Méterekért halnak meg, tavaszra kétmillió lehet orosz-ukrán háború áldozatainak száma
Egy washingtoni elemzés szerint Oroszország napi 15-70 méteres előrenyomulást ér el a háborúban. Eközben az orosz katonai veszteségek már az 1,2 milliót is elérhették, ami történelmi léptékű.
Tavaszra elérheti a kétmilliót az orosz-ukrán háború katonai áldozatainak – a halottaknak, sebesülteknek és eltűnteknek – a száma. Egy friss jelentés szerint
Oroszország katonai veszteségei megközelítik az 1,2 millió főt, ebből akár 325 ezer halott is lehet, míg Ukrajnának közel 600 ezer katonája halt meg, tűnt el, vagy sebesült meg súlyosan.
A washingtoni Center for Strategic and International Studies elemzéséről a The Guardian számolt be. A háború kezdete óta egyik fél sem hozott nyilvánosságra átfogó veszteségadatokat, azokat államtitokként kezelik.
Az elemzéshez nyugati és ukrán tisztviselőkkel készült interjúkat, valamint a független orosz Mediazona és a BBC orosz adásának adatait használták fel. A Kreml a jelentést „nem hitelesnek” minősítette, és hangsúlyozta, hogy kizárólag az orosz védelmi minisztériumnak van joga ilyen adatokat közölni. A washingtoni intézet szerint a veszteségek történelmi léptékkel is rendkívüliek: az orosz harctéri halálesetek száma Ukrajnában
„több mint tizenhétszerese a szovjet afganisztáni veszteségeknek az 1980-as években, tizenegyszerese az első és második csecsen háborúénak, és több mint ötszöröse az összes orosz és szovjet háborúénak a második világháború óta”.
A hatalmas emberveszteség ellenére Oroszország területi nyereségei csekélyek maradtak. 2024 óta az orosz erők a legfontosabb offenzíváik során átlagosan mindössze napi 15-70 métert nyomultak előre, ami az elemzés szerint „lassabb, mint szinte bármely jelentős offenzíva a modern hadviselésben”. Az ukrán DeepState elemzőcsoport adatai ezt alátámasztják: január 1. és 25. között az oroszok 152 négyzetkilométernyi területet foglaltak el, ami a tavaly március óta mért leglassabb előrehaladás.
Moszkva busás fizetéssel és bővülő juttatási csomagokkal próbálja feltölteni a megfogyatkozott sorokat.
A regionális hatóságok esetenként több tízezer dollárnak is beillő bónuszokat kínálnak. A Kreml emellett Ázsiából, Dél-Amerikából és Afrikából is toborzott több ezer embert, sokukat megtévesztő ígéretekkel vagy nyomásgyakorlással. Eközben Ukrajna azzal küzd, hogy elegendő katonát mozgósítson a kimerült egységek feltöltésére. Volodimir Zelenszkij elnök ellenáll a mozgósítási korhatár 25 év alá csökkentésének, mert egy ilyen lépés rendkívül népszerűtlen lenne.
A múlt hétvégén Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok delegációja Abu-Dzabiban találkozott, hogy a teljes körű invázió óta először tárgyaljanak a békéről. A megbeszélés nem hozott áttörést, a Kreml továbbra is ragaszkodik maximalista területi követeléseihez.
Tavaszra elérheti a kétmilliót az orosz-ukrán háború katonai áldozatainak – a halottaknak, sebesülteknek és eltűnteknek – a száma. Egy friss jelentés szerint
Oroszország katonai veszteségei megközelítik az 1,2 millió főt, ebből akár 325 ezer halott is lehet, míg Ukrajnának közel 600 ezer katonája halt meg, tűnt el, vagy sebesült meg súlyosan.
A washingtoni Center for Strategic and International Studies elemzéséről a The Guardian számolt be. A háború kezdete óta egyik fél sem hozott nyilvánosságra átfogó veszteségadatokat, azokat államtitokként kezelik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videón, ahogy egymilliárd dollárnyi orosz haditechnikát semmisít meg drónokkal Ukrajna
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat drámai felvételeket tett közzé a „szigorúan titkos” műveletről, ami szerintük 1 milliárd dolláros kárt okozott az orosz hadseregnek. A nagy hatótávolságú drónok mélyen Oroszországban csaptak le, lőszer- és üzemanyagraktárakat is megsemmisítve.
„Az ellenség hozzászokott, hogy mélyen a hátországban biztonságban érezze magát” – ezzel a mondattal kommentálta az Ukrán Biztonsági Szolgálata azt a videót, amelyen állításuk szerint tavaly öt orosz katonai légibázisra mértek dróncsapást.
A közlemény szerint a műveletek során legalább 15 orosz repülőeszközt semmisítettek meg, több mint egymilliárd dolláros kárt okozva.
A támadásokat az Alfa néven ismert elit különleges egység hajtotta végre. A Lad Bible szerint 11 Szuhoj- és MiG-vadászgépet, három helikoptert és egy Antonov An–26-os teherszállítót „hamvasztottak el”. Az ukrán szolgálat közlése szerint a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is megsemmisültek. „A katonai felszerelés mellett a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is porig égtek. Ezekkel a csapásokkal az SBU Alfa egysége több mint egymilliárd dolláros kárt okozott az ellenségnek” – tették hozzá.
A nagyszabású dróntámadásról videót is közzétettek:
Long-range math by @ServiceSsu’s Alpha unit in 2025: ✈️ 5 airfields hit ? 15 aircraft destroyed ? Ammo & fuel depots eliminated ? Enemy losses exceed $1 billion pic.twitter.com/XlNPgDx12A
A bejelentés közvetlenül a vasárnapra tervezett béketárgyalások folytatása előtt érkezett. Az első körben nem sikerült megállapodni a légicsapások ideiglenes felfüggesztéséről a feleknek. Sőt, Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszország nagyszabású légitámadást tervez. Az elnök szerint az ilyen csapások akadályozzák a békemegállapodás kidolgozását. „Minden egyes orosz csapás ezt teszi” – jelentette ki.
Az Európai Unió legfőbb diplomatája, Kaja Kallas azzal vádolta Oroszországot, hogy nem veszi komolyan a tárgyalásokat, és nagyobb nyomásgyakorlást sürgetett Moszkvára. „Azt látjuk, hogy fokozzák Ukrajna elleni támadásaikat, mert a csatatéren nem tudnak előrelépni. Ezért civileket támadnak” – mondta Kallas az EU külügyminisztereinek ülésén.
A háború mindkét felet súlyosan érinti. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának egy friss jelentése szerint Oroszország veszteségei megközelíthetik az 1,2 millió főt, míg az ukrán veszteségek 600 ezer körül lehetnek. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy Vlagyimir Putyin a második világháború óta bármely nagyhatalom által vívott háborúban a legnagyobb veszteségeket szenvedte el, csekély területi nyereségért cserébe.
A most bemutatott akciósorozat egy korábbi, nagy visszhangot kiváltó műveletet idéz. Júniusban Kijev a „Pókháló” fedőnevű akció sikeréről számolt be, amikor Volodimir Zelenszkij elnök szerint 117 drónnal mértek csapást orosz katonai célpontokra.
„Briliáns műveletet hajtottak végre – ellenséges területen, kizárólag katonai célpontok ellen, kifejezetten az Ukrajna elleni csapásokhoz használt eszközök ellen” – mondta akkor az elnök. Azt is elmondta, hogy Oroszország jelentős veszteségeket szenvedett, és a légibázisok stratégiai cirkálórakéta-hordozóinak 34 százalékát találták el.
„Az ellenség hozzászokott, hogy mélyen a hátországban biztonságban érezze magát” – ezzel a mondattal kommentálta az Ukrán Biztonsági Szolgálata azt a videót, amelyen állításuk szerint tavaly öt orosz katonai légibázisra mértek dróncsapást.
A közlemény szerint a műveletek során legalább 15 orosz repülőeszközt semmisítettek meg, több mint egymilliárd dolláros kárt okozva.
A támadásokat az Alfa néven ismert elit különleges egység hajtotta végre. A Lad Bible szerint 11 Szuhoj- és MiG-vadászgépet, három helikoptert és egy Antonov An–26-os teherszállítót „hamvasztottak el”. Az ukrán szolgálat közlése szerint a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is megsemmisültek. „A katonai felszerelés mellett a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is porig égtek. Ezekkel a csapásokkal az SBU Alfa egysége több mint egymilliárd dolláros kárt okozott az ellenségnek” – tették hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?” – Sulyok Tamás hivatala százmilliókat költött autókra és rendezvényekre
Több százmilliónyi közpénzt égethetett el három hónap alatt a köztársasági elnök, Sulyok Tamás hivatala. A költségek legnagyobb része autókra ment el, kisebb, de jelentős összeget kitevő része pedig rendezvényekre, köztük állítólag egy afrikai diktátor vendéglátására is.
Több százmillió forintot költött a Sándor-palota protokollra, rejtélyes rendezvényekre és egy új autóflottára 2025 októbere és decembere között, derül ki a hivatal által közzétett szerződéslistából. A kifizetések között szerepel egy V4-csúcstalálkozó, egy titokzatos múzeumi program és egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó céggel kötött, százmillió feletti szervizszerződés is.
December elején Esztergomban került sor a V4-országok államfőinek csúcstalálkozójára, amelyet a független sajtó kizárásával tartottak meg. Az esemény a Prímás Pince étteremben folytatódott, a Sándor-palota pedig a két helyszín bérléséért és a kapcsolódó szolgáltatásokért nettó 24,5 millió forintot fizetett a Szent Máté Ingatlanüzemeltetési Központnak.
Ennél kevesebbe került, de jóval rejtélyesebb a november 18-án, a Szépművészeti Múzeumban tartott államfői protokollrendezvény, amiért a Sándor-palota nettó 7,4 millió forint terembérleti díjat fizetett a múzeumnak. A programról sem Sulyok Tamás hivatala, sem az államfő közösségi oldala nem tett említést – írja a Magyar Hang.
A lap szerint dátum egybeesik Hassanal Bolkiah brunei szultán budapesti látogatásával, aki éppen aznap járt a Sándor-palotában, ahol Sulyok Tamás a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta neki.
A szultánról tudható, hogy 2014-ben Bruneiben bevezette az iszlám saríát, ami alapján a melegeket halálra kövezéssel büntethették volna. A nemzetközi felháborodás hatására a törvénykezésen finomítottak, és most már többéves börtönnel sújtják a homoszexuálisokat.
Az államfői rendezvényeken valószínűleg moderátorként léphetett fel Fülöp László, egykori tévés műsorvezető, a szegedi Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője is. Erre utal, hogy a Sándor-palota 2025. november 2-án és december 12-én összesen 2,45 millió forintot fizetett Fülöpnek.
A legnagyobb tételek azonban a járműparkhoz kötődnek. Az államfő hivatala 2025 októberének végén 36 hónapra, nettó 120 millió forintos autójavítási és karbantartási keretszerződést kötött a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-vel.
A hivatal a 49 járműből álló flotta javítására 2026-ra 68 milliót, 2027-re pedig 45 millió forintot irányzott elő.
A meglévő flotta mellett a Sándor-palota egy kormányzati keretszerződés részeként nettó 187,3 millió forint (bruttóban 238 millió forint) értékben új járműveket is rendelt a Porsche Hungária Kft.-től, az összeget pedig novemberben és decemberben ki is fizették. Az autók szerelésére és beszerzésére költött összeg együttesen elérheti a bruttó 389 millió forintot.
A költekezések sorába illeszkedik a Demokratikus Koalíció által nemrég nyilvánosságra hozott ügy, miszerint
A költségek nagy részét prémium kategóriás szállodai szobák tették ki, amelyeket 18 napos időintervallumra vettek ki, de ebből 15 napot lényegében hagytak kárba veszni.
Sulyok Tamás túlzó kiadásairól a köztársasági elnök korábbi kommunikációs igazgatója, Szántó Georgina is beszélt. Azt írta, többször szóvá tette a „féktelen pénzköltést”, a külföldi utak nagy létszámú delegációit és az elnök feleségének népes kísérettel járó programjait. Elmondása szerint erre a következő választ kapta: „neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?”
Több százmillió forintot költött a Sándor-palota protokollra, rejtélyes rendezvényekre és egy új autóflottára 2025 októbere és decembere között, derül ki a hivatal által közzétett szerződéslistából. A kifizetések között szerepel egy V4-csúcstalálkozó, egy titokzatos múzeumi program és egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó céggel kötött, százmillió feletti szervizszerződés is.
December elején Esztergomban került sor a V4-országok államfőinek csúcstalálkozójára, amelyet a független sajtó kizárásával tartottak meg. Az esemény a Prímás Pince étteremben folytatódott, a Sándor-palota pedig a két helyszín bérléséért és a kapcsolódó szolgáltatásokért nettó 24,5 millió forintot fizetett a Szent Máté Ingatlanüzemeltetési Központnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ahol 15 orvos felmond, ott egyértelmű rendszerhiba van” – a Tisza Párt szakértője a 40 orvos petíciójáról és a közelgő összeomlásról
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi politikusa szerint a kormányzat kommunikációja elfedi a valóságot. A tömeges felmondások és a dolgozók kiégése már a betegbiztonságot veszélyeztetik.
Miközben a kormányzat szerint minden rendben van, egy országos pszichiátriai intézmény 40 szakorvosa kongatja a vészharangot: petícióban figyelmeztetnek, hogy márciusra összeomolhat a betegellátás, miközben többen már a felmondási idejüket töltik.
A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet orvosai a súlyos szakemberhiány miatt két osztály azonnali bezárását sürgetik. Azt írják, ha a felmondási idejük lejár, akkor „márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül”. Az elmúlt két évben 15 pszichiáter hagyta el az intézményt, több osztályon nem teljesül a jogszabályban előírt szakorvosi minimum.
Az ügyre reagálva a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa, Hegedűs Zsolt egyértelmű rendszerhibáról beszélt a Facebookon. Szerinte amikor egy országos intézetben az orvosok petíciót írnak, ott már nem szimpla nehézségek vannak.
„Egy jól működő, korrektül vezetett intézményben az orvosok nem petíciót írnak, hanem dolgoznak”
– fogalmazott. A politikus szerint a hivatalos kommunikáció és a valóság között hatalmas a szakadék .
Ezzel szemben a Takács Péter által vezetett egészségügyi államtitkárság azt közölte, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság a petíciót megkapta és érdemben foglalkozik a felvetésekkel. Hivatalos álláspontjuk szerint „az érintett intézményben a betegellátás folyamatossága és biztonsága garantált, az ellátás zavartalanul, a hatályos szakmai és jogszabályi előírásoknak megfelelően történik”.
Hegedűs Zsolt szerint azonban a tények mást mutatnak. Úgy véli, ha a betegellátás valóban biztonságos lenne, akkor:„nem született volna kollektív orvosi petíció,”;„nem hagyta volna el az intézményt rövid idő alatt ennyi tapasztalt szakember,”;„és nem beszélnének a dolgozók nyíltan ellátásbiztonsági kockázatokról.”
A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy egy pszichiátriai intézetben az orvosok mentális állapota nem magánügy, hanem a betegbiztonság része. Az extrém érzelmi terhelés, a gyakran agresszív betegek ellátása és a folyamatos döntési kényszer mellett egy toxikus munkahelyi légkör gyorsítja a kiégést, rontja a döntések minőségét, növeli a hibák kockázatát, és végső soron a betegek ellátását veszélyezteti.
Hegedűs szerint a pszichiátria sem bírja el a látszatirányítást.
Miközben a kormányzat szerint minden rendben van, egy országos pszichiátriai intézmény 40 szakorvosa kongatja a vészharangot: petícióban figyelmeztetnek, hogy márciusra összeomolhat a betegellátás, miközben többen már a felmondási idejüket töltik.
A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet orvosai a súlyos szakemberhiány miatt két osztály azonnali bezárását sürgetik. Azt írják, ha a felmondási idejük lejár, akkor „márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül”. Az elmúlt két évben 15 pszichiáter hagyta el az intézményt, több osztályon nem teljesül a jogszabályban előírt szakorvosi minimum.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Jöjjön ő, ha mer” – Zelenszkij ezzel utasította vissza Putyin moszkvai meghívását
Az ukrán elnök szerint egy agresszor ország nem lehet a béke helyszíne. A Kreml hiába ígért teljes biztonságot, a válasz egyértelmű nem, és egy meghívás volt. Zelenszkij ismét megcáfolta Trumpot is: nem egyeztek meg légicsapás-szünetben Moszkvával.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken elutasította a Kreml javaslatát a moszkvai tárgyalásokról, és válaszul egyenesen Kijevbe hívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
„Én ugyanúgy meghívhatom őt Kijevbe, jöjjön csak. Nyíltan meghívom, ha meri” – mondta Zelenszkij újságíróknak a The Kyiv Independent szerint, utalva arra, hogy Putyin igyekszik elkerülni a személyes találkozót.
Az ukrán elnök ezzel Jurij Usakov, a Kreml tanácsadójának nyilatkozatára reagált, aki szerint Moszkva kész garantálni Zelenszkij biztonságát és munkafeltételeit, ha Oroszországba utazik a háború lezárásáról szóló tárgyalásokra.
Zelenszkij elutasította, hogy Oroszországban vagy Belaruszban tárgyaljanak, arra hivatkozva, hogy Moszkva az agresszor a háborúban, Minszk pedig a partnere. Ukrajna korábban jelezte, hogy nyitott egy Putyin–Zelenszkij-találkozóra, ahol az amerikai vezetésű békefolyamat két kulcskérdését vitatnák meg: a területi ügyeket és az orosz megszállás alatt álló Zaporizzsjai Atomerőmű jövőjét.
Mindazonáltal Zelenszkij elnök leszögezte: „Komolyan gondoljuk, hogy véget kell vetni a háborúnak. A vezetők találkozójának bármely valódi formátuma megfelelő”
A két vezető a teljes körű háború kezdete óta nem folytatott személyes tárgyalásokat, korábban 2019-ben találkoztak. Tavaly Putyin ahz utolsó pillanatban elutasította Zelenszkij javaslatát egy törökországi személyes találkozóról, és Moszkvába hívta az ukrán elnököt, amit Zelenszkij azonnal visszautasított.
A béketárgyalások legutóbbi fordulójára január 23–24-én került sor Abu-Dzabiban ukrán, orosz és amerikai tisztviselők részvételével, a megbeszéléseket pedig Steve Witkoff amerikai különmegbízott „nagyon konstruktívnak” nevezte. Bár a tárgyalások folytatását február 1-jére tervezték,
Az ukrán vezető kommentálta a Donald Trump amerikai elnök által január 29-én bejelentett, állítólagos egyhetes légicsapás-szünetet is.
Zelenszkij szerint Kijev és Moszkva között nem született közvetlen megállapodás az energetikai létesítmények elleni csapások leállításáról.
Az ukrán vezető viszont ígéretet tett arra, hogy Ukrajna kész tartózkodni a támadásoktól, ha Oroszország is így tesz. „Úgy gondolom, ez az a válasz, amelyet a tárgyalások közvetítője, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államok, várt” – tette hozzá.
A tél folyamán Oroszország fokozta Ukrajna villamosenergia-hálózata elleni támadásait, ami a háború egyik legsúlyosabb energiaválságát idézte elő és szükségállapothoz vezetett. Az orosz csapások szüneteltetését – feltéve, hogy Ukrajna is tartózkodik az orosz olajfinomítók és tankhajók elleni támadásoktól – állítólag megvitatták az Abu-Dzabiban tartott háromoldalú találkozón.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken elutasította a Kreml javaslatát a moszkvai tárgyalásokról, és válaszul egyenesen Kijevbe hívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
„Én ugyanúgy meghívhatom őt Kijevbe, jöjjön csak. Nyíltan meghívom, ha meri” – mondta Zelenszkij újságíróknak a The Kyiv Independent szerint, utalva arra, hogy Putyin igyekszik elkerülni a személyes találkozót.
Az ukrán elnök ezzel Jurij Usakov, a Kreml tanácsadójának nyilatkozatára reagált, aki szerint Moszkva kész garantálni Zelenszkij biztonságát és munkafeltételeit, ha Oroszországba utazik a háború lezárásáról szóló tárgyalásokra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
