Magyar Péter a parlamentben: az államfő most is azt teszi, amit hivatali ideje alatt többször, távol marad és hallgat
Gulyás Gergely a Fidesz-frakciónak a mandátumok visszaadását javasolta – állította a hétfői ülés elején Magyar Péter, miközben a Fidesz és a KDNP képviselői távol maradtak az ülésteremtől. A miniszterelnök ötnapos ultimátumot fogalmazott meg Sulyok Tamásnak az Alaptörvény-módosítás aláírására, és jelezte: ha ez elmarad, jön a megfosztási eljárás, végső esetben a házelnök írja alá a módosítást.
A parlament hétfői ülése Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indult, amelyen a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt. Magyar Péter a hangulatra utalva úgy fogalmazott: „Jó újra itt, a hangulat is más, talán még jobb.” Beszédében a miniszterelnök azt mondta, a nap tétje annak a korszaknak a lezárása, amelyben a „bukott állampárt a saját működési szabályzatává tette az Alaptörvényt” - írta a Telex.
A kormányfő szerint a Fidesz „kézi irányításra” próbál áttérni a Sándor-palotában, és jogászaik már előre megírták azt az alkotmánybírósági beadványt, amit a köztársasági elnöknek később sajátjaként kellene benyújtania. Magyar azt is felvetette, hogy ha Gulyás jelen lenne, megkérdezné tőle, tud-e arról tájékoztatást adni, hogy Orbán Viktor visszajön-e még Magyarországra, miután kiment a foci-vb-re az Egyesült Államokba.
A miniszterelnök élesen bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt, aki nem jelent meg a parlamentben. „Meggyőződésem, hogy ezen a napon, ebben a vitában helye lett volna Sulyok Tamás részvételének is” – mondta, majd hozzátette: „Ő mégsem jött el.”
Szerinte az államfő most is azt teszi, amit hivatali ideje alatt többször: távol marad és hallgat. Magyar felidézte, hogy Sulyok alkotmánybírósági elnökként sem szólalt fel a bíróságok függetlenségének leépítése, a gyülekezési jog korlátozása vagy a Gundalf-ügy kapcsán. Úgy látja, Sulyok mindig a Fidesz érdekeit tartotta szem előtt, és a hallgatásával „a Fidesszel való lojalitást választotta a gyermekek védelme helyett” a Szőlő utcai bántalmazási ügyben napvilágot látott felvételek után.
„De az alaptörvény szabálya világos: a köztársasági elnöknek a kézhez vételtől számítva öt napja marad az elfogadott jogszabály aláírására” – szögezte le. Ha ez nem történik meg, a parlament kénytelen lesz elindítani ellene a megfosztási eljárást, és ebben az esetben az Országgyűlés elnöke írja majd alá a törvényt.
Végül hozzátette, a hatalom végső forrása mindig a magyar nép.
A Tisza-kormány álláspontja szerint a lépés a közjogi rend helyreállítása, mert az államfő nem látta el feladatát. A Fidesz–KDNP ezzel szemben jogállamiság-ellenes beavatkozásnak és politikai leszámolásnak tartja az eljárást. A kormányoldal szerint a köztársasági elnöknek nincs mérlegelési joga, az öt napos határidő alkotmányos kötelesség.
Az előző héten maratoni, több mint tízórás parlamenti vita zajlott az Alaptörvény 17. módosításáról, amelynek végén a Fidesz–KDNP bejelentette, hogy bojkotálja a további vitát és a szavazást. A Tisza-frakció a vita végigvitelét a kormány elszántságának bizonyítékaként tálalta. A kormány kommunikációja ekkor már jelezte: ha az államfő nem írja alá a módosítást, készek elindítani a megfosztási eljárást, és fenntartják, hogy az öt napos aláírási határidő nem mérlegelhető protokoll, hanem alkotmányos kötelesség.
