Az orosz nagykövet válasza Magyar Péternek: Nem érdemes a magyarokat képzeletbeli orosz fenyegetésekkel ijesztgetni

Nyilvános üzengetésbe kezdett Magyar Péter és Oroszország magyarországi nagykövete. Ahogy megírtuk, Jevgenyij Sztanyiszlavov a Facebookon válaszolt a Tisza Párt vezetőjének üzenetére, aki arról beszélt, hogy a Kreml beavatkozna a magyar választásokba. Bejegyzésében leszögezte, hogy, „Brüsszellel ellentétben Oroszország tiszteletben tartja Magyarország szuverenitását, nem avatkozik be a belügyeibe, és különösen a választási kampányába sem”. A nagykövet állítása szerint a diplomáciai misszió célja a normális kétoldalú kapcsolatok fenntartása és az orosz állampolgárok érdekeinek védelme, minden más pedig rosszindulatú kitaláció.

Magyar Péter nem késlekedett sokat a válasszal, ezúttal is Facebook-oldalán üzent. Szerinte Oroszország nagykövete „ma folytatta a nyílt beavatkozást Orbán Viktor kormánya mellett”.

– írta nyílt levelében.

A nagykövetnek címezve a szavait kijelentette: „Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, és az is marad, akár tetszik Oroszországnak és Orbán Viktornak, akár nem.”

A Tisza Párt elnöke azt is írta, a magyar embereknek és a gazdaságnak szüksége van arra a 8 ezer milliárd forint uniós forrásra, amit álláspontja szerint eddig Orbán Viktor „korrupt kormányzása miatt” nem kapott meg az ország. Ismételten felszólította az oroszokat, hogy tartózkodjanak a magyar választások befolyásolásától. „Bár őszintén szólva, Orbán Viktor nyílt orosz támogatásával és hazánk szövetségeseinek gyalázásával sokat segítenek a magyar embereknek az április 12-i döntésük meghozatalában, és nagyot lendítenek a TISZA kétharmados győzelmi esélyein” – tette hozzá Magyar Péter.

Ahogy arról beszámoltunk, a VSquare múlt héten több európai nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Kreml „politikai technológusokból” és a GRU-hoz kötődő szakemberekből álló csapatot küldött Budapestre, hogy befolyásolják az áprilisi országgyűlési választást, és ezzel Orbán Viktor hatalmon maradását segítsék. A budapesti orosz nagykövetség egy Facebook-posztban tagadta, hogy hírszerzők érkeztek volna Magyarországra.

Magyar Péter a hírekre reagálva a nemzetbiztonsági bizottság haladéktalan összehívását szorgalmazta, és felszólította az orosz vezetést, hogy tartózkodjanak a választások bármilyen befolyásolásától.

Rendkívüli ülést tart a kormány hétfőn délután, miután az olajárak drámai mértékben emelkedtek hétfőre, ez pedig világgazdasági pánikot okozott. Orbán Viktor reggel már bejelentette, hogy összehívta a védelmi és az energiabiztonsági tanácsot, az ülést követően pedig Facebook-videóban számolt be a fejleményekről.

Elmondása szerint „az ukrán olajblokád” és a közel-keleti háború miatt a kőolaj ára Magyarországon is robbanásszerűen nő. A miniszterelnök állítja, „ebben a helyzetben a Zelenszkij által bevezetett ukrán olajblokád a lehető legsúlyosabb fenyegetést jelenti immár nemcsak Magyarország és Szlovákia, hanem az egész Európai Unió számára”. Úgy véli, a veszély elhárításához két döntésre van szükség.

– mondta Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette, itthon is lépni kell.

Orbán Viktor azt is közölte, hogy az ülés után ismét jelentkezni fog, tehát hamarosan bejelentés várható.

Ahogy arról beszámoltunk, a Brent hordónkénti ára hétfő hajnalban rövid időre közel 120 dollárig lőtt ki, majd 105–108 dollár körüli szintre esett vissza. Ettől világgazdasági pánik tört ki, az ázsiai tőzsdék mélyrepülésbe kezdtek, de globálisan, Európában is eladási hullám söpör végig.

Két szomszédos országunk már reagált a várható üzemanyagkrízisre: Szerbiában megtiltották az üzemanyag kivitelét, Horvátországban pedig árstopot vezettek be.

A védelmi és az energiabiztonsági tanács ülése után Szijjártó Péter külügyminiszter is arról beszélt, hogy a közel-keleti háború és a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának megbénulása miatt drámai áremelkedés fenyegeti Európát, ezért azonnal vissza kell engedni az orosz energiahordozókat az európai piacra.

Rendkívüli ülésen hozott váratlan döntést hétfő délelőtt a szerb kormány: ideiglenesen megtiltotta a kőolaj és minden, motorok hajtására szolgáló üzemanyag exportját. Kommunikációjuk szerint a lépés a belföldi piac védelmét szolgálja a globális piaci zavarok közepette, miután ma világgazdasági pánik tört ki a közel-keleti háború hatására elszálló olajár miatt.

– közölte a Mondo hírportál szerint Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter, aki hozzátette, a cél az esetleges hiányok és az árrobbanás megelőzése.

A kabinet január 25-én újabb 60 napra meghosszabbította a kőolajszármazékok árplafonját. Két nappal ezelőtt Aleksandar Vučić államfő igyekezett megnyugtatni a lakosságot, részletes készletadatokat is közölve.

– jelentette ki.

Az ellenzék szerint azonban a helyzetet kormányzati mulasztások súlyosbították. Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának elnöke drámai helyzetet vázolt:

Mások rendszerszintű felelősséget emlegetnek. „Január 11. óta tudtunk a szankciókról, és semmi sem történt a megoldás érdekében… Ez maximális felelőtlenség” – fogalmazott Miroslav Aleksić, a Narodni pokret Srbije elnöke.

Az amerikai pénzügyminisztérium csak március 20-ig adott kivételt Szerbiának az orosz olaj beszerzésére, ezután bizonytalan, hogy mi fog történni.

A nyugat-balkáni ország elsősorban a szomszédos Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba és Észak-Macedóniába szállít kőolajszármazékokat.

A hétfői olajárrobbanás hatására keddtől tovább drágulnak a hazai üzemanyagok. A Brent olaj hordónkénti ára hétfő hajnalra egészen 120 dollárig szökött fel, a forint pedig a dollárral szemben 343 forintos árfolyamig gyengült.

– írja a holtankoljak.hu.

A globális olajpiacon a Brent ára vasárnap este és hétfő hajnal között ugrott a 110–120 dolláros sávba; a drágulást a Közel-Keleten és a Hormuzi-szoros körül kialakult feszültségek fűtik. Ezzel párhuzamosan a szomszédos Horvátországban hétfőn ideiglenes üzemanyagár-korlátot vezettek be, ahol az eurodízel literenkénti árplafonja 1,55 euró lett.

A mostani emelkedés egy hosszabb sorozat része. Március 3-tól a gázolaj nagykereskedelmi ára 5 forinttal nőtt, majd március 6-tól a benzin 6, a gázolaj pedig 15 forinttal drágult. Ezt követte egy újabb, március 7-i emelés, amikor a benzin ára 7, a gázolajé pedig 17 forinttal ment feljebb.