HÍREK
A Rovatból

Orosz mintára? – a pedofiltörvénybe írná bele a kormány, hogy a fiatalok nem találkozhatnak a homoszexualitással 18 éves korukig

Az iskolákban csak állami kereteken belül történhetne felvilágosítás, a homoszexualitás „népszerűsítését” pedig törvényben tiltanák. Civil szervezetek szerint Putyinékhoz hasonlóan indított támadást a szólásszabadság és a gyerekjogok ellen a kormány.


A kormánypártok több új javaslattal egészítenék ki a parlament előtt lévő pedofilellenes törvénycsomagot - írja a Telex. Mint kiderült, a pedofíliával kapcsolatos törvények közé számos, a homoszexualitást és a transzneműséget érintő változást tennének be. Ezzel sugallmazva azt, a társadalom egy részében élő képet, mintha a homoszexualitásnak és a pedofíliának bármilyen köze volna egymáshoz.

Nem törvénymódosításról van szó, hanem a bonyolult nevű „Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/16365. számú törvényjavaslathoz” című dokumentumról. A javaslat több helyen alkalmazza a homoszexualitást illetve a biológiai nem megváltoztatását „népszerűsítő” passzust, amit nem fejt ki bővebben. Az egyes pontokat azonban igen.

  • Megtiltanák a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítését és megjelenítését – A szöveg szerint „E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.
  • Nem lehet iskolai előadást tartani a homoszexualitás vagy a nemváltás „népszerűsítéséről”„A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.”
  • Korlátoznák vagy kitiltanák a liberálisabb civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból. Csak nyilvántartásba vett személyek és szervezetek tarthatnának ilyen előadásokat az iskolákban – Iskolákban csak olyan szervezet tarthatna szexuális felvilágosítást, drogprevenciós-, az internet veszélyeiről szóló- vagy egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást, amelyet egy „jogszabályban kijelölt szerv” nyilvántartásba vett. A javaslat elég egyértelműen bizonyos civil szervezetek kizárására irányul. Az indoklásában az olvasható, hogy „megkérdőjelezhető szakmai hitelességű és több esetben speciális szexuális irányultság képviseletére létrehozott szervezetek” a foglalkozásokon „a hátrányos megkülönböztetés elleni felvilágosító tevékenység keretében érzékenyítő programnak nevezett tevékenységgel kívánják befolyásolni a gyermekek szexuális fejlődését, amivel súlyos károkat okozhatnak a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésében.”
  • Tilos lenne olyan reklámot elérhetővé tenni 18 éven aluliaknak, amely öncélúan ábrázolja a szexualitást, illetve a homoszexualitást és a nemváltást népszerűsíti – A szöveg: „A javaslat a fentiek érdekében úgy módosítja a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényt, hogy az alapján tilos lesz olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Az Mttv. módosítása biztosítja, hogy azt a műsorszámot, amelynek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás öncélú ábrázolása, azt V. kategóriába kell sorolni. A javaslat következtében a reklámokat is a törvény szerinti kategóriába kell sorolni.”
A tervezetre már reagáltak a legnagyobb, szexuális kisebbségek jogait védő civil szervezetek. Alább szó szerint idézzük közleményüket.

Orosz minta alapján indított frontális támadást a szólásszabadság és a gyermekjogok ellen a kormány

A szólásszabadságot és a gyermekjogokat is súlyosan korlátozná a Fidesz egy új, az orosz propagandatörvényre hasonlító javaslattal, amivel betiltaná az iskolai LMBTQI témájú oktatási programokat és társadalmi célú reklámokat. Május közepén Budapesten egy 13 éves fiú azért oltotta ki saját életét, mert környezete kiközösítette melegsége miatt. Az új törvényjavaslat tovább mérgezné a közvéleményt.

Még szorosabbra fűzné a keleti szálakat a Fidesz: a gazdasági érdekeik kiszolgálásához most a szólásszabadságot és az LMBTQ gyerekek érdekeit dobnák tűzbe. A magyar kormány rendszeresen vétózza meg a Kínát illetve Oroszországot elítélő Európai Uniós nyilatkozatokat, és másolja azokat a diktatórikus modelleket, amik szembe mennek a magyarok többsége által fontosnak tartott európai értékekkel. Most orosz és kínai mintára fordul a saját állampolgárai ellen a kormány.

Most az orosz mintán alapuló, Európában példa nélküli propagandatörvényt vezetne be a Fidesz: a melegség vagy a transzneműség megjelenítését tiltanák meg az iskolákban és társadalmi célú reklámokban 18 éven aluliaknak. Pedig a melegség, biszexualitás vagy transzneműség nem az illető 18. születésnapján lapul ajándékpapírban: a szexuális irányultság és nemi identitás minden személy természetes tulajdonsága.

Ez a lépés veszélyezteti az LMBTQI fiatalok lelki egészségét, és megakadályozza, hogy kellő időben, prevenciós céllal jussanak információhoz és affirmatív támogatáshoz. Nekik is joguk van megkapni a személyiségük teljes kibontakoztatásához szükséges oktatást, nevelést: beleértve a szexuális edukációt és családi életre nevelést is. Ahogyan az EJEB is hangsúlyozta: az ilyen jogszabályok csak erősítik az előítéleteket és a homofóbiát, ami pedig összeegyeztethetetlen a demokratikus társadalmak értékeivel. Az iskolai zaklatásnak is jobban ki lesznek téve, pedig a Sokszínűség Oktatási Munkacsoport 2020-as felmérése szerint a válaszadó tanárok több mint fele tapasztalt a diákjai között LMBTQI emberekkel kapcsolatos előítéletes megnyilvánulásokat. Ezek a sztereotípiák épp olyan érzékenyítő, informatív képzésekkel enyhíthetők, amelyeket a kormány betiltana.

A Háttér Társaság 2017-es Országos Iskolai Környezet Kutatása szerint az LMBTQI fiatalok több mint felével fordult már elő, hogy szexuális irányultsága miatt nem érezte magát biztonságban az iskolában, 37%-uk pedig a nemi önkifejezésük miatt. Az LMBTQI diákok majdnem kétharmadát zaklatták verbálisan a szexuális irányultsága miatt, több mint felüket pedig a nemi önkifejezésük miatt. Fizikai bántalmazás az LMBTQI diákok 13%-át érte az iskolában szexuális irányultsága, 10%-át pedig nemi identitása vagy nemi önkifejezése miatt: megütötték, megrúgták vagy valamilyen tárggyal megsebesítették őket.

„Ötödikes koromban az osztálytársaim megtudták, hogy meleg vagyok. Sajnos nem volt valami elfogadó osztályom. Megvertek, vonalzót törtek el rajtam, cipővel dobáltak. Hatodikos koromban kerültem egy másik iskolába, ahol hazafelé menet vertek meg. Rendőrségi ügy is lett belőle. Így megint másik iskolába kerültem, de ugyanúgy folytatódtak a fenyegetőzések attól a fiútól, aki megvert. Többször volt öngyilkossági kísérletem” – számolt be a kutatás egyik megkérdezettje.

S ha az iskolai környezet nem elfogadó, a társadalmi kisebbségekhez tartozó diákok körében aránytalanul magas a korai iskolaelhagyás (amit szintén a Fidesz által a tankötelezettség 16 életévre levitele tesz lehetővé). Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 2020 elején közölte: lépéseket vár az iskolai diszkrimináció és zaklatás felszámolására; a magyar kormánynak felvilágosító kampányokkal és iskolai programokkal kellene fellépnie az LMBTQI gyermekek védelmében. Ezzel szemben most a kormány magára hagyná az LMBTQI fiatalokat: ellehetetlenítené azokat az érzékenyítő képzéseket, beszélgetéseket, amelyek az elfogadást segítik elő. Az államnak védenie kell a gyerekeket és természetesen az LMBTQI fiatalokat is.

Oroszország 2013-ban fogadta el azt a propagandatörvényként elhíresült jogszabályt, ami az LMBTQI közösséggel szembeni gyűlöletkeltésen és uszításon kívül lehetetlenné teszi a melegséggel, transzneműséggel kapcsolatos tudományos párbeszédet és felvilágosító munkát is. A törvény életbe lépése óta az országban tovább nőtt a homo- és transzfóbia: LMBTQI emberek nyilvánosan meg sem említhetik a szexuális irányultságukat vagy nemi identitásukat, ami így a szexuális és nemi kisebbségeket övező stigmát, sztereotípiákat és láthatatlanságot növeli, nagyobb mértékű hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, és az LMBTQI személyek közötti öngyilkosság aránya is nőtt. Az orosz közigazgatás alá tartozó Csecsenföldön 2017 óta üldözik a melegeket állami utasításra: a rendőrök és hatóságok módszeresen kutatják fel az LMBTQI embereket, hogy aztán elhurcolják és megkínozzák őket. A csecsen elnök arra hivatkozva tagadja az LMBTQI emberek rendszerszintű megsemmisítésére fókuszáló tevékenység létezését, hogy Csecsenföldön nem is léteznek LMBTQI emberek, ezért nem is lehetne üldözni őket. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017-ben már kimondta, hogy jogsértő az orosz propagandatörvény: megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról, illetve a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikkelyét. Kínában kényszermunkatáborba vetik az LMBTQI közösség tagjait, de ami azt illeti, az ujgurokat, a keresztényeket, és mindenki mást is, aki nem tetszik az állampártnak.

Magyarországon május közepén egy 13 éves fiú lett öngyilkos, mert nem bírta elviselni a környezete kiközösítését, amivel azért kellett szembenéznie, mert melegnek gondolták.

Az ILGA-Europe kutatása is kimutatta, hogy LMBTQI fiatalok túlnyomó részben azért követnek el öngyilkosságot, mert kilátástalannak gondolják a helyzetüket: a családon belül, oktatásban, kortársi vagy vallási közösségükben tapasztalt kirekesztést és zaklatást elviselhetetlennek tartják. A magyar állam most arra készül, hogy fokozza az LMBTQI fiatalok szenvedését, hasonlóan azokhoz az autokratikus berendezkedésű államokl, amelyekkel a kormány egyre barátibb viszonyt ápol.

Aláírók:

Amnesty International Magyarország

Budapest Pride

Háttér Társaság

Labrisz Leszbikus Egyesület

Prizma Transznemű Közösség

A politika legmagasabb szintjeit legemlékezetesebben a Meseország mindenkié könyv kapcsán érte el az LMBTQ közösségek és a fiatalabb generáció kapcsolatának kérdése. Akkor Dúró Dóra, a Mi hazánk parlamenti képviselője ledarálta a könyv egy példányát, de a műről elítélőleg nyilatkozott Gulyás Gergely miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök is.

Akkor közel ezer pszichológus közös közleményt adott ki arról, hogy nem veszélyes sem a gyermekek, sem a társadalom más tagjai számára a Meseország mindenkié. Kitértek arra is, hogy elhatárolódnak Bagdy Emőke nyilatkozatától, aki szerint többek között „óvodáskor között kapja meg a gyermek azokat a kulcsingereket, amelyek hozzásegítik, hogy a biológiai nemével azonos társadalmi nemben vállalja, hogy hová, azaz melyik nemhez tartozik”. Szerintük ezek „szakmaiatlanok és a tudomány mai álláspontjával ellentétes tartalmú állításokat tartalmaznak, amelyek várható hatása a gyűlöletkeltés és a társadalmi kirekesztés fokozása”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
HVG: A TISZA-jelöltek harmada nő, az átlagéletkor 40-50 év közötti és sok köztük az orvos, mérnök, pedagógus
A TISZA Párt bemutatja azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás előtt megmérkőznek az indulásért. Két körben, online szavazáson dől el, kik lesznek a befutók.


Ma este bemutatja a Tisza Párt azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás 105 egyéni választókerületében megmérkőznek a párt színeiben való indulásért. A 106. körzetben, Budapest 3-as számú választókerületében (Hegyvidék) nem tartanak előválasztást, ott a pártelnök, Magyar Péter lesz a jelölt. A többi körzetben kétfordulós online szavazás dönt: az első fordulóban, november 23–24. között a Tisza Párt regisztrált tagjai szűkítik a háromfős mezőnyt kettőre, majd a második körben, november 25–27. között már az adott választókerület bármely polgára szavazhat a versenyben maradt két jelöltre. A végeredményt november 30-án teszik közzé.

A hvg.hu információi szerint

a jelölt-aspiránsok mintegy harmada nő, az átlagéletkoruk pedig 40-50 év között van. Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, a jelöltjeik között lesznek „Orvosok, tanárok, ápolók, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdák, jogászok, művészek, mérnökök. Hús-vér emberek, bátor magyar hazafiak”.

A lap úgy tudja, a 315 fős mezőnyben valóban lesz húsznál több orvos vagy gyógyszerész, féltucatnál több ápoló vagy mentős, körülbelül tucatnyi pedagógus, több mint félszáz doktori fokozattal rendelkező, valamint 30-40 mérnök végzettségű jelölt is.

A hivatalos bejelentésig ugyanakkor már több lehetséges induló neve is napvilágot látott. A Telex szerint Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes nem Zuglóban, hanem a VIII. kerület központú körzetben indulhat. Zuglóban Magyar Péter kabinetfőnöke, Velkey György László lehet a három jelölt egyike, míg a budapesti I. kerületben Tanács Zoltán programalkotási szakember, Óbudán pedig Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke mérettetheti meg magát.

Nagy Ervin színész megerősítette, hogy „több mint valószínű”, hogy ő is a jelöltek között lesz Dunaújvárosban.

A szavazást a párt nem az eredetileg tervezett Tisza Világ applikáción, hanem a Nemzet Hangja nevű felületen tartja meg, ahol kétlépcsős azonosítást alkalmaznak. A váltás oka az a korábbi adatvédelmi incidens, amely során a Tisza Világ appból kerültek ki adatok, és amit Magyar Péter „összehangolt titkosszolgálati akciónak” nevezett. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen nyomoz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig a kiszivárgott adatok közlését jogellenesnek minősítette. A kormánypárti sajtó eközben listákat közölt az adatbázisban szereplőkről, a Tisza Párt felelősségét hangsúlyozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Először árult el részleteket a jelöltjeiről Magyar Péter
A pártelnök 18 óra után rántja le a leplet a nevekről, de a végső szót az online szavazók mondják ki. Magyar szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Magyar Péter a Facebook-oldalán közölte, hogy 18 óra után bejelentést tesz a TISZA Párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeivel kapcsolatban. A politikus köszönetet mondott azoknak, akikkel közösen dolgozhatnak, és a több ezer jelentkezőnek is.

„Igyekeztünk minden körzetben a legjobb és legméltóbb jelölteket kiválasztani. Örülök, hogy a jelöltjeink több mint harmada hölgy és hogy majd minden szakma képviselteti magát.

A teljesség igénye nélkül el tudom mondani, hogy a jelöltek között húsznál több orvos és gyógyszerész, ápolók és mentőápolók, tucatnyi pedagógus, félszáznál több doktori fokozattal rendelkező és majd 40 mérnök végzettségű honfitársunk szerepel. Rajtuk kívül művészek, kétkezi munkások, jogászok, szociális munkások, vállalkozók és gazdák is erősítik a TISZA csapatát” – írta bejegyzésében.

Magyar Péter szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek, és olyan „tisztességes hús-vér magyar emberek, akiket összeköt a hazaszeretet és a tettvágy”. Posztját azzal zárta, hogy „itt az idő, most vagy soha”.

A TISZA Párt korábban azt ígérte, hogy minden egyéni választókerületben nyilvánosságra hozza a „jelölt-jelölteket”, akikről egy kétkörös online szavazás dönt majd. A szavazást a Tisza Világ applikációt ért támadás miatt a Nemzet Hangja oldalára helyezték át, biztonsági okokra és arra hivatkozva, hogy kevesebb időt hagyjanak az ellenoldali támadásokra. A menetrend szerint a jelöltek bemutatása november 17-én történik, a két szavazási kör november 23. és 27. között zajlik, a 106 egyéni jelölt nevét pedig november 30-án jelentik be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni” – Gáspár Győző bejelentkezett a romaügyi posztra
Szerényen nyilatkozott a fideszes celeb, aki szerint nem neki való a miniszterelnöki szék. Egy romaügyi pozícióval viszont beérné, hogy végre békét és bizalmat hozzon az emberek közé.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Komoly politikai babérokra tör Gáspár Győző: a showman egy friss videóban jelentette be, hogy államtitkári pozíciót célozna meg a kormányban. A Polip Egyesület Instagram-oldalán közzétett felvételen arra a kérdésre, hogy mit tenne miniszterelnökként, meglepő választ adott – írta a 444.hu.

„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni”

– szögezte le a celeb, aki 2023 eleje óta a Fidesz tagja. Gáspár Győző azt is konkretizálta, milyen területen dolgozna: „Megmondom őszintén, hogyha államtitkár lehetnék, annak nagyon örülnék. A romákért felelős államtitkár, Gáspár Győző”.

Azt is elmondta, hogy a politikába „az egyetértést, a megértést, a bizalmat, a szeretetet” szeretné behozni, „hogy az emberek együtt tudjanak egy közösségben élni”.

Amikor belépett a kormánypártba, úgy fogalmazott: „Nagy öröm számomra, hogy átvettem a tagkártyámat… Hajrá Fidesz! Hajrá Magyarország!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Letakarították az ombudsmani hivatal honlapját: 12 évnyi, a kormányt bíráló kényes dokumentum tűnt el egyik napról a másikra
Alig ment nyugdíjba a nemzetiségi jogokért felelős biztoshelyettes, máris eltüntették a munkáit. A hivatal technikai hibára hivatkozik.


Tizenkét évnyi állásfoglalás, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet munkái tűntek el egyik napról a másikra az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról. A Qubit vette észre, hogy a szombatról vasárnapra elérhetetlenné vált dokumentumok sok esetben az egyedüli nyilvános szakmai anyagok voltak a kisebbségeket, romákat és gyermekeket érintő diszkriminációs ügyekben.

Szalayné november 4-én vonult nyugdíjba, de távozása előtt még több kemény hangú állásfoglalást publikált. Egyik írása azt elemezte, milyen hatással van a romákra a településekre való beköltözést megnehezítő, úgynevezett önazonossági törvény, egy másik pedig az egyházi fenntartású iskolákban tapasztalható szegregáció mértékét tárta fel.

Miközben Szalayné anyagai eltűntek, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula dokumentumai továbbra is fent vannak az oldalon.

A hivatal sajtófőnöke, Mikula Andrea a lapnak technikai okokkal magyarázta a történteket.

„Az új honlapra több technikai műveleten keresztül áll át a Hivatal, mely érintette a korábbi alapvető jogok biztosa, dr. Kozma Ákos és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó korábbi biztoshelyettes, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet tevékenységével kapcsolatos tartalmat” – közölte, és hozzátette, hogy a Szalayné közreműködésével készült közös jelentések a „Jelentések” menüpont alatt továbbra is megtalálhatók. A sajtófőnök azt is kiemelte, hogy a biztoshelyettesek önállóan nem adhatnak ki jelentést, csupán elvi állásfoglalást, amelyre a címzetteknek nincs válaszadási kötelezettsége.

A magyar ombudsmani rendszer 2011-ig négy autonóm, egymástól független biztosból állt, akik külön feleltek az állampolgári, adatvédelmi, kisebbségi jogokért és a jövő nemzedékek érdekeiért.

Önálló vizsgálatokat folytathattak, és saját nevük alatt adhattak ki gyakran kormánykritikus jelentéseket, melyekre az állami szerveknek kötelező volt érdemben reagálniuk. A Fidesz-kormány azonban az Alaptörvény megalkotásával párhuzamosan átszervezte a rendszert, és létrehozta az egyetlen ombudsman vezette AJBH-t.

A korábbi biztosok autonómiájának elvesztését ellensúlyozandó, a biztoshelyettesek kényszermegoldásként hozták létre az „állásfoglalás” intézményét. Ezekhez nem kellett a főombudsman aláírása, így nem estek cenzúra áldozatául, és az elmúlt években a nemzetiségi jogok terén ezek a dokumentumok számítottak a legfontosabb szakmai anyagoknak, amelyekben kritikusan vizsgálták például a romákat érintő diszkriminációs gyakorlatokat. Az ombudsmani rendszer központosítása miatt a Velencei Bizottság már 2021-ben jelezte aggályait, mert szerintük az veszélyezteti az intézmény függetlenségét és hatékonyságát.

A hivatalt 2019-től 2025 májusáig Kozma Ákos vezette. Utódja Juhász Imre, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke lett, Szalayné Sándor Erzsébet helyét pedig Gyeney Laura vette át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk