Orvosi kamara: „Bár a közhangulat mást sejtet, a veszélynek távolról sincs vége”
A MOK szerint a delta-variáns megjelenése miatt továbbra is fontos az oltási hajlandóság növelése, ezért oltásösztönző plakátokat juttatnak el számos háziorvosi rendelőbe.
"Bár a közhangulat mást sejtet, a veszélynek távolról sincs vége" - figyelmeztet honlapján a Magyar Orvosi Kamara, szúrta ki a hvg.hu.
"Magyarországon is felütötte a fejét a koronavírus új, fertőzőbb változata, az ún. delta-variáns, mely a lakosság azon részére kifejezetten magas kockázatot jelent, akik még semmilyen típusú koronavírus elleni vakcinával nincsenek beoltva. Az indiai mutáció lényegesen fertőzőbb, mint az eddigi variánsok, a tünetek is gyorsabban jelennek meg, akár néhány nap alatt válságos lehet a beteg állapota"
- fogalmaznak a MOK közleményében.
Azt is hozzátették: az orvosi kamara célja ezért továbbra is az oltási hajlandóság növelése, mely most, a delta-variáns megjelenése miatt kifejezetten fontos. A MOK ezért az ország számos háziorvosi rendelőjébe juttat oltásösztönző plakátokat, melyek a vakcina felvételére biztatják a lakosságot.
"5,5 millió embert már beoltottak, a nyájimmunitáshoz ez még messze nem elég"
- írják.
"Bár a közhangulat mást sejtet, a veszélynek távolról sincs vége" - figyelmeztet honlapján a Magyar Orvosi Kamara, szúrta ki a hvg.hu.
"Magyarországon is felütötte a fejét a koronavírus új, fertőzőbb változata, az ún. delta-variáns, mely a lakosság azon részére kifejezetten magas kockázatot jelent, akik még semmilyen típusú koronavírus elleni vakcinával nincsenek beoltva. Az indiai mutáció lényegesen fertőzőbb, mint az eddigi variánsok, a tünetek is gyorsabban jelennek meg, akár néhány nap alatt válságos lehet a beteg állapota"
- fogalmaznak a MOK közleményében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mi Hazánk bejelentette, kit jelöl köztársasági elnöknek
A párt Tóth Máté energiajogászt jelöli államfőnek. A Mi Hazánk szerint a szimbolikus jelölés üzenet az alkotmányosság és az energiabiztonság fontosságáról.
A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre – derül ki a párt pénteken kiadott közleményéből.
A jelölést szimbolikusnak nevezik, amivel azt üzenik, hogy a jelenlegi helyzetben olyan államfőre van szükség, aki képes őrködni az alkotmányosság felett, és komoly tapasztalattal rendelkezik az energiabiztonság területén is.
A párt közleménye szerint a pártfüggetlen, de „következetesen nemzetben gondolkodó” Tóth Máté kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, aki a bostoni Suffolk Egyetemen szerzett diplomát. Húsz éve dolgozik ügyvédként, tizenöt éve oktat egyetemeken, 2019-ben pedig a Wolters Kluwer az Év Jogásza díjjal ismerte el munkásságát.
A Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja és alelnöke. A Mi Hazánk szerint jelölését az is indokolja, hogy kiemelkedő tudása az energiabiztonsági kihívások kezelésében is segítheti Magyarországot - áll a közleményben.
A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre – derül ki a párt pénteken kiadott közleményéből.
A jelölést szimbolikusnak nevezik, amivel azt üzenik, hogy a jelenlegi helyzetben olyan államfőre van szükség, aki képes őrködni az alkotmányosság felett, és komoly tapasztalattal rendelkezik az energiabiztonság területén is.
A párt közleménye szerint a pártfüggetlen, de „következetesen nemzetben gondolkodó” Tóth Máté kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, aki a bostoni Suffolk Egyetemen szerzett diplomát. Húsz éve dolgozik ügyvédként, tizenöt éve oktat egyetemeken, 2019-ben pedig a Wolters Kluwer az Év Jogásza díjjal ismerte el munkásságát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leállítják a jégkármérséklő rendszert, ahol a gazdák elutasítják
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bejelentette a jégkármérséklő rendszer részleges leállítását. Hangsúlyozta, ez nem tudományos döntés arról, hogy okoz-e aszályt a rendszer, csak a gazdák kérésének tesznek eleget.
Azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége ezt kéri, leállítják az Országos Jégkármérséklő Rendszert, azaz a JÉGER-t – jelentette be csütörtökön Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A döntés alapja egy friss, országosan reprezentatív felmérés, amelyben ötezer gazdálkodót kérdeztek meg.
A megkérdezettek 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett, míg 24,5 százaléka a fenntartása mellett foglalt állást.
A miniszter szerint a felmérés vármegyénként nagy eltéréseket mutat: a Dunántúlon zömmel bíznak a rendszerben, Vas vármegyében például a gazdák 65,5 százaléka szeretné a további működést. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy „a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján” készítette a felmérést.
Azokban a megyékben, ahol a rendszer tovább működik, jelentősen szigorítanak a feltételeken: az eddigi 50-60 százalékos jégeső-valószínűség helyett csak 80 százalékos rizikónál kapcsolják be a generátorokat.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy „a rendszer kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe”.
A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem tudományos döntés arról, hogy a JÉGER okoz-e aszályt; a rendszer működését egy független tudományos testület vizsgálja majd.
A gazdakörökben egy olyan, tudományosan nem bizonyított vélelmezés kering, hogy a jégkármérséklő rendszer hozzájárul az aszályhoz.
A JÉGER ellen kampányt is indított egy vállalkozó, aki szerint a rendszer felelős a csapadékhiányért. Petícióját 15 ezer aláírással adta át a miniszternek.
A kormányzat már május végén jelezte, hogy komolyan veszi a kritikákat, amikor Bóna Szabolcs bejelentette a rendszer működésének és szakmai felügyeletének felülvizsgálatát. Később, a petíció átvételét követően pedig arról beszélt, hogy a tudományos kérdéseket nem lehet szavazással eldönteni, ezért egy független szakértői testületet hoznak létre a tények tisztázására.
A helyzetet árnyalta, hogy miközben a viták zajlottak, az Agrárminisztérium június 29-től biztosította a rendszer további finanszírozását, és a működés visszaállt a korábbi, teljes veszélyességi szint szerinti riasztási rendre.
A rendszert üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és több szakmai szervezet következetesen azt kommunikálta, hogy a technológia a jégszemcsék méretét csökkenti, de a lehulló csapadék mennyiségét nem befolyásolja.
Az általuk hivatkozott mérések szerint a környezetbe juttatott ezüst-jodid mennyisége is elhanyagolható. A mostani döntéssel a kormány a gazdák többségi akaratának tett eleget, a tudományos végső szót azonban a felálló szakértői testületre bízta.
Azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége ezt kéri, leállítják az Országos Jégkármérséklő Rendszert, azaz a JÉGER-t – jelentette be csütörtökön Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A döntés alapja egy friss, országosan reprezentatív felmérés, amelyben ötezer gazdálkodót kérdeztek meg.
A megkérdezettek 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett, míg 24,5 százaléka a fenntartása mellett foglalt állást.
A miniszter szerint a felmérés vármegyénként nagy eltéréseket mutat: a Dunántúlon zömmel bíznak a rendszerben, Vas vármegyében például a gazdák 65,5 százaléka szeretné a további működést. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy „a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján” készítette a felmérést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
273 millió forint közpénzből, alapfokú angoltudással utazta körbe a világot Budai Gyula fideszes képviselő
A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint Budai Gyula fideszes képviselő utazásaira több mint 273 millió forintnyi közpénz jutott. A politikus Szijjártó Péter miniszteri biztosaként összesen 57 országba jutott el.
Még mindig derülnek ki újdonságok az új külügyminisztériumi vezetés által megosztott adatokból. Több mint 273 millió forintnyi közpénzbe került Budai Gyula fideszes képviselő utazása a világ körül, amit a parlamenti adatlapja szerint alapfokú angol- és orosztudással tett meg.
Az RTL Híradó szerint a politikus az előző kormányzati ciklus alatt, Szijjártó Péter állandó partnereként, miniszteri biztosként utazgatott magángépen.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a képviselőre eső költség meghaladta a 273 millió forintot.
Budai összesen 57 országba jutott el, járt többek között Thaiföldön, Japánban, a Fülöp-szigeteken és Indiában is. Parlamenti képviselői munkája mellett a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott miniszteri biztosként, a hivatalos titulus így szólt:
„a szankciókból fakadó kihívások miatt szükséges gazdaságvédelmi intézkedésekért felelős miniszteri biztos”.
Az RTL megkereste a képviselőt, hogy a magabiztos nyelvtudás hiánya ellenére hogyan tudott külföldön tárgyalni, de a politikus nem reagált a megkeresésre.
A mostani hír egy hónapok óta tartó folyamat újabb fejezete, amely a korábbi kormány utazási költségeinek feltárásáról szól. Július elején hozták nyilvánosságra, hogy a Szijjártó Péter vezette minisztérium 2022 és 2026 között összesen 53 alkalommal bérelt magánrepülőgépet, közel 4,9 milliárd forint értékben. A tárca korábban biztonsági okokra hivatkozva nem adta ki az utazások részleteit, ám egy bírósági ítéletet követően a minisztérium 2025 májusától felhagyott a magángépek bérlésével.
Azóta a sajtó többször is beszámolt a külügyminisztérium által kiadott költséglistákról.
Még mindig derülnek ki újdonságok az új külügyminisztériumi vezetés által megosztott adatokból. Több mint 273 millió forintnyi közpénzbe került Budai Gyula fideszes képviselő utazása a világ körül, amit a parlamenti adatlapja szerint alapfokú angol- és orosztudással tett meg.
Az RTL Híradó szerint a politikus az előző kormányzati ciklus alatt, Szijjártó Péter állandó partnereként, miniszteri biztosként utazgatott magángépen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új díjat vezet be a reptér, a budapesti taxisok szerint az utasok fizetik meg az árát
Holnaptól fizetőssé válik a taxisok számára a behajtás a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér termináljához. Azonban, ha a taxis nem fizet, az utasnak 1100 métert kell gyalogolnia a repülőtérig.
Jelentős változás lép életbe holnaptól, azaz augusztus 1-jétől a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami alapjaiban írhatja át a taxival érkező vagy onnan távozó utasok megszokott rutinját.
Megszűnik ugyanis a budapesti taxisok számára eddig biztosított 5 perces díjmentes behajtási és áthaladási lehetőség a terminálok melletti parkolókban, így a 2-es terminál ki- és bejáratát is magában foglaló prémium parkolóban is.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden egyes fuvar alkalmával parkolási díjat kellene fizetniük a sofőröknek, ha közvetlenül a bejáratig viszik az utast. A repülőtér honlapján elérhető díjszabás szerint a 0-5 perces tartózkodás 800 forintba kerül minden olyan alkalommal, ami egy napon belül már nem az első behajtás.
A Fővárosi Közgyűlés még június végén döntött a budapesti taxizás árának emeléséről, amely augusztus 1-jén lép életbe, az alap- és kilométerdíj is nő.
A Budapest Airport utóbbi taxitarifa-emelésre hivatkozik, mint ami kompenzálhatja a sofőröket az új behajtási költség miatt.
A Fővárosi Taxi Egyesület szerint azonban helyzet jogilag is aggályos, mivel a hatósági ár keretei között az utas nem dönthet a többletköltség megfizetéséről, a taxirendelet pedig nem kötelezheti a szolgáltatót díjköteles terület használatára. Az érdekképviselet szerint a reptéri döntés következményeként a taxisok jelentős része kényszerülhet arra, hogy a terminál főépületétől 1100 méterre lévő taxi parkolóban tegye ki és vegye fel az utasokat.
Az egyesület közleményében úgy fogalmazott: „a budapesti taxik jelentős része a terminál főépület bejáratától 1100 méter gyalogútra elhelyezkedő taxi parkolóban tudja elvégezni az utasok ki- és beszállítását”.
A repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. ezzel szemben azzal érvel, hogy a lépéssel csupán egy meglévő kivételt szüntetnek meg, ezzel egyenlő feltételeket teremtve a szolgáltatók között. Az intézkedést a kapacitások optimalizálásával, a forgalomirányítás javításával és az utasbiztonság növelésével indokolták.
A cég szerint „számos nemzetközi repülőtéren már bevezetett gyakorlatot alkalmaz, amely az infrastruktúra-használat költségeinek átlátható és méltányos megosztását szolgálja”.
Hangsúlyozták, hogy a kivétel megszüntetésével szándékosan várták meg a fővárosi döntést a taxitarifák emeléséről, hogy az ellensúlyozni tudja a sofőröknél keletkező új költséget. A vállalat jelezte, hogy a jövőben nyitottak a párbeszédre a rendszer finomhangolása érdekében.
A Budapest Airport korábban is tett olyan lépéseket, amelyekkel terminálok előtti forgalmat és a rövid távú parkolást igyekezett szabályozni. Már 2025 tavaszán szigorítottak a szabályokon, amikor az 5 perces ingyenes megállás lehetőségét a személyautóval érkezők számára naponta egyetlen alkalomra korlátozták. A további, napon belüli gyors megállások már akkor is díjkötelessé váltak. A taxisok eddig kivételt képeztek ez alól a szabályozás alól, ezt a különbségtételt szünteti meg a repülőtér a holnapi naptól.
Jelentős változás lép életbe holnaptól, azaz augusztus 1-jétől a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami alapjaiban írhatja át a taxival érkező vagy onnan távozó utasok megszokott rutinját.
Megszűnik ugyanis a budapesti taxisok számára eddig biztosított 5 perces díjmentes behajtási és áthaladási lehetőség a terminálok melletti parkolókban, így a 2-es terminál ki- és bejáratát is magában foglaló prémium parkolóban is.
