Kiakadt a szlovák elnök Magyar Péter levelén: Megmondom nyíltan, sértés számomra
A TISZA elnöke a Beneš-dekrétumok miatt írt a szlovák miniszterelnöknek, de helyette az államfő válaszolt. Peter Pellegrini azt nehezményezte, hogy Magyar Péter a felvidéki szót használta levelében.
„Mi még mindig Szlovákia vagyunk, nem pedig Felvidék” – ezekkel a szavakkal bírálta Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök január 11-én, a köztelevízió vasárnapi műsorában Magyar Péter nyílt levelét. A TISZA Párt vezetője egy héttel korábban fordult Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését büntető törvény miatt.
Pellegrini szerint a témát a magyar belpolitikai küzdelmek részeként vetették fel, és sértőnek tartja, hogy a levélben Szlovákiát Felvidéknek nevezik.
„Szlovákia köztársasági elnökeként megmondom nyíltan: sértés számomra, hogy a leendő, lehetséges magyar miniszterelnök levelet ír – nem nekem, hanem a kormányfőnek –, Szlovákiát pedig Felvidéknek nevezi. Nem hiszem, hogy ez hozzájárul ahhoz, hogy lenyugtassuk a kedélyeket, mert mi még mindig Szlovákia vagyunk. Szlovák Köztársaság, nem pedig Felvidék. Abban a levélben is megmutatják, hogy mennyire tisztelnek bennünket”
– jelentette ki az államfő a szlovákiai magyar portál, a Paraméter beszámolója szerint.
A szlovák parlament még december 11-én, gyorsított eljárásban fogadta el a Büntető Törvénykönyv módosítását. A törvény szerint akár hat hónap börtönnel is büntethető az, aki nyilvánosan tagadja vagy megkérdőjelezi a második világháború utáni, csehszlovák vagy szlovák állami szervek jogi aktusain alapuló rendezést. A jogszabályt december 27-én hirdették ki.
Magyar Péter a Ficónak címzett levelében azt kéri, vonják vissza a vitatott jogszabály-módosítást. „Tisztelettel kérjük Önt, hogy kezdeményezze az érintett jogszabály-módosítás visszavonását, és nyisson teret a párbeszédnek, amely a békés együttélés alapja lehet” – fogalmazott. A TISZA Párt elnöke szerint ugyanis a módosítás sérti az emberi jogokat, félelmet kelt, és tovább terheli a szlovák-magyar kapcsolatokat. Azt is állítja, hogy a Szlovák Földalap a Beneš-dekrétumok alapján még ma is végez földelkobzásokat.
Magyar Péter levelében azzal érvel, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága közös európai érték. „A kollektív bűnösségen alapuló Beneš-dekrétumok történelmi és jogi megvitatása nem lehet bűncselekmény az Európai Unió tagállamaiban. A véleménynyilvánítás szabadsága közös értékünk” – olvasható a levélben.
A Felvidék szó a dokumentumban mindössze egyszer, a „felvidéki magyarok” kifejezésben szerepel.
„Nem születhetnek provokatív, a jogállam és a demokrácia alapjait kikezdő törvények, amelyeket a felvidéki magyarok nyílt fenyegetésként élnek meg” – áll a teljes mondatban.
Magyar Péter január elején arra kérte Orbán Viktort, hogy ő is írja alá a Ficónak címzett levelet.
„Mi még mindig Szlovákia vagyunk, nem pedig Felvidék” – ezekkel a szavakkal bírálta Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök január 11-én, a köztelevízió vasárnapi műsorában Magyar Péter nyílt levelét. A TISZA Párt vezetője egy héttel korábban fordult Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését büntető törvény miatt.
Pellegrini szerint a témát a magyar belpolitikai küzdelmek részeként vetették fel, és sértőnek tartja, hogy a levélben Szlovákiát Felvidéknek nevezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
51 év után megérkezett az új KRESZ – mutatjuk a legfontosabb változásokat
Az Építési- és Közlekedési Minisztérium közzétette a szeptembertől életbe lépő új szabályokat. A 3,5 tonna feletti teherautókra előzési tilalom, az erősebb rollerekre pedig kötelező biztosítás vonatkozik majd. Az új szabálycsomag rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is.
Ötvenegy év után búcsút inthetünk a jelenlegi KRESZ-nek, miután az Építési- és Közlekedési Minisztérium január 20-án publikálta az új szabálycsomagot. A változások középpontjában a biztonságos közlekedés áll, de a jogszabály rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is. Az új szabályok szeptembertől lépnek életbe.
Az autósokat érintő legfontosabb változás a sebességhatárok módosítása: az autóutakon a megengedett sebesség óránkénti 110-ről 120 kilométerre emelkedik, az autópályák egyes szakaszain pedig akár 140 is lehet a limit.
A gyorsforgalmi utakat a jövőben csak olyan járművek használhatják, amelyek legalább 70 kilométer per órával képesek közlekedni. Rögzítik a követési távolságot is: ez autópályán 2, autóúton pedig 1 másodperc lesz, ami 130-as tempónál körülbelül 70 métert, 100-nál pedig minimum 50 métert jelent.
Az irányjelzést kanyarodásnál és sávváltásnál is a manőver előtt legalább két másodperccel meg kell kezdeni.
Kötelezővé teszik a járművek folyamatos kivilágítását, lakott területen kívül pedig korlátozott látási viszonyok között a távolsági fényszóró használatát is előírják.
A szabályok közé bekerül az úgynevezett cipzárelv, valamint új előírások vonatkoznak a dudálásra és a vészfékezésre, a szlalomozást és a driftelést pedig megtiltják.
A tehergépjárművekre és a buszokra a korábbinál is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd.
A buszok, teherautók és utánfutót vontató autók lakott területen kívül legfeljebb 90 kilométer per órával közlekedhetnek.
Az előzési tilalom súlyhatárát 7 és fél tonnáról 3 és fél tonnára szállítják le, vagyis az ennél nehezebb szerelvények reggel 6 és este 10 óra között nem használhatják a bal szélső sávot, és mellettük elhaladni is tilos lesz.
A kerékpárosok a járdán és a gyalogosövezetben legfeljebb 10, míg a gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer per órával haladhatnak.
Az elektromos rollereket két kategóriába sorolják. A legfeljebb 25 kilométer per órára képes, kis teljesítményű eszközöket 12 évnél idősebbek használhatják, számukra az első két évben kötelező lesz a sisak viselése.
A járdán legfeljebb 10, máshol 20 kilométer per órás sebességgel közlekedhetnek. Az erősebb rollerek a segédmotorokra vonatkozó szabályok alá esnek, ami 14 éves korhatárt, kötelező felelősségbiztosítást és legfeljebb 45 kilométer per órás sebességet jelent. Utast egyik rollertípussal sem lehet szállítani.
Az elméleti tananyag elsajátítása is egyszerűbbé válhat, mivel az elsősegélynyújtási tanfolyamok beépülnek a középiskolai oktatásba.
A végzős diákok a KRÉTA rendszeren keresztül ingyenes online KRESZ- és elsősegély-tanfolyamon, valamint vizsgán vehetnek részt, és az állam az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot is térítésmentesen biztosítja számukra. A gyakorlati vezetés költségei továbbra is a tanulókat terhelik, de a képzésbe szimulátorokat is bevonnak. Tervben van egy olyan, járművekbe építhető ittasságfelismerő rendszer bevezetése is, amely alkoholszondás teszt nélkül nem engedi elindítani az autót.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2025-ös év utolsó Kormányinfóján jelentette be, hogy társadalmi egyeztetés előzte meg a szabályok véglegesítését, az eredményt pedig az év első felében hozzák nyilvánosságra. Lázár János, az Építési- és Közlekedési Minisztérium vezetője egy januári sajtótájékoztatón jelezte előre, hogy a részletek január 20-án derülnek ki. A KRESZ-szabályok módosításáról szóló tervezet már tavaly februárban napvilágot látott.
Ötvenegy év után búcsút inthetünk a jelenlegi KRESZ-nek, miután az Építési- és Közlekedési Minisztérium január 20-án publikálta az új szabálycsomagot. A változások középpontjában a biztonságos közlekedés áll, de a jogszabály rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is. Az új szabályok szeptembertől lépnek életbe.
Az autósokat érintő legfontosabb változás a sebességhatárok módosítása: az autóutakon a megengedett sebesség óránkénti 110-ről 120 kilométerre emelkedik, az autópályák egyes szakaszain pedig akár 140 is lehet a limit.
A gyorsforgalmi utakat a jövőben csak olyan járművek használhatják, amelyek legalább 70 kilométer per órával képesek közlekedni. Rögzítik a követési távolságot is: ez autópályán 2, autóúton pedig 1 másodperc lesz, ami 130-as tempónál körülbelül 70 métert, 100-nál pedig minimum 50 métert jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Kibújt a szög a zsákból” – Orbán Viktor máris nekiment Kapitány Istvánnak, szerinte azt teszi, amit Brüsszelben kitaláltak
A miniszterelnök szerint a TISZA levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Úgy véli, a „legújabb hajóskapitány” nem veszi figyelembe a magyar érdekeket.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán bírálta Kapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét. A miniszterelnök szerint „kibújt a szög a zsákból”.
„A TISZA új gazdaságpolitikusa az első munkanapján bejelentette, hogy levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Most már tudjuk, miért küldték: hogy végrehajtsa, amit Brüsszelben kitaláltak”
– fogalmazott a kormányfő.
Mint írja, a háború kirobbanása óta küzdene azért, hogy Magyarországot ne vágják el az orosz energiahordozóktól. Szerinte „ez nem ízlés, vagy kedv kérdése”.
„Azért tesszük, mert ez Magyarország legolcsóbb és legfontosabb energiaforrása. Ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés. Ha nincs orosz olaj, ugrik a benzin ára. Lehet hebegni-habogni rejtélyes technikai megoldásokról, de ezek tények”
– jelentette ki Orbán.
Bejegyzését azzal a gondolattal zárta, hogy a„legújabb hajóskapitány” ezekre a tényekre ügyet sem vet, mert számára láthatóan „fontosabb a brüsszeli itiner”.
A TISZA múlt szombaton jelentette be, hogy Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke csatlakozik hozzájuk gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőként. Kapitány két nappal később, január 19-én az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy Magyarországnak csökkentenie kell az orosz energiafüggést, a diverzifikációt és a több lábon állást hangsúlyozta. A nyilatkozat szerint nem azonnali lekapcsolásról, hanem egy megvalósítható, fokozatos átállásról van szó.
A TISZA Párt vezetői már korábban is jelezték, hogy stratégiai célnak tartják az orosz energiahordozóktól való leválást 2035 körüli céldátummal. Ezzel szemben a kormány és a kormányközeli orgánumok ellátásbiztonsági és árrobbanási kockázatokra hívják fel a figyelmet. A témában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt kedd reggel, aki azt állította, egy ilyen irányváltás „tragikus következményekkel” járna a rezsiköltségekre és a gazdaságra nézve.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán bírálta Kapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét. A miniszterelnök szerint „kibújt a szög a zsákból”.
„A TISZA új gazdaságpolitikusa az első munkanapján bejelentette, hogy levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Most már tudjuk, miért küldték: hogy végrehajtsa, amit Brüsszelben kitaláltak”
– fogalmazott a kormányfő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter visszavágott: olcsó gázt, kiterjesztett rezsicsökkentést és a szociális tűzifakeret megduplázását ígéri
A pártelnök szerint a TISZA-kormány mindig a legolcsóbb forrásból szerzi majd be a gázt és az olajat. Ezzel akarják felszámolni a jelenlegi óriási energiaszegénységet is.
Azután, hogy Orbán Viktor kedd reggel élesen bíráltaKapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét, és azt írta, az ellenzéki párt levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, Magyar Péter a Facebook-oldalán vázolta fel pártja energiapolitikai ígéreteit. Az elnök szerint, „ha az energiát több forrásból tudjuk beszerezni, akkor a gáz és a benzin is olcsóbb lesz a lakosságnak és a cégeinknek, valamint biztonságosabb lesz az ellátás.” Mint írja,
„a TISZA-kormány mindig az elérhető legolcsóbb és leghatékonyabb módon szerzi majd be a gázt és a kőolajat.”
Magyar Péter ígéretei között szerepel
a rezsicsökkentés megtartása és szociális alapú kiterjesztése, a rendszerhasználati díj radikális csökkentése, valamint a hasított tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra mérséklése a szociális tűzifakeret megduplázása mellett.
Azt is ígéri, hogy „hazahozzuk az uniós forrásokat. Ezermilliárd forint értékben indítunk szigetelési és más energiahatékonysági programokat.” A pártelnök állítása szerint ezzel felszámolnák a jelenlegi óriási energiaszegénységet. Posztja végén azt írta: „A tett az első, a szó a második.”
Azután, hogy Orbán Viktor kedd reggel élesen bíráltaKapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét, és azt írta, az ellenzéki párt levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, Magyar Péter a Facebook-oldalán vázolta fel pártja energiapolitikai ígéreteit. Az elnök szerint, „ha az energiát több forrásból tudjuk beszerezni, akkor a gáz és a benzin is olcsóbb lesz a lakosságnak és a cégeinknek, valamint biztonságosabb lesz az ellátás.” Mint írja,
„a TISZA-kormány mindig az elérhető legolcsóbb és leghatékonyabb módon szerzi majd be a gázt és a kőolajat.”
Magyar Péter ígéretei között szerepel
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dermesztő hidegre ébredt az ország kedd reggel, a szokatlanul hideg időben helyenként mínusz 18 fok alá is bezuhant a hőmérséklet. A HungaroMet a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hajnali minimumok top 10-es listáját.
Eszerint holtversenyben a Nógrád vármegyei Zabar és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddaróc volt a leghidegebb, mindkét településen -18,2 Celsius-fokot mértek.
A dobogó harmadik fokára Mohora állhatott fel -17,7 fokkal. A listán őket követi Gagybátor (-17,3) és Szécsén (-16,6), utánuk pedig ismét holtversenyben Mihálygerge és Milota (-16,4) jön. A tíz leghidegebb hely közé befért még a Penc Obszervatórium (-16,2), Bánk (-15,8) és Hidvégardó (-15,6) is. A mért adatokból jól látszik, hogy a leghidegebb értékek zöme az ország északi, északkeleti részéről, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből került ki.
Dermesztő hidegre ébredt az ország kedd reggel, a szokatlanul hideg időben helyenként mínusz 18 fok alá is bezuhant a hőmérséklet. A HungaroMet a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hajnali minimumok top 10-es listáját.
Eszerint holtversenyben a Nógrád vármegyei Zabar és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddaróc volt a leghidegebb, mindkét településen -18,2 Celsius-fokot mértek.
A dobogó harmadik fokára Mohora állhatott fel -17,7 fokkal. A listán őket követi Gagybátor (-17,3) és Szécsén (-16,6), utánuk pedig ismét holtversenyben Mihálygerge és Milota (-16,4) jön. A tíz leghidegebb hely közé befért még a Penc Obszervatórium (-16,2), Bánk (-15,8) és Hidvégardó (-15,6) is. A mért adatokból jól látszik, hogy a leghidegebb értékek zöme az ország északi, északkeleti részéről, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből került ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
