prcikk: Az induló vagyonból 13 milliárd maradt, 270 milliárd elúszott - megszólalt a jegybanki alapítvány új vezetője | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Az induló vagyonból 13 milliárd maradt, 270 milliárd elúszott - megszólalt a jegybanki alapítvány új vezetője

Az Optima-csoport kötelezettségei 600 milliárd forintra rúgtak 2024 végére. A cégcsoport a fizetésképtelenség szélére került, hajszálon múlt a teljes csőd.


A HVG-nek adott interjút Hegedüs István, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) új vagyonmenedzsere, aki részletesen beszámolt arról, milyen állapotban vette át a szervezetet az új vezetés. A szakember elmondása szerint az első feladatuk a vagyon és a kötelezettségek felmérése volt, amelyhez szakértőket kértek fel a piaci alapú értékelésre. A számok lesújtóak: a menedzser közlése szerint 270 milliárd forintos vagyonvesztést állapítottak meg a 2024. december 31-i fordulónapra vonatkozóan.

Hegedüs István hangsúlyozta, hogy az alapítvány induló vagyonából alig maradt valami.

„Az alapítvány induló vagyonából a 2024 végi állapot szerint 13 milliárd forint maradt, de hangsúlyozom, ez egy elméleti összeg, egy pillanatfelvétel”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy emiatt a PADME jelenleg nem tudja folytatni eredeti tevékenységét, az oktatás támogatását, mert egyszerűen nincs rá forrása. Arra a kérdésre, hogy a Matolcsy György jegybankelnöksége alatt betett közpénz gyakorlatilag elveszett-e, a vagyonmenedzser egyértelmű választ adott:

„A 2024 végi és a jelen állapot szerint: igen.”

A helyzetet árnyalja, hogy az alapítvány vagyonkezelője, az Optima Zrt. mérlegében több eszköz maradt, mivel az alapítványi tőkénél jóval többet, közel 500 milliárd forintot fektettek be – igaz, ezt nagyrészt hitelből. Hegedüs kiemelte, hogy két fő hitelezőjük volt: az MBH Bank és a Neumann János Alapítvány (NJA). „Így, 2024 végén összességében közel 600 milliárd forintra rúgtak az Optima-csoport kötelezettségei” – érzékeltette a baj nagyságát a szakember.

A menedzser szerint tavaly év végére a csoport fizetésképtelenné vált, és reális veszély volt a felszámolás, ami a vagyon kényszerlikvidálását jelentette volna. Ebben az esetben a PADME egy fillért sem kapott volna. „Ezt a vészforgatókönyvet sikerült elkerülnünk” – jelentette ki Hegedüs, miután megállapodtak a hitelezőkkel és az opciós jogosultakkal. A cél most az, hogy a következő három évben a lehető legmagasabb áron értékesítsék a vagyont, amiből eddig apránként 23 milliárd forintot sikerült realizálniuk a kamatok fizetésére.

Bár a vagyonvesztés jelentős része 2024 előtt következett be, az idei évben is történt értékcsökkenés, amit Hegedüs részben külső piaci körülményekkel, például az árfolyamesésekkel magyarázott. Ugyanakkor leszögezte: „Minden korábbi veszteség, a 2024 végi is az előző vezetőket terheli.” A vagyonmenedzser elmondta, hogy feljelentést tettek, amelyet egyesítettek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi feljelentésével. Külön kiemelte elődje, Stofa György próbálkozását, aki a jegybankelnök-váltás előtt a vagyon egy részét a Quartz Alapkezelőhöz akarta áthelyezni. „Újabb feljelentésre már nem készülünk, a folyamatban lévő eljárásban próbáljuk meg a polgári jogi igényünket érvényesíteni” – tette hozzá.

A 270 milliárdos veszteség pontos összetételét nehéz meghatározni a bonyolult cégháló miatt. A szakértők szerint a veszteség 90 százaléka még 2023-ban keletkezett. A könyvvizsgálói folyamatokról Hegedüs megdöbbentő részleteket árult el: „A 2024-esnél pedig maga utasította vissza a véleménynyilvánítást, amire nem sok példa volt eddig Magyarországon.”

A Matolcsy Ádámhoz köthető szálakról szólva Hegedüs elmondta, hogy a céges levelezésben nincs nyoma a volt jegybankelnök fiának, de a befolyása közvetett módon érzékelhető volt.

„Ha azt értjük Matolcsy Ádám irányítása alatt, hogy az ő barátai játszottak kulcsszerepet, akkor igen” – fogalmazott, megemlítve Stofa Györgyöt, Száraz Istvánt és Somlai Bálintot.

A vagyonmenedzser ugyanakkor egy szokatlan reményének is hangot adott az eltűnt vagyon kapcsán: „De abban bízunk még, hogy az érintettek önszántukból, akár „adományként” visszaadnak vagyonelemeket, mielőtt a hatóságok utolérnék és lefoglalnák azokat.”

A vagyonmentés jelenleg is zajlik, többek között az Arcadia Alapkezelő eladásával a Market-csoportnak. A Metropolitan Egyetem (METU) helyzete is rendeződni látszik, bár Hegedüs elismerte, hogy a befektetés nem térült meg. „Attól, mert a vásárlására fordított majdnem 15 milliárd forint nem térült meg, még tovább kell működnie” – mondta, hozzátéve, hogy az egyetemet bizalmi vagyonkezelésbe adták a Gábor Dénes Egyetemnek. A Mind Klinikát pedig Mészáros Lőrinc érdekeltségének adták el, aki vállalta a befejezést.

Az új vezetés drasztikus költségcsökkentést hajtott végre. Hegedüs példaként említette az egyik ingatlanbérlést:

„Ötvenmillió volt csak az Úri utca 72. alatti 1500 négyzetméteres, teljesen feleslegesen bérelt ingatlan havi költsége.”

Összességében idén 103 milliárd forintnyi kötelezettségtől szabadultak meg.

A jövő szempontjából kulcsfontosságú a GTC ingatlanvállalat sorsa. Hegedüs István vázolta azt a mechanizmust, ahogy a Matolcsy-érában az ingatlanügyletek zajlottak, és ahogy a felduzzasztott árú ingatlanokat végül a GTC-re sózták. „Amit „zseniálisan” csináltak, hogy e folyamat végén megtalálták a GTC-t, amiben volt pénz, és a minden lépéssel egyre drágábbá és drágábbá tett ingatlant eladták neki, miközben a lánc egyes szereplői, Somlai Bálint vagy Matolcsy Ádám érdekeltségei kivehették a maguk hasznát” – részletezte a módszert.

Végezetül Hegedüs elmondta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter személyesen kérte fel a feladatra, és három éve van arra, hogy rendbe tegye a helyzetet. A korábbi vezetés tevékenységét szerencsejátékhoz hasonlította: „Ami biztos, az elődök kontroll nélkül kezelték a Pallas Athéné vagyonát és nem tizenkilencre, hanem húszra emeltek lapot.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ez példa nélküli megalázás” – Szijjártó és Lavrov telefonbeszélgetése Szlovákiában is botrányt okozott
A szlovák ellenzék a 2020-as választásba való orosz beavatkozás gyanúját veti fel a kiszivárgott telefonbeszélgetés miatt. A Slovensko nevű mozgalom szerint ez példa nélküli eset, a Kereszténydemokrata Mozgalom szerint pedig a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.


Ahogy megírtuk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hétfőn nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát, mely szerint Szijjártó Péter 2020 februárjában azt kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy hívják meg Moszkvába Peter Pellegrinit, hogy ezzel segítsék a szociáldemokrata-nacionalista koalíció győzelmét a szlovák választásokon. Ez nemcsak itthon, de Szlovákiában is nagy visszhangot váltott ki.

A szlovák ellenzéki pártok a 2020-as választásokba való lehetséges orosz beavatkozás miatt ügyészi vizsgálatot követelnek, miközben Brüsszel magyarázatot vár Budapesttől. Az érintett szlovák kormányoldal szerint viszont csupán „szokványos tárgyalásról” volt szó.

A Slovensko nevű mozgalom szerint az eset példa nélküli.

„Ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz”

idézi Grendel Gábort, a párt képviselőjét a bumm.sk. A Szabadság és Szolidaritás elnöke, Branislav Gröhling már az ügyészséghez is fordult, hogy vizsgálják ki az ügyet.

„Ha valósak a Magyarországról származó információk, és Putyin Oroszországa valóban segített a választáson Pellegrininek, a Smernek és az SNS-nek, akkor ez óriási botrány, amire magyarázatot kell adniuk, és nemcsak a választóknak, hanem a bűnüldöző szerveknek is”

– fogalmazott.

A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.

„Ma már teljesen érthető, hogy miért követ olyan politikát ez a kormány, amely Orbánnak és Putyinnak felel meg, és nem az ország állampolgárainak.

A régi adósságait törleszti a kampányokért, és újabb szívességeknek ágyaz meg” – mondta Milan Majerský, a párt elnöke. A legnagyobb ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka pedig Robert Fico kormányfőt szólította fel, hogy nyilatkozzon, szolgáltatott-e információkat az uniós tárgyalásokról Lavrovnak.

Hétfőn az Európai Bizottság is magyarázatot kért Magyarországtól

a sajtóhírek miatt, melyek szerint a magyar kormány zárt uniós tanácskozásokról szivárogtatott információkat Oroszországnak. A Politico korábban arról írt, hogy egyre erősebb a bizalmatlanság Magyarországgal szemben, mert Szijjártó Péter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ennek kapcsán azt nyilatkozta, „természetes, hogy egy külföldi miniszter azt kéri tőle, hozza össze valakivel”. Peter Pellegrini hivatala közben igyekezett kisebbíteni a 2020-as moszkvai út jelentőségét, azt „szokványos tárgyalásnak” nevezte, és közölte, nem kívánnak a magyar belpolitikai kampány részévé válni.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely szerint Panyi Szabolcs büntetőjogilag is hazaárulást követett el, távoznia kell a közéletből
A miniszter azt mondta, ki kell deríteni, miként végezhetett az oknyomozó újságíró ügynöki tevékenységet, mert szerinte „tevékenységéből, kapcsolataiból egyértelmű, hogy más állam szolgálatában állt”. Azt is kijelentette, hogy Panyi célja a kormány lejáratása volt.


Gulyás Gergely szerint már nemcsak politikai, hanem büntetőjogi értelemben is felmerülhet a hazaárulás gyanúja Panyi Szabolcs újságíró ügyében. Az MTI tudósítása szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfő este, a kormánypártok országjárásának bátaszéki fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy eddig a hazaárulást csak a szó politikai értelmében használták,

„most viszont azt látjuk, hogy valóban a hazaárulás büntetőjogi tényállásának megfelelően” cselekedett Panyi Szabolcs”,

akit név szerint nem említett meg, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje munkatársának nevezte.

Gulyás értelmezése szerint az újságíró egy kiszivárgott felvételen beismerte, hogy „közreműködik a hivatalban lévő magyar külügyminiszter lehallgatásában, és ezzel kapcsolatos információk megszerzésében és továbbításában”. Panyi Szabolcs azonban a Telexnek azt mondta, Szijjártó Péter lehallgatásához semmi köze nem volt.

A miniszter szerint Panyinak távoznia kell a közéletből, és ki kell deríteni, miként végezhetett ügynöki tevékenységet, mert szerinte „tevékenységéből, kapcsolataiból egyértelmű, hogy más állam szolgálatában állt, más államokkal tartott bevallottan kapcsolatot”.

Szerinte ezt Panyi „a magyar kormány lejáratása érdekében tette ezt, illetve azért, hogy a kormányról olyan információkat szerezzen, amelyek lehetővé teszik a kabinet és a külügyminiszter megfigyelését”

Ahogy arról beszámoltunk, a kormánypárti Mandiner hétfőn közzétett egy felvételt, amelyen Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare újságírója arról beszél, hogy kapcsolatban áll egy európai uniós ország állami szervével. A lap értelmezése szerint Panyi megadta Szijjártó Péter telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. Az újságíró ezt határozottan tagadta.

„Szijjártó lehallgatásához nekem az égvilágon semmi közöm nem volt – nagy nehezen, évekkel később sikerült csak erről a kommunikációról bizonyítékokat szereznem.

Szijjártó számát pedig gyakorlatilag mindenki ismeri, az utolsó magyarországi külföldi vállalat igazgatója is” – mondta Panyi, aki szerint a beszélgetésben „nagyzolni és vetíteni” próbált, hogy több információhoz jusson. A 24.hu-nak nyilatkozva elismerte, hogy ez hiba volt.

A hangfelvétel két nappal azután került nyilvánosságra, hogy a Washington Post arról írt: Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós ülések szüneteiben rendszeresen telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az ott történtekről. Erről Panyi Szabolcs is írt, sőt a róla szóló cikk és hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után közzétett egy 2020-as beszélgetést Szijjártó és Lavrov között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rendkívüli ülést tart a Nemzetbiztonsági Bizottság, nem árulták el, hogy miért
Sas Zoltán jobbikos bizottsági elnök hívta össze a testületet „az elmúlt néhány nap eseményei miatt”. Az ülésen a külügyminiszter állítólagos lehallgatásának körülményeit és a Panyi Szabolcs újságíróval, és magával Szijjártó Péterrel szemben felmerült hazaárulás-állításokat is tárgyalhatják.


Ma soron kívül ülésezik a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága „az elmúlt néhány nap eseményei miatt”. A hírt Sas Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, a bizottság elnöke jelentette be kedden délelőtt.

A képviselő ígéretet tett arra, hogy a nyilvánosságra hozható részletekről tájékoztatni fognak az ülés után.

Sas Zoltán nem írta, hogy konkrétan milyen ügy miatt hívja össze a bizottságot. A kormánypárti Magyar Nemzet viszont a rendkívüli ülésről hírt adó cikkében valamiért mégis összekötötte a bejelentést azzal, hogy hétfőn nyilvánosságra került egy 2020-ban rögzített telefonbeszélgetés Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov között – írta a 24.hu.

A kormányoldal szerint Panyi Szabolcs, a VSquare oknyomozó újságírója segédkezett Szijjártó állítólagos lehallgatásában azzal, hogy megadta a külügyminiszter telefonszámát külföldi titkosszolgálatoknak. Ezt az információt egy, a Mandiner által a hétvégén kihozott hangfelvételre alapozzák, melyen az újságíró beszél egy meg nem nevezett nővel az ügyről. Gulyás Gergely szerint Panyi büntetőjogilag is hazaárulást követett el, ezért távoznia kell a közéletből.

Viszont, ahogy arról korábban beszámoltunk, a Mandiner által közölt felvételen nem is teljesen az hangzik el, amit a kormányzati kommunikáció állít, vagyis, hogy Panyi megadta volna a tárcavezető számát.

Ráadásul nemcsak ez az egy olyan esemény volt az utóbbi napokban, ami a Nemzetbiztonsági Bizottságnak felkelthette az érdeklődését.

A Washington Post a hétvégén arról írt, hogy Szijjártó rendszeresen telefonon egyeztetett Szergej Lavrovval az EU-ülések szüneteiben, hogy jelentéseket adjon orosz kollégájának. Magyar Péter értelmezése szerint pedig ez minősül hazaárulásnak.

Panyi szerint a róla közölt felvétel egy megelőző csapás volt, mert a kormány tudta, hogy Szijjártó orosz kapcsolatait bolygatja. Véleménye szerint így akarták terelni a közbeszédet.

Az újságíró egyébként azt mondta, hogy a kiszivárgott felvételen csak próbálta magát befolyásosnak beállítani a nő előtt, hogy így szerezzen infókat Szijjártó orosz kapcsolatairól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Húsvétkor érkezhet Magyarországra az amerikai alelnök
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró értesült erről a dátumról, de hangsúlyozza, hogy ezek csak a jelenlegi tervek. Emlékeztet: korábban is voltak már nagy tervek, amikből nem lett semmi.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon írt egy újabb értesüléséről. Mint fogalmazott:

„a látogatásról részleteket ismerő források szerint JD Vance amerikai alelnök a jelenlegi tervek szerint húsvétkor jönne Magyarországra, a programjai április 6-án kezdődnének.”

Az újságíró szerint a „jelenlegi tervek” egy elég fontos kifejezés, hiszen mint emlékeztetett,

korábban olyan tervek is voltak, hogy Donald Trump is eljön Magyarországra, illetve, hogy Vance és Benjamin Netanjahu is részt vesznek a CPAC Hungaryn. Panyi hozzáteszi, hogy ezek végül mégsem történtek meg.

A lehetséges látogatásról három nappal ezelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt, aki úgy nyilatkozott, hogy JD Vance „napokkal” az április 12-i országgyűlési választás előtt Budapestre látogat.

A CPAC Hungary erre jó alkalom lett volna, pláne, hogy Vance a nemzetközi jobboldal egyik legnépszerűbb kvázi ideológusa, és kampányfinisben nagyot lendíthetett volna a Fidesz-tábor lelkesedésén.

Habár a nemzetközi jobboldal a CPAC-en kiállt Orbán Viktor mellett, és aztán az Európai Patrióták egy külön eseményen is felvonultak a Millenárison, de a legnagyobb amerikai nevek személyes megjelenése idén végül elmaradt. Donald Trump is csak videóüzenetben jelentkezett be.

Háttérként talán érdemes megemlítenünk, hogy az amerikai kormányzat, főleg az Oroszország-ellenes republikánus körök nem nézik túl jó szemmel azt, hogy Magyarország továbbra is nagy mennyiségben vásárol orosz gázt és kőolajat.

Korábban kongresszusi jobboldal egy olyan törvényt készített elő, ami kifejezetten az orosz energiát használó országokat szankcionálta volna. Azonban mivel Trump erre még nem adott engedélyt, a törvényjavaslatot nem tűzték napirendre. Legalábbis egyelőre.

Az amerikai elnöknek gyakran kell egyensúlyoznia az Orbán Viktorral ápolt barátsága, és élesen oroszellenes belföldi támogatói között. Ez közrejátszhat abban, hogy másokat küld maga helyett Budapestre. Pláne most, hogy az iráni háborúja miatt amúgy is egyre forróbb a talaj alatta pártján belül.

Legutóbb a külügyminiszter, Marco Rubio járt nálunk, aki hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok aranykorszakba léptek, mióta a magyar miniszterelnök barátja a Fehér Ház lakója, de olyan igazán nagy, átütő együttműködést - melyet a vezetők személyes jó kapcsolata elvileg indokolna - nem jelentett be ő sem.

Hamarosan kiderül, hogy Vance - már, ha ellátogat - mivel készül.


Link másolása
KÖVESS MINKET: