Május végén jelentette be a kormány, hogy "extraprofitadót" vet ki nagyobb cégekre, köztük a légitársaságokra is, melyektől 30 milliárd forint bevételt várnak. Múlt héten kiderült, a Ryanair ezt áthárítja az utasokra.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter erre azt mondta, a kormány a leghatározottabban elutasítja ezt a gyakorlatot, a Ryanair ellen azóta fogyasztóvédelmi vizsgálat is indult.
Az ír cég már korábban is ostobaságnak nevezte a légitársaságokra kivetett extraprofit-adót, csütörtöki közleményükben pedig úgy fogalmaztak, hogy ez nem különadó, hanem országúti rablás.
A diszkont légitársaság vezetősége és a magyar kormány közötti szócsata azonban még egy szintet lépett, amikor a Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója interjút adott a HVG-nek. Az amúgy nem túl hosszú beszélgetésben
O'Leary többször is idiótának, ostobának, hibbantnak vagy komplett idiótának nevezte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert.
A Ryanair vezérigazgatója azt is kifejtette:
nem érti, hogy a magyar kormány miért vetett ki extraprofitadót a légitársaságokra, miközben az elmúlt évben rekord veszteségeket szenvedtek el a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború miatt.
Michael O'Leary az interjúban arról is beszélt, hogy az adó miatt minden bizonnyal kevesebb időpontban fognak járatokat indítani Budapestre: van, ahol a heti sűrűség fog csökkenni, van, ahol a napon belüli járatok száma.
Ryanair vezérigazgatójának szavaira Nagy Márton is reagált. A gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-nek azt mondta, hogy
„a Ryanair vezérigazgatójának stílusa elfogadhatatlan és hagy maga után kivetnivalót”.
„Bárcsak akkor is ilyen gyorsan születnének meg a légitársaság válaszai, amikor a magyar állampolgárok fordulnak hozzá ügyfélpanasszal. Reméljük, hogy nem ilyen arroganciával kezelik az utasok problémáit, bár a kialakult gyakorlatuk nem túl empatikus a tapasztalatok szerint” - fejtett ki Nagy Márton, aki azt nem érti, hogy „ha a Ryanair ugyanilyen adót például Németországban, Hollandiában, Svédországban és Franciaországban gond nélkül, jogkövető módon befizet - és ezzel kapcsolatban semmilyen problémát nem jelez -,
miért épp a magyar eljárással akad gondja”.
Nagy Márton azt is hozzátette: érthető, hogy egy multinacionális cég a profitot védi, nem pedig a magyar családokat, „mindenkitől elvárjuk azonban a tisztességes és jogkövető magatartást”, aki pedig nem így lép fel, azzal szemben a magyar hatóságok intézkedni fognak.
Május végén jelentette be a kormány, hogy "extraprofitadót" vet ki nagyobb cégekre, köztük a légitársaságokra is, melyektől 30 milliárd forint bevételt várnak. Múlt héten kiderült, a Ryanair ezt áthárítja az utasokra.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter erre azt mondta, a kormány a leghatározottabban elutasítja ezt a gyakorlatot, a Ryanair ellen azóta fogyasztóvédelmi vizsgálat is indult.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vasárnap időközi választást tartottak Pilisvörösváron, melyen a Vörösvárért Közéleti Egyesület jelöltjei győzedelmeskedtek. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint
Preszl Gábor a 7-es választókerületben 107, míg Schellerné Mikulán Anetta a 8-as körzetben 146 szavazattal szerzett mandátumot. Ezzel az egyesület hatfős többségre tett szert a helyi képviselő-testületben.
Az időközi voksolásra azért volt szükség, mert szeptember 11-én a Tegyünk Együtt Vörösvárért két képviselője, dr. Lehrer Anita és dr. Lovász Ernő lemondott. A VKE erősödése már egy korábbi, szeptemberi időközin is megmutatkozott, amikor a 3-as körzetet szintén a jelöltjük nyerte el. A mostani kettős győzelem egy olyan időszak végén történt, amelyet a polgármester mögött álló, Fidesz-közeli Egységben Vörösvárért Egyesület belső konfliktusai jellemeztek.
A lemondásokat mély ellentétek előzték meg. Fetter Ádám polgármester a távozókról úgy nyilatkozott, hogy „nem értették, mit jelent a képviselői megbízatás, azt nem a munka, hanem a pozíciók felől közelítették meg” – mondta a 24.hu-nak. A lemondó TEVÖ ezzel szemben súlyos vádakat fogalmazott meg a városvezetéssel szemben, indoklásuk szerint problémás volt többek között „a kétes hátterű tanácsadói szerződések megkötését, amelyek keretében a gyanú szerint közpénzek szolgáltak kampánycélokat, a túlárazott beszerzéseket, a szabadságok szabályellenes kezelését, valamint a családi kirándulások költségeinek áthárítását az önkormányzatra”.
Az eseményeknek országos politikai figyelmet adott, hogy Orbán Viktor egy korábbi, áprilisi látogatásán úgy fogalmazott: „Mindig úgy számoltam Vörösvárral, hogyha valami nagy marhaságot nem csinálunk, és a Jóisten nem veszi le rólunk a kezét, akkor ez egy olyan vidék, ahol nekünk nyerni kell” – idézte a 24.hu.
Vasárnap időközi választást tartottak Pilisvörösváron, melyen a Vörösvárért Közéleti Egyesület jelöltjei győzedelmeskedtek. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint
Preszl Gábor a 7-es választókerületben 107, míg Schellerné Mikulán Anetta a 8-as körzetben 146 szavazattal szerzett mandátumot. Ezzel az egyesület hatfős többségre tett szert a helyi képviselő-testületben.
Az időközi voksolásra azért volt szükség, mert szeptember 11-én a Tegyünk Együtt Vörösvárért két képviselője, dr. Lehrer Anita és dr. Lovász Ernő lemondott. A VKE erősödése már egy korábbi, szeptemberi időközin is megmutatkozott, amikor a 3-as körzetet szintén a jelöltjük nyerte el. A mostani kettős győzelem egy olyan időszak végén történt, amelyet a polgármester mögött álló, Fidesz-közeli Egységben Vörösvárért Egyesület belső konfliktusai jellemeztek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fél nap alatt 150 ezren írták alá a TISZA-jelölt Gajdos László melletti petíciót
A TISZA Párt elnöke azt írta, Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy emberként állt a Nyíregyházi Állatpark igazgatója mellé. Magyar Péter szerint azért támadja a Fidesz a képviselőjelöltjüket, mert megmutatta, hogyan kell jól felhasználni a közpénzt.
Fél nap alatt 150 ezren írták alá a Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója melletti petíciót – számolt be róla Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke hétfő délelőtt egy a Facebook-oldalán.
Mint írta,
Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye „egy emberként állt a TISZA képviselőjelöltje mellé”, és állítása szerint az ország minden részéből sok ezer támogató üzenetet kapnak.
A politikus kiemeli, hogy Gajdos László 29 éve vezeti az állatkertet, amit háromszor választottak Európa legjobbjának.
Magyar Péter a posztban felteszi a kérdést, hogy miért támadja őt „ilyen aljas, gusztustalan módon Orbán Viktor és a Fidesz”. Szerinte ennek az az oka, hogy Gajdos megmutatta, „hogy 15 év alatt is lehet csodákat művelni az uniós pénzekből és a magyar adófizetők pénzének jó felhasználásával”.
„Gajdos László megmutatta, hogy milyen óriási eredményeket érhetett volna el az Orbán-kormány a közlekedés, az egészségügy, a nyugdíjak, vagy épp az oktatás területén, ha úgy dolgoznak, mint ő és nem ellopják a magyar emberek pénzét, mint Lázár, Rogán, vagy épp a maffiafőnök”
– fogalmazott a TISZA Párt elnöke.
A bejegyzést azzal zárja, hogy biztosítja Gajdos Lászlót a támogatásukról, és szerinte az állatpark munkatársai és látogatói is mellette állnak.
Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter november 29-én Nyíregyházán jelentette be, hogy a TISZA Párt Gajdos Lászlót indítja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 1-es választókerületben a 2026-os országgyűlési választáson. A helyi Fidesz még aznap lemondásra szólította fel az állatpark igazgatóját, arra hivatkozva, hogy az önkormányzati cég vezetőjeként az intézmény jelentős állami és kormányzati forrásokhoz jutott. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támogatás a magyar adófizetőktől érkezik, nem a kormányfőtől, majd a TISZA petíciót indított Gajdos mellett.
A választókerületben a Fidesz 2026-ban nem a korábbi képviselőt, Szabó Tündét, hanem Polgári Andrást, a megyei kormányhivatal főigazgatóját indítja. A TISZA Párt ebben a körzetben nem tartott előválasztást, a jelölt személyéről a párt elnöksége döntött.
Fél nap alatt 150 ezren írták alá a Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója melletti petíciót – számolt be róla Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke hétfő délelőtt egy a Facebook-oldalán.
Mint írta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó a Putyin-Orbán találkozó tolmácshibáiról: A miniszterelnököt sem lehet eladni, nem volt ezzel semmi probléma
Az orosz elnök a nézetkülönbségeket hangsúlyozta, a magyar nézők mégis sikerekről hallottak. A külügyminiszter szerint ezzel minden rendben, ám a felvételek másról árulkodnak.
„Nem volt ezzel semmi probléma” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Igazság órája YouTube-műsorban arról a tolmácsolási hibák okozta botrányról, ami Orbán Viktor múlt pénteki moszkvai látogatása után robbant ki.
A miniszterelnök november 28-i találkozóján a tolmács több alkalommal is mást fordított, mint amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mondott. Az ügyről Németh Balázs kérdezte Szijjártót. A műsorvezető arra volt kíváncsi, hogy a tolmáccsal kapcsolatos ügyről „érdemes-e beszélni, vagy azt megfejteni, hogy ott pontosan mi történt?”
„Azért nem érdemes megfejteni, mert csapatmunka. Én is tudok segíteni, ha az orosz nyelvről van szó, és szoktam is segíteni a miniszterelnöknek. A miniszterelnököt sem lehet eladni, nem volt ezzel semmi probléma” – reagált Szijjártó.
Független sajtótermékek részletes elemzései szerint a fordítás során több fontos részlet is megváltozott vagy kimaradt. Putyin eredeti mondata, miszerint „Nézeteink… nem feltétlenül esnek egybe”, a magyar fordításban úgy hangzott el, hogy „Az együttműködésünk… jól működik”.
A tolmács emellett kihagyta a kétoldalú áruforgalomra vonatkozó konkrét számokat, és tompította Putyin arra vonatkozó utalását is, hogy a feleknek „kérdéseket és problémákat” is meg kell vitatniuk.
Az esetről szombaton Nyíregyházán Menczer Tamást is megkérdezték. A Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta: „Megkérdeztem, mi történt, azt mondták, nem hallotta jól, amit az orosz elnök mondott. Az is lehet, ami minden emberrel előfordulhat, hogy rossz napja volt”.
A szóban forgó tolmács régóta dolgozik magas szintű kormányzati eseményeken, és megbízható szereplőnek tartják: részt vett már korábbi Orbán–Putyin találkozókon és Gorbacsov temetésén is - emlékeztet a 444.hu.
„Nem volt ezzel semmi probléma” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Igazság órája YouTube-műsorban arról a tolmácsolási hibák okozta botrányról, ami Orbán Viktor múlt pénteki moszkvai látogatása után robbant ki.
A miniszterelnök november 28-i találkozóján a tolmács több alkalommal is mást fordított, mint amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mondott. Az ügyről Németh Balázs kérdezte Szijjártót. A műsorvezető arra volt kíváncsi, hogy a tolmáccsal kapcsolatos ügyről „érdemes-e beszélni, vagy azt megfejteni, hogy ott pontosan mi történt?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Buda Péter: Orbán egy orosz háborús tervet támogat, ami Európa kapitulációját jelentené
A nemzetbiztonsági szakértő szerint a békének álcázott javaslat valójában Ukrajna teljes lefegyverzését célozza, ami pedig egy még brutálisabb jövőbeli konfliktusnak ágyaz meg kontinensünkön. Buda Péter úgy látja, Orbán Viktor a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak.
Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban
a miniszterelnök mindent egy lapra tett fel, ami mára egyre kevésbé opció, sokkal inkább kényszer a számára.
Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.
A nemzetbiztonsági szakértő úgy látja, már a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó elején látszott, hogy a magyar energiaellátás kérdése csak egy fedősztori.
Ha valóban erről lenne szó, nem szervezték volna titokban a megbeszélést, és nem lenne szükség ilyen gyakori és magas szintű találkozókra. A szakértő úgy véli, az utazás valódi célja a magyar szerep egyeztetése volt az amerikai-orosz tárgyalásokban.
A személyes találkozók dinamikája szerinte különösen akkor fontos, „amikor újratervezésről, vagy egy új szakasz megtételéhez szükséges szándékok és lehetséges kölcsönös letapogatásáról van szó.”
Buda Péter szerint a mostani egyeztetésre azért volt szükség, mert a 28 pontos békejavaslat elakadt az európai és ukrán ellenálláson, és komoly felháborodást keltett az amerikai politikai elitben is.
„Minden hozzáértő szakember és politikus tisztában van ugyanis azzal, hogy ez valójában nem béketerv, hanem gyakorlati értelemben egy kapitulációs terv, csak éppen nem pusztán Ukrajnáé, hanem Európáé”
– jelentette ki Buda. Hozzátette, Orbán Viktor azonnal a javaslat feltétel nélküli elfogadását követelte, noha később kiderült, hogy lényegi pontjai Moszkvában készültek, és még Trump elnök is jelezte, hogy nem a végleges verzióról van szó. A megbeszélés célja a szakértő szerint az volt, hogy „a magyar kormányfő optimalizálhassa eddig folytatott diplomáciai tevékenységének hatékonyságát ebben a megváltozott dinamikájú környezetben.”
Buda Péter úgy látja, Orbán a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak. „A magyar kormányfő már régóta nemzetközi nagypályán akar játszani, mondhatni a hazai politikai siker csak annyiban fontos neki, hogy az ehhez szükséges politikai státuszt biztosítsa” – fogalmazott. A békepárti politikus szerepét eddig sikeresen játszotta el a hazai közvélemény egy része előtt, ami a szakértő szerint abszurd annak fényében, hogy 2010 óta a magyar kormány éppen azzal a rezsimmel mélyítette a kapcsolatokat, amely kirobbantotta a háborút.
„Ezen nem lehet mit szépíteni: Magyarország Putyin oldalán ébredt az Ukrajna elleni orosz agresszió kirobbantásakor, 2022. február 24. hajnalán. Mégpedig meglehetősen intim pózban”
– mondta. A kormány a háború után sem korrigált, hanem a szakértő szerint „a közmondásos lókupechez hasonlóan – »nem vak ez a ló, csak bátor!« – kísérelt meg erényt kovácsolni a szégyenből: elkezdte békeszólamokkal gyengíteni a háborúpártisággal vádolt nyugati és ukrán ellenállást”.
A szakértő meggyőződése, hogy minden olyan békemegállapodás, amely Oroszország céljait szolgálja, egy jövőbeli, még brutálisabb konfliktusnak ágyaz meg Európában. A magyar kormány által támogatott tervet orosz háborús tervnek nevezi.
„A magyar kormány által csípőből támogatott béketerv valójában tehát orosz háborús terv: ugyanazokat a célokat fogalmazza meg, amelyeket Moszkva háborúval akart elérni”
– állítja. Szerinte ezt bizonyítja az az orosz fenyegetés is, hogy ha Kijev nem fogadja el a tervet, Moszkva a háború folytatásával kényszeríti ki azt.
Buda Péter szerint egy ilyen egyezmény végzetesen aláásná Ukrajna szuverenitását, mivel korlátozná a hadseregét és megtiltaná a csatlakozását védelmi szövetségekhez. Az Oroszország által követelt területek birtokában Moszkva könnyen meghódíthatná az ország többi részét is. Feltette a kérdést: „ugyan mi másért is ragaszkodna Putyin Ukrajna védelmi képességeinek radikális gyengítéséhez, ha nem éppen a további hódítás céljából?” Ukrajna eleste szerinte az európai biztonsági rend összeomlásával járna.
„Hatszázezer négyzetkilométer és stratégiai fontosságú tengeri kikötők kerülnének a Nyugattal ellenséges hatalom kezébe, ez önmagában földrengésszerű geopolitikai erőegyensúly-változást jelentene”
– vázolta a következményeket.
A szakértő részletesen kifejtette az orosz befolyásolási módszertant is. Ennek egyik eleme az ideológiai közeledés, amelynek keretében Moszkva a keresztény-konzervatív értékek védelmezőjeként lép fel, hogy megnyerje a nyugati konzervatív rétegeket. A másik, ezzel párhuzamos eszköz a „szürkezónás üzletelés”, amellyel a nyugati döntéshozókat megvesztegetik és zsarolhatóvá teszik. „Az orosz titkosszolgálati befolyásolási logika jól bevált módszere ideológiai téren közeledést tettetni, erősítve az ellenfél bizalmát, és ezzel párhuzamosan olyan szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába vonni őt, amelyek bőséges, sok esetben ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé számára.” Ezeket az ügyleteket orosz részről alaposan dokumentálják, „hogy ezzel lehessen sakkban tartani és irányítani a másik felet a későbbiekben.”
Buda Péter szerint „pontosan ezt a modellt láthattuk bevezetni Moszkva és a magyar kormányfő közötti kapcsolatok terén 2010 után; a magyar példa alapján azt is láthatjuk, mindez hova vezet.” Állítása szerint Moszkva most ugyanezt a hálót próbálja Washingtonra is kivetni. Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet szó csupán üzletről, visszakérdezett: „ha csupán üzlet lenne, akkor miért köti Moszkva ezt a 28 pontos tervben is foglalt feltételekhez, vagyis Ukrajna védelmi képességeinek gyengítéséhez, ami egyben Európa biztonsági destabilizálását is jelenti?”
A szakértő szerint az lesz a bizonyíték a művelet sikerére, ha az USA egy orosz érdekeket érvényesítő megállapodást kényszerít Ukrajnára és Európára. „Ezt ugyanis semmilyen más észszerű ok nem magyarázhatja, csakis ennek a műveletnek a sikere” – zárta gondolatait.
Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban
a miniszterelnök mindent egy lapra tett fel, ami mára egyre kevésbé opció, sokkal inkább kényszer a számára.
Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
