással valahol az orosz hatalmon belül, ami lehetett valamilyen titkosszolgálat, akár az FSZB, vagy a Roszgvargyija (Orosz Nemzeti Gárda), nem tudni. Az ellenálláshiány, ez a fajta gördülékenység mutathatja azt is, hogy

ez egy régóta kigondolt terv volt, nem spontán akció, heteken vagy akár hónapokon keresztül tervezhette Prigozsin ezt a fordulatot.

De simán jelenthet csak annyit, hogy akkora a meglepetés és a káosz az orosz vezetésben, hogy egyszerűen nem tudtak mit lépni. Ez utóbbi esélyét viszont csekélyebbre tenném. Moszkvában, Kremlben mindenre vannak tervek. Láttuk 2014-ben, az ukrán belpolitikai káosz idején is volt egy terv a Krím-félsziget elfoglalására. Azt gondolom, hogy itt is kellett lennie terveknek, akár ilyen fegyveres puccskísérletre, vagy mondjuk Moszkva védelmére.

– Csakhogy 16 hónapja tart a háború. Ez azért egy másik helyzet, mint '14-ben. Nem arról van szó, hogy a társadalom demoralizáltsága jutott egy olyan szintre, ami miatt ellenállás nélkül nyomulhatott Moszkva felé a Wagner?

– Az látszik, hogy például az nem segít az orosz vezetésnek, hogy gyakorlatilag egy éven keresztül Prigozsin és a Wagner csoport egyfajta hősökké váltak, miközben az orosz katonai vezetésben nem voltak ilyen kiemelkedő médiaszemélyiségek. Egy Geraszimov, vagy Sojgu nem volt az előtérben, nem hallottuk őket rendszeresen nyilatkozni. Az orosz védelmi minisztérium részéről is van egy hivatalos szóvivő, Konasenkov, aki mindig elmondta az aktuális számokat és az aktuális fejleményeket. Sojgu nem szerepelt a nyilvánosságban. Nyilván ez amiatt is volt, mert nem voltak túl nagy sikerek eddig.

Prigozsin töltötte be a sikeres médiaszemélyiség szerepét. Kialakult egy kép, hogy a Wagner csoport az orosz haderővel szemben egy nagyon jól kiképzett, hozzáértő, kvázi elit alakulat.

Prigozsinnak engedték meg, hogy az elítéltek között toborozzon. Egész Oroszország tele volt Wagneres plakátokkal, ahol önkénteseket toboroztak. Elterjedt a Wagneres muzsikusok kifejezés. Egészen hihetetlen hírnévre tett szert a Wagner-csoport és Prigozsin. Pedig korábban, amikor megvádolták azzal, hogy esetleg ő volt a Wagner csoport alapítója és vezetője, akkor beperelte ezeket a lapokat, és megnyerte az orosz bíróságon a pereket.

24 óra alatt ekkorát fordítani az imázson, azt mondani, hogy ők nem hősök, hanem hazaárulók és gyilkosok, ezt azért nehéz eljátszani.

Például azok a katonák, akik a határon Rosztovnál szembekerültek a Wagner csoporttal, nyilván azt gondolták, hogy itt a legütőképesebb egységekről van szó, akkor nem fognak ellenállni nekik. A lakosság körében is nehéz volt valamiféle ellenállást várni, amikor egy nagyon jól felépített imázs alakult ki erről a csoportról.

– Prigozsin mennyire tudta megfordítani a saját magáról kialakult képet? Eddig a háború mellett állt mellszélességgel, de legutóbb azt nyilatkozta, hogy ez az egész háború egy fatális tévedés volt.

– Teljes mértékben a háború ellen fordult. Ez így van.

– Ez őszinte? Vagy itt simán csak arról volt szó, hogy az ő hatalmi érdekei már ezt a szöveget kívánták?

– Nincs teljes mértékű ellentmondás, az idei nyilatkozatai már nagyjából ezt tükrözték. Például amikor volt a nagy vita a védelmi minisztériummal, hogy nem adnak lőszereket. Akkor nagyon keményen nekiment a védelmi minisztériumnak. Amikor a védelmi minisztérium azt mondta, hogy a következő hónapokban elfoglalják a Donbaszt, akkor Prigozsin azt mondta, hogy legalább három év, mire elérik a Donyeck adminisztratív határát.

– Az Ukrajnában harcoló alakulatok moráljára milyen hatással lehet egy ilyen felfordulás az anyaországban?

– Ha az ukrán haderő helyében lennék, akkor most azonnal betámadnék minden erővel. Azt tudni lehet, hogy az eddigi ellentámadások során, a jelek szerint kettő vagy három dandárt használtak fel a tizenkét felkészített dandárból, tehát az ukrán haderő nagy része még ott van tartalékban, nem használták fel. 8, 9 vagy akár 10 felhasználható dandárról van szó.

Az ukrán vezetés helyében most csapnék oda a frontra, hiszen az orosz katonák is teljesen elbizonytalanodtak.

Ukrajnában védekezésben vannak, miközben azt hallották Prigozsintól, hogy hiábavaló ez az egész háború. Talán még mindig nem biztosak benne, hogy a következő napokban a jelenlegi orosz hatalom megmarad-e. Ennek így is demoralizáló hatása van, hogy Prigozsin akciója sikertelen volt. Az ukrán katonák pedig most magabiztosabbak, hisznek, vagy reménykednek benne, hogy Oroszország most valahogy megváltozhat.

– Az, hogy készültek-e vagy sem, onnan fog kiderülni, hogy megindul-e egy ilyen ukrán támadás.

– Így van.

– Elképzelhető-e egy első világháborús forgatókönyv? Akkor is az történt, hogy az oroszországi belpolitikai fejlemények hatására gyakorlatilag szétesett, és egy tömeges dezertálás folytán elpárolgott az orosz haderő.

– Így van. Ők ugye, idő előtt be is fejezték, ki is szálltak az első világháborúból.

– Történhet tömeges dezertálás Ukrajnában, ami megvívhatatlanná teszi a háborút?

– Ehhez szerintem sikerek kellenek. Biztos, hogy az orosz katonák is feszülten figyelik a híreket.

Az nyilván nem jó jel az orosz hatalomra nézve, hogy nem tudták elfojtani csírájában a Prigozsin-féle lázadást, hanem eltelt 24 óra, mire Prigozsin Moszkva alatt feladta.

Ahhoz viszont, hogy mondjuk tömeges dezertálás kezdődjön, olyan eredmények kellettek volna Prigozsintól, hogy látszódjon, itt tényleg inog a hatalom, és tényleg lehet ebből valami. Azonban ez az akció itt elbukott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk