Orvosi kamara: a legtöbb Covid-ellátásra berendezett intenzív osztályon már most is erősen kompromisszumos az ellátás
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Magyar Orvosi Kamara létrehoz egy új felületet, amin orvosok számolhatnak be a kórházak valós problémáiról.
A MOK most az egészségügyi dolgozók tapasztalatai alapján közölt beszámolót a magyarországi intenzív osztályok állapotáról.
A Svéd Tamás titkár által jegyzett "Realitás" című összegzésben leírják, a kamarához beérkezett jelzések alapján a pozitívumok közé sorolják, hogy valóban van elég lélegeztetőgép, és az egyéb intenzív terápiás eszközök (perfúzorok, infúziós pumpák) száma is megfelelő. Emellett pedig a betegágy melletti monitorozás eszközei is biztosítottak, bár megjegyzik "a felhozatal vegyes". Azt is megjegyzik a pozitívumokat sorolva, hogy a dolgozók megfelelő ételhez, italhoz jutnak, és kiemelték a bajtársiasságot is. Ugyanis, mint írják: "több kórházban is dolgozók, orvosok önként jelentkeztek a túlterhelt Covid-osztályokra segíteni, adott esetben beteget ápolni, forgatni".
Az összegzésből az is kiderül, hogy van néhány potenciálisan javítható negatívum is. Ide sorolják például a védőfelszereléseket is. A kamara szerint ezen a téren "a helyzet a tavaszinál jelentősen jobb, de nem meglepő módon messze nem tökéletes, ezen felszerelési tárgyakból világszerte hiány van. Ennek megfelelően az elvileg egyszerhasználatos, illetve gyakran cserélendő overallokat, maszkokat hosszan, leginkább egész nap hordják, illetve tisztítják, a lehetőségek szerint sterilizálják (UV, Ózon, fertőtlenítős lemosás) és újra felhasználják. Az elosztás egyenetlen, a helyi gyakorlatok eltérőek".
De ebbe a csoportba sorolják a központi monitor-és videórendszereket - amelyek csak néhány helyen épültek ki - illetve a gyógyszereket is.
A MOK szerint viszont vannak olyan negatívumok, amiket nehezen lehetne kijavítani.
Nincs elég intenzív terápiában jártas szakember, nővér, orvos. Szakápolóból pedig még kevesebb van. Míg korábban 14 ágyra is éppen csak voltak elegen, most több, mint 50-re kellene felügyelniük. Szintén problémásnak tartják, hogy átlagosan egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg esik.
A kamara szerint jelentős különbségek vannak mind az átvezényelt személyzet, mind a betegek eloszlásában.
"Kezdetben ötösével rendeltek át szakorvosokat, szakápolókat más kórházakból az első szintű Covid-ellátó helyekre. A múlt hétig ezen személyzet a Covid-osztályokon segített be – miközben a helyi erők a még továbbra is futó elektív műtőkben dolgoztak. Időközben aztán a küldő kórházak jelentős része is Covid-ellátóvá emelkedett, megteltek betegekkel"
- fogalmaznak a beszámolóban.
A kamara összegzése szerint az ellátás a legtöbb Covid-ellátásra berendezett intenzív osztályon már most is erősen kompromisszumos.
"A reggel vizitelni induló szakorvos délutánra végez a rábízott betegek gépeinek beállításával, gyógyszerelésük elrendelésével – ha hirtelen esemény nem szakítja meg a folyamatot. A szakdolgozók és további kisegítő személyzet létszáma éppen hogy elegendő a gyógyszereléshez, tápláláshoz, légutak tisztán tartásához – a nagy emberigényű beavatkozásokra, így a betegek forgatására, a kimenetelt javító hason fekve lélegeztetésre alig marad kapacitás. Az ápolás erőforrásainak elégtelensége miatt sérülnek a sterilitás szabályai és rettentően gyakorivá válnak a veszélyes kórházi fertőzések, a lélegeztetett betegek bakteriális tüdőgyulladása (VAP), a kanülszepszisek, véráram infekciók, jelentősen rontva a gyógyulás esélyeit"
- írják.
A Magyar Orvosi Kamara azt javasolja: fagyasszák be az intenzív osztályos ágyak számát és biztosítsanak még szakszemélyzetet. Ezek mellett pedig olyan intermedier ellátó osztályok kialakítását javasolják, ahol terápiákkal megakadályozható, hogy a romló állapotú betegek intenzív osztályra kerüljenek, másrészről az onnan kikerülőkre való átmeneti nagyobb odafigyelés is fontos lenne.
