Ismét kés alá feküdt Orosz Bernadett, a látását kellett megmenteni
Hat év telt el a bujáki honvédüdülőben történt brutális éjszaka óta, de Orosz Bernadett kálváriája a mai napig nem ért véget, sőt, a fizikai és lelki sebek újabb és újabb orvosi beavatkozásokat tesznek szükségessé.
A beavatkozás sürgősségét jelzi, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátásban várhatóan nyolc hónapot kellett volna várnia a műtétre, amit az állapota nem tett volna lehetővé. Végül a nyilvános felhívására jelentkezett egy orvos, aki vállalta, hogy soron kívül elvégzi az operációt, így a napokban megtörténhetett a látásjavító beavatkozás – számolt be róla a Blikk.
A mostani kórházi kezelés sajnos csak egy újabb állomás abban a hosszú folyamatban, amely során Orosz Bernadett a testét ért rombolást próbálja helyreállítani. Nem ez volt az első szemműtétje: a jobb szemébe már négy éve beültettek egy műlencsét, most pedig a bal oldalon vált szükségessé ugyanez az eljárás.
A folyamatos stressz és a trauma feldolgozásának nehézségei pszichoszomatikus betegségeket is előhoztak nála: évek óta vastagbélgyulladástól szenved, később cukorbetegség alakult ki nála, decemberre pedig a magas vérnyomás is felkerült a diagnózisok listájára.
és visszarántja az áldozatot a bántalmazás emlékébe.
Orosz Bernadett egy korábbi, nagyjából négy évvel ezelőtti operációja kapcsán megrendítő őszinteséggel beszélt erről az érzésről. Egy többórás arc-helyreállító plasztikai műtétet követően úgy fogalmazott: „A többórás plasztikai beavatkozás során az arcomat próbálták helyrehozni... Teljesen újraéltem a bántalmazásom utáni fájdalmakat.” Ez a mondat pontosan rávilágít arra, hogy az áldozatok számára a fizikai gyógykezelés nem csupán orvosi kérdés, hanem egyben súlyos mentális teher is.
ráirányítva a figyelmet a kapcsolati erőszak elleni küzdelem fontosságára és a jogrendszer hiányosságaira. A büntetőeljárás éveken át húzódott, és a végkifejlet sokakban, legfőképpen az áldozatban, mély csalódást keltett.
Áprilisban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen pontot tett az ügy végére, ám az ítélet nem hozott megnyugvást.
Az enyhítő körülmények között értékelték az idő múlását, a férfi büntetlen előéletét, valamint azt, hogy az eljárás következtében elveszítette a munkahelyét. A tárgyalás során elhangzott indoklás egyik mondata különösen nagy visszhangot váltott ki, amikor a tanácselnök a sérülések látszatáról beszélt. A bírói érvelés szerint: „Kétségtelen, hogy vizuálisan rossz képet mutatott a sértett, sokkal súlyosabbnak látszottak a sérülései, mint amilyen valós sérüléseket szenvedett.”
A döntést követően adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Most kaptam a legnagyobb ütést.” Véleménye szerint ez az ítélet nemhogy nem példaértékű, de az erőszaktevőket sem fogja elrettenteni a további bántalmazástól. Kétségbeesésében még az is felmerült benne, hogy elhagyja az országot, mert itthon nem érzi magát biztonságban, és úgy látja, az igazságszolgáltatás nem nyújt valódi védelmet az áldozatoknak.
A közéleti csatározások és a jogi procedúrák közepette Orosz Bernadett próbálja élni a mindennapjait.
miközben a trauma utóhatásai a munkavégzésben és a magánéletében is folyamatosan kísértik. A személyes gyógyulás mellett a sorstársaiért is küzd: aktívan közreműködik a Bántalmazottak Érdekképviseleti Egyesülete munkájában, segítve azokat, akik hasonló helyzetbe kerültek. A jogi harcot sem adta fel teljesen: korábban jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, és ha szükséges, egészen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig viszi az ügyét, mert úgy érzi, a magyar bíróság „egy év négy hónapra árazta be” az életét.
