Bepereli a kormány az EU-t az orosz gáz kivezetéséről szóló megállapodás miatt
Miközben Brüsszelben történelmi lépésként ünneplik az orosz gáz kivezetéséről szóló politikai megállapodást, a magyar kormány jogi háborúra készül. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói szerda hajnalra egyezségre jutottak egy olyan rendeletről, amely lépcsőzetesen, de kötelező érvénnyel tiltaná meg az orosz földgáz és cseppfolyósított gáz (LNG) behozatalát a tagállamokba. A megállapodás szerint az orosz LNG teljes tilalma december végéig, a vezetékes gázé pedig 2027 őszéig, legkésőbb november 1-ig lépne életbe. A jogszabályt a két uniós intézménynek még formálisan is el kell fogadnia a következő hetekben.
A magyar kormány jelezte, hogy nem fogadja el a döntést. Orbán Viktor miniszterelnök már korábban egyértelművé tette, hogy bírósághoz fordulnak.
– idézte szavait a 24.hu.
A kormány érvelésének alapja, hogy a gázimport tilalma valójában egy szankciós intézkedés, amelyről a tagállamoknak egyhangúlag kellene dönteniük. Ezzel szemben az uniós intézmények kereskedelempolitikai jogalapra hivatkoznak, amihez elegendő a minősített többség is.
A külgazdasági és külügyminiszter szerdán egy brüsszeli NATO-ülés szünetében arról beszélt, hogy „lehetetlen” a „brüsszeli diktátum” teljesítése. Szerinte ez „aláássa Magyarország energiabiztonságát”, mert fizikailag nem lehet az oroszok nélkül ellátni, és az „elfogadása után, az életbe lépése után minimum a háromszorosára nőne a családok áramszámlája” – írja a Telex.
Szijjártó azt is mondta, hogy a megállapodás sérti az unió alapszerződéseit, mert az energiapolitika nemzeti hatáskör, és ellentétes az Európai Bizottság saját hatásvizsgálatával. Jogi csalásnak is nevezte a döntést, mert szerinte a szankció kereskedelmi köntösbe van bújtatva, így egyhangú helyett minősített többséggel dönthetnek róla.
Az ügyben Szlovákia is a magyar kormányéhoz hasonló álláspontot képvisel. Az uniós vezetők ezzel szemben az orosz energiafüggőség felszámolásának kulcsfontosságú lépéseként tekintenek az egyezségre. Lars Aagaard, a soros elnökséget betöltő Dánia energiaügyi minisztere büszkén nyilatkozott arról, hogy ilyen gyorsan sikerült megállapodni, és kiemelte, hogy a cél Európa energiaellátásának védelme. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint
A jogszabály tartalmaz egy szigorú feltételekhez kötött „vészfék” mechanizmust is, amely lehetővé tenné a tilalom ideiglenes felfüggesztését, ha egy tagállam vészhelyzetet hirdetne ki az ellátásbiztonság hirtelen veszélyeztetése miatt. Egy névtelenséget kérő uniós diplomata ugyanakkor megjegyezte, hogy „még az energiaválság idején sem hirdetett vészhelyzetet egyetlen tagállam sem”.
A főként a Török Áramlaton keresztül érkező gázra vonatkozó szabály szerint a behozatal tiltott, kivéve, ha a szállító bizonyítani tudja, hogy a gáz nem orosz eredetű, csupán áthaladt Oroszországon. A tagállamoknak emellett kötelezően diverzifikációs terveket kell benyújtaniuk, amelyeket a Bizottság felügyel majd. A mostani megállapodás szigorítást jelent az uniós testületek korábbi álláspontjához képest: a Tanács októberben még 2028. január 1-jét jelölte meg a teljes tilalom végső határidejeként, ezt hozták most előrébb a tárgyalások során.
A döntés a magyar belpolitikát is megosztja. A kormány azzal érvel, hogy az orosz energia nélkül a magyar családok rezsije a többszörösére emelkedne. Ezzel szemben az ellenzéki oldalon az orosz függőség kockázatait hangsúlyozzák. „Nekünk, magyaroknak, történelmi tapasztalataink vannak arról, milyen az, ha Oroszország mondja meg, mit tehetsz és mit nem” – fogalmazott korábban Tompos Márton, a Momentum politikusa. Egy novemberi felmérés szerint
A brüsszeli döntést megelőzően néhány nappal Orbán Viktor Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, ahol megerősítette az energetikai együttműködés fontosságát. „Az orosz energia képezi Magyarország energiabiztonságának alapját most és a jövőben is” – idézte a miniszterelnököt az AP hírügynökség. Az uniós rendelet formális elfogadása a következő hetekben várható, ezt követően nyílhat meg az út a magyar kormány számára, hogy bejelentett keresetét benyújtsa az Európai Bírósághoz.