Zsúfolt gálavacsorával és váratlan vendéggel ért véget Orbán Viktorék washingtoni útja

Ismeretlenek egy interaktív térképet készítettek a Tisza Párt Tisza Világ nevű mobilalkalmazásából kiszivárgott adatbázisból, amelyen földrajzi koordináták alapján, akár utca- vagy házszinten is böngészhetővé tették a mintegy 200 ezer érintett adatait – írta az Index.

A weboldal ugyanakkor valamilyen tiltás alatt áll, a Telekom szolgáltatásán keresztül például nem elérhető.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint az interaktív térkép elkészítése bűncselekmény.

– közölte Péterfalvi Attila. Hozzátette, amennyiben a honlapot nem törlik, a a rendelkezésre álló jogi eszközök alkalmazásával lépnek fel.

A NAIH már a térkép megjelenése előtt állásfoglalást adott ki, amelyben világossá tette, hogy bár egy politikai párt informatikai rendszerének sérülékenysége közérdekű ügy lehet, „ez azonban önmagában nem teremt jogszerű alapot arra, hogy az adatbiztonsági hiányosságot kihasználó személy tárolja és nyilvánosságra hozza az adatbázisban szereplő érintettek személyes és különleges adatait”. A hatóság hangsúlyozta, még ha egy párt nem is tett meg mindent az adatok védelméért, az adatok megszerzése és közzététele „jogellenes, és a jogsértés körülményeitől függően akár bűncselekménynek is minősülhet”.

A NAIH a médiaszolgáltatók felelősségére is kitért: az újságírók nem tehetik nyilvánosan elérhetővé a jogellenes adatkezeléssel érintettek személyes adatait, „akár közvetett módon, tehát az adatbázisra vagy a személyes adatokat nyilvánosságra hozó honlapra mutató hivatkozás közlésével” sem. A hatóság szerint az érintettek „kiszolgáltatott helyzetben vannak”, hiszen nem maguk hozták nyilvánosságra adataikat.

Az ügy előzménye, hogy októberben a Tisza Világ alkalmazásból mintegy 200 ezer felhasználó személyes adatai – köztük nevek, lakcímek, telefonszámok, e-mail-címek és földrajzi koordináták – kerültek nyilvánosságra. A botrány akkor éleződött ki, amikor különböző fórumokon és a kormánypárti sajtóban elkezdték listaszerűen közzétenni az érintettek adatait.

Orbán Viktor miniszterelnök november 3-án „azonnali vizsgálatot” rendelt el az ügyben, a kormány pedig nemzetbiztonsági kockázatot is emlegetett. A Tisza Párt szerint nem adatszivárgás, hanem „folytatólagos adatlopás” és „ártó szándékú támadás” történt, rendszereiket ugyanis hónapok óta támadják. Magyar Péter a támadások politikai motivációját hangsúlyozta.

A Fehér Ház után a washingtoni magyar nagykövetségen folytatódott Orbán Viktor és a magyar delegáció programja pénteken. A magyar miniszterelnök sajtótájékoztatón számolt be az elért eredményekről.

A miniszterelnököt hatalmas ováció fogadta a nagykövetségen, amiről Deák Dániel videót is megosztott a Facebookon:

- írta a felvétel mellé a megafonos influenszer.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a magyar delegáció elérte, hogy általános és időkorlát nélküli mentesség vonatkozik a Török Áramlatra és a Barátság kőolajvezetékre is. Emellett végleg megszűnnek a Paks2-vel kapcsolatos amerikai szankciók is.

A Fehér Házban tartott kétoldalú találkozó után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól a Török Áramlat és a Barátság kőolajvezeték esetében.

„A rezsicsökkentést sikerült megvédeni. Továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár, ennek minden szükséges előfeltételét megteremtettük” - mondta.

Orbán Viktor szerint a megállapodás nélkül a magyar háztartások a rezsi két és félszeresét, akár háromszorosát fizették volna november végétől. „Amikor jöttünk, nagyon nagy bajban voltunk; nyakig voltunk a vízben. Az amerikaiak néhány hete jelentettek be egy általános szankciós rendszert az orosz energiára vonatkozóan. Bennünket ez földhöz vágott volna” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a veszélyt sikerült elhárítani.

Orbán Viktor szerint az Egyesült Államok részéről ezentúl semmilyen politikai akadályba nem ütközik a két vezetéken keresztül érkező orosz energia behozatala. „Megállapodtunk, az elnök döntött, és azt mondta, hogy ezeket a szankciókat erre a két vezetékre nem fogják alkalmazni” – jelentette ki.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az amerikai és a brüsszeli szankciós rendszer két külön dolog. A mostani megállapodás az amerikai rendszerre vonatkozik, míg az európai szankciókkal kapcsolatos küzdelem egy „másik mérkőzés”, amelyre decemberben kerül sor Brüsszelben.

A nukleáris megállapodás részeként Magyarország amerikai technológiát kap az elhasznált fűtőelemek biztonságos tárolásához is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a részletekről elmondta, hogy a fűtőelemek szállítása körülbelül 100 millió dolláros tétel. A kis moduláris erőművek költsége a telepített egységek számától függően 10-20 milliárd dollár között lehet, míg a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló technológia 100-200 millió dollárba kerülhet.

A Biden-adminisztráció korábban a Paks II. atomerőmű-építési projektre szankciókat vetett ki, amely alól Magyarország ideiglenes mentességet kapott. Orbán Viktor közölte, a mostani megállapodás értelmében nem a mentességet hosszabbítják meg, hanem az egész szankciót eltörlik, így semmilyen amerikai kifogás nem marad a beruházással szemben.

A gázellátás diverzifikálása érdekében az MVM-nek már van két hosszú távú LNG-vásárlási szerződése a francia ENGIE-vel és a Shell-lel, és előrehaladott tárgyalások folynak egy amerikai vállalattal is egy ötéves, összesen körülbelül 2 milliárd köbméteres szállításról.

A megbeszélésen szó esett az orosz–ukrán háborúról is. Orbán Viktor szerint mindkét kormányzat elkötelezett a béke megteremtése mellett, és Magyarország felajánlotta segítségét a béketeremtéshez.

A kormányfő szerint a magyar álláspont az, hogy „Ukrajna a fronton nem tudja legyőzni Oroszországot”, ezért a béke feltételeinek megteremtésén kell dolgozni.

Noha Orbán Viktor miniszterelnök „általános időkorlát nélkül mentességről” beszélt a Donald Trumppal folytatott washingtoni tárgyalása után, a Fehér Ház egyik névtelenséget kérő tisztviselője szerint Magyarország csupán egyéves felmentést kapott az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól, írja a CNN.

Az egy éves mentesség a Török Áramlat gázvezetékre és a Barátság kőolajvezetékre vonatkozik, lehetővé téve a pénzügyi tranzakciókat is, amelyek eddig komoly kockázatot jelentettek a vevőknek. Orbán Viktor egy kérdésre válaszolva megerősítette, „a vezetékek szankciók alóli mentessége azt jelenti, hogy azon keresztül jöhet orosz vállalatoktól földgáz, vagy olaj, így például a Lukoilé”.

A Trump-adminisztráció a múlt hónapban vetett ki szankciókat a két legnagyobb orosz olajóriásra. Trump a Fehér Házban tartott találkozó előtt azzal indokolta a másodlagos szankciók alóli magyar mentesítést, hogy Magyarország földrajzi helyzete miatt nehéz helyzetben van. Orbán Viktor korábban azt mondta Trumpnak, hogy az orosz energiaszállítások leállítása „térdre kényszerítené” az országot.

Az engedmény, még ha csak egy évig él is, a CNN-nek nyilatkozó elemzők szerint komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a Trump-kormányzat mennyire veszi komolyan a szankciók betartatását.

Az Európai Unió 2022-ben, Ukrajna teljes körű orosz inváziója után döntött az orosz olajimport fokozatos leállításáról, de Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak átmeneti mentességet adott, hogy legyen idejük csökkenteni a függőségüket. Ezzel szemben Magyarország és Szlovákia tovább növelte kitettségét: a magyar orosz nyersolaj-függőség a háború előtti 61%-ról 2024-re 86%-ra, idén pedig 92%-ra emelkedett. A Demokráciakutató Központ (Center for the Study of Democracy) és az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) jelentése szerint Szlovákia „szinte 100%-ban függ” az orosz nyersolajtól.

A jelentés szerint az orosz olajról való leválás „teljes mértékben megvalósítható” lenne mindkét ország számára, mivel a horvátországi Adria-vezeték kapacitása elegendő lenne az ellátásukra. Orbán Viktor ezt vitatja, mondván, a vezeték bővítésére lenne szükség a magyar igények kielégítéséhez. A földgáz terén Oroszország részesedése az uniós importból a háború előtti 40%-ról 11%-ra csökkent. Az EU-tagállamok nemrég megállapodtak az orosz gázimport teljes betiltásáról 2028-tól, de ezt a döntést Magyarország és Szlovákia is ellenezte.