HÍREK
A Rovatból

Oroszi Beatrix: Nyár elejére szabad életünk lehet, ha fokozatos lesz a nyitás és betartjuk a szabályokat

A járványügyi szakértő szerint a korlátozások feloldása lassítani fogja a járvány lecsengését, ezért mindig csak egyetlen intézkedést kellene visszavenni, a többit fenntartani, hogy ne húzódjon sokáig a harmadik hullám és ne legyen negyedik hullám.


Ha elég fegyelmezettek leszünk április-május folyamán, és az oltottak száma is kellően magas, akkor nyár elejére eljuthatunk a teljes nyitásig - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja a Népszavának adott interjújában.

Oroszi Beatrix azt mondta, már túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán, de szerinte most még csak óvatos optimizmussal lehet a járványügyi adatokra tekinteni. Az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlagát nézve március 24. és 27. között volt a csúcs, amikor 9000 fölötti napi esetszámokat mértek. A járványügyi fordulat körülbelül két és fél héttel a március 8-i intézkedéseket követően állt be. A járványügyi szakértő szerint azonban a mostani helyzet még mindig veszélyes zónának minősül, mert hiába csökkent a csúcshoz képest mintegy 40 százalékkal az átlagos napi regisztrált esetszám, de nagyságrendileg még mindig a második hullám csúcsának megfelelő értékeknél járunk. Ráadásul most annál 34 százalékkal több beteg van kórházban és még mindig majdnem kétszer annyian szorulnak lélegeztetésre.

Szerinte ha minden fontos körülmény - például az intézkedések szigorúsága nem változik rövid időn belül lényegesen, az emberek betartják szabályokat, nem jön újabb vírusvariáns - akkor az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy lecsengés következik. Bár pozitívum, hogy egyre többen kérik a vakcinát és egyre magasabb az átoltottság Magyarországon, de Oroszi szerint nem veszíthetjük el az éberségünket, mert egy olyan új variáns terjedése, amely képes az eddig megszerzett immunitást valamennyire "kijátszani"? hetek alatt átírhatja ezt a képet.

A járványelemző munkacsoportban egyébként már az esetleges negyedik hullámra is készülnek, bár remélik, hogy soha nem lesz ilyen.

"Az, hogy kimondtuk, túl vagyunk a járvány csúcsán, nem jelenti azt, hogy legyőztük a vírust és megnyugodhatunk. A járvány leszálló ágán még nagyon sok ember betegszik meg, kerülhet kórházba, ezért az egyéni védekezést, a távolságtartást, maszkhasználatot, a kézhigiénét még mindig nagyon komolyan kell venni. Hosszabb távon az lehet a cél, hogy ne legyen több olyan járványhullám, ami országos kiterjedésű és lezárásokat követel"

- mondta.

Az epidemiológus szerint ha az emberek szabálykövetése jelentősen romlik, akkor nagyon sokan kerülhetnek még súlyos állapotba, de ha egy darabig mindenki, még a már beoltottak is betartják a szabályokat, akkor gyorsabban, kevesebb áldozat árán tudnánk lejönni a járvány csúcsáról. De fontos tényező a nyitás és az ezzel járó kontatkusnövekedés is. Oroszi szerint ha a kontaktusok száma olyan maradna, mint amilyen húsvét előtt volt, akkor körülbelül kéthetente megfeleződhet a napi esetszám, és már csak napi néhány új fertőzöttet regisztrálnánk.

"Ezt a folyamatot lassítani fogja a korlátozó intézkedések feloldása, és innentől kezdve az a nagy kérdés, hogy hány héttel lesz hosszabb a lejövetel. Ha csak tíz százalékkal emelkedik a kontaktusok száma, akkor két hét helyett máris négy hét kell az esetszám feleződéséhez."

Szerinte azonban ha fokozatosan és lassan nyitunk, akkor nagy valószínűséggel nem lesz negyedik hullám, mert időközben az átoltottság is folyamatosan növekszik. Úgy véli, az lenne a jó gyakorlat, ha az eddigi szigorú intézkedésekből lépésenként mindig csak egyet-egyet vennénk vissza, az összes többit fenntartanánk, és közben folyamatosan nőne az átoltottság.

"Azt gondolom, ha elég fegyelmezettek leszünk április-május folyamán, és az oltottak száma is kellően magas, akkor nyár elejére eljuthatunk a teljes nyitásig"

- mondta.

Bár a vírus folyamatos változása, mutálódása továbbra is aggodalomra adhat okot, de Oroszi szerint nem maradhatunk és élhetünk folyamatosan bezárva, ezért a járványügynek új stratégiára van szüksége ahhoz, hogy tudjunk az újabb variánsok ellen védekezni. Szerinte ma már a szakembereknek képesnek kell lenniük a gyors felderítésre és a veszélyes új variánsok terjedésének helyben történő elfojtására.

A szakember úgy gondolja, hogy

még ha szükségesek is lesznek a jövőben lezárások a vírus terjedése miatt, azok egyre rövidebb ideig fognak tartani, és egyre kisebb területeket fognak érinteni.

Kisebb járványok lokálisan később is előfordulhatnak majd főleg azokon a területeken, ahol az átoltottság nem lesz elég magas, de ezeket már hagyományos járványügyi intézkedésekkel, nagyobb lezárások nélkül is fel lehet számolni.

Elmondása szerint a járványelemzők most hetente három értékelést készítenek, és tanácsot is adnak a kormánynak, ha kérik. A járvány elején mindig mondogatták, hogy növelni kell a tesztelési számot, és bár ez a második hullámra megtörtént, de szerintük még mindig jóval többre lenne szükség. A nyitásra, a zárásra és a fokozatosságra is nagyon sok javaslatot fogalmaztak meg, ezeknek egy részét elfogadták.

Arra a kérdésre, hogy mi az elemző és a tanácsadó felelőssége jelen helyzetben (is), Oroszi Beatrix így válaszolt: "Nem szabad téves biztonságérzetet nyújtania, a bizonytalanságot is meg kell tudni fogalmaznia. Hogy ne azt mondja, amit hallani szeretnének, hanem azt, ami a legközelebb áll a valósághoz".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Döbbenet: a Szent Péter-bazilika oltárán állva vizelt egy férfi
A fiatal férfit azonnal elvitték és letartóztatták a rendőrök. XIV. Leó pápa megdöbbent, amikor tájékoztatták az esetről.


Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:

egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.

A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Brutális szakadék: a magyar megtakarítások 69 százaléka a felső tizednél – az alsó fele alig 7 százalékon osztozik
Tovább híznak a milliárdok a leggazdagabb magyarok számláján, miközben az emberek fele alig tud félretenni. A megtakarítások döntő része államkötvényekben landol.


Euróban számolva nőtt, forintban viszont enyhén csökkent a magyar háztartások megtakarítása 2025 első negyedévének végére – derül ki az Európai Központi Bank friss adataiból. A magyarok összesen 127,8 milliárd eurónyi bankbetétet, kötvényt, részvényt, befektetési alapot és életbiztosítást tartottak, ami 2,2%-os növekedést jelent év elejéhez képest. Forintban számolva viszont 0,1%-os csökkenés látszik, ami a forint euróval szembeni erősödésének tudható be – írta meg a Portfolio.hu.

A magyar háztartások portfóliója jelentősen eltér az európai átlagtól. Míg más országokban a megtakarítások több mint fele bankbetét, addig nálunk ez az arány mindössze 32%. A magyarok szívesebben fektetnek kötvényekbe – ezek aránya közel 29% –, a befektetési alapok pedig a megtakarítások 27%-át teszik ki. A részvények és életbiztosítások súlya viszonylag alacsony, egyenként körülbelül 6%.

2024 végén a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 116%-át tette ki. Ezzel Magyarország a 13. helyet szerezte meg az uniós rangsorban, ami a viszonylag alacsony eladósodottságnak köszönhető.

A megtakarítások megoszlása ugyanakkor nagyon egyenlőtlen.

A leggazdagabb tized kezében van a háztartások pénzügyi megtakarításainak 69%-a, ami az egyik legmagasabb arány Európában. Ezzel szemben a társadalom alsó 50%-a mindössze 7,4%-kal rendelkezik.

A középréteg – vagyis a 6–9. tizedek – részesedése 23,5%.

A 2014 és 2025 közötti időszakban a magyar háztartások pénzügyi vagyona jelentősen nőtt, de a növekmény döntő része a leggazdagabbakhoz került. A teljes gyarapodás 72%-a a legfelső vagyoni tizednél csapódott le. Eközben az alsó 50% csak 5,5%-ot szerzett meg belőle, a középréteg pedig 22,5%-ot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ez nem hiányzott a világnak: heves harcok robbantak ki Afganisztán és Pakisztán között
A tálib ország és szomszédja között régóta húzódik konfliktus, de az utóbbi időben jelentősen romlott a helyzet. A két állam egymást vádolja az eszkaláció miatt.


Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.

A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.

Pakisztáni tisztviselők több helyen is összecsapásokról számoltak be. Egy kormányzati forrás így nyilatkozott a brit lapnak: „Ma este a tálib egységek több határpontnál is tüzet nyitottak. Mi négy helyszínen válaszoltunk tüzérségi csapásokkal.” Hozzátette:

„Semmilyen agressziót nem tűrünk el az afgán tálibok részéről a saját területünkön. A pakisztáni csapatok kemény tűzzel válaszoltak, és több afgán határállást is célba vettek.”

A pakisztáni hadsereg válaszul tüzérséget, harckocsikat, valamint könnyű és nehézfegyvereket vetett be.

Az összecsapások előtt, csütörtökön több robbanás is történt Afganisztánban – kettő Kabulban, egy pedig az ország délkeleti részén. A tálib kormány védelmi minisztériuma Pakisztánt vádolta azzal, hogy „megsértette az ország szuverenitását”.

Michael Kugelman, Washingtonban dolgozó dél-ázsiai szakértő szerint: „A pakisztáni csapatok elleni egyre gyakoribb határ menti támadások, a szokatlanul intenzív pakisztáni légicsapások Afganisztánban és a tálib válaszcsapások tökéletes viharhelyzetet teremtettek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Afganisztán nem ismeri el a határt, valamint a válságot övező dezinformációk terjedését, akkor nagyon bizonytalan helyzettel állunk szemben.”

Hozzátette, a jelenlegi feszültség hamar enyhülhet: „Szerencsére ez a válság – bármennyire komoly is – jó eséllyel hamarosan enyhülni fog. A táliboknak nincs kapacitásuk, hogy nyíltan harcoljanak a pakisztáni hadsereggel. Ha a válaszcsapások lecsillapítják a közvélemény haragját, valószínűleg visszavonulnak majd.”

A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ahmed Sharif Chaudhry altábornagy közölte:

„Pakisztán lakosságának védelme érdekében mindent megteszünk, amit szükségesnek tartunk – és ezt a jövőben is így fogjuk tenni.”

Egyúttal felszólította Afganisztánt, hogy akadályozza meg, hogy területéről támadások induljanak Pakisztán ellen.

Az utóbbi hónapokban jelentősen megromlott a viszony a két ország között. Iszlámábád azzal vádolja Kabult, hogy menedéket ad a Tehrík-e-Talibán Pakisztán (TTP) fegyveres csoportnak, amely többször is támadásokat hajtott végre pakisztáni célpontok ellen.

Afganisztán és Pakisztán között csaknem 2600 kilométer hosszú, hegyvidékes határ húzódik, amit Durand-vonalként is ismernek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Engedéllyel építették át a hatvanpusztai istállókat, nem történt bűncselekmény az ügyészség szerint
A Bicskei Járási Ügyészség elutasította Hadházy Ákos független képviselő panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében.


Elutasította a Bicskei Járási Ügyészség Hadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.

Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.

A rendőrség három nap alatt utasította el a politikus feljelentését arra hivatkozva, hogy az átalakítás mindenben megfelelt a hatósági engedélyeknek. A képviselő ezután panasszal fordult az ügyészséghez.

A Facebook-posztban mellékelt ügyészségi határozat szerint

nem történt bűncselekmény, a műemléki védettségű istállókat a Fejér Vármegyei Kormányhivatal hatósági engedélyével alakították át. Valamint azt is közölték, hogy „a szakhatósági engedély megalapozottságának vizsgálata nem képezi a büntetőeljárás tárgyát”.

Hadházy szerint „az eredmény persze borítékolható volt egy olyan országban, ahol az ügyészség már számtalanul bebizonyította, hogy szolgaian kiszolgálja Orbánékat.” Hozzátette, hogy nem hagyják annyiban, ugyanis a műemlékvédelmi hatóságként működő kormányhivatal felé is intézett egy beadványt. Ebben jelezte, hogy szerinte két műemlék is eltűnt az Orbán Győző tulajdonában lévő hatvanpusztai birtokról.

„Fontos tudni: azok a rendőrök, ügyészek, köztisztviselők, akik ebben a faék egyszerűségű, köztörvényes bűncselekményben az Orbán családot fedezik, maguk is hivatali visszaélést követnek el. A hatvanpusztai műemlékrombolás elévülési idejének ugyan már a határán vagyunk, de ezeknek a hivatali visszaéléseknek az elévülési ideje a nulláról indul” – írta bejegyzésében Hadházy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk