PREMIER: megjelent MADDOW új EP-je, akinek világhírű DJ-k pörgetik a zenéjét
A budapesti bázisú elektronikus zenei producer és DJ, MADDOW nevét itthon kevesebben ismerik, pedig olyan, igazi A-kategóriás DJ-k figyeltek fel tehetségére, mint Tiesto, Alesso vagy éppen Diplo. Back in the Club című új EP-je pedig Don Diablo kiadójának, a Hexagonnak gondozásában jelenik meg.
MADDOW (polgári nevén Kis Richárd) jelenleg az egyik legsikeresebb feltörekvő hazai house producer, aki nyáron Ludmilláék társaságában mutatta be első nagylemezét, zenéjéért pedig túlzás nélkül egymás után kapkodnak a legnagyobb elektronikus zenei kiadók. Az elmúlt időszakban már jó párnál sikerült zenéket megjelentetnie, például Hardwell, Nicky Romero vagy a Brohug kiadójánál, az igazi áttörést pedig a Tiesto vezette Musical Freedomos dala, a Get Down hozta meg.
“Úgy gondolom, szakmailag egy nagyon magas színvonalat képvisel ez a kiadó, és fantasztikus, hogy sikerült ezt a szintet megütni és világsztárok mellett látni a nevemet. Nincs megállás, már készülnek az új dalok a Musical Freedomhoz. Ami nagyon büszkévé tesz, hogy ehhez a dalhoz a barátnőm (aki szintén producer, Manela néven tevénykedik), kölcsönözte a hangját.”
MADDOW - Back in the Club című EP-jét ide kattintva hallgathatod meg.
Egyébként nem ez volt az első alkalom, hogy MADDOW és Manela közös tracken dolgozott: tavaly megjelent Potion című daluk elképesztő sikereket ért, a világon a 66. legjátszottabb dal volt DJ-k által. Oliver Heldens, Tiesto, Alesso, Morgan Page, és Kryder azóta már folyamatosan játsszák a zenéit, illetve már a kiadójuktól is érkezett megkeresés, de annyi helyen feltűnt a dal, hogy még Diplo is rábukkant, és játszotta a műsorában.
“Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ekkorát fog menni, csak fogtuk a fejünket, hogy mennyi ember kezdte el játszani a műsoraiban. Minden reggel úgy keltem fel, hogy megnéztem, hogy éppen ki rakta be a Potiont. Már elképesztően várom, hogy élőben is lejátszhassam.”
Bár felmerülhet bennünk a kérdés, hogy egy magyar srác zenéi hogy jutnak el a legismertebb nemzetközi DJ-khez, a válasz igencsak egyszerű: addig tanulta a szakmát, amíg nemzetközi minőségű zenéket nem tudott készíteni. Innentől pedig már csak az volt hátra, hogy demóit teljesen ismeretlenül elküldje a legnagyobb kiadóknak, szerte a világban.
“Mielőtt megjelent volna Potion semmilyen kapcsolatom nem volt, de azóta rengeteg ajtó kinyílt. Privát üzenetben vagy emailben szoktam kapni üzeneteket több híresebb producer/DJ-től (Oliver Heldens, Morgan Page, Kryder, Fedde Le Grand), hogy küldjem a zenéket és alig várják, hogy játszhassák. Azóta velük nagyon jó kapcsolatot ápolok.”
A mesébe illő nemzetközi sikereket tehát a 2020-as év hozta meg MADDOW számára, most megjelenő Back in the Club EP-je pedig Don Diablo kiadójánál, a Hexagonnál debütál, és a jövőben is jó néhány izgalmas együttműködés van kilátásban, hiszen friss trackjeit tényleg tárt karokkal várják a legmenőbb világsztár DJ-k.
Hosszútávú tervei közt - természetesen amint a körülmények engedik, a fellépések mellett - híres produceri/énekesi együttműködések, illetve zenei szoftverek fejlesztése is szerepel.
MADDOW (polgári nevén Kis Richárd) jelenleg az egyik legsikeresebb feltörekvő hazai house producer, aki nyáron Ludmilláék társaságában mutatta be első nagylemezét, zenéjéért pedig túlzás nélkül egymás után kapkodnak a legnagyobb elektronikus zenei kiadók. Az elmúlt időszakban már jó párnál sikerült zenéket megjelentetnie, például Hardwell, Nicky Romero vagy a Brohug kiadójánál, az igazi áttörést pedig a Tiesto vezette Musical Freedomos dala, a Get Down hozta meg.
“Úgy gondolom, szakmailag egy nagyon magas színvonalat képvisel ez a kiadó, és fantasztikus, hogy sikerült ezt a szintet megütni és világsztárok mellett látni a nevemet. Nincs megállás, már készülnek az új dalok a Musical Freedomhoz. Ami nagyon büszkévé tesz, hogy ehhez a dalhoz a barátnőm (aki szintén producer, Manela néven tevénykedik), kölcsönözte a hangját.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az év legfeszültebb filmje megmutatja, mi történne, ha atomrakétát lőnének ki az USA-ra – A Feszült helyzet izzasztóan reális veszélyekkel paráztat
A bombák földjén és A bin Láden-hajsza rendezője remek színészek segedelmével hozza ránk a frászt, s veti fel, hogy milyen gyorsan véget érhet az általunk ismert világ.
Az első Oscar-díjas női rendező, Kathryn Bigelow új filmje ijesztően reális és hiteles képet fest korunk egyik legnagyobb félelméről: mi történik akkor, ha valahonnan (nem tudni pontosan, honnan) kilőnek egy nukleáris rakétát az Egyesült Államokra? Izgalmas alapvetés.
És nem tipikus feldolgozás.
A Feszült helyzet ezzel indul, bemutatva az USA nemzetbiztonsági és egyéb szerveinek működését, pontosabban, hogy miként is kezelnek egy ilyen helyzetet. Sőt, mindjárt három szempontot kapunk.
Az elsőben egy reggel Olivia Walker kapitányt (Rebecca Ferguson) arról tájékoztatják a Fehér Ház hadműveleti központjában, hogy egy csendes-óceáni figyelmeztető radar egy azonosítatlan rakétaindítást észlelt, s meglepő módon nem az indításkor, hanem már repülés közben észlelte azt. Eleinte észak-koreai rutintesztnek vélik, a helyzet azonban ijesztő fordulatot vesz, amikor a rakéta alacsony pályára áll, a számítások szerint pedig 20 percen belül becsapódik az Egyesült Államok területén, konkrétan Chicagóban.
Elindul a videókonferencia a hadműveleti központ, a Pentagon és a fegyveres erők különböző parancsnokságai között, amelyhez utoljára maga az elnök (Idris Elba) csatlakozik. Elindítanak két földalapú elfogórakétát (GBI) is, hogy semlegesítse a nukleáris robbanófejet, közben pedig elkezdik evakuálni a fontos személyeket. Egy ponton, nem sokkal a rakéta becsapódása előtt, amikor az elnöknek egy a világ sorsát meghatározó döntést kell meghoznia, elsötétül a kép, majd visszaugrunk 30 percet az időben, és átváltunk a következő nézőpontra.
A másodikban a STRATCOM parancsnoka, Anthony Brady tábornok (Tracy Letts) értesül a kilövésről, és csatlakozik a többi fél konferenciájához, miközben a helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Baerington (Gabriel Basso) fontolóra veszi, hogy a támadást Észak-Koreának tulajdonítsa, így a Nemzetbiztonsági Ügynökség szakértőjéhez, Ana Parkhoz (Greta Lee) fordul.
Ő pedig arra következtet, hogy Észak-Korea képes tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákat használni. Azonban egyik fél sem képes egyértelműen beazonosítani a rakéta eredetét.
A harmadik nézőpontban pedig már az elnök áll a középpontban, akit egy kosárlabdameccsen tájékoztatnak a nukleáris veszélyről. A Titkosszolgálat azonnal evakuálja, a kocsiban, majd a helikopteren pedig Baerington és Brady véleményét figyelembe véve érzelmileg összeomlik, hiszen egy olyan döntést kell meghoznia, ami megpecsételheti a világ sorsát: vajon mérjen-e válaszcsapást a támadó országra, noha senki sem biztos, melyik országról is van szó.
Kathryn Bigelow-ról azt eddig is tudtuk, hogy ért a suspense-hez. A pattanásig feszült pillanatok és atmoszféra mestere ő, amit a 2009-es A bombák földjénben (amiért a filmtörténelemben elsőként megkapta a legjobb női rendező Oscar-díját, azóta pedig még ketten követték őt: Chloe ZhaoA nomádok földjéért és Jane CampionA kutya karmai köztért) és a 2012-es Zero Dark Thirty – A bin Láden-hajszában is bizonyított. A Feszült helyzet azonban abban elüt e két filmtől, hogy most nem megyünk ki terepre, főként szoba- és terembelsőkben játszódnak a jelenetek, a csodás sztárgárdának köszönhetően (olyan további színészek tűnnek még fel a fent felsoroltakon kívül, mint Jason Clarke, Jared Harris, Anthony Ramos, Jonah Hauer-King, Moses Ingram, Brian Tee, Willa Fitzgerald vagy Kaitlyn Dever) azonban nem is hiányoznak a nagyszabású külsők és/vagy katonai bevetések.
Nincs is ezekre idő, hiszen mindegyik szempont bő félórát fed le, a rakéta észlelése után pedig mindössze 19-20 perc van a becsapódásig, tehát ennyi idő áll rendelkezésre feldolgozni a válságot.
A Feszült helyzet nézői közül biztosan sokan csalódottak lesznek a lezárás miatt, Kathryn Bigelow azonban sosem az olcsó hatásvadászatra utazott. Noah Oppenheim (Az útvesztő, A beavatott-sorozat: A hűséges, Jackie, Nulladik nap) forgatókönyve alapvetően azért elképesztő, már látszólag ijesztően hitelesen mutatja be a legfelsőbb amerikai szervek protokolljait, s ebben leledzik legfőbb érdkességfaktora is: megláthatjuk, hogyan működik a zárt ajtók mögött (ahova a legtöbbünknek sosem lesz esélye bekukucskálni) egy ilyen helyzet felismerése és kezelése.
Az év egyik legfeszültebb filmjéről van tehát szó, amely azonban a válaszadás helyett inkább (jogos) kérdéseket vet fel, és meglegyint minket egy olyan, az általunk ismert világot elpusztító szcenárióval, amely a valóságban is könnyedén bekövetkezhet.
Ebben áll a film ereje, és nem abban, hogy robbanásokat, várospusztítást és katonai hadmozdulatokat vagy gombafelhőket mutogasson.
Stílusában épp emiatt leginkább talán a Tizenhárom nap: Az idegháború című 2000-es Kevin Costner-filmhez hasonlít, amelyben a Kennedy-adminisztráció próbálja kezelni 1962-ben a kubai rakétaválságot, amikor könnyedén kirobbanhatott volna a III. világháború. A Feszült helyzet is ezt a lehetőséget veti fel: egy atomháborúét, csak már a modern korban. Egy olyanban, amikor mindenkinek viszket az ujja, s a legfőképp azoké, akik meg is tudnak nyomni néhány végzetes gombot…
Az első Oscar-díjas női rendező, Kathryn Bigelow új filmje ijesztően reális és hiteles képet fest korunk egyik legnagyobb félelméről: mi történik akkor, ha valahonnan (nem tudni pontosan, honnan) kilőnek egy nukleáris rakétát az Egyesült Államokra? Izgalmas alapvetés.
És nem tipikus feldolgozás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ganxsta Zolee a Facebookon tudatta, hogy kedden elhunyt édesanyja, Kassai Ilona, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.
Az 59 éves rapper szerda este osztotta meg a hírt, egy közös fotóval és szívszorító sorokkal búcsúzott, vette észre a Blikk.
„Tegnap este drága Édesanyám, Kassai Ilona az angyalok közé került, a Mennyek országába. Egy igazi művész volt, és a legjobb anya. Köszönöm mindenkinek, aki most egy picit megemlékezik róla a szívében”
Életének 92. évében elhunyt Komjáthy György EMeRTon-díjas és Fonogram szakmai életműdíjas magyar zenei szerkesztő, a Magyar Rádió volt munkatársa – közölte családja a közösségi médiában.
Komjáthy 1952–1959 között a Bartók Béla Zenei Szakközépiskola orgona-zeneszerzés-népzene szakán tanult, majd 1958–1993 között a Magyar Rádió technikai rendezője, majd zenei szerkesztője volt. 1964–1998 között a Vasárnapi koktél, 1965–1993 között a Csak fiataloknak, 1970-től a Töltsön egy órát kedvenceivel, 1971-től a 25 perc beat és A beat kedvelőinek című műsorok szerkesztője volt.
1986–1997 között a Danubius Rádió zenei szerkesztője volt, az utolsó három évben már nyugdíj mellett. 1999-től a Sláger RádióNem csak fiataloknak című kívánságműsorának társszerkesztője.
Gyermekei így emlékeztek meg róla: „Szeretted az életet, imádtad a családodat, rajongtál a hobbidért, a zenéért, munkádért. Öt hete még aktívan dolgoztál – ahogy mondtad. Azt tervezted, hogy a rádiózás 100 éves születésnapján virágot teszel második otthonod, a Bródy Sándor utca 5-7 épületéhez. Sajnos december 1-jén már nem lehetsz ott.”
Életének 92. évében elhunyt Komjáthy György EMeRTon-díjas és Fonogram szakmai életműdíjas magyar zenei szerkesztő, a Magyar Rádió volt munkatársa – közölte családja a közösségi médiában.
Komjáthy 1952–1959 között a Bartók Béla Zenei Szakközépiskola orgona-zeneszerzés-népzene szakán tanult, majd 1958–1993 között a Magyar Rádió technikai rendezője, majd zenei szerkesztője volt. 1964–1998 között a Vasárnapi koktél, 1965–1993 között a Csak fiataloknak, 1970-től a Töltsön egy órát kedvenceivel, 1971-től a 25 perc beat és A beat kedvelőinek című műsorok szerkesztője volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
