prcikk: Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez

A szülői segítség jól jön majd az önerőhöz, de egy 8-10 éves gyerek nevére nem vehet majd lakást a 3%-os kedvezményes hitellel a szülő, mert a tanulói jogviszony nem minősül járulékfizetésnek - mondja a szakértő. Így kiesnek az egyetemisták is.


A kormány új lakástámogatási programot indít szeptembertől Otthon Start néven. 50 millió forintig lehet felvenni államilag támogatott, végig fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, mindössze 10 százalékos önrésszel. Se házasság, se gyerekvállalás nem feltétel, elég, legalább két év magyarországi TB-jogviszony, és az, hogy az első saját ingatlan vásárlására kerüljön sor, illetve ha van  is tulajdonrésze a jelentkezőnek, az nem érheti el az 50 százalékot. A támogatás 100 millió forint alatti lakásokra használható fel, ahol a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

Fülöp Norbertet, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjét kérdeztük, kinek és hogyan érdemes élni az új lehetőséggel.

– Amikor Gulyás Gergely ismertette az Otthon Start programot, azt mondta, hogy az egyetlen feltétele a 3%-os hitel felvételének a két év TB-jogviszony. Tényleg csak ennyi?

– Valójában a bank minden esetben hitelképességi vizsgálatot végez, és az ő felelőssége eldönteni, hogy hitelez-e valakinek. Tehát

attól, hogy valaki megfelel a meghirdetett személyi feltételeknek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja a kölcsönt. Ez mindig a bank döntése.

Mondok egy példát: lehet, hogy valaki az első ingatlanját vásárolná, van két év TB-jogviszonya, az önerő is rendelkezésre áll, de a bankszámláján látszik, hogy rendszeresen szerencsejátékozik. Ilyen esetben a bank akár el is utasíthatja a kérelmét.

– Azaz csak a kormány részéről egyetlen feltétel a két év TB jogviszony, ez nem jelenti azt, hogy a bank ne támaszthatna további elvárásokat.

– Pontosan. A bank dönti el, hogy kinek hitelez, csak a bank adhat végül zöld utat. Senki más nem kötelezheti arra, hogy hitelt helyezzen ki. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ha valakinek megvan a jövedelme, a TB-jogviszonya, és nem követ el olyan hibákat, amelyek hitelképtelenné teszik, például ha nincs KHR-listán, akkor jó eséllyel megkapja a hitelt. A bank számára biztosítékot jelent, hogy 10% önerőt be kell fizetni. Ha minden kötél szakad, és felmondják a hitelszerződést, akkor az ingatlant értékesítik, a bank kártalanítja magát, és a fennmaradó összeget az adós megkapja. Ebben nincs különbség a többi lakáshitelhez képest.

– Milyen jövedelem mellett reális egy ilyen kölcsön felvétele? Egy 50 milliós hitelhez mennyi a minimális jövedelem, amit igazolni kell?

– Ha 3%-os kamattal számolunk, 50 millió forintos hitel és 25 éves futamidő esetén a havi törlesztőrészlet körülbelül 237 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy

legalább nettó 500 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, de inkább egy kicsit többel, ha a maximális hitelt szeretné felvenni.

Ez egyébként országos szinten még viszonylag reális. Más kérdés, hogy egy fiatal, aki az első ingatlanját szeretné megvásárolni, rendelkezik-e ekkora jövedelemmel. De azt gondolom, nem kötelező az 50 millió forintot felvenni. Lakáshitelből akár 100 milliót is fel lehet venni piaci alapon, mégsem élnek ezzel tömegesen. Itt is így van: az 50 millió forint egy felső korlát.

– Ha valakinek van 5 millió Ft önrésze, és felveszi a maximális hitelt, 55 millióért kereshet lakást. A fővárosban még ez sem könnyű feladat, tehát most is azok járhatnak jobban, akik számíthatnak még családi támogatásra is.

– Ha például egy szülő tudja támogatni a gyermekét valamennyi összeggel, ami sok esetben nem is irreális, akkor a fiatal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Mivel a támogatott hitel kamata jóval alacsonyabb a piacinál, kevesebb jövedelem is elegendő lehet. Ebben az esetben tehát valóban komoly segítség ez a program.

De ha nincs önerő, akkor hiába az olcsó a hitel, az illető nem fogja tudni felvenni.

Tehát ez a konstrukció azoknak jelent segítséget, akik amúgy is tervezték az ingatlanvásárlást, van is némi önerőjük, és most szeretnék elindítani ezt a folyamatot. Nekik ezáltal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészletük, és kisebb jövedelemmel is elérhető a hitel.

– Megtehetem-e azt, hogy az 8-10 éves gyerekem nevére veszek lakást, és ehhez elintézem neki az 50 milliós hitelt? Hiszen a gyereknek elvileg megvan a TB-jogviszonya, igaz, keresete nincs.

- Nem, ha a gyerek tanuló, akkor hiába van egészégbiztosítása, az nem minősül járulékfizetésnek.

– Akkor kiesnek az egyetemisták is. Mi a helyzet azzal a házaspárral, ahol eddig csak az egyikük volt a tulajdonos?

- Amennyiben van egy házaspár, és az egyik fél nevén van egy ingatlan, ő a tulajdonos, és a másiknak semmi köze az az ingatlanhoz, akkor ő maga vásárolhat, és igénybe veheti a kedvezményes kölcsönt.

- És ha a másik részben tulajdonos?

– 50%-ot elérő lakástulajdonnal már nem lehet igénybe venni a támogatást.

– Az 50% tehát már nem fér bele, de a 49,9 százalék igen? Eszerint ha egy házaspárbák az egyik félnek 51%-a, a másiknak 49%-a van a közös ingatlanban, akkor utóbbi élhet a lehetőséggel, és vehet új lakást?

– Érdekes szituáció, de elméletileg igen. A bank viszont sokszor automatikusan adóstársnak vonja be a házastársat is. Ez már problémát okozhat, mert akkor a másik félnek is meg kellene felelnie a feltételeknek.

Ezt el lehet kerülni, ha vagyonjogi szerződésben rögzítik, hogy a másik félnek nincs köze az új ingatlanhoz, ezt a bank el szokta fogadni.

De nem biztos, hogy minden házaspár számára kívánatos ilyen megállapodás, amiben jogilag rögzítik, hogy az új ingatlan nem számít közös vagyonnak.

– Ha egy fiatal megveszi az első, kisebb lakását, akkor feltételezhető, hogy nem marad ott 25 évig. Később családot alapíthat, amihez nagyobb lakás kell. Ilyenkor mi történik a 3 százalékos hitellel, átviheti az új ingatlanra?

– Ezt jelenleg még nem tudjuk. Később fog kiderülni, hogy lesz-e például lakhatási kötelezettség, mint a CSOK esetében, ahol tíz éven belül csak akkor lehet eladni az ingatlant, ha a támogatást másik megfelelő lakásra viszik át. Ezek a szabályok várhatóan szeptember környékén lesznek ismertek.

– Amit viszont tudni lehet, hogy itt nem kötik meg a vásárló kezét: nem kell új építésű lakást venni.

– Igen, ez óriási engedmény, ahogy az is, hogy nincs gyermekvállalási kötelezettség, és nem szükséges házasnak sem lenni. Ez egy kedvező árú lakáshitel azok számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják. Így kell felfogni.

– Hosszú futamidőről van szó. Ma már nem azt a világot éljük, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik nyugdíjig. Léteznek ugyan biztosítások a rövid távú munkanélküliségre, ám ezek sokszor nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezt is mérlegelnie kell annak, aki hitelt vesz fel, nem?

– Minden hitelfelvétel előtt ezeket a szempontokat mérlegelni kell. Úgy kell bevállalni a havi törlesztőrészleteket, hogy az ember képes legyen kezelni váratlan helyzeteket is.

Az lenne az ideális, ha a törlesztők mellett fél évnyi tartalék is rendelkezésre állna. Azaz, ha valaki elveszíti az állását vagy keresőképtelenné válik, akkor fél évig képes legyen fenntartani magát.

Nem érdemes az összes pénzt önerőként felhasználni. Érdemes inkább egy kicsivel több hitelt felvenni, és a megmaradt tartalékot megőrizni, például állampapírban vagy más gyorsan likvidálható eszközben. Így biztosítható az esetleges keresetkiesés finanszírozása. A hitelfedezeti biztosítások is hasznosak lehetnek, főleg baleset vagy betegség esetén, de munkanélküliségre általában csak rövid ideig nyújtanak fedezetet. Persze a pár hónap törlesztőrészlet kifizetése is komoly segítséget jelenthet.

– Az Otthon Start összevonható a CSOK-kal és más kedvezményekkel. Ha valaki komplexebb megoldásban gondolkodik, érdemes-e szakemberhez fordulni, aki a jövedelmi viszonyok ismeretében segít kiválasztani az optimális kombinációt?

– Igen, mindenképpen érdemes egy független tanácsadóhoz vagy a banki ügyintézőhöz fordulni. Ma már teljesen megszokott, hogy a támogatott hiteleket és más konstrukciókat kombinálják. Például egy pár babaváró hitelt vesz fel, és ezt használja önerőként. Vagy a támogatott hitel nem elegendő, ezért piaci hitelt is felvesznek mellé. Sok bank kedvezményt ad a lakáshitel kamatából, ha a babaváró hitelt is náluk vették fel. Az árazás tehát egyre bonyolultabb, ezért

egy szakember nagyon sokat tud segíteni, és sok esetben ez nem is kerül pénzbe.

– A jelenlegi gazdasági környezet mennyiben befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot? Ez az új konstrukció beindíthatja a hitelpiacot?

– A gazdasági környezet természetesen hatással van az ingatlanpiacra. Az év elején volt egy nagy fellendülés, amikor sokan kivonták a pénzüket az állampapírokból, és inkább ingatlanba fektettek, főleg a befektetők. Emiatt az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, különösen azokban a régiókban, ahol a befektetők megjelentek. Most, hogy ez lecsengett, ez az új konstrukció, várhatóan növeli majd az első lakásvásárlók arányát. Az azonban kérdés, hogy ez ellensúlyozni tudja-e a befektetők visszafogottabb aktivitását. Összességében tehát várható némi élénkülés, de nem számítok piacrobbanásra a közeljövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András: A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam
Az újságíró szerint a Panama-iratok és a Pegasus-ügy is eltörpül a mostani feltárás mellett. Állítása szerint a párt bedöntését leleplezni akarók ellen indult eljárás.
DKA - szmo.hu
2026. március 24.



Ahogy arról beszámoltunk, a Direkt36 kedden megjelent cikkében arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett. A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el, ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

A Direkt36 cikkét Pethő András és Wirth Zsuzsanna jegyzik. Előbbi a Facebookon arról írt, korábban is foglalkozott már kemény ügyekkel – idézte is ezek közül a legsúlyosabbakat –, de szerinte mind közül kiemelkedik a mostani.

„Több mint húsz éve vagyok újságíró, sok kemény történettel volt dolgom. Például azzal, hogy Orbán bizalmasai már 2010-ben az orosz titkosszolgálattal tárgyaltak üzletekről. Aztán beleláttam nagyhatalmú emberek offshore titkaiba a Panama-iratok révén. Pár éve pedig a Pegasus-projekt során az is kiderült, hogy saját kollégáim is megfigyelés áldozatai voltak. Ezek fényében mondom, hogy a mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam”.

Pethő András szerint azt derítették ki, hogy „egy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt bedöntésére, majd amikor a párthoz kötődő emberek le akarták ezt buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük egy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújával, de több jel szerint teljesen alaptalanul.”

Mint írja, kemény hetek állnak a szerkesztőség mögött, kevés alvással, bonyolultan szervezett találkozókkal és a forrásaik védelmét szolgáló technikai megoldásokkal. A cikk elkészítésében betöltött szerepe miatt külön kiemelte kollégáját, Wirth Zsuzsannát. „Én ismét csak meggyőződhettem arról, hogy Wirth Zsuzsanna az ország egyik legjobb, legalaposabb és leghiggadtabb újságírója. Vezető szerepe volt ennek a sztorinak a feldolgozásában, számomra megtiszteltetés volt, hogy a keze alá dolgozhattam” – zárta bejegyzését Pethő András.

A Direkt36 korábban már több cikkben foglalkozott azzal, hogyan reagált a kormány és a Fidesz a Tisza Párt erősödésére. Egy tavaly októberi írásuk szerint a kormánypárt már tavaly tavasszal kommunikációs offenzívát indított, hogy visszavegyék a kezdeményezést, és olyan ügyekbe „tőrbe csalják” a párt vezetőjét, amelyek megoszthatják az ellenzéki tábort. A portál szerint a témák előkészítésében Rogán Antalnak is szerepe volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr Szijjártónak: Elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást
A Momentum alapítója egyenesen a külügyminiszternek üzent a Facebookon. Nem érti, miért lepődök meg Szijjártó azon, hogy lehallgatják, szerinte ugyanis bőven tett azért, hogy erre legyen lehetőség.


Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebookon reagált Szijjártó Péter külügyminiszter állítólagos lehallgatásának hírére. A politikus egyenesen a külügyminiszternek üzent:

„Szijjártó Péter, ha valaki, akkor te aztán tényleg jobban tennéd, ha mélyen befognád a szádat! Azért az egészen elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást: neked, a Pegasus-kormány külügyminiszterének, aki - a világ egyik legnagyobb presztízsű tényfeltáró lapja, a Washington Post értesülései szerint - nyílt hazaárulást elkövetve, a moszkvai tartótisztednek, Szergej Lavrovnak szivárogtattál ki érzékeny uniós titkokat.

Neked, aki készséggel asszisztáltál ahhoz, hogy az oroszok szabadon grasszáljanak a Külügyminisztérium szerverein, és aki büszkén vigyorogva vetted át a Barátság érdemrendet a háborús bűnös, ex-KGB-s diktátor jobbkezétől...”

Fekete-Győr szerint bár a külügyminiszter lehallgatása nem elfogadható, ennél van egy „megbocsáthatatlanabb dolog”: „ha egy külügyminiszter annyira dilettáns és felelőtlen, hogy ezt technikailag készséggel lehetővé is teszi”.

„Márpedig te a magyar szakszolgálatok többszörös és nyomatékos figyelmeztetése ellenére is képes voltál – és a mai napig képes vagy – titkosított eszköz helyett egy teljesen hétköznapi, védtelen és könnyedén lehallgatható telefont használni. Mondd, mennyire kell ehhez hülyének és alkalmatlannak lenni? Eleve fel nem foghatom, miért vagy meglepve azon, hogy lehallgatnak, ha a saját szövetségeseinket ilyen nyíltan és szégyentelenül hátba szúrva kémkedsz az oroszoknak... ”

– írja Fekete-Győr.

Szerinte „egyszerre végtelenül nevetséges és szánalmas”, hogy a Fidesz most azzal kampányol, hogy „annyira óvatlan és inkompetens az egész kormány”, hogy éveken át észre sem vették a külügyminiszter megfigyelését. Felteszi a kérdést, hogy ha a kormány Szijjártót sem képes megvédeni, akkor mire számíthat egy átlagos magyar ember.

Fekete-Győr azt is megüzente a külügyminiszternek, hogy „kőkemény büntetőjogi következményei” lesznek „az ütköző, masszív hazaárulásnak”.

„A rendszerváltás másnapján ugyanis már nem a moszkvai elvtársaidnak, hanem a független magyar igazságszolgáltatásnak kell számot adnod arról, hogyan és miért szolgáltattad ki Magyarország biztonságát egy háborús agresszornak!” – írta bejegyzése végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik
Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.


Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk