Pécsi virológusok az új koronavírus-mutációról: érthető az óvatosság
Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy az eddigieknél sokkal gyorsabban terjedő új koronavírus-törzs jelent meg Nagy-Britannia egyes területein. A szakemberek szerint jelenleg egyetlen vizsgálati adat sem utal olyan változásokra, hogy az új koronavírus-mutáció a korábbi változatoknál súlyosabb megbetegedéseket okozna, és semmi nem utal arra sem, hogy az eddig kifejlesztett védőoltások kevésbé lennének hatékonyak az új törzzsel szemben. A fő változás az, hogy az új variáns fertőzőképessége sokkal, akár 70 százalékkal is meghaladhatja az eddig azonosított változatokét.
A hírre reagálva Újabb mutációk, mutációs kisokos címen közöltek posztot a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusai a Virológia Pécs Facebook-oldalon.
A mutáció az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje. A koronavírus példájánál maradva, folyamatosan keletkeznek mutációk. Némelyik feltűnő terjedést mutat és idővel dominánssá is tud válni, ilyen a D614G variáns, amely még az első hullámban jött létre és már az egész bolygón ez a domináns. Emellett változó gyakorisággal számos más mutációt is hordoznak és gyűjtenek egyszerre a különféle SARS-CoV-2 variánsok - írják a posztban.
Hozzáteszik: a funkciót is érintő mutációk létrejötte extrém ritka, ám vegyünk figyelembe, hogy minél több fertőzésre van lehetősége a vírusnak, minél különfélébb és változatosabb helyzetekbe kerül, ennek esélye is nő. A funkciót megváltoztató mutációk mindig a legnagyobb evolúciós igényt szolgálják, ez lehet jobb terjedés, immunreakciók jobb csendesítése, antitestek kikerülése stb. Így érthető, ha a vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre.
Ez nem jelenti, hogy nem jöhet létre akármilyen mutáció, amely akár kezelésben, vakcina-ügyben, terjedésben fejtörést okozhat. Ezért nagyon fontos folyamatosan vizsgálni a vírus genetikai változásait.
Egy mutációval kapcsolatos, tudományos igényű bizonyítás sajnos mindig időbe telik. A D614G-ről is az elmúlt hetekben érkeztek elsőként meggyőző laboratóriumi eredmények, amelyek alátámasztják (állatkísérletekkel és flaskás kísérletekkel), hogy nagyobb mennyiségben szaporodhat a felső légutakban, ám szerencsére a korábbi variánsra (a nevezett mutációt MÉG NEM tartalmazó) létrejött antitestek ezt is jól kivédik.
És meg is érkeztünk a problémás mutációkhoz.
Amennyiben egy vagy több mutáció is azonosítható az immunitásban fontos, és a vakcinák döntő többségének alapját adó tüskefehérjében, ráadásul ez a variáns gyors terjedést is mutat, arra mindenképp figyelni kell. Ez történt az angliai variánsnál.
Úgy tűnik, hogy a vírus eddig ismert mutációs sebességéhez viszonyítva felbukkant egy variáns, amely 10 hónapnyi mutációt gyűjtött magába, melyekből a tüskefehérje több ponton is érintett.
De miért zárunk le határokat?
A kockázatot ismét a „nem tudjuk” jelenti. Amíg nem tudjuk kizárni, hogy egy jó terjedést mutató mutáció nem érint kezelési lehetőségeket, vagy akár a következő hetekben érkező vakcinák hatékonyságát, érthető az óvatosság.
Mi az, amit tudunk, mi a valós kockázat most?
• A vírus genetikai nevezéktan szerint a B.1.1.7 variáns. Egyik leginkább hangsúlyos, tüskefehérjét érintő mutációját pedig N501Y-nal jelöljük. Egyébként szám szerint 8 jelentős változást gyűjtött be, csak a tüskefehérjét kódoló génben, amelyből csupán három lehetséges hatásáról van információ.
• A B.1.1.7 növekvő arányban okozza az angliai megbetegedéseket, az eddig ismert variánsokhoz képest. Növekszik az érintett régiók száma és a kapcsolódó esetszámok is.
• A vírus ismert mutációs rátájánál némileg magasabb mutációs számmal rendelkezik, és ezekből több is érinti a kritikusan fontos tüskefehérjét (szám szerint 8 jelentős változás).
• A tüskefehérje mutációkból háromról már ismertek, korlátozott mennyiségű előzetes vizsgálati adatok azok funkcióban betöltött szerepére vonatkozóan. A névadó N501Y például éppen a tüskefehérje receptor-kötődéséért felelős részében van, és nagy valószínűség szerint jobb képességet ad az emberi receptorok kötéséhez. Ezen felül még az immunrendszerünk „megtévesztésében” és a sejtekbe jutás funkciójában is lehet változás.
• A valós kockázatot nem tudjuk, amíg a kiterjedt laboratóriumi vizsgálatok le nem zajlanak, addig fő az óvatosság a járványügyi hatóságok részéről. A legfőbb kérdés, hogy a más variánsokra megszerzett immunitást érinti-e az új.
A posztban zárógondolatként megjegyzik: a jövőben is várhatóak újabb mutációk, ez egy természetes folyamat. A mostani mutáns variáns különlegesnek számít, mert a vártnál jóval több mutációs változást hordoz – ennek számos oka lehet, de időbe telik kideríteni, pontosan mik ezek. A kockázatot tovább növeli, és ennek tudható be a fokozott figyelem is, hogy jobb terjedést mutat, mint az eddigi variánsok – ne féljünk, ez önmagában még nem sokat jelent, gondoljunk a D614G-re – teszik hozzá.
A lényeg minden átlagember számára: A maszk, kézmosás, távolságtartás bármilyen mutációt követően is hatékony védekezés – a mindennapjainkat ezek nem érintik. Amennyiben megtörténne, hogy a korábbi variánsokra kialakult immunitást „kikerüli” egy újabb, az nem törli el a vírusról alkotott eddigi tudásunkat és kifejlesztett fegyvereinket – adaptálni lehet ezeket, így a vakcinát is.
A végső szót a kockázatról, az új variáns tényleges képességeiről a tudományos vizsgálatok után mondhatjuk ki, addig pedig marad az óvatosság.
