prcikk: Pintér Károly: Kamala Harris félig indiai, félig fekete, sok múlik azon, mennyire tudja megszólítani a fehér, munkásosztálybeli szavazókat | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Pintér Károly: Kamala Harris félig indiai, félig fekete, sok múlik azon, mennyire tudja megszólítani a fehér, munkásosztálybeli szavazókat

Kamala Harris pillanatok alatt vált Donald Trump legesélyesebb kihívójává Joe Biden visszalépése után. Sok érv szól mellette, de legalább ennyi a kérdőjel is: mit szólnak az amerikai választók ahhoz, hogy színesbőrű, nő, és az abortusz egyik legharcosabb támogatója?


Kamala Harris már kedd reggelre összegyűjtötte a szükséges számú demokrata támogatót, hogy ő lehessen Donald Trump új kihívója Joe Biden visszalépése után. Igaz, ez még csak a támogató nyilatkozatokból rajzolódik ki, hivatalosan augusztus elején dől el, és Barack Obama volt amerikai elnök, valamint a képviselőház és a szenátus demokrata vezetői egyelőre nem sorakoztak fel Harris mögött. De az alelnöknek jelenleg nincs kihívója, és hatalmas helyzeti előnyben van azzal, hogy Joe Biden a rendelkezésére bocsájtotta a kampánystábját, valamint a pénzügyi forrásait. Ráadásul saját maga is több tízmillió dollárnyi felajánlást kapott néhány óra alatt a Demokrata Párt legnagyobb támogatóitól és kis adományozóktól.

Milyen esélyei vannak Kamala Harrisnek, aki győzelme esetén az első nő lehet az elnöki székben?

Erről beszélgettünk Pintér Károly Amerika-szakértővel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetőjével.

– Biden visszalépett, és most az a kérdés, milyen út állhat Kamala Harris előtt?

– Először is, az még nem végleges, hogy Kamala Harris lesz Biden helyett a Demokrata Párt jelöltje. Erről hivatalosan az augusztusi chicagói demokrata nagygyűlés fog határozni. Az azonban egyértelmű, hogy ő tűnik a legvalószínűbb utódnak.

Elég komoly helyzeti előnye van, hiszen ő a hivatalban lévő alelnök.

Tehát ha mondjuk a jelenlegi elnökkel történne valami, akkor is ő lépne a helyébe. Ilyen értelemben, bár ez nem hivatalos, de kézenfekvő dolog, hogy a 2024-es elnökválasztás tekintetében is ő örökölje meg Biden pozícióját. Emellett szól az idő rövidsége is. Nemsokára az elnökválasztás célegyenesébe fordulunk. Kamala Harris jelenleg az egyik legismertebb demokrata politikus. Márpedig egy relatíve ismeretlen jelöltet a nulláról felépíteni elég kockázatos vállalkozás lenne.

– Ugyanakkor azt látjuk, hogy bár sokan beálltak Kamala Harris mögé, van egy-két nagy név, aki kivár, többek között Obama is, és nem lehet tudni, hogy miért? Van-e jelöltjük, akit még nem neveztek meg, vagy csupán egyfajta legitimizmusból, tehát amiatt, hogy "ne tűnjön koronázásnak" a jelöltté válás?

– Szerintem mindkét motiváció fennállhat. Sokan vannak, akik szeretnék a párt belső demokráciáját tiszteletben tartani, azaz szeretnék azt, hogy ne kiáltsák ki Kamala Harrist gyakorlatilag első szóra kijelölt utódnak, hiszen ne feledjük, hogy Biden az előválasztásokon nyerte el az elnökjelölti tisztséget. Igaz, hogy gyakorlatilag ellenfél nélkül, tehát nem volt ez nagyon nagy megpróbáltatás számára, de mégis végigjárta a Demokrata Párt saját szabályai által előírt kiválasztási mechanizmust.

Kamala Harris ezen nem ment végig, tehát ő nem a Demokrata Párt hivatalosan kiválasztott elnökjelöltje. Most már előválasztásra nyilván nincs idő, a párt nagygyűlésének kell hivatalosan döntenie.

Azért azt megelőlegezhetjük, hogy ha nem lép fel egy másik komoly demokrata rivális, akkor nyilvánvalóan Kamala Harris lesz a jelölt, akinek azután igen gyorsan ki kell találnia, ki lesz az alelnök-jelöltje, mert ez egyáltalán nem mellékes kérdés.

– Mi kellene ahhoz, hogy egy másik jelöltet állítsanak? Harris mögött ott van a kampánystáb, amit Biden egy az egyben átadott neki. Mindezt három hét alatt összegründolni, ahhoz hihetetlen erőforrás kell.

– Pontosan ezért tartom erősen valószínűtlennek, hogy ez bekövetkezne. Azt hiszem, hogy a Demokrata Párt igazán fajsúlyos figurái nem fognak ebbe a kockázatos vállalkozásba belemenni. Inkább az a taktika fog érvényesülni, amit végső soron Biden jelöltségénél is láttunk, azaz nem indult el senki komoly jelölt Bidennel szemben. Valószínűleg 2028-ra tartalékolták magukat. Az már más kérdés, hogy ha Kamala Harris most győzne, akkor az nekik nem feltétlenül jó hír, hiszen Kamala Harris, mint újonnan induló elnökjelölt, akár még nyolc évig elnök is maradhat.

– Harris fellépése hogyan változtathatja meg az esélyeket ebben a küzdelemben?

– Ezen a ponton még nagyon nehéz megmondani, de talán két nagyon általános hipotézist meg lehet fogalmazni. Az egyik, hogy Kamala Harrisnek biztos, hogy több esélye van a szavazók dinamizálására, megmozdítására, a választásban való részvételre buzdítására, mint Joe Bidennek. Nála némi túlzással bárki más esélyesebb jelöltként indul az elnökválasztáson, így Kamala Harris is. Ez nem azt jelenti, hogy Kamala Harris feltétlenül jó esélyekkel indulna Donald Trumppal szemben. Harris jobb jelöltje a jelenlegi Demokrata Pártnak, mint az idős, szellemileg már erősen hanyatló Joe Biden.

Ezzel együtt Harris nem túl népszerű politikus, és azok a kalkulációk, hogy jobb-e az, hogy nő, jobb-e az, hogy színesbőrű, nem egyértelműen pozitív vagy negatív vonások, hiszen nem tudjuk, hogy amennyivel több fekete szavazót, vagy amennyivel több nőt vonz be, annyival több fehér munkásosztálybeli szavazót riaszt-e el.

Mert Joe Biden egyébként viszonylag népszerű volt a fehér munkásosztály körében, és a választás egyik döntő helyszíne a közép-nyugati államok lehetnek. Pennsylvaniára, Michiganre, Wisconsinra gondolok elsősorban, ahol a fehér munkásosztálybeli szavazók aránya elég magas. Tehát, hogy őket Kamala Harris mennyire tudja jól megszólítani, az például döntő mozzanat lehet, adott esetben fontosabb, mint az, hogy mennyi feketét tud elvinni a szavazófülkékhez. Bár hozzáteszem, hogy ezekben az államokban számottevő fekete lakosság is van természetesen.

– Mely államokban fog eldőlni a választás?

– Azoknak az államoknak a köre, amelyek egyáltalán potenciálisan billegő államok vagy csatatér államok, meglehetősen szűk. Ez tíznél nem több állam.

A másik negyvenben ez a meccs, ha nem is 100 százalékosan, de 90 százalékos valószínűséggel már lefutott.

Az, hogy ki fog nyerni Kaliforniában, vagy ki fog nyerni Texasban, eddig sem volt kérdés. Kalifornia nagyon liberális, Texas erősen konzervatív állam, tehát ezeket az államokat totó nyelven fix egyesre lehet venni. Az egész amerikai elnökválasztás, ha földrajzi alapon nézzük, akkor azon dől el, ebben a 6, ha úgy vesszük 8, de 10-nél biztos, hogy nem több államban merre billen a mérleg nyelve. Középnyugaton ide tartozik a már említett Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, ezek nagyon szorosak voltak 2016-ban és 2020-ban is, tehát ezek biztos, hogy most is nagyon szoros verseny elé néznek. 2020-ban, azaz a legutóbbi választás idején szoros eredményt hozott Arizona és Georgia is. Tehát ez a két másik olyan állam, amelyik biztos, hogy ebbe a körbe tartozik. Nevadát is ide sorolják, ami Arizonától északra fekszik.

Georgia átfordulása Biden javára óriási meglepetés volt 2020-ban. Jelenleg úgy néz ki, hogy ez nem fog bekövetkezni,

legalábbis Joe Biden jelöltsége esetén nem számoltak azzal, hogy Georgiát újra meg tudná nyerni. Hogy Kamala Harris meg tudja-e nyerni Georgiát, az egy nagyon jó kérdés.

– Mit érdemes tudni Kamala Harrisről?

– Kamala Harris 59 éves, eredetileg jogász végzettségű politikus, akinek az első politikai megbízatása a San Franciscó-i ügyészség volt. Azt tudni kell, hogy Amerikában az ügyészeket, mint állami hivatalnokokat nagyon sok helyen választják, nem kinevezik. Amíg Magyarországon az ügyész elvileg politikamentes megbízatás, Amerikában nem feltétlenül az, mert a városi, állami ügyészeket igen gyakran szavazással választják. Ezután Kalifornia állam szenátorává választatta magát. Ebben biztos, hogy segítette őt a származása, ami nagyon érdekes, apai ágról fekete, anyai ágon viszont indiai. Tehát ő egyszerre két módon nem fehér, vagy két módon színes bőrű, félig indiai és félig fekete, mármint afroamerikai származású.

2020-ban elindult a demokrata előválasztáson, de az egy kudarcos kampány volt. Sokan az egyik esélyest látták benne, ehhez képest a választókat nem nagyon tudta megszólítani, a kampánya nagyon gyorsan kudarcot vallott, és ki is szállt a versenyből.

Neki a 2020-as elnökválasztás kudarctörténet lett volna, ha Joe Biden azt nem mondja még az akkori pártnagygyűlés előtt, hogy mindenképpen egy nem fehér nőt fog alelnöknek jelölni, amivel tulajdonképpen eléggé beszűkítette a saját opcióit, mert olyan jelentékeny demokrata politikus, aki nem fehér nő lett volna, nem akadt olyan sok. Három-négy nevet emlegettek akkoriban, mint lehetséges alelnökjelölteket. Ebből a körből nyerte el Biden bizalmát, és így lett alelnök. Ő Bidennél alapvetően liberálisabb,

a Biden-kormányon belül egyértelműen ő volt az abortusz ügyének az egyik legharcosabb képviselője.

Ezt biztos, hogy a további kampányban is képviselni fogja, hiszen ez a demokraták egyik fontos hívószava a választók számára, hogy szavazzatok Kamala Harrisre, ha nem akarjátok, hogy a republikánusok „betiltsák” az abortuszt országszerte. Biztos, hogy célzott üzeneteket fogalmaz majd meg a feketék felé, akiket a demokratáknak nagyon nagy számban el kell vinni a szavazófülkékhez. És valószínűleg, már csak ügyészi mivoltából fakadóan is biztosan támadni fogja Trumpot annak kétes jogi ügyei miatt, ami miatt a rivális jelölt több büntetőeljárás alatt áll jelen pillanatban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán Viktornak: Eszébe ne jusson végrehajtani a győri provokációt!
A Momentum alapítója szerint a kormányfő gátlástalan politikai akcióra készül. Figyelmeztetett mindenkit, hogy a felelősségre vonás nem marad el.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 25.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója egy kedd esti Facebook-posztban fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, akit egy Győrbe tervezett, általa provokációnak nevezett esemény végrehajtásától intett. A politikus szerint a „kampányfordító eseményt” Pintér Bence, Győr polgármestere „lebegtette be”. Bár szerinte még nem világos, pontosan milyen akció készül, úgy véli, „már most mindenki tudja, hol kell majd keresni a felelősöket”.

A politikus szerint az ember már azt sem tudja, hova kapja a fejét a kormány „folyamatos botrányain”. Úgy látja,

a közvélemény még fel sem ocsúdott Gulyás Gergely Iránnal kapcsolatos mondataiból és Szijjártó Péter „hazaárulásából”, máris itt van ez a tervezett győri provokáció és a Direkt36 cikkében leleplezett, „rendszerszintű titkosszolgálati beavatkozás”.

Fekete-Győr András ezután a miniszterelnökhöz fordulva kijelentette: „Ezúton is gratulálok önnek: hivatalosan is kibérelt magának egy állandó kiállítótermet a jövő Terror Házában. Az a gátlástalan politikai leszámolási kísérlet, amit önök a Tisza informatikai rendszereinek bedöntése érdekében elkövethettek, a legsötétebb államszocialista időket idézi. Titkosszolgálati nyomásra indult, koholt vádakra alapuló házkutatások, lefoglalt adathordozók, a politikai ellenfelek célzott megfélemlítése és zsarolása...”

„Soha nem gondoltam volna, hogy 36 évvel a rendszerváltás után újra azt a szégyent kell megélnünk, hogy a hatalom a megfélemlítés és a koncepciós eljárások fegyveréhez nyúl a saját állampolgáraival szemben.

Nagy Imre újratemetésétől eljutni odáig, hogy saját maga épít ki egy rákosista módszerekkel operáló titkosrendőrséget, és lényegében Moszkva-alsót csinál a hazánkból... ez valami egészen döbbenetes szégyen” – írta bejegyzésében.

A politikus azt a kérdést is felteszi a miniszterelnöknek, hogy

a „közeledő bukás árnyékában” jó ötletnek tartja-e, ha a „rezsim végnapjaiban” további, akár életfogytiglani szabadságvesztést maga után vonó bűncselekményekkel tetézi a bűnlajstromukat.

Állítása szerint ugyanez a kérdés a magyar titkosszolgálatok és a nyomozóhatóságok vezetőit is megilleti, akiket arra figyelmeztet, hogy ne kockáztassanak súlyos börtönéveket egy „bukás szélén tántorgó, posztkommunista maffiaállam levitézlett vezetői kedvéért”. Fekete-Győr szerint az őket jelenleg még óvó politikai védőernyő április 12-én összeomlik.

„Legyen világos, miniszterelnök úr: a rendszerváltás másnapján önöknek és az önöket gyáván kiszolgáló állami vezetőknek egyaránt, kivétel nélkül számot kell majd adniuk a független államapparátus maffiaszerű megszállásáért, az ártatlan magyarok vegzálásáért és hazánk gyalázatos kiárusításáért!” – zárta sorait.

Győrben Pintér Bence ellenzéki polgármester hónapok óta konfliktusban áll a városi ingatlankezelő céggel, a Győr-Szol Zrt.-vel a lakáskasszából hiányzó mintegy 1,7 milliárd forint miatt. A polgármester a cégvezetés távozását sürgette, a 2026-os költségvetés tárgyalását feltételekhez kötötte, majd a közgyűlés feloszlatását is kezdeményezte, és február 20-án nagygyűlést tartott. Pintér Bence emellett nyílt miniszterelnök-jelölti vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert, amit utóbbi el is fogadott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Simor András szerint annak a börtönbe kerüléséről kellene beszélni, aki Matolcsy Ádámot a húsosfazékhoz engedte
A jegybank volt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy semmi sem történik, miközben az ügyészség ennyire felderített ügyet kapott. Simor András arról is beszélt, hogy egyetlen ember elhelyezése 300 millióba került a jegybank új épületében, ami példátlan arcátlanság.


Simor András, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke az ATV-ben beszélt Matolcsy-korszak botrányairól. A  luxusirodákról és a 30 milliós mosdóról szóló hírekre reagálva Simor azt mondta, őt nem a képek, hanem a számok érdeklik. Kiszámolta, hogy a felújítás horribilis összegbe került.

„Én azt számoltam ki, hogy durván 8 millió forintba került egy négyzetméter abban a jegybankban, ami jó állapotban volt, amikor én azt elhagytam 2013-ban.”

Egy másik számítása szerint egyetlen ember elhelyezése 300 millió forintba került. „Hát ezek akkora számok, amik példátlanok és arcátlanok” – minősítette az összegeket.

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azon kijelentésével kapcsolatban, hogy Matolcsy Ádámnak börtönben a helye, ha igazak, amit az újságírók állítanak, Simor Andrásnak két problémája is van. Egyrészt szerinte nemcsak újságírók állítanak dolgokat, hanem az Állami Számvevőszék és az MNB is tett feljelentést. Másrészt a felelősség nem Matolcsy Ádámé.

„Valamiért Matolcsy Ádám odakerült a húsos fazékhoz, és inkább azt kellene felelősségre vonni, és annak a börtönbe kerüléséről kellene polemizálni, aki Matolcsi Ádámot odaengedte húsosfazékhoz.”

A volt jegybankelnök szerint az a kormányzati kommunikáció, amely szerint az MNB függetlenségére hivatkozva nem foglalkoznak a jegybanki gazdálkodással, egyszerűen hazugság.

„A Nemzeti Bank függetlensége az alapvetően a monetáris politikára vonatkozik, az alapítványosdinak semmi köze a monetáris politikához és az ingatlan felújításnak sincs semmi köze a monetáris politikához” – szögezte le. A nyomozás lassúságát elfogadhatatlannak tartja. „Ennyire felderített ügyet az ügyészség nem tudom, mikor kapott utoljára. Ahhoz képest, hogy nem történik semmi, ezt én nem tartom elfogadhatónak.”

A világgazdasági helyzetről a volt jegybankelnök azt mondta, „egyáltalán nem rózsás a helyzet.”  Szerinte a fő probléma a politikai és katonai döntések miatti kiszámíthatatlanság.

Ez a beruházások és a gazdasági működés befagyásához vezet. „Befagy minden működés, befagynak a beruházások, mindenki áll és vár, hogy majd egyszer megnyugszanak a piacok, de ezt a befagyást, ezt utána nem lehet behozni.”

A magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban úgy véli, bármilyen új kormány is jön, nehéz helyzetet örököl. „Az a kérdés, hogy bevallja-e, hogy nehéz a helyzet, vagy nem vallja be”. Szerinte 2020 óta példátlanul alacsony, egy százalék körüli a növekedés. A kiutat egy teljes gazdasági szerkezetváltásban látja. „Alapvetően át kellene alakítani a magyar gazdaságot egy tiszta versenyen alapuló, világos teljesítményen alapuló piacgazdasággá abból az állami korrupt mutyi-gazdaságból, ami most van” - fogalmazott.

Úgy látja, a beruházások folyamatosan estek az elmúlt években, ami nem véletlen. „Gyakorlatilag alacsonyabb szinten vannak most, mint 2018-ban.”

Simor András beszélt a jegybank kamatdöntéséről is. Szerinte nem volt meglepetés, hogy maradt az alapkamat. Arra a kérdésre, hogy az iráni konfliktus nélkül lehetett volna-e kamatcsökkentés, úgy felelt, még akkor is ambiciózusnak tartotta volna, de így semmiképpen. „Csökkentés? Manapság?” – tette fel a költői kérdést.

Szerinte ha csökkent volna az alapkamat, annak komoly következményei lettek volna. Valószínűleg egy forintgyengülés következett volna be, és nem lett volna összhangban az inflációs kilátásokkal.

A válsághelyzetben a jegybank legfőbb dolga a stabilitás megteremtése – vélekedett. „Tehát ilyenkor kell kiállni amellett, hogy nyugi, mi rajta tartjuk a kezünket a kormányon, nem lesz baj, lesz likviditás a piacon, megtartjuk az inflációt, És ez az, amit most a jegybank csinál” – fogalmazott.

A jegybank múlt heti döntését, amellyel 60 milliárd eurós devizatartalékot szabadított fel az energiaimportáló vállalatoknak, a forintstabilitás szempontjából indokoltnak tartja. „Ez pont azért kell, hogy ne kelljen a piacon vásárolni, és ez ne vigye el az árfolyamat” – magyarázta.

Simor András szerint egyértelműen a jegybank új vezetésének és kamatpolitikájának köszönhető, hogy a forint erősebb, amióta nem Matolcsy György az elnök.

Az új vezetés gazdálkodásával kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, bár nem lenne nehéz jobban csinálni, mint az előző vezetés, még van mit javulni. Példaként említette, hogy 2025 első félévében a működési költségek majdnem 7 százalékkal nőttek, ami jóval az infláció felett van. „Lehet, hogy még nem volt elég idejük, hogy egy kicsit körmére nézzenek ott azoknak, akik szeretik költeni a pénzt?” - tette fel a kérdést az ATV műsorában.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a rendőrszázados: Én tudom, hogy milyen esküt tettem, én a hazámat szolgálom, nem pedig bizonyos emberek csoportját
A Tisza párt elleni titkos akciót lebuktató kiemelt főnyomozónál azóta már házkutatást tartott az ügyészség. Azt mondja, létezhet egy tényleg speciális titkosszolgálati csoport, ami közvetlen kézi irányítás alatt áll. Belülről nem remélhette, hogy kiderül az igazság, ezért fordult a nyilvánossághoz.
F. O. - szmo.hu
2026. március 25.



Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda a Kiberbűnözés Elleni Főosztályának kiemelt főnyomozója. Osztálya a gyermekek online szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekményekre specializálódott. Mint kiderült, ő juttatta el a Direkt36-hoz azokat az információkat, amelyek alapján megírták oknyomozó cikküket egy titkos műveletről, ami a Tisza Párt bedöntését célozhatta, és arról, milyen titkosszolgálati nyomás alatt kellett dolgozniuk az ügybe bevont rendőröknek.

Szabó Bencét azóta hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség, és házkutatást is tartottak nála. A Direkt36 most közzétett egy interjút, amit még februárban rögzítettek a főnyomozóval. Ebben a saját szavaival is részletesen elmeséli a történetet.

2025. július 1-jén egy anonim bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internet hotline felületére gyermekpornográfia gyanújával. A bejelentést az NMHH másnap továbbította is az NNI illetékes osztályának, ám Szabó állítása szerint a helyzet már ekkor furcsa volt, mert a bejelentés még a hozzájuk való hivatalos beérkezés előtt az Alkotmányvédelmi Hivatalon keresztül az NNI vezetőségének asztalán landolt.

„Alapvetően nem jellemző, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egy gyermekporonáfiával kapcsolatos ügyben jelen legyen”

– mondta a százados, hozzátéve, hogy az AH már a bejelentés átadásakor extra információkkal rendelkezett a gyanúsítottakról, amelyeket a névtelen bejelentő nem is közölt. Tudták a gamer közösségből ismert emberek pontos személyes adatait, és azt is, hogy a bejelentésben említett, „ruházati tárgyban rejtett kémeszköz” valójában egy övbe szerelt kamera.

Az AH a nyomozó szerint azonnali házkutatást sürgetett, ami szintén eltért a szokásos eljárásrendtől, ahol először ellenőrizni szokták a névtelen bejelentések valóságtartalmát.

A nyomás hatására a házkutatásra július 8-án sor is került. A három érintett közül kettő, akiket az interneten Buddha és Gundalf néven ismertek, a házkutatás során elmondta, hogy a Tisza Párt alkalmazásában állnak vagy álltak. Szabó szerint ezzel az ügy azonnal politikailag érzékennyé vált.

Az eljárás során több furcsaság is történt a nyomozó szerint.

Az AH ragaszkodott hozzá, hogy a lefoglalt informatikai eszközök adatmentését ne az NNI saját forenzikus osztálya, hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezze. A kutatás során, amikor a nyomozók Buddha irodahajón lévő munkahelyére érkeztek, az AH munkatársai telefonon, szobáról szobára navigálták őket, amiből Szabóék arra következtettek, hogy a helyszínt és az érintetteket titokban már huzamosabb ideje megfigyelték.

Buddha a házkutatáskor azt mondta a nyomozóknak, hogy számított az érkezésükre. „Amikor elolvasta a határozatot, a gyermekporonáfiára csak annyit mondott, hogy ez nagyon kreatív, hogy sejtette, hogy lesz valami ilyesmi” – idézte fel Szabó.

Buddha állítása szerint, amióta a Tisza Pártnál dolgozik, rendszeresen megkörnyékezték, pénzt ajánlottak neki a párt informatikai rendszereihez való hozzáférésért, és miután ezt megtagadta, megfenyegették és egy alkalommal meg is verték.

A lefoglalt eszközökön a nyomozás során semmilyen gyermekpornográfiára utaló tartalmat vagy érdeklődést nem találtak. Miután 2025 októberében kirobbant a Tisza Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány, a nyomozók – tudva, hogy a párt informatikai felelősénél jártak – mélyebben kezdték vizsgálni az adatokat.

Buddha telefonján képernyőfelvételeket találtak egy Session nevű titkosított csetalkalmazásból, amely Gundalf és egy magát V.E.-nek, majd később Henrynek nevező ismeretlen között zajlott. A beszélgetésekből kiderült, hogy Henry 2025 februárjától zsarolással és fenyegetéssel próbálta rávenni Gundalfot, hogy hagyja abba a Tisza Párt támogatását, és dolgozzon neki. Henry a nyomozó szerint mély belső ismeretekkel rendelkezett a párt működéséről, levelezéséről és belső kommunikációjáról. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy Gundalf mindenről azonnal tájékoztatta Buddhát.

Henry később felfedte, hogy egy szervezet tagja, és a céljuk a Tisza Párt „bedöntése”. Egy csoportos beszélgetésbe bevont egy harmadik személyt, Mozaikot, aki részletesen kifejtette a tervet. „Elmondta, hogy

a végső cél a Tisza Párt bedöntése, azért, hogy ne tudjanak részt venni a 2026-os választáson, vagy hogy a támogatottságuk csökkenjen.”

Ezt egy „báb” bejuttatásával akarták elérni a párt informatikai rendszerébe, aki a megfelelő pillanatban megbénította volna azt.

A beszélgetésekben utalás történik Varga Judit volt férjének, Magyar Péternek a volt feleségére, Vogel Evelinre is, akiről Mozaik azt állította, egy másik, kevésbé profi csapat tagja volt, amely szintén a párt ellen dolgozott.

„Az  egyetlen dolog, amit ki tudtak hozni az egész történetből, azok a hangfelvételek”

– mondta Mozaik a képernyőképek tanúsága szerint.

Henry a kommunikáció során jelentős pénzösszegeket, akár 130 millió forintnyi kriptovalutát is ajánlott Gundalfnak a Tisza Párt rendszereihez való hozzáférésért, a határidő pedig a 2026-os választás volt.

Szabó Bence elmondta, hogy az erről készült jelentéseket nem tehették be a hivatalos rendőrségi rendszerbe, azokat csak Word-dokumentumként tárták a vezetőség elé.

A nyomozóosztályon meg voltak győződve arról, hogy egy titkosszolgálati akcióval állnak szemben.

Henry később egy személyes találkozót sürgetett Gundalffal egy budapesti „speciális objektumban”. Amikor Gundalf rákérdezett, hogy ez valamilyen titkosszolgálati módszer-e, Henry így felelt: „mi egy speciális műveleti egység vagyunk”. Azt is állította, hogy a vezetésük döntése volt, hogy egyszerre több, egymással is rivalizáló csapatot engednek rá a Tisza Pártra.

A nyomozó szerint Henry előre jelezte a Visszhang nevű, Tisza Párthoz köthető csoport adatbázisának kiszivárogtatását, ami másnap meg is történt, és utána elbüszkélkedett a sikeres művelettel. Itt hangzott el Szabó szerint az egyik legfontosabb mondat Henrytől:

„Én már a 2022-es választások idején is jó párszor megszívtam velük, bár talán azóta egy hajszálnyit javult a helyzet.”

Ez a nyomozó szerint arra utal, hogy a csoport már a 2022-es választások idején is az akkori ellenzék ellen dolgozott, és szoros kapcsolatban állt a sajtóval.

A nyomozás fordulópontját egy törölt videó helyreállítása hozta el.

A felvétel július 1-jén, a bejelentés napján készült, és hallható rajta, ahogy Gundalf telefonon arról beszél, hogy az övbe rejtett kamerával Henryt akarja felvenni egy személyes találkozón.

„Mi úgy gondoljuk, hogy ez lehetett az a pillanat, amikor tudomást szerzett a titkosszolgálati szerv arról, hogy tulajdonképpen a Gundalf nem velük dolgozott”

– mondta Szabó. Szerinte a lehallgatott beszélgetés miatt vált sürgőssé a rendőrség bevonása és az eszköz lefoglalása, mielőtt azt fel tudták volna használni a titkosszolgálati művelet leleplezésére.

Miután a gyermekpornográfia vádja tarthatatlannak bizonyult, az AH a nyomozó állítása szerint folyamatosan újabb bűncselekményeket próbált találni, hogy a két informatikus ellen eljárást indíthassanak, vélhetően azért, hogy utólag igazolják a velük szemben alkalmazott titkos megfigyelést.

„Ebben az időszakban elkezdték azt erőltetni, hogy ennél a két személynél ismételten házkutatást kell tartani, sőt, akár gyanúsítottként is ki kell hallgatni őket, vagy őrizetbe kell őket venni az adatszivárgással kapcsolatos bűncselekmény miatt.”

Elmondása szerint egy ponton

megtagadott egy szóbeli parancsot, amikor arra kérték, hogy a már megírt gyanúsításhoz keressen azt alátámasztó bizonyítékot.

Végül haditechnikai eszközzel való visszaélés miatt gyanúsították meg a két informatikust, amit Szabó Bence jogilag szintén megalapozatlannak tart.

A nyomozó szerint bármikor felvetették, hogy a valódi bűncselekményt Henry és csapata követte el, a felső vezetés mindig leállította ezeket a próbálkozásokat. „Magában a jelentésben az NNI vezetősége kihúzatta a titkosszolgálati utalásokat, tehát azt, hogy szerintünk az, aki ezt csinálta, Henry meg a csapata egy titkosszolgálati csapat, ezt kihúzatták.”

Pedig erre gyanakodtak. „Mi úgy gondoltuk, hogy

létezik egy tényleg speciális titkosszolgálati csoport, ami közvetlen kézi irányítás alatt van.”

Arra, hogy veszélyes terepen mozognak, külön felhívták a figyelmüket. „Figyelmeztetett minket a főosztályvezető, hogy akár mi is, mi nyomozók, akik ismerjük az ügyet, megfigyelés alatt állhatunk, akár telefonos, de akár személyes megfigyelés alatt is.”

Ennek ellenére úgy érezték, valamit tenniük kell.

„Azért nyomozunk párhuzamosan, azért van az árnyéknyomozás, hogy védjük magunkat arra az esetre, hogyha felkérdez akár egy új kormány, hogy miért nem tettetek semmit. Mi tettünk, szerettünk volna tenni, de nem engedték.”

Szabó elmondta,

azért áll a nyilvánosság elé, mert a rendszeren belül nem lát esélyt az igazság kiderítésére.

„Amikor ilyen vezetői megbeszéléseken az hangzik el, hogy XY ügyészt menesztették, mert nem volt hajlandó vádat emelni. Akkor hova lehet fordulni?”

„Hogy lehet az, hogy egy magyar titkosszolgálat egy pártot be akar dönteni? Egy olyan pártot, ami a számukra a legkedvezőtlenebb közvélemény-kutatásban is 40%-on áll.  Egy magyar titkosszolgálat a magyar emberek 40%-ának képviselt joga ellen küzd.”

Tisztában van vele, hogy az interjúja miatt fegyelmi vagy akár büntetőeljárás is indulhat ellene, de úgy érzi, valakinek meg kell szólalnia.

„Én tudom, hogy milyen esküt tettem, amikor felszereltem, és szeretném is tartani, hogy én a hazámat szolgálom, nem pedig bizonyos emberek csoportját, mint egy párt” - mondta a nyomozó.

A teljes interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András a Direkt36-nak kitálaló századosról: Elmondta, hogy kész ennek megfizetni az árát, nagyon tisztán megfogalmazta, hogy ő miért teszi ezt
A Direkt36 alapító-szerkesztője szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot. A cikk elkészítésének körülményeiről elmondta, hogy rendkívüli óvintézkedéseket tettek, mert tudták, hogy egy „elképesztően érzékeny sztoriról” van szó.


Pethő András, a Direkt36  újságírója beszélt a TISZA Párt elleni titkosszolgálati műveletről és a nyomozásba történő beavatkozásról kitálaló nyomozó, Szabó Bence ügyének legfrissebb fejleményeiről a Telexnek. Pethő a Direkt36 egyik alapítója, szerkesztője és ügyvezető igazgatója, aki a héten megjelent cikk társszerzője is Wirth Zsuzsannával. Elmondása szerint a cikkük megjelenése után eljárás indult a százados ellen, akit gyanúsítottként hallgattak ki. A lap munkatársa szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot.

Az újságíró közölte, hogy bár a cikk megjelenése óta személyesen nem beszélt Szabó Bencével, a jogi képviselőjén keresztül tudják, mi történt vele. Elmondása szerint a nyomozónál tegnap házkutatást tartottak, először a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI) lévő munkaállomását kutatták át, majd a lakásán folytatták, végül éjjel kettőkor a Központi Nyomozó Főügyészségen hallgatták ki. „Kihallgatták hivatali visszaélés gyanújával. Ez a gyanúsítás ellene. Nem tett vallomást, úgyhogy hajnali négykor távozhatott is az ügyészségről” – részletezte a történteket. Hozzátette, nincs információjuk arról, hogy más nyomozó ellen is indult volna eljárás.

Pethő szerint Szabó Bence számított arra, hogy az élete felborul a cikk hatására. Állítása szerint a vele készült videófelvétel is részben pont azért készült, hogy rendelkezésre álljon, ha eljárás alá vonják. „Az volt a megállapodásunk, amikor február végén rögzítettük ezt a felvételt, hogy csak akkor fog nyilvánosságra kerülni, ha ő ehhez hozzájárul. Benne volt a pakliban, hogy ez soha nem fog napvilágot látni” – magyarázta. Az engedélyt végül egy közvetítőn keresztül kapták meg, miután elindult az eljárás a százados ellen.

„Ami interakcióm volt Szabó Bencével a felvétel készítése során, azt láttam, hogy nagyon ténytisztelő ember. Amikor mond valamit, azt alátámasztja tényekkel, ha következtet, akkor elmondja, miért következtet úgy. Nem beszél a levegőbe” . mondta az újságíró.

Az újságíró szerint az NNI-t nem érhette meglepetésként a cikk, mert bár előre nem mutatták meg nekik, egy nagyon részletes kérdéssort küldtek, amiből a nyomozók összerakhatták a történetet. Úgy véli, legalább 24 órával a megjelenés előtt tudhattak a készülő anyagról. Kiemelte, hogy a cikkben több forrásra is hivatkoznak, akik különböző szemszögből látták az eseményeket.

Szabó Bence motivációiról szólva azt mondta, a nyomozó a felvétel végén „nagyon tisztán, egyértelműen megfogalmazza, hogy ő miért teszi ezt”. Az újságíró szerint a századosnak megvolt a belső motivációja, és tudta, hogy ennek ára lesz. „Azt is elmondta, hogy kész ennek megfizetni az árát” – idézte fel. Bár a nyomozó jogászokkal is egyeztetett, és elvileg nem követett el bűncselekményt, az újságíró szerint tisztában volt vele, hogy „ha nagyon akarnak, akkor találnak valamit.”

A cikk elkészítésének körülményeiről elmondta, hogy rendkívüli óvintézkedéseket tettek, mert tudták, hogy egy „elképesztően érzékeny sztoriról” van szó. „Zsuzsival egymás között sem a szokásos módon kommunikáltunk, nagyon sokat beszéltünk személyesen, kint az utcán vagy különböző helyeken, mindenféle eszköz nélkül” – fogalmazott. Annak viszont örül, hogy a Szabó Bencével szembeni eljárás csak a cikk megjelenése után indult meg, ami szerinte azt mutatja, hogy az óvintézkedéseik működtek. Azt is elárulta, hogy a nyomozó már a cikk megjelenése előtt beadta a leszerelési kérelmét.

Az újságíró beszélt arról a frusztrációról is, amit a titkosszolgálati beavatkozás okozott a nyomozók körében. Szerinte a kollégákat zavarta, hogy egy „politikai és titkosszolgálati játszma közepén vannak”, és emiatt komoly erőforrásokat vontak el a valóban fontos ügyektől. „Itt gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről beszélünk, az egyik legdurvább bűncselekménytípusról. Azzal, hogy őket például rávezették erre a Tisza-ügyre, komoly erőforrásokat vontak el” – mondta. Szabó Bencét professzionális, ténytisztelő embernek írta le.

A Nemzetbiztonsági bizottság ülése után nyilvánosságra hozott, Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által jegyzett levélről az újságíró azt mondta, az nem reagál a cikkük lényegi állításaira. Szerinte a jelentés korábbi, 2022-es és 2023-as eseményekről szól, amikor a TISZA Párt még nem is létezett a mai formájában.

Úgy látja, a levél „egyáltalán nem reagál arra, hogy volt ez a titkos művelet a Tisza Párt ellen”, ahogy arra sem, hogy az AH miért irányítgatta a nyomozást. „Az ügy nagy kérdéseinek egyikére sem adott semmiféle választ az a jelentés” – szögezte le.

Pethő szerint egy működő demokráciában egy ilyen ügy után független szerveknek kellene vizsgálódniuk, de Magyarországon ezek az ellenőrző funkciók leépültek. Állítása szerint Szabó Bence éppen ezért fordult a nyilvánossághoz. „Azt mondta, hogy erről az ügyről tudomása van magának a rendőrségnek, az egyik legfontosabb titkosszolgálatnak, az AH-nak, tudomása van valahogy az ügyészségnek is (...) és senki nem csinál semmit. Vagy amit csinál, az éppen az igazság eltusolására irányul” – idézte a nyomozót.

„Azért döntött úgy, hogy a nyilvánossághoz fordul, mert sehová máshova nem tudott.”

Arra a kérdésre, hogy a kormány tudhatott-e az ügyről, azt válaszolta, nehezen feltételezhető, hogy egy ilyen szintű, az egyik legfontosabb politikai erőt érintő ügyről ne tudna valaki a kormányban, de konkrét információja erről nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET: