HÍREK
A Rovatból

Orosz tisztviselők atomcsapással fenyegették Párizst, ha Macron katonákat küldene Ukrajnába

A NATO meghatározó tagállamai közül az USA, Németország, Olaszország és Spanyolország sem akar csapatokat küldeni Ukrajnába. Akik pedig mégis erről beszélnek, azok is csak inkább akkor vetnék be a katonáikat, ha a NATO-szövetségesek koalícióban lépnének fel.

Link másolása

A francia elnök arról beszélt február 26-án, hogy „nem kizárt” akár nyugati katonák bevetése sem Ukrajnában. Bár a kijelentését a NATO vezetői is elhamarkodottnak tartották, de arra feltétlen alkalmas volt, hogy idegességet váltson ki Oroszországban. Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója, Szergej Nariskin a napokban

elsődleges célpontnak minősítette azokat a francia katonákat, akik esetlegesen Ukrajna területére érkeznének.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Nariskin utalt a napóleoni hadjáratra is a fenyegetéskor: a francia katonákra szerinte ugyanaz a sors várna, mint akik elődeik közül „karddal érkeztek az orosz világ területére”.

Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke szintén arról beszélt:

mindenkit megölnek az Ukrajna területére lépő francia katonák közül.

Márpedig Tolsztoj nemcsak jövőbeni bevetésekről beszélt a francia BFM TV-nek, utalt arra is, hogy információi szerint 13 ezer külföldi zsoldos harcol(t) Ukrajnában, közülük pedig 360 francia. A 360 zsoldos közül 147-et már meg is öltek az oroszok – tette hozzá az alsóházi alelnök.

Tolsztoj szerint

Oroszország fontolgatja a Párizs elleni atomcsapást is.

Mindez rémisztően hangzik akkor is, ha rendkívül valószerűtlen egyelőre. A francia fővárosban idén olimpiát rendeznek, nagyon nem veszi jól ki magát egy ilyen fenyegetőzés. A Newsweek szerint Vlagyimir Putyin már februárban azzal fenyegetőzött, hogy „Oroszország senkinek nem engedi meg, hogy beavatkozzon a belügyeibe” és országa „stratégiai nukleáris erői teljes készültségben állnak”.

Mindazonáltal egy ilyen lépés, tehát mind

az, hogy NATO-katonák ukrán földre lépnek, mind az, hogy Oroszország nukleáris háborúba keveredne a nyugati szövetséggel, nem reális perspektíva jelenleg.

A NATO meghatározó tagállamai közül az USA, Németország, Olaszország és Spanyolország sem akar csapatokat küldeni Ukrajnába. Akik pedig mégis erről beszélnek, azok is csak inkább akkor vetnék be a katonáikat, ha a NATO-szövetségesek koalícióban lépnének fel. Viszont egy ilyen koalíció a fentiek miatt gyakorlatilag esélytelen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Závecz Tibor: Magyar Péter megérkezése mindent felfordított, a rendszerváltás óta az egyik legizgalmasabb kampányt éljük
A közvéleménykutató szerint el kell gondolkodnia a Fidesznek azon, hogy minden rendben van-e a szavazótáborának rétegzettségével.

Link másolása

A közvéleménykutatók az év elején még a világ legunalmasabb kampányára készültek.

"Magyar Péter megérkezése viszont mindent felfordított, tehát nemhogy a világ legunalmasabb kampányát éljük meg, hanem talán a rendszerváltás óta az egyik legizgalmasabbat" - mondta el Závecz Tibor a nemrég készített kutatást követően az RTL Híradónak.

A 40 év alattiaknál a Fidesz elvesztette vezető pozícióját, a TISZA Párt beelőzte a kormánypártot, 23 százalékkal vezetnek a 22-vel szemben.

El kell gondolkodnia a Fidesznek azon, hogy minden rendben van-e a szavazótáborának rétegzettségével. Ilyen nem forult elő 15 éve biztosan, hogy egy párt megközelítette volna a társadalom bármely nagyobb csoportjában a Fideszt - mondta Závecz.

Az előző EP választáson a Momentum volt az új erő, két mandátumot is szereztek. Jelenleg úgy tűnik, hogy nem nekik, hanem a Mi Hazánknak van esélye a bejutásra - derült ki a felmérésből.

A mérés szerint a választók közül 600 ezren bizonytalanok, ők ugyan mennek szavazni, de még nem tudják, hogy kire. Többségük

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Érkezik az aranyat érő eső, hideg hajnalokra, viharos szélre is készülhetünk
Péntek lesz a leghűvösebb nap, utána visszatér a 20 fok feletti hőmérséklet, de nem lesz zavartalanul napos a hétvégénk.

Link másolása

Szerdán szinte mindenhol napos időre ébredhetünk, csupán néhol délkeleten fordulhat elő egy-egy gyenge futó zápor. Napközben a napos-gomolyfelhős idő mellett a Dunántúlon megnövekszik a fátyolfelhőzet is. Helyenként számítani kell záporok kialakulására, az Alföldön elszórtan zivatarokra is. A délkeleti, keleti szél sokfelé élénk, északnyugaton erős lesz, de zivatarok környezetében viharos széllökések is előfordulhatnak. A legalacsonyabb hőmérséklet 2 és 12 fok között alakul, a hidegre érzékeny északi és északkeleti tájakon lesz a leghidegebb. A legmagasabb hőmérséklet 21 és 25 fok között alakul, de a záporokat, zivatarokat követően hirtelen több fokkal hűvösebb lehet - írja az Időkép.

Csütörtökön északkeleten számíthatunk tartósabban napos időre. Máshol gyakran takarhatják felhők a napot, és ezeken a tájakon eső, zápor is kialakulhat, délnyugaton az ég is megdörrenhet. Élénk, erős, néhol akár viharos lehet a délkeleti, keleti szél. Néhány fokkal enyhébb lesz a reggel, a minimumok 5 és 14 fok között alakulnak. A legmelegebb órákban 20 és 26 fok közötti csúcsértékeket mérhetünk.

Pénteken sokfelé számíthatunk esőre, záporra, zivatarra, többfelé jelentősebb mennyiségű esőre van kilátás. A szeles időben 15 és 25 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet, a tartósabban borult, csapadékos tájakon lesz a leghűvösebb.

A hétvégén változékony időben lesz részünk, naposabb és felhősebb tájakkal és időszakokkal is találkozhatunk. Több tájegységünkön is kialakulhatnak időnként záporok, zivatarok. Többfelé élénk lesz a szél. Szombaton 20-26, vasárnap 22-29 fokra számíthatunk a délutáni órákban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Péter, tőlem vagy az erős, egységes Európáról szóló vitától fél?” – Dobrev Klára megint üzent Magyar Péternek
A TISZA Párt politikusa kommentben válaszolt: abban bízik, hogy sikerül „a húsz éves Gyurcsány–Orbán-korszakot” lezárni.

Link másolása

Dobrev Klára, a DK EP-választási listavezetője újra a közösségi oldalán üzent a TISZA Párt alelnökének.

Mint írja:

"Menekülés egy vita elől több felvonásban:

1. Vitát akarok!

2. Csak akkor megyek máshova, ha lesz vita a köztévében!

3. Bár lesz vita a köztévében, de ott sem vagyok hajlandó bárkivel vitatkozni!

4. Bár lesz vita a köztévében, hetekig még csak nem is válaszolok az RTL, az ATV vagy a Blikk megkeresésére.

5. Három nappal a Partizán-vita előtt végre kimondom, nem vitatkozom a Partizánban.

Tudják még követni? Én már alig, mindenesetre úgy tűnik Magyar Péter csatlakozik Deutsch Tamáshoz és nem lesz ott a pénteki, élő EP-listavezetői vitán. A Partizán arra jó volt, hogy két interjút adjon ott Magyar Péter, vitázni már nem lehet Gulyás Mártonnál.

Péter, tőlem vagy az erős, egységes Európáról szóló vitától fél?"

A válasz is megérkezett, Magyar Péter kommentben reagált a neki címzett posztra:

„Sem öntől, sem a férjétől nem félek, inkább a magyar embereket féltem önöktől. Szerencsére úgy tűnik, hogy a köztelevízió propagandistái visszakoztak, látva a TISZA Párt mögött álló tömegeket, és talán egyszer végre lesz élő választási műsor a kormánypárt és az ellenzéki pártok részvételével.

Örülök, hogy sikerült ezt elérnünk, ahogy annak is, hogy napról napra egyre több honfitársunknak sikerül visszaadnunk a reményt, hogy élhetünk majd egy normális Magyarországon, és végre lezárhatjuk a húsz éves Gyurcsány–Orbán-korszakot".


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Százszázalékos vámot vetnek ki a kínai gyártású elektromos autókra az Egyesült Államokban
18 milliárd dollár értékű kínai importra emeli a vámokat az amerikai kormányzat. A nemzetbiztonság szempontjából stratégiai fontosságú ágazatok vámjaihoz nyúlnak hozzá.

Link másolása

25 százalékról 100 százalékra emelik a vámot a Kínában gyártott elektromos járművekre az Egyesült Államokban, írja a The Guardian Joe Biden bejelentése alapján. Az amerikai elnök közölte: az olcsó kínai villanyautók mellett a lítium akkumulátorokra kivetett vámot 7,5 százalékról 25 százalékra, a kritikus ásványi anyagok vámját nulláról 25 százalékra, a napelemekét és félvezetőkét pedig 25-ről 50 százalékra emelik.

A Fehér Házhoz közel álló források szerint a lépés egy négyéves felülvizsgálatot követően született. Az intézkedéscsomag célja, hogy megakadályozza az amerikai piac olcsó, kínai árukkal elárasztását, amivel könnyen megfojthatná az amerikai zöld technológiai ágazat növekedését. A becslések szerint Kína évente 30 millió elektromos járművet gyárt, de csak 22-23 milliót tud értékesíteni belföldön.

Biden autóvámjai nagyrészt szimbolikusak, mivel a kínai villanyautókat gyakorlatilag kizárták az Egyesült Államokból a Donald Trump elnöksége idején kivetett vámok. Lobbicsoportok azonban azt sugallták, hogy a fennáll egy esetleges jövőbeni fenyegetés lehetősége, mivel Peking az exporttal igyekszik ellensúlyozni a hazai gazdaság gyengeségét.

A Szövetség az Amerikai Gyártásért nevű érdekvédelmi szerezet szerint a kínai autók esetleges bevezetése az amerikai piacra „kihalási szintű eseményt” idézne elő az amerikai autógyártók között.

Áprilisban Joe Biden azt mondta, hogy „nem akar harcot Kínával”, de Amerikának szembe kell szállnia az ásziai ország „tisztességtelen gazdasági gyakorlataival és ipari többletkapacitásával”. „Versenyt akarok, de tisztességes versenyt” – mondta az USA elnöke.

A most bejelentett új vámok keddhez képest 90 nap múlva lépnek életbe. A Fehér Házból származó értesülések szerint a cél nem a két ország közötti kereskedelmi feszültség fokozása, hanem az amerikai gazdaság azon részeinek megsegítése, ahol kevesebb beruházás történt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: