Az orosz hadsereg felrobbantott egy neutrongenerátort a harkivi Fizikai és Technológiai Intézetben – írja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségre hivatkozva a Bloomberg.
Rafael Mariano Grossi – mint korábban már többször – ismét arra figyelmeztette a harcoló feleket, hogy hatalmas kockázattal járnak a fegyveres harcok az atomreaktorok közelében. Mindazonáltal azt is közölték: a támadás után végzett mérések nem mutatták a sugárzás emelkedését.
Az ukrán hatóságok szerint a támadásban teljesen megsemmisült egy laboratórium, amit kutatásra, valamint egészségügyi dolgozók gyógyászati izotópjainak biztosítására használták. Éjjel egyébként az orosz kormány adott ki egy közleményt, amelyben azt állították, hogy az ukránok a reaktor felrobbantását tervezik provokációs céllal.
Múlt héten a zaporizzsjai atomerőműnél ütött ki tűz az orosz hadsereg támadása után, ott többen meghaltak és megsérültek.
Az orosz hadsereg felrobbantott egy neutrongenerátort a harkivi Fizikai és Technológiai Intézetben – írja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségre hivatkozva a Bloomberg.
Rafael Mariano Grossi – mint korábban már többször – ismét arra figyelmeztette a harcoló feleket, hogy hatalmas kockázattal járnak a fegyveres harcok az atomreaktorok közelében. Mindazonáltal azt is közölték: a támadás után végzett mérések nem mutatták a sugárzás emelkedését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Márki-Zay széttrollkodta az M1 interjúját: Láttam egy képet tegnap, ahol Putyin lovagol egy Orbán Viktoron, aki zebraruhában van. Ennyi erővel ezt is elhiszem
Arra kérte a műsorvezetőt, hogy ne higgyen el minden fideszes hazugságot, és élcelődött a közmédia „18 nézőjén” és a „sötétben tartott” embereken is. A műsorvezetőnek kevés esélye volt visszavágni.
„Ne higgye el, ne dőljön be ezeknek a fideszes hazugságoknak” – erősen kezdett Márki-Zay Péter kedden este az M1 48 perc című műsorának stúdiójában, miután a műsorvezető a Tisza Párt állítólagos, kiszivárgott gazdasági tervéről kezdte faggatni. A vita pillanatok alatt eldurvult, a politikus a közmédiát propagandával vádolta, Törőcsik Zsolt műsorvezető pedig a nézők nevében is visszautasította, hogy sötétben tartanák őket. Az adással szinte egy időben Orbán Viktor miniszterelnök is üzent egy videóban a vitatott terv kapcsán: „ha balosok jönnek, mindig megszorítás van!”
A feszült stúdióbeszélgetésben a vita alapvető apropóját az Indexen aznap megjelent cikk adta, amely a Tisza Párt egy állítólagos belső gazdasági anyagáról számolt be. A közmédia felületein egész nap futott a téma, egy külön videós anyagban a Nézőpont Intézet elemzője már a műsor előtt egy „megszorító csomag” részleteit elemezte. A kormányközeli sajtóban is nagy visszhangot kapott a hír, amely szerint a tervezet évi 1300 milliárd forintos többletbevétellel számol, többek között adó- és járulékemelések révén. Erre a narratívára reagált élesen Márki-Zay Péter a stúdióban.
A politikus az adásban nemcsak a kiszivárgott anyagot, hanem magát a közmédiát is támadta.
„Az Index egy fideszes lap, úgyhogy hagyjuk, hogy a Fidesz mit akar kiszivárogtatni. Tényleg ez egy borzasztó, agymosó propaganda” – mondta, majd azzal folytatta, hogy a közmédia nézőit „sötétben tartják és hazugságokkal etetik”.
Erre a műsorvezető azonnal reagált. „Azt szeretném visszautasítani, hogy sötétben tartanánk a nézőinket. Ezt az ő nevükben is szeretném kikérni” - hangzott el a Telex tudósítása szerint. A vita hevében Márki-Zay ironikusan megjegyezte, hogy a köztévének a humorista Bruti szerint „18 állandó nézője” van. A műsorvezető erre annyit felelt: „Szerintem azért annál többen vagyunk.”
Az interjú során Márki-Zay Péter több ponton is szándékosan feszegette a műsor kereteit. Amikor a műsorvezető a Tisza Párt politikusainak nyilatkozási fegyelméről kérdezte, a politikus azzal magyarázta a „visszafogottságot”, hogy tartanak a nyilatkozataik „szétvágásától” és a mesterséges intelligenciával történő hamisítástól. Hogy érzékeltesse, mennyire nem hisz a neki tulajdonított dokumentumoknak, egy internetes mémre utalt:
„Ilyen értelemben láttam egy képet tegnap, ahol Putyin lovagol egy Orbán Viktoron, aki zebraruhában van. Ennyi erővel ezt is elhiszem.”
A beszélgetés lezárása sem volt feszültségmentes. Miközben a műsorvezető már a búcsúszöveget mondta, Márki-Zay még odavetett néhány éles kérdést. „Miért kell hazudni? Miért kell lopni? Európa legnagyobb bankrablása volt, amit Matolcsyék csináltak, miért nem kapják el?” – mondta a politikus a Telex szerint, de válaszra már nem maradt idő.
A vita középpontjában álló, „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” címet viselő dokumentumot az Index hozta nyilvánosságra. A lap szerint a több száz oldalas anyag többek között a progresszív személyi jövedelemadó bevezetését és az állami újraelosztás kiterjesztését vázolja fel. A Tisza Párt és Magyar Péter a cikk megjelenése után azonnal reagált, és minden szavát hazugságnak nevezte, a dokumentumot pedig hamisítványnak minősítette.
„Ne higgye el, ne dőljön be ezeknek a fideszes hazugságoknak” – erősen kezdett Márki-Zay Péter kedden este az M1 48 perc című műsorának stúdiójában, miután a műsorvezető a Tisza Párt állítólagos, kiszivárgott gazdasági tervéről kezdte faggatni. A vita pillanatok alatt eldurvult, a politikus a közmédiát propagandával vádolta, Törőcsik Zsolt műsorvezető pedig a nézők nevében is visszautasította, hogy sötétben tartanák őket. Az adással szinte egy időben Orbán Viktor miniszterelnök is üzent egy videóban a vitatott terv kapcsán: „ha balosok jönnek, mindig megszorítás van!”
A feszült stúdióbeszélgetésben a vita alapvető apropóját az Indexen aznap megjelent cikk adta, amely a Tisza Párt egy állítólagos belső gazdasági anyagáról számolt be. A közmédia felületein egész nap futott a téma, egy külön videós anyagban a Nézőpont Intézet elemzője már a műsor előtt egy „megszorító csomag” részleteit elemezte. A kormányközeli sajtóban is nagy visszhangot kapott a hír, amely szerint a tervezet évi 1300 milliárd forintos többletbevétellel számol, többek között adó- és járulékemelések révén. Erre a narratívára reagált élesen Márki-Zay Péter a stúdióban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Menczer is kiakadt a TISZA állítólagos kutyaadóján: Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem?
A fideszes politikus szerint a kutya nem jövedelem és nem vagyon, nálunk inkább családtag. Azt is írta: „ezt a szarházi bandát el kell söpörnünk! El is fogjuk”.
Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a kutyaadó ötletéről. Az apropót az adta, hogy az Index kedden egy "belsős dokumentum" alapján arról írt, hogy a TISZA Párt kormányváltás esetén megszorításokra készülhet. Cikkük szerint ennek része lenne a kisállatadó is, sőt különadó jöhetne a kutya- és macskatápokra is. Ezt Orbán Viktor is említette Facebook-bejegyzésében, amelyben az állítólagos tervekről írt.
Menczer Tamás a posztjában azt a kérdést tette fel, hogy „De mi az, hogy kutyaadó?”.
Álláspontja szerint a kutya nem jövedelem és nem vagyon. Menczer Tamás úgy fogalmazott: „A kutya hű barát. Nálunk speciel családtag.”
A kommunikációs igazgató ezután arra a következtetésre jutott, hogy ha a kutyák után adózni kellene, akkor a következő lépés akár a házastársak megadóztatása is lehetne.
„Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem? Magyar Péter ezt is kitalálja?!”
– írta.
Hozzátette, szerinte a TISZA Párt elnöke könnyen vetne ki ilyen adót, mivel neki „úgysincs”. Menczer Tamás a bejegyzését azzal zárta, hogy
„Ezt a szarházi bandát el kell söpörnünk! El is fogjuk.”
Magyar Péter az Index cikkének megjelenése után cáfolta, hogy pártja megszorításokra készülne. Mivel jó ideje adóemeléssel vádolják a TISZÁT, a pártelnök következetesen azt kommunikálja, hogy nem erre, hanem adócsökkentésre készülnek. Azt is közölte, hazugság, hogy a kisállatadót vezetnének be kormányváltás esetén.
Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a kutyaadó ötletéről. Az apropót az adta, hogy az Index kedden egy "belsős dokumentum" alapján arról írt, hogy a TISZA Párt kormányváltás esetén megszorításokra készülhet. Cikkük szerint ennek része lenne a kisállatadó is, sőt különadó jöhetne a kutya- és macskatápokra is. Ezt Orbán Viktor is említette Facebook-bejegyzésében, amelyben az állítólagos tervekről írt.
Bruttó 320–323 ezer forint lehet a minimálbér 2026-ban
A minimálbér 10-11%-kal, míg a garantált bérminimum 7-8%-kal nőhet jövőre a Portfolio értesülése szerint. A garantált bérminimum bruttó összege 373-377 ezer forint között lehet, ha sikerül megállapodni a kormánynak a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel.
Szerdán a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői újra tárgyalnak arról, hogy 2026-ban milyen mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. A Portfolio értesülése szerint a legfrissebb tervek arról szólnak, hogy
a minimálbér 10-11%-kal, míg a garantált bérminimum 7-8%-kal nőhet jövőre, Ez a minimálbér esetében 10–11 százalékos, a garantált bérminimumnál 7–8 százalékos emelést jelentene januártól. A minimálbér így bruttó 320-323 ezer forint között alakulhatna, a garantált bérminimum pedig 373-377 ezer forint között lehetne.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mostani egyeztetésére azért van szükség, mert bár tavaly novemberben egy három évre szóló bérmegállapodás született, a gazdasági folyamatok felülírták az akkori várakozásokat.
A jelenleg érvényes, januártól hatályos bruttó minimálbér 290 800 forint, a garantált bérminimum pedig 348 800 forint. Az eredeti, több évre szóló megállapodás 2026-ra 13 százalékos emelést irányzott elő, ám a dokumentum tartalmazott egy korrekciós záradékot. Ez kimondja, hogy ha a gazdasági növekedés, az infláció és a keresetek alakulása jelentősen eltér az előrejelzéstől, a felek újratárgyalják a következő évi emelés mértékét.
Mivel idén a gazdasági növekedés elmaradt a várakozásoktól, a munkaadói oldal kezdeményezte a 2026-os ütem felülvizsgálatát.
Az érdekegyeztető fórumon a felek álláspontjai eltérőek. A munkaadók szerint a gazdaság teherbíró képessége csak egy számjegyű emelést tenne lehetővé, kivéve, ha a kormány a szociális hozzájárulási adó csökkentésével segíti a vállalkozásokat. Ezt támasztja alá Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is.
„Ezt újra kéne tárgyalni, mivel a gazdasági növekedés töredéke az eddig vártnak”
Ezzel szemben a szakszervezetek a reálbérek megőrzése érdekében ragaszkodnak a kétszámjegyű emeléshez.
„Mindenképpen szeretnénk kétszámjegyű emelést mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum tekintetében”
– nyilatkozta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az Infostartnak.
A kormányzat korábban többször is hangsúlyozta, hogy célja a minimálbér értékének folyamatos növelése, és hogy az elérje az 1000 eurós szintet. Ha a mai tárgyaláson a felek nem tudnak megegyezni, a hároméves megállapodás egyfajta automatizmusa léphet életbe. Ez a számítások szerint körülbelül 11,5 százalékos minimálbér-emelést eredményezne, de a garantált bérminimum sorsát nyitva hagyná.
Egy bruttó 320 ezer forintos minimálbér a jelenlegi adószabályok szerint, kedvezmények nélkül nagyjából nettó 212 800 forintot jelentene.
A 25 év alattiaknak járó szja-mentességgel élve ez az összeg körülbelül 260 800 forint lenne. A kormány hosszú távú célként kitűzött 1000 eurós minimálbér a jelenlegi árfolyamon számolva körülbelül 385 ezer forintos bruttó összeget jelentene. Összehasonlításképpen, a szomszédos Horvátországban jövőre 1050 euróra, vagyis átszámítva több mint 400 ezer forintra emelik a legkisebb bért.
Szerdán a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői újra tárgyalnak arról, hogy 2026-ban milyen mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. A Portfolio értesülése szerint a legfrissebb tervek arról szólnak, hogy
a minimálbér 10-11%-kal, míg a garantált bérminimum 7-8%-kal nőhet jövőre, Ez a minimálbér esetében 10–11 százalékos, a garantált bérminimumnál 7–8 százalékos emelést jelentene januártól. A minimálbér így bruttó 320-323 ezer forint között alakulhatna, a garantált bérminimum pedig 373-377 ezer forint között lehetne.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mostani egyeztetésére azért van szükség, mert bár tavaly novemberben egy három évre szóló bérmegállapodás született, a gazdasági folyamatok felülírták az akkori várakozásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
