HÍREK
A Rovatból

Parragh László szerint a vártnál lassúbb lesz a kilábalás

A kamarai elnök szerint ő mindig a cégek nevében beszél. A munkaerőhiányt illetően még romlani is fog a helyzet.


A Népszavának nyilatkozott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A lap felvetésére, miszerint nem mindig egyértelmű, hogy Parragh a cégek képviselőjeként vagy épp a kormány gazdaságpolitikai tanácsadójaként nyilatkozik, azt mondta: „Én mindig a cégek nevében beszélek. A félreértés az lehet, hogy a kamarában sokszor ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk, mint a gazdaságpolitikusok. Nem arról van szó, hogy én felvezetem a kormány döntését vagy tesztelem a közvéleményt. Hanem, hogy világosabban, konkrétan fogalmazhatok.

Nekem kevésbé kell populistának lenni, nyugodtak fogalmazhatok szakmaibban”.

A kata szigorításával kapcsolatosan ugyanezt a problémát így érzékeltette: „A kata, mint adó, 70-80 ezer kisvállalkozásra volt kitalálva. Azzal, hogy végül 450 ezer munkavállaló katás lett, az azt jelentette, hogy

a többi 4 millió munkavállaló adóit és járulékait meg kellett volna emelni ahhoz, hogy az ellátórendszerek, az egészségügy, a nyugdíjrendszer működőképesek maradjanak.

Ebben az esetben egyik oldalon védenem kell a mikrovállalkozót, míg a mérleg másik oldalán ott a makrogazdasági egyensúly, amire szintén tekintettel kell lenni.”

A kamarai hozzájárulásról úgy vélte, hogy egyszerűbb lenne eltörölni, és akkor az így kieső ötmilliárdot adófizetői pénzből a kormánnyal pótoltatni,

de akkor felmerül a kérdés, hogy mennyire függenének a kormánytól.

A gazdasági növekedésről azt mondta, hogy szerinte a vártnál lassabb lesz a kilábalás, mert a gazdaság minden szereplője, a vállalkozások és a munkavállalók egyaránt óvatossá váltak az elmúlt évek sokkjai miatt. Azonban azt gondolja, ha beindul a növekedés, az már tartós lesz. Szerinte, bár belső gondjaink is vannak, az igazi nehézségeket a külpiacok bizonytalansága okozza: a magas energiaárak, az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk, illetve a német gazdaság gyengélkedése.

„Ezeket a külső körülményeket mi magyarok nem tudjuk befolyásolni, ezért nincs más választás, mint az, hogy alkalmazkodni kell. Ez gazdaságszervezést igényel.”

A kormányzaton belüli konfliktusokról azt mondta, hogy szerinte érthető, hogy minden miniszter a saját tárcájára koncentrál, nyilván ütközik a gazdasági miniszter növekedéspártisága, hiszen onnan érkezhetnek az adók, és a pénzügyminiszter egyensúlyra való törekvése. Amikor a jegybankra, mint további szereplóre kérdezett rá a lap, Parragh azt mondta, ezt a vitát nem kívánja újra nyitni, örül, hogy nyugvópontra jutottak a kedélyek.

Abban viszont biztos, hogy a magyar munkaerőpiacnak tartós munkaerőhiányra kell berendezkednie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” - Lázár Jánost durva bekiabálás fogadta Balatonbogláron
A miniszter a pénteki lakossági fórumon szembesült egy indulatos anya vádjaival. A politikus a Tisza Párt támogatóinak stílusára hivatkozva utasította vissza a személyes támadást.


„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” – ez a bekiabálás fogadta Lázár János minisztert március 13-án, péntek délután Balatonbogláron, ahol a fideszes politikus a Lázárinfó Expresszel tartott fórumot. Az eseményen Lázár mellett Móring József országgyűlési képviselő is részt vett, a közönségben pedig a kormánypárti kérdezőkön kívül megjelent Németh Helga, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje és több, alufólia-sisakot viselő fiatal is – írta a Telex.

Lázár János a Fidesz kampányüzeneteit sulykolta, ehhez pedig az ukrán pénzszállítók ügyét is felhasználta.

A miniszter azt sejtette, hogy az ukránok bűnözőknek küldtek pénzt, és a kormány nem véletlenül foglalta le a szállítmányt, amelyet vissza se akarnak adni. A magyar hatóságok korábban egy ukrán bank mintegy 27-30 milliárd forintnyi készpénzét foglalták le két pénzszállító autóból, a sofőröket pedig később szabadon engedték. Lázár azt is bizonygatta, hogy Orbán Viktor mindenkivel szemben a magyar érdekeket védi.

„Ott ültem Putyinnál is, amikor az orosz elnök magyarázott mindenfélét, de Orbán azt mondta: Nem, nem, mert a magyarok érdeke éppen más"

– mondta Lázár.

A miniszter a rezsiárakkal is próbálta meggyőzni hallgatóságát, szerinte ha nem jönne az orosz olaj és gáz, akkor egy 100 négyzetméteres Kádár-kori lakóház rezsije nem 250 ezer, hanem 800 ezer forint körül lenne. Kitért az árstopos üzemanyagra is, ami szerinte jóval alacsonyabb árakat biztosít, mint a régió többi országában. A kormány március elején vezetett be újra árszabályozást, amellyel 595 forintban maximalizálta a 95-ös benzin és 615 forintban a gázolaj literenkénti árát.

A fórumon Németh Helga, a DK képviselőjelöltje helyi ügyekről kérdezett. Felhozta a Fonyódon, egy korábbi szabadstrand helyére tervezett 99 lakásos komplexum ügyét, amely a Cordia fejlesztésében valósulna meg és helyi tiltakozásokat váltott ki.

Lázár azt mondta, neki sem tetszenek a Balaton partján lévő betonmonstrumok, és építésügyi miniszterként közölte a fejlesztővel, hogy addig nem tud hozzájárulni a beruházáshoz, amíg a cég nem állapodik meg a helyi lakossággal.

A miniszter arra is utalt, hogy a projekt az Otthon Start-programba sem kerülhet bele.

Két fiatal arról kérdezte Lázárt, hogy koalícióra lép-e a Fidesz a Mi Hazánkkal, ha a párt válna a mérleg nyelvévé. Az első kérdést Lázár azzal ütötte el, hogy

„azért nem lesz a Mi Hazánkkal koalíció, mert a Fidesz nyeri a választást”.

Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha mégis veszítenek, azt mondta, a hatályos törvényeknek megfelelően átadja a hivatalát. Ezt követően a Tisza Pártra utalt: "A kérdés csak az, hogy ha a Fidesz nyer, akkor azt a Tisza tudomásul fogja-e venni békésen és nyugodtan, vagy erőszakot szervez a Fidesszel és az országgal szemben."

Lázár a bekiabáló nőre reagálva azt mondta, hogy „így beszélnek a tiszások”, majd később hozzátette, hogy egy rendes beszélgetésben levette volna a lábáról.

A fórumon több alufólia-sisakos fiatal is feltűnt. A Telexnek küldött levelükben azt írták, akciójuk célja az „uszítások elleni védelem” volt, és azokat a közéleti eseményeket akarták elítélni, amelyek mások emberi méltóságát megkérdőjelezik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kómában fekszik és a lábát is elveszthette Irán új vezetője, miközben már megjelent az első közleménye
Modzstaba Hameneit a teheráni Sina kórházban kezelik a február 28-i légicsapás óta. Állapotáról hivatalosan hallgatnak, de amerikai és brit források is csonkolásos sérülésekről számoltak be.


Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan

egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.

A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter: pénteken újságírói kérdésre arról beszélt, tudomásuk szerint Hamenei megsebesült, sőt, valószínűleg csonkolásos sérülést szenvedett.

Már két nappal korábban, szerdán is megerősítette a pletykákat az iráni rezsim egyik képviselője. Alireza Szalarian, Irán ciprusi nagykövete azt mondta, Modzstaba Hamenei súlyosan megsérült abban a légicsapásban, amelyik az apját, az anyját és a feleségét is megölte. A diplomata szerint a vezető azóta is kórházban fekszik, a lábán, a karján és a kezén sérült meg, és szerencsés, hogy egyáltalán túlélte. Az 56 éves vezető a nagykövet szerint azért nem mondott még beszédet és azért nem jelent meg a nyilvánosság előtt, mert egyelőre nincs olyan állapotban.

Modzstaba Hamenei a családtagjaival együtt látogatta meg az apját, Alit, a ramadán 10. napján, amikor az USA és Izrael által indított háború első napján, február 28-án találat érte a Teherán központjában található komplexumot.

A támadásban Ali Hamenei mellett meghalt a felesége, Mansour, valamint egyik lánya, annak férje és 14 hónapos gyermekük is. Az áldozatok között volt Modzstaba felesége, Zahra, és a pár tizenéves fia, Mohammad Bagher is. Szalarian szerint a vallási vezető, a családtagjai és a hozzájuk meghívott katonai vezetők a Hamenei család rezidenciáján belüli, a vezetői iroda közelében álló házában haltak meg. A diktátornak a háború kezdete előtt négy fia és két lánya volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jönnek a kisméretű IKEÁ-k, húsz új áruház nyitását jelentették be
Az Ingka Group a következő hat hónapban húsz kompakt boltot nyit Európa és Észak-Amerika kisebb városaiban. Az új formátum a korlátozottabb, azonnali kínálat mellett a teljes választékot átvétellel teszi elérhetővé.


Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.

Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.

A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.

Ez a formátum nemcsak jóval költséghatékonyabb a hagyományos áruházaknál, de lényegesen gyorsabban is megnyitható, ráadásul jellemzően olyan helyszíneken, ahol az emberek amúgy is intézik a napi bevásárlásaikat.

Franciaországban például nyárig adják át az első, mintegy 2000 négyzetméteres kompakt üzletet Limoges-ban, amit további helyszínek követnek majd. Portugáliában Coimbra lesz az első város, ahol egy több mint 4000 négyzetméteres egység nyílik a Mondego Retail Parkban. Lengyelországban pedig év végéig Białystokban hozzák létre az ország második ilyen áruházát, a Carrefour Polska hálózatával együttműködve.

A vállalat tapasztalatai szerint a vásárlók értékelik, hogy az IKEA földrajzilag közelebb kerül hozzájuk, ugyanakkor a cég számára fontos tanulság volt a tiszta kommunikáció jelentősége is.

„Előre tudatosítani kell a vevőkben, pontosan mire számíthatnak a kompakt üzletekben, hiszen ezek értelemszerűen nem nyújtják a hagyományos áruházak kínálatát”

– áll az Ingka Group közleményében.

A kisebb egységekbe történő beruházás az Ingka Group hároméves, ötmilliárd eurós fejlesztési programjának része, amelynek célja új helyszínek nyitása és a meglévők korszerűsítése a vállalat 32 piacának többségén. A cég a 2026-os üzleti év augusztus végi lezárása után értékeli majd az új boltok teljesítményét, és az eredmények alapján dönt a terjeszkedés további lépéseiről.

Via Portfolio


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brutálisan leszűkült a mezőny az áprilisi választásra, mutatjuk a végleges listát
A Nemzeti Választási Iroda törölte a Szolidaritás–Munkáspárt listáját, így öt párt maradt versenyben. A Nemzeti Választási Bizottság már jóvá is hagyta a szavazólap végleges mintáját.


Soha ennyire szűk, mindössze öt pártlistából álló mezőnyből nem választhattak még a szavazók, mint az áprilisi országgyűlési választáson. A lista azután vált véglegessé, hogy a Nemzeti Választási Iroda törölte a nyilvántartásból a Szolidaritás pártja – Magyar Munkáspárt közös listáját, ezzel pedig a Nemzeti Választási Bizottság is jóváhagyhatta a szavazólapok végleges mintáját.

A döntés értelmében véglegessé vált a pártoknak járó ingyenes reklámidőkeret is. A törvény szerint a közmédia összesen 470 percet köteles biztosítani, amelyet egyenlő arányban osztanak fel a listát állító pártok között.

Mivel öten maradtak, ez listánként 94 percet jelent. A kereskedelmi médiumoknak nem kötelező politikai reklámot sugározniuk, ezt egyedül az RTL vállalta. A csatorna 235 percet biztosít a pártoknak, így mindegyikük 47 percet kap. A szabályozás mindenkire vonatkozik:

a reklámokhoz tilos véleményt vagy magyarázatot fűzni, a közzétételért pedig a médiumok nem kérhetnek és nem is fogadhatnak el pénzt.

A listaállítási feltételeket a március 6-án zárult ajánlásgyűjtésen kellett teljesíteni. Országos listával csak az a párt indulhatott, amely legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, a 106-ból minimum 71 egyéni választókerületben tudott jelöltet állítani.

Ezt a küszöböt a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugrotta meg.

A Nemzeti Választási Bizottság március 7-én ki is sorsolta a szavazólapi sorrendjüket, amely a következő: Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Tisza Párt, Mi Hazánk Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Fidesz–KDNP.

A szűkebb mezőny a kormányoldal szerint azt bizonyítja, hogy a szigorú feltételek kiszűrik a komolytalan szervezeteket, a jogszabályok pedig garantálják a fair versenyt. Ellenzéki oldalon ugyanakkor többen kritizálják, hogy a közmédia dominanciája és a kereskedelmi csatornák önkéntes vállalására épülő rendszer nem biztosít valódi esélyegyenlőséget, a magas adminisztratív küszöbök pedig akadályt jelentenek a kisebb szereplőknek. A kampány hajrájában a választóknak érdemes figyelniük a határidőkre is: a külképviseleti szavazásra például április 2-ig lehet jelentkezni a névjegyzékbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk