Májustól már nem Csányi Sándor az OTP vezérigazgatója

Több százmillió forintot költött a Sándor-palota protokollra, rejtélyes rendezvényekre és egy új autóflottára 2025 októbere és decembere között, derül ki a hivatal által közzétett szerződéslistából. A kifizetések között szerepel egy V4-csúcstalálkozó, egy titokzatos múzeumi program és egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó céggel kötött, százmillió feletti szervizszerződés is.

December elején Esztergomban került sor a V4-országok államfőinek csúcstalálkozójára, amelyet a független sajtó kizárásával tartottak meg. Az esemény a Prímás Pince étteremben folytatódott, a Sándor-palota pedig a két helyszín bérléséért és a kapcsolódó szolgáltatásokért nettó 24,5 millió forintot fizetett a Szent Máté Ingatlanüzemeltetési Központnak.

Ennél kevesebbe került, de jóval rejtélyesebb a november 18-án, a Szépművészeti Múzeumban tartott államfői protokollrendezvény, amiért a Sándor-palota nettó 7,4 millió forint terembérleti díjat fizetett a múzeumnak. A programról sem Sulyok Tamás hivatala, sem az államfő közösségi oldala nem tett említést – írja a Magyar Hang.

A szultánról tudható, hogy 2014-ben Bruneiben bevezette az iszlám saríát, ami alapján a melegeket halálra kövezéssel büntethették volna. A nemzetközi felháborodás hatására a törvénykezésen finomítottak, és most már többéves börtönnel sújtják a homoszexuálisokat.

Az államfői rendezvényeken valószínűleg moderátorként léphetett fel Fülöp László, egykori tévés műsorvezető, a szegedi Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője is. Erre utal, hogy a Sándor-palota 2025. november 2-án és december 12-én összesen 2,45 millió forintot fizetett Fülöpnek.

A hivatal a 49 járműből álló flotta javítására 2026-ra 68 milliót, 2027-re pedig 45 millió forintot irányzott elő.

A költekezések sorába illeszkedik a Demokratikus Koalíció által nemrég nyilvánosságra hozott ügy, miszerint

A költségek nagy részét prémium kategóriás szállodai szobák tették ki, amelyeket 18 napos időintervallumra vettek ki, de ebből 15 napot lényegében hagytak kárba veszni.

Sulyok Tamás túlzó kiadásairól a köztársasági elnök korábbi kommunikációs igazgatója, Szántó Georgina is beszélt. Azt írta, többször szóvá tette a „féktelen pénzköltést”, a külföldi utak nagy létszámú delegációit és az elnök feleségének népes kísérettel járó programjait. Elmondása szerint erre a következő választ kapta: „neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?”

A 2026-os milánói–cortinai téli olimpia közeledtével komoly diplomáciai feszültséget okozott a hír, hogy az amerikai Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) ügynökei is jelen lehetnek az eseményen. A szervezet az Egyesült Államokban épp komoly bírálatok kereszttüzében áll, ugyanis minneapolisban már két embert is lelőttek, köztük a 37 éves veteránápolót Alex Prettit, és nem egy esetben gyerekeket hurcoltak el.

A kritikákra Steve Bannon, Donald Trump korábbi tanácsadója a La Repubblicának adott interjújában reagált. Bannon kemény szavakkal vágott vissza az olaszoknak.

Majd a volt Fehér Házi tanácsadó arról beszélt, hogy szerinte 

Ezután kifejtette, hogy „Ezért van Amerikának elege a NATO-ból. Nincs itt infrastruktúra, logisztika, katonai erő, nélkülünk védtelenek lennének, de nem értékelnek semmit, mit teszünk önökért” – mondta Bannon.

Bannon az interjúban Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt sem kímélte, miután Meloni korábban bírálta Trumpot az afganisztáni NATO-csapatokat érintő kijelentése miatt. „Nézze, régebben fantasztikus volt, de most már egy globalista. Nem veszem már komolyan, ahogy az Egyesült Államok sem” – véleményezte Bannon a miniszterelnököt.

Az olasz kormányzat mindeközben igyekszik csillapítani a kedélyeket. Hivatalos közlések szerint az amerikai ügynökök nem járőrözni érkeznének, hanem a háttérben, a transznacionális kockázatok felderítésében segítenének, az olasz hatóságok teljes felügyelete mellett. A vita nyomán egyelőre kérdéses, hogy milyen formában valósul meg a biztonsági együttműködés a február 6-án kezdődő eseményen.

Steve Bannon Donald Trump egykori vezető stratégája és a Breitbart News volt vezetője, aki 2017-ben rövid ideig szolgált a Fehér Házban. A „MAGA” mozgalom egyik kulcsfigurája maradt, médiás és szervezői tevékenységével továbbra is jelentős hatást gyakorol a republikánus jobboldalra az Egyesült Államokban és Európában is.

Jogi ügyei az utóbbi években felgyorsultak: 2024-ben a szövetségi fellebbviteli bíróság helybenhagyta kongresszusi elítélését a január 6-i vizsgálóbizottság idézésének figyelmen kívül hagyásáért, 2025 februárjában pedig New York államban bűnösnek vallotta magát a „We Build the Wall” adománygyűjtés ügyében, és felfüggesztett jellegű, börtön nélküli büntetést kapott.

Donald Trump pénteken bejelentette, hogy Kevin Warshot jelöli a Federal Reserve élére a májusban leköszönő Jerome Powell helyére. A döntés éles irányváltást hozhat a jegybanknál, és közelebb sodorhatja azt a Fehér Házhoz – írta az Associated Press.

Az elnök a Truth Social oldalán méltatta jelöltjét:

Az 55 éves Warshnak a kinevezés visszatérést jelentene, 2006 és 2011 között ugyanis már volt a Fed kormányzótanácsának tagja, 35 évesen a testület történetének legfiatalabbjaként. Jelenleg a jobboldali Hoover Intézet munkatársa és a Stanford Egyetem Üzleti Iskolájának előadója.

Az utóbbi időben azonban beszédeiben és véleménycikkeiben már az alacsonyabb kamatokat támogatta. Ez a szemléletváltás egybevág Trump elvárásaival, aki az elmúlt években kíméletlenül bírálta a Fedet, amiért az szerinte nem csökkenti elég gyorsan a kamatokat. A jelölés jelentős lépés lehet Trump számára a jegybank feletti nagyobb kontroll megszerzéséhez, és ez újra felveti az intézmény függetlenségének kérdését.

A Kongresszusban a reakciók pártvonalak mentén oszlottak meg. Tim Scott, a Warsh jelölését tárgyaló bankbizottság republikánus elnöke üdvözölte a döntést. „A Federal Reserve függetlensége továbbra is elsőrendű, és bízom benne, hogy Kevin a monetáris politikában magabiztosságot és hitelességet teremt” – mondta. Ezzel szemben a bizottság legmagasabb rangú demokrata tagja,

Warsh várhatóan először egy kormányzótanácsi széket töltene be, majd Powell májusi távozása után Trump elnökké emelhetné.

Warsh egyébként csupán egy tagja a Fed 19 fős kamatdöntő testületének, ahol minden ülésen 12-en szavaznak, ami korlátozhatja abban, hogy ambiciózus kamatvágást hajtson végre.

Amennyiben a Fed túl agresszíven vágja az irányadó rátát, és a piacok ezt politikai motivációjú lépésnek látják, a befektetők eladhatják az államkötvényeket az inflációtól tartva. Ez feljebb tolná a hosszabb lejáratú hozamokat, köztük a jelzálogkamatokat is, ami a szándékkal ellentétes hatást érne el.

Az elnök decemberben egyértelművé tette elvárásait, kijelentette, hogy olyan Fed-elnököt fog kinevezni, aki csökkenti a kamatlábakat, hogy ezzel alacsonyabbá tegye a kormány hitelfelvételi költségeit és csökkentsék a jelzáloghitelek kamatlábait, bár a Fed nem közvetlenül dönt ezekről a költségekről.

Warsh az elmúlt években maga is keményen bírálta a Fedet, és „rezsimváltást” sürgetett. Egy júliusi interjúban úgy fogalmazott, hogy a jegybank politikája „már jó ideje el van rontva”. Szerinte azzal, hogy a Fed hagyta elszabadulni az inflációt 2021–22-ben, „az elmúlt 45 év legnagyobb makrogazdasági politikai hibáját idézte elő, ami megosztotta az országot.”

A Fed előző elnökét szintén Trump nevezte ki, még az előző ciklusában.

Miközben a kormányzat szerint minden rendben van, egy országos pszichiátriai intézmény 40 szakorvosa kongatja a vészharangot: petícióban figyelmeztetnek, hogy márciusra összeomolhat a betegellátás, miközben többen már a felmondási idejüket töltik.

A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet orvosai a súlyos szakemberhiány miatt két osztály azonnali bezárását sürgetik. Azt írják, ha a felmondási idejük lejár, akkor „márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül”. Az elmúlt két évben 15 pszichiáter hagyta el az intézményt, több osztályon nem teljesül a jogszabályban előírt szakorvosi minimum.

Az ügyre reagálva a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa, Hegedűs Zsolt egyértelmű rendszerhibáról beszélt a Facebookon. Szerinte amikor egy országos intézetben az orvosok petíciót írnak, ott már nem szimpla nehézségek vannak.

– fogalmazott. A politikus szerint a hivatalos kommunikáció és a valóság között hatalmas a szakadék .

Ezzel szemben a Takács Péter által vezetett egészségügyi államtitkárság azt közölte, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság a petíciót megkapta és érdemben foglalkozik a felvetésekkel. Hivatalos álláspontjuk szerint „az érintett intézményben a betegellátás folyamatossága és biztonsága garantált, az ellátás zavartalanul, a hatályos szakmai és jogszabályi előírásoknak megfelelően történik”.

A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy egy pszichiátriai intézetben az orvosok mentális állapota nem magánügy, hanem a betegbiztonság része. Az extrém érzelmi terhelés, a gyakran agresszív betegek ellátása és a folyamatos döntési kényszer mellett egy toxikus munkahelyi légkör gyorsítja a kiégést, rontja a döntések minőségét, növeli a hibák kockázatát, és végső soron a betegek ellátását veszélyezteti.