Pert nyert a vadásztársasággal szemben egy autós, akinek 300 ezer forintos kárt okozott egy szarvas
Precedens értékű lehet egy vadkár-ügyben hozott ítélet. Az Alkotmánybíróság egy régre visszanyúló vadkárról szóló vitában tett igazságot, megsemmisítve a korábbi ítéleteket - írta meg a napi.hu.
Még 2015. február 24-én este történt, hogy az indítványozó férje az ő tulajdonában álló kocsival Galgaguta irányából Acsa irányába haladt a 2108-as műúton.
A balesetet követően a sofőr azonnal értesítette a rendőrséget, kiérkezésükig a helyszínt nem változtatta meg és nem hagyta el. Az autó vezetőjén kívül annak utasa, valamint a kocsi mögött álló másik sofőr is tanúja volt. Az intézkedő rendőr a helyszínen azt állapította meg, hogy ugyan a 2108-as műúton két vadveszélyt jelző tábla is kihelyezésre került, azonban a baleset helyszíne nem esett a vadveszélyt jelző tábla hatálya alá.
Az autós a kocsijában keletkezett kárról készült szakvélemény alapján az okozott kár megtérítését kérte a területen vadászatra jogosult gazdasági társaságtól (a per alperesétől). Az alperes a kárigényt elutasította, ugyanis álláspontja szerint az érintett útszakaszon a vadveszélyt jelző tábla végig ki volt helyezve, a társaság pedig a baleset időpontjában vadászati tevékenységet nem folytatott, a vad közútra történő kiváltása ezért neki nem felróható, az állatok mozgására ugyanis érdemi ráhatása nincs.
Az ügy a Váci Járásbíróságra került. Az ítéletben az új Polgári Törvénykönyvre (Ptk.), amely szerint a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a területéről a vad kiszaladt az útra, a vadászatra jogosult pedig akkor mentesülhet a felelősség alól, ha azt bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A vadászati törvény ekkor hatályos szabálya viszont kimondta, hogy [a] jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni”. A balesetet követően, 2015. május 5-én lépett hatályba a vadászati törvény új szabálya, amelynek értelmében „[a] vadászható állat által okozott kárért való felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Ptk.-nak a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni”.
A Váci Járásbíróság végül első fokon elutasította az autós kártérítési keresetét, aki viszont fellebbezett az ítélet ellen. Az ügy a Budapest Környéki Törvényszékhez került, amely úgy határozott, hogy a jogalkotói szándék szem előtt tartásával és a jogfolytonosság biztosítása érdekében a 2014. március 15. és 2015. május 05. közötti időszakban is vad és gépjármű ütközése esetén az új Ptk. veszélyes üzemi felelősségi szabályait kell alkalmazni, így ez vonatkozik a perbeli esetre is. Így immár jogerősen is pert veszített az autós, aki ezt követően terjesztette elő az alkotmányjogi panaszát.
Az Ab álláspontja szerint ugyanis "2014. március 15. napja előtt és 2015. május 5. napjától kezdődően a jogszabályi rendelkezések végeredményben azonos módon rendezték a vad által okozott kár megtérítésének kérdését: ha a károkozás egyik félnek sem volt felróható, az érintettek a kárukat maguk viselték. A köztes időszakban (így 2015. február 24. napján, a jelen alkotmányjogi panaszra okot adó ügy alapját képező baleset idején is) hatályos jogi szabályozás azonban a fentiektől eltérően rendelkezett, és a vadászatra jogosultra telepítette a kárt."