Telex: az országos rendőrfőkapitányt is felmentette Pósfai Gábor
Dr. Balogh János 2018 óta vezette az Országos Rendőr-főkapitányságot, korábban Sopronban nyomozóként kezdte rendőri pályáját. A Belügyminisztérium egyelőre nem válaszolt arra, mikor jelentik be hivatalosan a döntést.
A Telex információi szerint Pósfai Gábor belügyminiszter felmentette tisztségéből dr. Balogh János rendőraltábornagyot, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjét.
A lap úgy tudja, erről szerdán reggel tájékoztatták a rendőri vezetőket.
Balogh János 1990-ben kezdte rendőri karrierjét nyomozóként Sopronban. A kétezres évek elején terrorelhárításban dolgozott, 2010-ben a készenléti rendőrség parancsnoka volt, 2018-ban pedig országos rendőrfőkapitánynak nevezték ki.
A Telex szerdán napközben levélben fordult a Belügyminisztériumhoz. Arra voltak kíváncsiak, hivatalosan mikor jelentik be a döntést, és mikor nevezik ki a felmentett vezető utódját. A kérdésekre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A Belügyminisztérium szerdán azt is bejelentette, hogy Pósfai felmentette a budapesti rendőrfőkapitányt, és kinevezte az utódját, Baricska Norbert Tamás rendőr ezredest.
A Telex információi szerint Pósfai Gábor belügyminiszter felmentette tisztségéből dr. Balogh János rendőraltábornagyot, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjét.
A lap úgy tudja, erről szerdán reggel tájékoztatták a rendőri vezetőket.
Balogh János 1990-ben kezdte rendőri karrierjét nyomozóként Sopronban. A kétezres évek elején terrorelhárításban dolgozott, 2010-ben a készenléti rendőrség parancsnoka volt, 2018-ban pedig országos rendőrfőkapitánynak nevezték ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás két konkrét pilótához ragaszkodott, amikor honvédségi géppel utazott külföldre
Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének leköszönő helyettese elismerte, hogy a Sándor-palotából valóban érkezett olyan kérés, hogy az elnök alapvetően két megnevezett pilótával szeretne utazni. Ennek a kérésnek a hátteréről azonban a Honvéd Vezérkart nem tájékoztatták.
A köztársasági elnöki delegáció utazásainak biztonságát kérdőjelezte meg Szántó Georgina, az Elnöki Hivatal volt kommunikációs igazgatója még májusban egy Facebook-posztban. Szerinte súlyos kockázatot jelentett, hogy a honvédségi gépeken az előírtnál kevesebb légiutas-kísérő szolgált.
„Ha például kényszerleszállás van, akkor nincs elég légiutas-kísérő a vészkiürítés végrehajtására, és az utasok vagy füstmérgezést kapnak, vagy bent égnek” – fogalmazott a volt kommunikációs vezető két pilótára hivatkozva.
A Magyar Honvédség visszautasította Szántó vádjait. Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének leköszönő helyettese a HVG-nek azt mondta:
„Felháborító, hogy egyesek úgy gondolják, büntetlenül támadhatják a Magyar Honvédséget”.
Hozzátette, meghallgatták a két érintett pilótát, akik szerint Szántó állításainak „90 százaléka” valótlan. A honvédség ugyanakkor elismerte, hogy
egy alkalommal valóban az előírtnál kevesebb, mindössze két légiutas-kísérő volt az Airbus-gépen.
Az esetet jelentés követte, és azóta következetesen tartják magukat a VIP-szállításnál előírt négyfős személyzethez.
Kajári Ferenc azt is elismerte, hogy
a Sándor-palotából valóban érkezett olyan kérés, hogy az elnök alapvetően két megnevezett pilótával szeretne utazni. Ennek a kérésnek a hátteréről azonban a Honvéd Vezérkart nem tájékoztatták.
A Honvédség ezt igyekezett teljesíteni, amikor a szolgálati rend megengedte. A kérés azonban nem volt mindig kivitelezhető, mivel az egyik pilóta csak tartalékos katona, és mindkettőnek csupán az Airbus A319-es típusra van szakszolgálati engedélye. A Dassault Falcon 7X esetében így más pilóták vezették a gépet.
A Sándor-palota a HVG megkeresésére kitérő választ adott, és hangsúlyozta, az elnök alkotmányos jogállása nem ad neki szolgálati elöljárói jogkört a Honvédség felett. Közleményük szerint minden utazás előtt azt a tájékoztatást kapták, hogy a legtapasztaltabb pilótákat jelölték ki a feladatra.
Szántó Georgina, aki szerint a repülésbiztonság terén „súlyos hiányosságok vannak”, bejelentést tett az ügyészségen, eredeti Facebook-posztját pedig a támadások miatt már csak az ismerősei láthatják.
A HVG értesülése szerint a Ruszin-Szendi Romulusz vezette Honvédelmi Minisztérium egy kormányhatározat alapján belső vizsgálatot rendelt el a honvédségi gépek használatáról. Az ellenőrzés az elmúlt három évet vizsgálja, de a tárcától származó informális jelzések szerint nem kifejezetten a most kirobbant ügyre hegyezték ki, hanem általánosságban világítják át az eljárásrendet.
A köztársasági elnöki delegáció utazásainak biztonságát kérdőjelezte meg Szántó Georgina, az Elnöki Hivatal volt kommunikációs igazgatója még májusban egy Facebook-posztban. Szerinte súlyos kockázatot jelentett, hogy a honvédségi gépeken az előírtnál kevesebb légiutas-kísérő szolgált.
„Ha például kényszerleszállás van, akkor nincs elég légiutas-kísérő a vészkiürítés végrehajtására, és az utasok vagy füstmérgezést kapnak, vagy bent égnek” – fogalmazott a volt kommunikációs vezető két pilótára hivatkozva.
A Magyar Honvédség visszautasította Szántó vádjait. Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének leköszönő helyettese a HVG-nek azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több ezres, fehérbe öltözött tömeg vonult utcára egy meggyilkolt 11 éves lányért Franciaországban, miután súlyos mulasztásokra derült fény
Több ezren vettek részt a délnyugat-franciaországi Fleurance-ban tartott néma meneten a 11 éves Lyhanna emlékére. Emmanuel Macron elnök „elfogadhatatlan” mulasztásról beszélt, amiért a kislány megölésével gyanúsított férfit a korábbi súlyos vádak ellenére sem hallgatták ki.
„Soha többé” – ez állt azon a molinón, amely mögött több ezren, fehérbe öltözve, csendben vonultak végig a délnyugat-franciaországi Fleurance utcáin vasárnap a 11 évesen meggyilkolt Lyhanna emlékére – írja a The Guardian. A gyász most országos vitát robbantott ki a francia igazságszolgáltatás működési hibáiról.
Lyhanna május 29-én tűnt el, utoljára akkor látták, amikor beszállt egy szürke autóba, amelyet a kétgyermekes, iskolai takarítóként dolgozó Jérôme Barella járműveként azonosítottak.
A kislány holttestét múlt csütörtökön találták meg egy használaton kívüli gabonasilóban, 15 kilométerre az eltűnés helyszínétől. Barella tagadja a gyilkosságot, a rendőrségnek azt mondta, a helyi uszodánál tette ki a gyermeket.
A felháborodást az váltotta ki, hogy a férfi letartóztatása után kiderült: 2025 augusztusában egy 10 éves kislány édesanyja feljelentést tett, mert a gyanú szerint Barella többször megerőszakolta a gyermekét. Az orvosi és pszichológiai szakvéleményekkel alátámasztott nyomozati anyagot januárban küldték át a közeli Toulouse-ból az illetékes auchi ügyészségre, azzal az utasítással, hogy hallgassák ki a férfit.
Az ügyészség azonban állítólag hetekig nem nyitotta meg az aktát, majd további hat hét telt el, mire kijelölték az ügyben eljáró nyomozókat. Barellát a kislány elrablása és meggyilkolása előtti három hónapban egyszer sem idézték be kihallgatásra.
A gyanúsított neve nem volt ismeretlen a hatóságok előtt. 2017-ben egy anya jelezte, hogy 17 éves lánya kapcsolatban állt a férfival, de az ügyet 2018-ban ejtették, miután a lány azt mondta, beleegyezett a viszonyba. 2021-ben egy másik iskolából bocsátották el takarítói állásából, mert a vád szerint online zaklatott egy diáklányt. 2022-ben pedig azzal vádolták, hogy megerőszakolt egy hétéves gyermeket, de azt az eljárást 2024-ben bizonyítottság hiányában megszüntették.
Grégory Bobbato, Fleurance polgármestere szerint Lyhanna halála „egy túl régóta kibontakozó tragédia legújabb felvonása”, és kijelentette: „ma dühös város, dühös régió, dühös ország vagyunk”.
Emmanuel Macron francia elnök szerint „elfogadhatatlan” hiba történt a jogrendszerben. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy hiányosságok tárultak fel” – mondta a köztársasági elnök, aki szerint a felelősségeket egy hivatalos vizsgálatnak kell feltárnia.
Gérald Darmanin igazságügyi miniszter a rendszer meghibásodását „rémisztőnek” nevezte:
„Elmulasztottuk a feljelentések nyomon követését. Teljes felelősséget vállalok ezért. Dühös vagyok a helyzet miatt”
– mondta a miniszter. Darmanin hozzátette, sem ő, sem a vezető bírók nem mennek szabadságra, amíg egyenként nem egyeztetnek az ügyészekkel a helyzet felméréséről.
Az eset ráirányította a figyelmet a francia igazságszolgáltatás leterheltségére. Az igazságügyi miniszter adatai szerint Franciaországban jelenleg 3 millió rendőrségi feljelentés torlódott fel, amelyek közül 70 ezer nemi erőszakkal vagy szexuális támadással kapcsolatos.
„Soha többé” – ez állt azon a molinón, amely mögött több ezren, fehérbe öltözve, csendben vonultak végig a délnyugat-franciaországi Fleurance utcáin vasárnap a 11 évesen meggyilkolt Lyhanna emlékére – írja a The Guardian. A gyász most országos vitát robbantott ki a francia igazságszolgáltatás működési hibáiról.
Lyhanna május 29-én tűnt el, utoljára akkor látták, amikor beszállt egy szürke autóba, amelyet a kétgyermekes, iskolai takarítóként dolgozó Jérôme Barella járműveként azonosítottak.
A kislány holttestét múlt csütörtökön találták meg egy használaton kívüli gabonasilóban, 15 kilométerre az eltűnés helyszínétől. Barella tagadja a gyilkosságot, a rendőrségnek azt mondta, a helyi uszodánál tette ki a gyermeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentette: 13 órától ismét élőben szólok a képviselőkhöz
A kormányfő a közösségi oldalán közölte, hogy a parlament hétfőn két, a Tisza Párt által kezdeményezett, nagy vitát kiváltó kérdésben dönt. A miniszterelnök azt is jelezte, hogy ismét felszólal a Parlamentben.
Hétfő délután a Parlamentben a devizahiteles végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről, valamint a képviselői fizetések és költségkeretek vágásáról is dönthetnek.
Magyar Péter a közösségi oldalán írta meg a várható napirendet, és jelezte, hogy ismét felszólal.
„Ma a Parlament felfüggeszti a devizahiteles ügyek végrehajtását. Jelentősen csökkentjük a képviselői fizetést és költségkeretet. 13 órától ismét élőben szólok a képviselőkhöz” – írta bejegyzésében.
A parlament honlapja szerint az ülés a megszokottak szerint 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, majd megtartják az azonnali kérdések óráját.
A nap legfontosabb döntése a devizahiteles ügyekben indult végrehajtások felfüggesztése lehet. A Hantosi István és Melléthei-Barna Márton által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a folyamatban lévő eljárásokat átmenetileg megállítsák, amíg a kormány átfogóan felülvizsgálja a kapcsolódó törvényeket – írta a Telex.
Emellett a házszabálytól eltérve még ma tárgyalhatják és szavazhatnak a képviselői tiszteletdíjak és frakcióforrások jelentős – a kommunikáció szerint akár negyven százalékot is elérő – csökkentéséről. Az erről szóló előterjesztést Bujdosó Andrea frakcióvezető és Kalázdi-Kerekes Kinga nyújtotta be.
A döntéshozók emellett megválaszthatják a Tisza Párt által kezdeményezett öt vizsgálóbizottságból négynek a vezetőit és tagjait is.
Többek között a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket, a spontán privatizációt, a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű válságát vizsgáló testületekről szavaznak.
A másik kiemelt téma a politikai elit saját juttatásainak megvágása. A javaslat az alapilletmény és a kapcsolódó juttatások erőteljes mérséklését, valamint a frakciók költségvetési forrásainak csökkentését célozza. Bár az előzetes kommunikációban 40 százalékos vágás szerepel, több elemzés szerint a tényleges jövedelemcsökkenés a különböző pótlékok és bizottsági tisztségek után járó szorzók miatt átlagosan ennél kisebb lehet.
Hétfő délután a Parlamentben a devizahiteles végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről, valamint a képviselői fizetések és költségkeretek vágásáról is dönthetnek.
Vége a titkolózásnak a MÁV-nál: Vitézy Dávid visszaállította a rendszert, amin bárki követheti a késéseket
Vitézy Dávid bejelentése nyomán újra működik a Vonatinfó, amelyen bárki élőben követheti a MÁV szerelvényeit. A következő hetekben a valós idejű adatok a MÁV+ alkalmazásba is bekerülnek, segítve az utazástervezést.
„Ahogy ígértem: újra elérhető a Vonatinfo webes felülete!” – jelentette be közösségi oldalánVitézy Dávid. A közlekedési miniszter posztjában kifejtette, a valós idejű adatokkal az utasok sokkal könnyebben tudják áttervezni az utazásukat bármilyen havária esetén.
Vitézy emlékeztetett rá, hogy pontosan egy évvel ezelőtt, az egyre gyakoribb vasúti összeomlások idején Lázár János döntésére a MÁV lépésről lépésre leállította az összes olyan lehetőséget, ahol a vonatok helyzetéről információt lehetett kapni. Szerinte a döntés mögötti hozzáállás még a gyakorlati jelentőségénél is fontosabb volt.
„Lázár János ezzel a lépéssel ugyanis egyértelművé tette, hogy nem a magyar vasút problémáit akarja megoldani, hanem eltitkolni azokat, és ezért az sem volt drága ár, ha az utasok órákig állnak a pályaudvaron érdemi információ nélkül.”
A poszt szerint a magyar vasút nem fog egyik napról a másikra megjavulni, de az első lépés a hozzáállás teljes megváltoztatása. „A hatalmi gőgöt felváltja a munka, a titkolózást az átláthatóság, a beletörődést pedig az az ambíció, hogy a magyar vasutat újra fejlődési pályára állítsuk.”
„Vasútrombolás helyett vasútfejlesztés, ez a célunk.”
Ennek fontos elemeként említette, hogy nemrég újra elérhetővé tették a nyilvánosság számára az Elektronikus Mozdonyszolgálati Információs Gyűjtőrendszert, közismert nevén az EMIG-et.
„Akkor azt mondtuk, hogy ez csupán az első lépés, és most itt a folytatás: mától... újra elérhető a teljesen nyilvános, regisztrációhoz nem kötött Vonatinfo” – közölte, hozzátéve, hogy a következő hetekben a valós idejű információk a MÁV+ webes felületén és az alkalmazásokban is elérhetőek lesznek.
Vitézy a magyar vasút jövője szempontjából hatalmas előrelépésnek nevezte, hogy a múlt héten sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, aminek köszönhetően közel 6000 milliárd forint uniós forrás érkezik Magyarországra. Ebből már idén elindíthatják az új HÉV-ek és InterCity motorvonatok beszerzésére vonatkozó közbeszerzéseket.
Bejegyzését azzal zárta: „mi nem eltitkolni akarjuk a problémákat, hanem megoldani, és nem problémát látunk az utasokban, hanem a szolgáltatásért fizető állampolgárokat, akik joggal várják el, hogy ne titkolózzunk előttük.”
Múlt szerdán a miniszter a közel 16,4 milliárd eurós uniós forrásmegállapodásra hivatkozva jelentette be, hogy legalább 35 új InterCity-motorvonat beszerzését indítják el a valós idejű utastájékoztatás visszaállítása mellett.
„Ahogy ígértem: újra elérhető a Vonatinfo webes felülete!” – jelentette be közösségi oldalánVitézy Dávid. A közlekedési miniszter posztjában kifejtette, a valós idejű adatokkal az utasok sokkal könnyebben tudják áttervezni az utazásukat bármilyen havária esetén.
Vitézy emlékeztetett rá, hogy pontosan egy évvel ezelőtt, az egyre gyakoribb vasúti összeomlások idején Lázár János döntésére a MÁV lépésről lépésre leállította az összes olyan lehetőséget, ahol a vonatok helyzetéről információt lehetett kapni. Szerinte a döntés mögötti hozzáállás még a gyakorlati jelentőségénél is fontosabb volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
