Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója 2018. február 13-án járt Izraelben, ahol személyesen fogadta őt Benjámin Netanjahu akkori miniszterelnök – írja a 444.
Bár a látogatás célja hivatalosan a terrorellenes együttműködés és a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítése volt, a Direkt 36 oknyomozói szerint nem sokkal a látogatás után kezdték el tömegesen használni magyarországi telefonszámok ellen a Pegasus programot.
Ebből még nem következik feltétlenül, hogy Czukor látogatásán egyeztek volna meg a szoftver adásvételéről – a kormány továbbra is tagadja, hogy bevetették volna –, azonban egy volt titkosszolgálati tiszt is arról beszélt a lapnak, hogy tudomása szerint 2018 elejétől kezdték el használni Magyarországon a Pegasust.
A külügyminisztérium a 444 megkeresésére azt közölte, Czukor a miniszterelnök külpolitikai tanácsadójaként utazott Izraelbe, így sem feladata, sem pedig mandátuma nem lehetett arra, hogy bármilyen, a szolgálatok működésével kapcsolatos kérdésben tárgyalásokat folytasson.
Indoklásuk szerint az egyeztetés célja az volt, hogy előkészítsék Orbán Viktor hivatalos izraeli látogatását, amire a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából került sor 2018. július 18-án.
Egy másik magyarázat szerint Czukort – aki jelenleg Svájcban dolgozik nagykövetként – azért fogadták ilyen magas szinte, mivel akkoriban Netanjahu töltötte be a külügyminiszteri posztot is.
Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója 2018. február 13-án járt Izraelben, ahol személyesen fogadta őt Benjámin Netanjahu akkori miniszterelnök – írja a 444.
Bár a látogatás célja hivatalosan a terrorellenes együttműködés és a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítése volt, a Direkt 36 oknyomozói szerint nem sokkal a látogatás után kezdték el tömegesen használni magyarországi telefonszámok ellen a Pegasus programot.
Ebből még nem következik feltétlenül, hogy Czukor látogatásán egyeztek volna meg a szoftver adásvételéről – a kormány továbbra is tagadja, hogy bevetették volna –, azonban egy volt titkosszolgálati tiszt is arról beszélt a lapnak, hogy tudomása szerint 2018 elejétől kezdték el használni Magyarországon a Pegasust.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A régóta bíróként dolgozó húgom felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük
A leendő miniszterelnök bemutatta a 16 fős Tisza-kormányt, amelyben sógora, Melléthei-Barna Márton kapja az igazságügyi tárcát. Magyar Péter a családi szerepvállalás miatt szigorú átláthatósági szabályokat is ígért.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy összeállt a leendő Tisza-kormány. A bejegyzésben közölte, hogy sógorát, dr. Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek, és ígéretet tett egy Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására. Bejelentette azt is, hogy bíróként dolgozó húga a férje és az ő kormányzati megbízatásának idejére felfüggeszti tevékenységét, hogy elkerüljék még a látszatát is a hatalmi ágak összefonódásának.
A bejelentéssel lezárult a kormányalakítási folyamat. Korábban már kiderült, hogy a közlekedési és beruházási tárca élére Vitézy Dávidot, a külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Orbán Anitát kérte fel. A 16 fős kabinetben helyet kapott többek között Lannert Judit (gyermek- és oktatásügy), Ruff Bálint (Miniszterelnökség) és Pósfai Gábor (belügy) is.
Magyar Péter szerint az új kormányzással „Magyarország nem lesz többé következmények nélküli ország”.
„Példátlan gyorsasággal találtuk meg az ország vezetésére legalkalmasabb embereket, akik saját területükön már mindvint bizonyítottak” – fogalmazott. Szerinte óriási feladat áll előttük, haladéktalanul el kell kezdeniük az ország rendbetételét, az uniós források hazahozatalát, a gazdaság beindítását, a közszolgáltatások fejlesztését, valamint a nemzet újraegyesítését és az igazságtételt.
„Világosan szeretném kimondani újra. Bárki, aki azt hiszi, hogy politikai támogatás, párthűség vagy személyes lojalitás felmentést vagy megbocsájtást jelent az elmúlt 20 év törvénysértései, visszaélései és a közvagyon sérelmire elkövetett cselekmények alól, az súlyosan téved” – szögezte le. Állítása szerint a törvény mindenkire egyformán vonatkozik majd, és az új Országgyűlés megalakulása után az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A célja egyértelmű: „Ami a nemzeti, az vissza fog kerülni a nemzethez. És aki a törvényt megsértette, annak számot kell adnia és felelnie kell a tetteiért.”
Magyar Péter közölte, a 16 miniszter felé egyértelművé tette, hogy másféle kormányzást vár el tőlük.
„A miniszterek nem a miniszterelnök, hanem a nemzet szolgái” – írta, hozzátéve, hogy a most kapott bizalom nem pozíciókról, hanem alázattal elvégzett munkáról szól.
Elismerte, hogy a miniszterelnök és egy kormánytag közötti családi kapcsolat aggályokat vethet fel, és a helyzet neki is komoly dilemmát okozott. Éppen ezért, állítása szerint, szigorú szabályokat vezetnek be. „A miniszterek döntései átláthatóak lesznek. Az összeférhetetlenségi helyzeteket nyilvánosan kezeljük. Ezek a szabályok mindenkire érvényesek lesznek. Rám is” – jelentette ki.
Az igazságügyi miniszteri posztra dr. Melléthei-Barna Mártont kérte fel, akinek személyéről már korábban is jelentek meg sajtóértesülések. Magyar Péter szerint a Fidesz lerombolta a jogállamot, ezért olyan embert keresett, akinek „a szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen”. Azt írta, a jelöltet egyetemista kora óta ismeri, és azóta bizonyítja rátermettségét és a jogállamiság iránti elkötelezettségét.
Arról is beszélt, hogy Melléthei-Barna Márton 2024 februárja óta a mozgalom tagja és egyik motorja, és jóval a közösséghez való csatlakozása után vette feleségül a húgát. Emiatt különösen fontosnak tartja, hogy munkáját a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett végezze.
A poszt végén egy személyes áldozatvállalást is bejelentett.
„Most a régóta bíróként dolgozó húgom is hoz egy újabb áldozatot, és a férje, illetve az én kormányzati megbízatásom idejére felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük” – közölte.
Zárásként azt írta, egy olyan korszakot zárnak le, amelyben az öncélú hatalom fontosabb volt a nemzet szolgálatánál, és egy olyat nyitnak meg, amelyben „a törvény, a tisztesség és a hazánkért érzett felelősség az iránytű”. Elismerte, hogy lesznek vitáik és hibáik, de amit vállaltak, azt megvalósítják. A Tisza-kormány azért fog dolgozni, hogy „visszaadjuk a hitet abban, hogy érdemes itt élni, dolgozni, jövőt tervezni és családot alapítani”.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy összeállt a leendő Tisza-kormány. A bejegyzésben közölte, hogy sógorát, dr. Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek, és ígéretet tett egy Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására. Bejelentette azt is, hogy bíróként dolgozó húga a férje és az ő kormányzati megbízatásának idejére felfüggeszti tevékenységét, hogy elkerüljék még a látszatát is a hatalmi ágak összefonódásának.
A bejelentéssel lezárult a kormányalakítási folyamat. Korábban már kiderült, hogy a közlekedési és beruházási tárca élére Vitézy Dávidot, a külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Orbán Anitát kérte fel. A 16 fős kabinetben helyet kapott többek között Lannert Judit (gyermek- és oktatásügy), Ruff Bálint (Miniszterelnökség) és Pósfai Gábor (belügy) is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Vagy már leszedtek?” – Németh Szilárd a bíróságon nem tudta, betölti-e még a posztját
A fideszes politikus tanúként jelent meg a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia elleni 534 millió forintos perben. Németh Szilárd a tárgyaláson több kulcsfontosságú kérdésre nem emlékezett.
„Most is az vagyok, jelenleg. Vagy már leszedtek? Nem tudom” – ezzel a válasszal reagált Németh Szilárd a Fővárosi Törvényszéken arra a kérdésre, hogy betölti-e még a Magyar Birkózók Szövetségének elnöki posztját. A fideszes politikus tanúvallomásával folytatódott a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia ellen indított 534 millió forintos kártérítési per.
Németh Szilárd megjelent a csütörtöki tárgyaláson, miután a bíró korábban az elővezetését is kilátásba helyezte.
A politikus a CsepelInfo beszámolója alapján a vallomásában több kulcsfontosságú kérdésre nem emlékezett – írta a 24.hu. Németh Szilárd nem tudta megmondani, hogy 2015-ben mi történt az önkormányzatban a pert indító Csepeli Birkózó Club pénzeivel, arra hivatkozva, hogy akkor már nem volt önkormányzati képviselő.
A pert a csepeli klub azért indította, mert álláspontjuk szerint eredetileg ők voltak a kedvezményezettjei azoknak az állami támogatásoknak, amelyeket Németh Szilárd alapítványa használt fel a csepeli Duna-partra tervezett akadémia felépítéséhez.
A per tétje 534 millió forint: a Csepeli Birkózó Club a 400 millió forintos támogatás összegét, valamint 134 millió forint kártérítést kér vissza.
A 24.hu összefoglalója szerint a klubvezetés azért engedte át a pénzeket, mert arra számítottak, hogy az új épület egy részét saját edzőcsarnokként használhatják majd. A Csepeli Birkózó Club álláspontja szerint azonban az akadémia elkészülte után olyan magas bérleti díjat kértek tőlük, amit nem tudtak kifizetni.
A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia és a Magyar Birkózók Szövetsége korábban politikai támadásnak nevezte az ügyet, és azt állította, hogy a felajánlott bérleti díj kedvezményes lett volna.
A mostani vallomás azért is figyelemre méltó, mert a per menetét korábban több technikai hiba is hátráltatta. Egy májusi tárgyalásról készült hivatalos videófelvétel ugyanis egy rendszerhiba miatt eltűnt, ami miatt az eljárást meg kellett ismételni.
Az ismételt tárgyaláson azonban ismét leállt a videórendszer, a bíró pedig maga is megjegyezte, hogy amióta a rendszerrel dolgozik, soha nem fordult elő hasonló.
A májusi tárgyalás felvételének eltűnése miatt az eljárást decemberre kellett megismételni, ahol ismét gond adódott a videórendszerrel.
„Most is az vagyok, jelenleg. Vagy már leszedtek? Nem tudom” – ezzel a válasszal reagált Németh Szilárd a Fővárosi Törvényszéken arra a kérdésre, hogy betölti-e még a Magyar Birkózók Szövetségének elnöki posztját. A fideszes politikus tanúvallomásával folytatódott a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia ellen indított 534 millió forintos kártérítési per.
Németh Szilárd megjelent a csütörtöki tárgyaláson, miután a bíró korábban az elővezetését is kilátásba helyezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült a kínai gigahitel titkos kamata, milliárdos díjat is fizettünk érte
Az Államadósság Kezelő Központ közérdekű adatigénylésre közölte a kínai hitel eddig titkolt pénzügyi feltételeit. A kamat változó, a 6 havi EURIBOR-hoz kötött, amihez 1,5 százalékpontos felár társul.
A jelenlegi kamatperiódusban évente 3,916 százalékos kamatot fizet a magyar állam az egymilliárd eurós kínai hitelre, amihez egy egyszeri, 0,8 százalékos díj is társult. Ez a költség a hitelösszeg 0,8 százalékát, vagyis 8 millió eurót, átszámítva több mint 3 milliárd forintot jelent.
Az eddig titkolt adatok az Államadósság Kezelő Központ válaszából derültek ki, amelyet a 444.hu közérdekű adatigénylésére adtak ki. A most nyilvánosságra hozott számok szerint a hitel változó kamatozású, a 6 havi EURIBOR-hoz van kötve, amelyhez 1,5 százalékpontos kamatfelárat kell fizetni.
A felvételkor a magyar államnak egy 0,4 százalékos szerződéskötési, valamint egy szintén 0,4 százalékos szervezési díjat is ki kellett fizetnie, ami összesen 8 millió eurós, vagyis több mint 3 milliárd forintos pluszköltséget jelentett.
A hároméves futamidejű, egymilliárd eurós hitelt a magyar állam 2024 áprilisában egy összegben hívta le a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól és a Bank of China magyarországi fióktelepétől.
A pénzt hivatalosan infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre lehet fordítani. A tőketartozást a futamidő végén, 2027 áprilisában kell egy összegben visszafizetni.
A teljes szerződést és annak minden mellékletét az állami adósságkezelő továbbra sem hozta nyilvánosságra.
A hitel létezésére 2024 júliusában derült fény, miután a sajtó kiszúrta az Államadósság Kezelő Központ statisztikáiban, kormányzati bejelentés nem előzte meg.
Azóta több közérdekű adatigénylés és per is indult a részletek megismeréséért, de a legfontosabb pénzügyi kondíciókat egészen mostanáig titokban tartották.
Az Államadósság Kezelő Központ a szerződés teljes kiadását azzal indokolja, hogy az aránytalanul sértené az állam pénzügyi és külpolitikai érdekeit.
A kínai hitel után is erős maradt a külső finanszírozási kényszer: 2025 júniusában az ÁKK új devizafinanszírozási tervet készített, amely az eredeti nettó 838 milliárd forint helyett 1685 milliárd forintos devizahitelfelvétel növeléséről döntött.
A kormány korábban azzal védte a megállapodást, hogy a pénzügyi feltételek kedvezőek. Varga Mihály akkori pénzügyminiszter szerint a hitelről „a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban” állapodtak meg. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a kormányinfón vitatta, hogy a hitel gigahitelnek minősülne.
A kritikusok ezzel szemben a titkolózást kifogásolták, és szerintük a kínai finanszírozás növeli Magyarország kínai kitettségét. Azt is felvetették, miért nem az uniós helyreállítási alap kedvezményes hitelkerete jelentett megoldást, amelyhez Magyarország módosított terve szerint 3,9 milliárd eurónyi hitel is tartozik, de a kifizetések feltételekhez kötöttek.
Varga Mihály akkori pénzügyminiszter szerint a hitelről „a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban” állapodtak meg.
A mostani ügy nem előzmény nélküli. A kormány a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását szintén kínai hitelből finanszírozza, a projekthez kapcsolódó iratokat pedig tíz évre titkosították. Bár 2026 februárjában a teherforgalom elindult a magyar szakaszon, a személyforgalom indítása a legfrissebb hírek szerint továbbra is csúszik, részben műszaki problémák miatt.
Hasonlóan jártak el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának ügyében is, ahol a nyilvánosságra hozott dokumentumokból a kormány éppen a kínai hitelfelvételre vonatkozó részeket kitakarta. A kínai forrásokból finanszírozott nagyberuházások komoly politikai vitákat is kiváltottak, Vitézy Dávid például a reptéri gyorsvasút terve kapcsán arról beszélt, „Budapestet nem szabad Kína játszóterévé tenni”.
A jelenlegi kamatperiódusban évente 3,916 százalékos kamatot fizet a magyar állam az egymilliárd eurós kínai hitelre, amihez egy egyszeri, 0,8 százalékos díj is társult. Ez a költség a hitelösszeg 0,8 százalékát, vagyis 8 millió eurót, átszámítva több mint 3 milliárd forintot jelent.
Az eddig titkolt adatok az Államadósság Kezelő Központ válaszából derültek ki, amelyet a 444.hu közérdekű adatigénylésére adtak ki. A most nyilvánosságra hozott számok szerint a hitel változó kamatozású, a 6 havi EURIBOR-hoz van kötve, amelyhez 1,5 százalékpontos kamatfelárat kell fizetni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Esettanulmány az Erdélybe importált pártállami rendszerről - Jelentés tárta fel a súlyos visszaéléseket az erdélyi levélszavazásnál
Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom átfogó jelentése szerint rendszerszintű problémák jellemezték a levélszavazást. A dokumentum az RMDSZ kettős szerepét és a szavazás titkosságának megsértését is kifogásolja.
Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szerint nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egy eleve hibás rendszer működéséről – ezzel a megállapítással összegzi az erdélyi levélszavazás tapasztalatait a szervezet friss jelentése. A dokumentum azt állítja,
az RMDSZ kettős szerepe, vagyis a szavazatok begyűjtésének gyakorlati megszervezése és a Fidesz melletti nyílt kampányolás alapjaiban kérdőjelezi meg a folyamat tisztaságát,
amelynek végén a Fidesz–KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg a 2026-os országgyűlési választáson.
A közel félszáz önkéntes megfigyelő munkájára és lakossági bejelentésekre épülő jelentés szerint a jelenlegi rendszer súlyosan sérti a szavazás titkosságát, átláthatóságát és pártatlanságát. A mozgalom konkrét tereptapasztalatokat is rögzített: a jogszabályi kiskapuk lehetővé tették, hogy az RMDSZ informális gyűjtőpontokon, akár meghatalmazás nélkül is begyűjtse a kitöltött szavazatokat.
A dokumentum szerint több helyen menzákon, közösségi terekben, polgármesteri hivatalokban töltötték ki a szavazólapokat, gyakran a titkosságot biztosító feltételek nélkül.
A jelentés azt is írja, hogy a szavazatokat sokszor nyitott, improvizált dobozokban gyűjtötték, az őrzés és szállítás körülményei pedig ellenőrizhetetlenek voltak. A dokumentum kitér arra is, hogy az informális szavazóhelyeken Fideszhez és Orbán Viktorhoz köthető kampányanyagok voltak kifüggesztve, és előfordult, hogy egy személy több családtagja helyett is szavazott.
A 2026-os választáson beérkezett 335 591 érvényes levélszavazatból a Fidesz–KDNP 282 028-at, míg az országosan győztes Tisza Párt mindössze 46 482-t szerzett. Korábban az RMDSZ és a hozzá köthető Eurotrans Alapítvány kommunikációja technikai segítségként mutatta be a levélszavazatok begyűjtését, amellyel biztosítják, hogy a voksok időben célba érjenek Magyarországra.
Az ügyben közben jogi lépések is történtek: a Legfőbb Ügyészség a rendőrségre továbbította azt a feljelentést, amely RMDSZ-es tisztségviselőkkel szemben született. A beadvány szerint a választási időszakban több RMDSZ-es politikus pártirodákba vagy önkormányzati helyiségekbe hívott választókat, majd a kitöltött iratokat szervezetten juttatták el magyar külképviseletekre – írta a Transtelex.
A választás után Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője találkozott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével.
A megbeszélés után a Tisza Párt vezetője arról számolt be, hogy garanciát kapott arra, hogy „az RMDSZ a jövőben tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelembe való beavatkozástól”.
Magyar Péter azt is közölte, hogy egyetértettek a szabálytalanságok kivizsgálásában, és a szabályok felülvizsgálatában, „megelőzendő az esetleges választási csalásokat”. Később, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével folytatott találkozója után bejelentette, a határon túli támogatások és a levélszavazás ügyében tíz évre visszamenőleges vizsgálatot kezdeményeznek.
A levélszavazás rendszerét régóta érik kritikák. A tíz évre szóló regisztráció miatt nehezen követhető, mi történik az elhunyt vagy időközben elköltözött állampolgároknak kiküldött szavazólapokkal. A 2022-es választás kampányhajrájában nagy botrányt okozott, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett kidobott szavazatot találtak. Akkoriban dán megfigyelők is jelezték, hogy több olyan esetet láttak, ahol egy személy a családtagjai nevében is szavazott.
A 2026-os választás utáni erdélyi hangulatot jól jellemzi Kátai István színész megfigyelése, aki szerint egy polgármesteri hivatalban a Fidesz veresége után mindenki feketébe öltözött, de úgy látja, „idővel belátják, hogy 16 évig átverték őket”.
A politikai és médiabefolyás egyik csatornája a Transtelex szerint a Transzilván nevű YouTube-csatorna lehetett, amelyet egy RMDSZ-es politikus, Portik Vilmos működtetett, és amely a lap szerint a Fidesz erdélyi kommunikációs csatornájaként szolgált a választás előtti évben.
A jelentést készítő Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom a problémák megoldására konkrét javaslatokat is tett. Sürgetik a levélszavazás rendszerének újragondolását, hivatalos erdélyi szavazókörök létrehozását, a pártok általi szavazatgyűjtés teljes tiltását, valamint a regisztráció átláthatóbbá tételét.
Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szerint nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egy eleve hibás rendszer működéséről – ezzel a megállapítással összegzi az erdélyi levélszavazás tapasztalatait a szervezet friss jelentése. A dokumentum azt állítja,
az RMDSZ kettős szerepe, vagyis a szavazatok begyűjtésének gyakorlati megszervezése és a Fidesz melletti nyílt kampányolás alapjaiban kérdőjelezi meg a folyamat tisztaságát,
amelynek végén a Fidesz–KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg a 2026-os országgyűlési választáson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
