A Rovatból

Óriási dugó alakult ki az orosz–finn határon Putyin bejelentése után, tömegek hagyják el Oroszországot

Jelenleg ez az egyetlen határ, amely még nyitva van az oroszok számára, a kocsisor folyamatosan nő.
Címlapkép: Twitter - szmo.hu
2022. szeptember 22.


Link másolása

Elképesztő mennyiségű ember próbál elmenekülni Oroszországból, miután Vlagyimir Putyin bejelentette a mozgósítást, vagyis a tartalékosok behívását. Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu elmondta, hogy 300 ezer tartalékost fognak behívni a részleges mozgósítás keretében, első körben azokat, akiknek van katonai tapasztalatuk.

A mozgósítás bejelentésének hatására több tíz kilométeres kocsisor torlódott fel az orosz–finn határon.

A dugó óráról órára nő, mert ez az egyetlen határ, amely még mindig nyitva van a schengeni vízummal rendelkező orosz állampolgárok számára.

Tegnap délutánra már elkeltek az isztambuli és jereváni repülőjáratokra kapható jegyek is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Medián: Magyar Pétert a válaszadók 43%-a látná fontos politikai szerepben, Dobrev Kláránál Márki-Zay is népszerűbb
Ezzel a TISZA-párt alelnöke megelőzte a fideszes EP-listát vezető Deutsch Tamást is, és maga mögé szorította az ellenzéki politikusokat is.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. április 30.


Link másolása

A Medián április 26. és 29. között készült közvélemény-kutatása szerint - melyet a hvg.hu-nak készítettek -

az európai parlamenti választáson induló politikusok között Magyar Péter a legnépszerűbb, 43 százalékkal.

A válaszadók közül ennyien vélték úgy, hogy szívesen látnák fontos politikai szerepben.

Ezzel pedig megelőzte 10 százalékkal a Fidesz EP-listavezetőjét, Deutsch Tamást, aki 33 százalékon áll.

Az ellenzéki politikusok közül Dobrev Klára (DK), Le Marietta (MKKP), és Donáth Anna (Momentum) a sorrend.

Márki-Zay Péter 29 százalékot kapott, ezzel megelőzi Dobrev Klárát, aki 25 százalékot ért el, valamint és Donáth Annát, aki 24 százalékon áll.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
59 éves korában váratlanul meghalt a Blöff sztárja
A hírt Brian McCardie nővére jelentette be. A színész váratlanul, az otthonában hunyt el.

Link másolása

59 éves korában meghalt Brian McCardie színész.

A hírt a nővére, Sarah McCardie közölte:

„Nagy szomorúsággal jelentjük be, hogy elhunyt Brian James McCardie, akit szeretett fia, testvére, nagybátyja és sok kedves barátja gyászol. Brian április 28-án, vasárnap hirtelen hunyt el az otthonában”.

A testvér úgy vélte, hogy „csodálatos és szenvedélyes színész” volt, aki „túl korán távozott”. A családot nagyon megrázta a tragédia. „Szerettük őt, nagyon hiányozik majd” – mondta a BBC Scotland Newsnak.

Brian McCardie egyik legismertebb szerepe a BBC Line of Duty című bűnügyi sorozatában volt. Ezen kívül több produkciókban is szerepelt, többek között a Blöff című sorozatban, valamint a Róma úrnőjében.

A Line of Duty alkotója, Jed Mercurio és Simon Heath filmproducer azt nyilatkozták, hogy megtiszteltetés volt vele dolgozni: „Brian hihetetlenül tehetséges színész volt, az a maradandó hatás pedig, amit Tommy Hunterként gyakorolt, az alakítása erejét bizonyítja. (...) Képernyőn kívül Brian nem is különbözhetett volna jobban a karaktertől, akit játszott, hiszen melegszívű, vicces és bájos volt” - írja a Blikk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter mérleget vont: Ma 20 éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz, amelynek a legkorruptabb országa lettünk
„20 év alatt 40 ezer milliárd forint uniós forrás érkezett hazánkba. Ez a pénz kétszerese annak, mint amiből a porig bombázott Németországot újjáépítették a II. világháború után” - írta a TISZA párt politikusa. De valami nagyon félrement.

Link másolása

Ma húsz éve annak, hogy hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz - kezdte posztját Magyar Péter. A TISZA párt politikusa hosszú bejegyzésben emlékezett meg a két évtizeddel ezelőtti uniós csatlakozásról.

"Az idősebbek és a kortársaim a megmondhatói annak, hogy micsoda várakozás előzte meg a belépésünket. Sokan úgy hitték, hogy az uniós tagsággal végre odakerül Magyarország, ahova mindig is tartoznia kellett volna. Azt hittük, hogy a Kárpát-medence végre egyszer, nem a soha be nem váltott ígéretek földje lesz"

- írta.

"Nem az Unió és nem a magyar emberek hibája, hogy nem így lett. Rengeteget kaptunk és rengeteget adtunk. Minden magyar ember élvezi a négy uniós szabadság (áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása) és az Unió nyújtotta biztonság és kulturális sokszínűség előnyeit. Magyarország kinyitotta a piacait, átalakította a jogrendszerét és a magyar emberek munkával, jószándékkal és kreativitással járultak hozzá Európa fejlődéséhez.

A belépéskor éltanulók voltunk. Húsz év alatt negyvenezer milliárd forint uniós forrás érkezett hazánkba. Ez a pénz kétszerese annak, mint amiből a porig bombázott Németországot újjáépítették a II. világháború után. Ha húszezreseket egymás mellé tennénk, akkor ennyi pénzzel eljutnánk a Holdig. És mégis mi történt?" - teszi fel a kérdést Magyar.

Aztán meg is válaszolja:

"Gyurcsány és Orbán alatt éltanulóból az Unió második legszegényebb tagállama és hivatalosan a legkorruptabb országa lettünk. Orbán Viktor szerint Brüsszelből csak a baj jön. Javaslom, hogy kérdezze meg a vejét, T. Istvánt, hogy más nem jön-e, hogy van-e pénz lóvéra."

Van megoldási javaslata az EP-kampány kellős közepén:

Ha a TISZA Párt bizalmat kap a magyar emberektől, akkor haladéktalanul csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, zéró toleranciát hirdetünk a korrupció minden formájával szemben. Lezárjuk a jogállamisági eljárást, és hazahozzuk a kormányzati korrupció miatt jelenleg Brüsszel által befagyasztott uniós támogatásokat. Ez a sok ezer milliárd forint rendkívül fontos a magyar kis- és közepes vállalatoknak, a magyar gazdáknak, a magyar oktatásnak, egészségügynek és minden magyar embernek. Ha rajtunk múlik, akkor az Unió viszonylatában visszatérünk az őszinte, kritikus, de konstruktív párbeszédhez."


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rohamrendőrök foglalták vissza a Columbia egyetem épületét a tüntetőktől, több tucatnyi embert őrizetbe vettek
A rohamsisakos rendőrök az ablakokon keresztül jutottak be a főépületbe, ahonnan „három órán belül eltávolították a tüntetőket”. A New York-i polgármester és a rektor szerint a tüntetők között külső agitátorok is vannak.

Link másolása

A rohamrendőrség egységei benyomultak New Yorkban a Columbia Egyetem palesztinpárti tüntetők által elfoglalt főépületébe helyi idő szerint kedd éjjel, hatósági források szerint több tucatnyi embert őrizetbe vettek.

A rohamsisakos rendőrök az ablakokon keresztül jutottak be az épületbe, ahonnan a tájékoztatás szerint "három órán belül eltávolították a tüntetőket".

Minouche Shafik, az egyetem rektora közzétett egy levelet, melyben arra kérte a rendőrséget, maradjon a kampuszon a diplomaosztó ünnepségig, biztosítani, hogy az eseményig további rendzavarás ne történjen.

Emellett sajnálatát fejezte ki, hogy a rendőrség segítségéhez kellett folyamodnia, ám leszögezte, osztja Eric Adams, New York-i polgármester véleményét, aki nem sokkal korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tüntetők között külső agitátorok is vannak.

A rendőrség beavatkozása csak az egyetem vezetésének engedélyével volt lehetséges, az intézmény ugyanis magánterületnek számít.

A rendőrség keddi sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a hatóság előtt jól ismert rendzavarók tartózkodnak a Columbia Egyetem épületét elfoglaló csoport tagjai között.

A hatóság egységei, a helyszíni közvetítés szerint több száz rendőr, helyi idő szerint kedden az esti órákban taktikai felszerelésben közelítette meg az elfoglalt épületet, valamint lezárták a környező utcákat.

Az Egyesült Államok szerte az egyetemi tiltakozásokat szervező Diákok az Igazságért Palesztinában elnevezésű szervezet országos központja már a rendőrségi erősítés megjelenése nyomán a közösségi médiában üzenetet tett közzé, amelyben minden támogatóját a Columbia Egyetemhez hívta.

Az egyetem környékén a késő esti órákban több száz fős tömeg tüntetett, részben a palesztinok pártján, részben Izrael, valamint a rendőrség ellen.

A Columbia Egyetem főépülete, a Hamilton Hall kapuját betörve foglalták el tüntetők kedden hajnalban az épületet, ahol elbarikádozták magukat. Az erőszakos foglalásra azt követően került sor, hogy megakadtak a tárgyalások az egyetem vezetése és a tiltakozók képviselői között, és az egyetem vezetése ultimátumban követelte az intézmény területén létrehozott sátortábor felszámolását. Az ultimátum lejárta után a biztonsági személyzet és a rendőrség nem lépett közbe, ugyanakkor a tiltakozásban részt vevő diákokat elkezdték értesíteni hallgatói jogviszonyuk felfüggesztéséről.

Kedd estére feszültté vált a helyzet egy másik New York-i felsőoktatási intézmény, a City College of New York előtt az Izrael-ellenes tüntetők és a rendőrség között.

A Texasi Egyetem, amelynek austini területén letartóztatások történtek hétfőn, kedden azt közölte, hogy az őrizetbe vett 79 tiltakozó közül 34 diák, 45-en nem tartoznak az intézményhez.

A Kaliforniai Állami Műszaki Egyetemen egy oktató is volt a hétfőn őrizetbe vettek között, egy professzor, aki kedden közölte, hogy elutasítja az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezését, és éhségsztrájkot kezd minden vád ejtését követelve. Az intézményben egy csoport elfoglalt egy épületet, amelyet "Intifáda-épületnek" neveztek el, és elbarikádozták magukat. A hatóság beavatkozása során 25 embert vettek őrizetbe.

A Fehér Ház kedden közleményben ítélte el a Columbia Egyetem épületének elfoglalását, valamint az általuk használt "Intifáda" kifejezést, amely a palesztinok Izrael elleni felkelését jelenti. Andrew Bates helyettes elnöki szóvivő közleménye szerint

Joe Biden elítéli az Intifáda kifejezés használatát, valamint az előző napokban a tüntetéseken elhangzott további "tragikus és veszélyes gyűlöletbeszédet"; tiszteletben tartja a szabad véleménynyilvánítást, de ennek békésnek és törvényesnek kell lennie.

A Columbia Egyetemnél kialakult tiltakozásokra Donald Trump New Yorkban reagált bírósági tárgyalása előtt tett rövid nyilatkozatában kedden, még az őrizetbe vételek előtt. A republikánus elnökjelölt kedden Joe Bident és politikáját tette felelőssé az amerikai egyetemeken kialakult helyzetért és tüntetésekért.

A tüntetések elmúlt két hetében az őrizetbe vettek száma már meghaladta az ezret az Egyesült Államokban.

Link másolása
KÖVESS MINKET: