HÍREK

Peszkov elismerte: az orosz fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvedtek, és ez hatalmas tragédia

Az orosz elnök szóvivője szerint ugyanakkor az orosz hadsereg nem támad civileket, és semmi köze a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett „atrocitásokhoz”.


Vlagyimir Putyin Azszerint nagyon sok hamis információ terjed világszerte az Ukrajnában folyó orosz hadműveletekről. Dmitrij Peszkov a Sky News brit hírtelevíziónak adott csütörtöki interjúban mindenekelőtt a Kijevhez közeli Bucsa település civil lakossága elleni atrocitásokról szóló beszámolókat nevezte álhíreknek, elismerte ugyanakkor, hogy az orosz hadsereg komoly veszteségeket szenvedett az ukrajnai háború kezdete óta.

Peszkov - aki az interjúban végig a hivatalos orosz szóhasználatban szereplő "különleges hadműveletnek" nevezte a háborút - kijelentette: lehetséges a fegyveres konfliktus belátható időn belüli befejezése. Putyin szóvivője szerint az orosz hadsereg minden tőle telhetőt megtesz a hadműveletek lezárásáért.

"Reméljük, hogy már a következő napokban ez a hadművelet eléri a kitűzött célokat, vagy az orosz és az ukrán küldöttségek közötti tárgyalásokon sikerül véget vetni" a harci cselekményeknek

- fogalmazott Peszkov.

Határozott igennel válaszolt arra kérdésre, hogy a háborút tárgyalásos úton le lehet-e zárni, hozzátéve: ez erőteljesen függ attól is, hogy mennyire következetes az ukrán álláspont, és az ukrán fél milyen mértékben hajlandó teljesíteni az orosz feltételeket.

Az orosz államfő szóvivője a tárgyalások elősegítését célzó jó szándék kifejezésének nevezte, hogy az orosz alakulatokat visszavonták Kijev és Csernyihiv térségéből. Peszkov szerint Oroszország ezzel is jelezte, hogy kész megfelelő körülményeket teremteni a tárgyalások folytatásához az ukrán féllel.

A szóvivő a háborúhoz vezető okokról azt mondta: a folyamat a 2014-es "ukrajnai puccsal" kezdődött, amely után Ukrajna "Oroszország-ellenes központtá" kezdett átalakulni.

"Minden, ami Ukrajnában (azóta) történt, a mi országunk ellen irányult" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a háború kezdete óta hány orosz katona esett el Ukrajnában, Dmitrij Peszkov nem volt hajlandó számokat említeni, de kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvedtek, és ez hatalmas tragédia Oroszország számára.

Mariupol ostromáról Putyin szóvivője a Sky News-interjúban azt mondta: a város a "Luhanszki Népköztársaság" része, amelyet Oroszország (a "Donyecki Népköztársaságnak" nevezett másik szakadár térséggel együtt) független államként ismert el.

Peszkov kijelentette: a két népköztársaság elismeréséről szóló deklaráció elsődleges célja az volt, hogy Moszkva segítsen e két térség lakóinak, akik nyolc éven át szenvedtek az ukrán hadsereg heves tüzérségi támadásaitól.

"Mellesleg szólván e nyolc év alatt senki még csak említés szintjén sem beszélt" ezekről a tüzérségi támadásokról - fogalmazott a Kreml szóvivője.

Hozzátette: Mariupolt az orosz hadsereg "felszabadítja" az ott tevékenykedő "nacionalista alakulatok" uralma alól.

Peszkov a mariupoli szülészeti klinika ellen március 9-én elkövetett orosz légitámadásról szóló beszámolókat is hamisnak nevezte. "Nagyon komoly okaink vannak annak feltételezésére, hogy ebben az esetben is hamis (állításról) van szó, és ehhez (a véleményünkhöz) ragaszkodunk" - mondta Putyin szóvivője.

A Bucsa és Ipriny települések civil lakossága elleni orosz támadásokról szóló értesüléseket Peszkov szintén hamis híreszteléseknek, "jól megkonstruált gyanúsítgatásoknak" nevezte. Kijelentette, hogy az orosz hadsereg nem támad civileket, és semmi köze a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett atrocitásokhoz.

"A hamisítások és a hazugságok korát éljük" - fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök az elmúlt napokban háborús bűncselekményekkel vádolta az orosz elnököt, Peszkov azt mondta: Oroszország egyetlen szót sem hallott hasonló hangnemben Johnsontól az utóbbi nyolc évben, amikor a Donyec-medence civil lakosságát "az ukrán nacionalisták" nehéztüzérséggel lőtték és gyilkolták.

Peszkov határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyint aggasztja-e az a lehetőség, hogy háborús bűncselekmények vádjával bíróság elé kerülhet. "Semmiféle lehetőséget nem látunk erre" - mondta az orosz államfő szóvivője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orosz ügynökök küldtek robbanó csomagokat a DHL-lel, repülőkatasztrófát akartak előidézni
A közlemény szerint a gyanúsítottak a Telegramon toborozták az embereket, és kriptóval fizettek nekik.


A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.

A közlemény szerint

2024. július 19-én Vilniusban négy, házi készítésű robbanó- és gyúlékony anyaggal felszerelt csomagot adtak fel.

Egyikük másnap gyulladt ki a németországi Lipcsében, a DHL logisztikai központjában, röviddel azelőtt, hogy felrakták volna egy Nagy-Britanniába induló repülőgépre. Július 21-én egy DPD teherautón robbant fel csomag Lengyelországban, július 22-én pedig a DHL birminghami raktárában történt detonáció. A negyedik csomag Lengyelországban hibásodott meg, így nem gyulladt ki.

Litván biztonsági tisztviselők szerint az orosz összeesküvők ezekkel a csomagokkal azt tesztelték, miként lehetne robbanásokat előidézni az Egyesült Államokba tartó teherszállító gépeken.

A közleményben az is szerepel, hogy a robbanószerkezeteket masszázspárnákba rejtett időzített elektromos eszközökkel hozták működésbe.

A nyomozás adatai alapján a műveletet Daniil Hromov ukrán állampolgár – akinek Jaroszlav Mihajlov névre szóló orosz okmányai voltak – és a litván-orosz állampolgár, Tomas Dovgan Stabacinskas koordinálta. Ők szervezték meg 2024-ben az IKEA vilniusi raktárának felgyújtását is. A közlemény szerint a két férfi szigorú konspirációs elvek alapján osztotta meg egymás között a feladatokat.

A litván hatóságok három ember – Hromov, Stabacinskas és az orosz állampolgár, Andrej Baburov – ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozás feltárta, hogy

a szervezők a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül toboroztak embereket, akiket kriptovalutában fizettek ki.

Oroszország egyelőre nem reagált a litván közleményre. Korábban tagadta, hogy köze lenne az IKEA raktárának felgyújtásához, és az ellene irányuló vádakat oroszellenes tevékenységnek nevezte. Európai kormányok és titkosszolgálatok ugyanakkor már korábban is Moszkvát vádolták azzal, hogy szabotázsakciókat hajt végre Ukrajna szövetségesei ellen.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A svéd miniszterelnök Orbánt idézve emlékeztette Orbánt: a szabadság mindig nyugatról jön
Ulf Kristersson történelmi példákkal válaszolt Orbán kijelentéseire. A magyar kampánytól elhatárolódott, és határozott kritikát fogalmazott meg.


Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy

Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.

Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.

„Ezért támogatjuk, akárcsak 1944-ben és 1956-ban, azokat a demokratikus országokat, amiket az orosz tankok megpróbálnak lerohanni. Akkor Magyarországról volt szó, ma Ukrajnáról van szó.

És ha nem cselekszünk, holnap egy másik országról lehet szó.”

A svéd miniszterelnök arra is kitért, hogy éppen a demokratikus elköteleződés miatt fejezték ki többször aggodalmukat a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. „És ezért kérdezünk rá, amikor elmész kávézni ugyanannak az országnak a vezetőjével, amelyik 1956-ban elfojtotta honfitársaid szabadságharcát, és amelyik ma megtámadja a szomszédodat, Ukrajnát.”

A vita azután kezdődött, hogy Orbán Viktor az X-en megosztott egy részletet a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában mondott beszédéből. Ebben arról beszélt, hogy Svédországban a bűnözői hálózatok svéd gyerekeket használnak gyilkosként, és szerinte több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosság miatt.

Ulf Kristersson felháborítónak és valótlan állításnak nevezte a magyar miniszterelnök szavait,

és azt írta: Orbán szétrombolja a jogállamiságot.

Az Orbán által említett letartóztatásokra vonatkozó adat nem felelt meg a valóságnak. Svédországban 2024-ben összesen 92 emberölés történt, ezeknek is csak kis részét követték el nők.

Kristersson bejegyzésében egy 2007-es Orbán-idézetet is megosztott, amely így szól: „az olaj keletről jöhet, de a szabadság mindig nyugatról jön.”

„A Nyugat egyfajta új generációjaként üzenetünk a nálunk fiatalabbaknak az, hogy ragaszkodjunk egy nyugati típusú Magyarországhoz, ne hagyjuk, hogy Magyarország letérjen nyugati útjáról, és szeressük, hogy Magyarország egy nyugati típusú ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberek szabad akaratában és az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalásban, amelyet magunkra vállalunk, amelyek a nyugati kultúra elválaszthatatlan részei" - írta a svéd miniszterelnök.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hiller István: Orbán Viktor olyan iskolát tart követendő példának, amilyenbe ő is járt
A volt oktatási miniszter szerint az iskola ma nem a gyerekekről szól, hanem arról, mit diktál a hatalom.


Hiller István szerint komoly problémák vannak a magyar oktatásban az alapkészségek terén.

A volt oktatási miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a 6–14 évesek 25–27 százaléka funkcionális analfabéta.

Ezek a gyerekek ugyan el tudják olvasni a szöveget, de nem értik meg annak lényegét, nem tudják elmondani, miről szól, írta a Népszava.

Az MSZP politikusa úgy látja, a jelenlegi rendszerben nem a gyermekek igényei állnak a középpontban. Szerinte a magyar iskola nem értük van, hanem

a hatalom mondja meg, mit kell tanulniuk, és akkor számítanak eredményesnek, ha azt megtanulják.

Úgy fogalmazott, a sikeres oktatáspolitika lényege éppen az lenne, hogy az iskola a gyermek érdekeit szolgálja.

Hiller István azt mondta, Orbán Viktor olyan iskolát tart követendő példának, amilyenbe ő is járt. „Ezért a 70-es évek oktatáspolitikai eszközeit” hozta vissza – fogalmazott. Hozzátette: „Berakták egy iskolába, ahol megtanult írni, olvasni.” Szerinte a miniszterelnök tehetséggel és szorgalommal rendelkezett, ez vitte előre.

A volt miniszter úgy véli, az oktatás államosítása és a régi rendszer visszaállítása nem szakmai viták alapján történt, hanem a miniszterelnök akaratából.

Az oktatási rendszer központosítását Eötvös József korához hasonlította, aki 1867 és 1871 között vezette a vallás- és közoktatási tárcát. Úgy látja, a mostani Nemzeti alaptanterv hangulata a ’70-es éveket idézi.

Emlékeztetett arra, hogy 1978-ban Kádár János pártja olyan határozatot hozott, amely 70–30 százalékban határozta meg a központi és helyi tananyag arányát. Hiller szerint ma ez az arány 90–10 százalék, mert az az elvárás, hogy minden iskolában ugyanaz történjen. Úgy gondolja, ez nem felel meg annak, ahogyan a mai gyerekek élnek.

Hiller István arról is beszélt, hogy a Fideszben korábban olyan politikusok foglalkoztak az oktatással, mint Pálinkás József vagy Pokorni Zoltán, de mára kiszorultak.

Szerinte Orbán Viktor az iskolát a hatalomgyakorlás és -megtartás eszközének tekinti.

Kiemelte azt is, hogy a kormányzat már nem a közoktatás, hanem a köznevelés szót használja, és a jogszabályokban sem szerepel az oktatás kifejezés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely szerint a svédeknek kellene bocsánatot kérniük
Orbán Viktor posztjában Magyarországot biztonságosnak, Svédországot káoszosnak állította be. A svéd bűnügyi adatok szerint ennek töredéke igaz, a Fidesz mégsem hátrál.


Orbán Viktor reggel két fotót posztolt az X-en. Az egyik színes képen Magyarország látszik, a miniszterelnök szerint itt biztonság és rend van. A másik fekete-fehér képen Svédország szerepel, a felirat szerint ott a bevándorlás miatt összeomlott a közrend.

Az RTL Híradó megkeresésére a svéd rendőrség azt mondta, hogy a miniszterelnök által említett számok súlyosan túlzóak. A svéd Bűnmegelőzési Tanács közölte, nem tudják, honnan származnak ezek az adatok. Hivatalos statisztikáik szerint 2024-ben 3 tizenöt éves, 1 tizenhat éves és 4 tizenhét éves nő ellen indult eljárás emberölési ügyben.

Nem ez az első alkalom, hogy a kormányfő a svédeket bírálja. A Harcosok Klubja táborában azt mondta: „Letartóztattak 284 kiskorú lányt emberölés miatt.” Orbán Viktor szerint Svédország kijelentkezett a nyugati civilizációból.

Gulyás Gergely a Kormányinfón arról beszélt, hogy nem kérnek bocsánatot, mert szerinte Svédország az elmúlt években ok nélkül vádolta Magyarországot jogállamisági ügyekben.

„Hogy a svéd–magyar kapcsolatokban kinek kellene bocsánatot kérnie kitől, akkor biztos vagyok benne, hogy a svédeknek, tőlünk”

– fogalmazott.

A Fidesz kommunikációs igazgatóját kedden kérdeztük, tervezik-e korrigálni a miniszterelnök kijelentését. Menczer Tamás szerint erre nincs szükség. „Amikor a svéd miniszterelnök vitatkozik a témában akkor nem Orbán Viktorral vitatkozik, hanem a saját népével vitatkozik, a tényekkel vitatkozik. És mindennek az oka egészen nyilvánvalóan – amit Svédországban látunk – a bevándorlás.”

Orbán Viktor Szekszárdon a bevándorlásról is beszélt. „Oda a biztonság, betörtek a migránsok” – mondta.

Az RTL által megkérdezett politikai elemző szerint a Fidesz azért vette elő újra a migráció témáját, hogy összetartsa a törzsszavazóit. Úgy látja, új választók bevonzásához ez kevés lehet, és nem ez az a téma, amellyel nagyobb tömegeket tudnak megszólítani.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint a menedékkérelmek száma 2020 óta csökkent. Tavaly 29 kérelmet kapott a magyar hatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET: