HÍREK
A Rovatból

Orosz bankok és befolyásos személyek ellen rendelt el szankciókat a brit kormány

Öt bankra és három nagyvállalkozóra vonatkoznak a büntetőintézkedések, például a vagyonbefagyasztás.


Öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat kedden a brit kormány, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző nap hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát.

Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: a szankciós listán a Rosszija Bank, az ISZ Bank (Ipari Takarékbank), a General Bank, a Promszvjazbank és a Fekete-tengeri Fejlesztési Bank szerepel.

A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe Gennagyij Tyimcsenko, valamint Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg nagyvállalkozókkal szemben.

Johnson elmondta:

London befagyasztja a szankciós listán szereplők Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközeit, a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett a brit kormány megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatra lépjenek velük.

A londoni külügyminisztérium nem sokkal Johnson tájékoztatása után közölte: Gennagyij Tyimcsenko a hatodik leggazdagabb orosz oligarcha, Boris és Igor Rotenberg pedig "hosszú ideje kötődik a rezsimhez".

A tárca szerint a szankciókkal sújtott öt orosz bank részt vett az orosz megszállás finanszírozásában, és London e pénzintézetek nagy-britanniai vagyoneszközeit is azonnali hatállyal befagyasztja.

A Rosszija Bank különösen közel áll a Kremlhez, a Promszvjazbank pedig alapvető fontosságú szerepet játszik az orosz védelmi szektor finanszírozásában - hangsúlyozza keddi tájékoztatásában a brit külügyminisztérium.

A tárca egyelőre részletek nélkül közölte:

London szankciókat vezet be az orosz törvényhozás azon tagjai ellen is, akik Ukrajna területi szuverenitásának égbekiáltó megsértésével megszavazták a két délkelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségének elismerését.

A brit külügyminisztérium szerint Nagy-Britannia a következő hetekben kiterjeszti a Krím-félszigeten már alkalmazott területi szankciókat a donyecki és a luganszki szakadár "köztársaságokra" is. Ez azt jelenti, hogy brit magánszemélyek és vállalatok nem folytathatnak üzleti tevékenységet ezekkel a térségekkel mindaddig, amíg e területek vissza nem térnek Ukrajna ellenőrzése alá.

A londoni külügyi tárca közölte azt is, hogy további orosz agresszió esetére a brit kormány példátlan újabb szankciókat tart készenlétben, köztük olyanokat, amelyek az orosz pénzügyi és kereskedelmi szektort érintenék. Ezek közé tartozna egyéb lépések mellett olyan törvény elfogadása, amely megtiltatná orosz államadósság-eszközök forgalmazását brit piacokon.

Nagy-Britannia a partnerországokkal együttműködve gyakorlatilag elszigetelné Oroszországot a világgazdaságtól, rendkívüli mértékben megnehezítve az oligarchák és az orosz üzleti vállalkozások tevékenységét Oroszország határain túl - áll a brit külügyminisztérium keddi állásfoglalásában.

Alsóházi felszólalásában a brit miniszterelnök is hangsúlyozta: az általa most bejelentett szankciócsomag csak "az első sorozat" azon intézkedések közül, amelyeket Nagy-Britannia kész érvénybe léptetni.

Boris Johnson kijelentette: nem lehet tudni, hogy a következő napok mit hoznak, de a lehetőségek között szerepel az is, hogy az ukrán határok mentén felsorakozott, teljes támadókészültségben lévő csaknem 200 ezer orosz katona általános offenzívát indít.

Ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor egy 44 milliós európai nemzet válik semmivel sem igazolható, totális agresszív háború célpontjává, az orosz elnök által említett "abszurd, sőt misztikus okokból"

- fogalmazott a brit miniszterelnök.

Johnson hangsúlyozta: Nagy-Britannia komolyan veszi Oroszország biztonsági aggályait, és ezt demonstrálta azzal is, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter a minap több mint három órán át tárgyalt Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel.

A brit kormányfő kijelentette: London nem hagy fel a diplomáciai erőfeszítésekkel, az utolsó lehetséges pillanatig keresi a diplomáciai megoldás módjait, de "szembe kell nézni azzal a lehetőséggel, hogy Vlagyimir Putyin semmiféle üzenetre nem reagál, és békíthetetlen elszántsággal törekszik Ukrajna még további alávetésére és gyötrésére".

Kedden a brit külügyminisztériumba kérették Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét, és vele is közölték, hogy további szankciók várhatók, ha Moszkva nem vonja vissza fegyveres erőit és nem tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk