Parragh László: Az igazi kockázat nem az, hogy utolérjük-e Ausztriát, hanem hogy látjuk-e még Csehország hátát
A magyar cégeket érintő kihívásokról, a visszatartott uniós forrásokról és Ukrajnáról is beszélt Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitó rendezvényén, írja a Telex. Az iparkamara elnöke szerint rengeteg nehézséggel kell szembenéznie napjainkban a hazai vállalkozásoknak.
Parragh úgy véli, hogy Brüsszel rákényszeríti a geopolitikai érdekei miatti akaratát a tagállamokra. Az inflációval kapcsolatban megjegyezte, hogy a kamara már 2017-től jelezte a komoly veszélyt, és ugyanekkortól indultak emelkedésnek az alapanyag- és nyersanyagárak is. Emelett a forintárfolyam ingadozása is megnehezíti a vállalatok életét.
Az iparkamara elnöke nem kímélte Matolcsy Györgyöt és a Magyar Nemzeti Bankot sem: szerinte unortodox gazdaságpolitikát lehet csinálni, de unortodox monetáris politikát már kevésbé. Parragh véleménye szerint a jegybank túlfűtötte a gazdaságot, mivel tagadták a veszélyt.
Kiemelte, hogy a 18 százalék feletti, nagyon magas kamatok miatt csökkennek a beruházások és a fogyasztás is, valamint szűkülnek a vállalatok lehetőségei. A gazdaság szereplői jelenleg azt érzékelik, hogy a gazdasági növekedés monetáris visszafogása zajlik, miközben visszaesik az építőipar és negatív a külkereskedelmi mérleg.
Parragh enyhe kritikát fogalmazott meg a keleti nyitással kapcsolatban is. Az iparkamara elnöke azt mondta: „felhívjuk miniszterelnök úr figyelmét, hogy vannak kulturális különbségek”, majd példaként hozta fel, hogy egész más a bizalmi viszony egy német céggel, mint egy közép-ázsiai vállalattal.
Beszédében kitért a munkaerőpiacra is. Úgy véli, hogy a szakképzéssel szemben a felnőttképzésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Végül szóba hozta, hogy az iparkamara „aggódva nézi” az uniós források visszatartását. Parragh meglátása szerint az Európai Bizottság politikai zsarolásra használja a kifizetések halasztását, ami gátolja a beruházásokat és fejlesztéseket. Nem tartja kizártnak, hogy az eddig fejlesztésre szánt EU-s pénzek végül inkább Ukrajnában kötnek ki, ha megkezdődik az ország újraépítése.
