Orbán Viktor: Venezuela ellenőrzés alá vonásával Magyarország kedvezőbb helyzetbe kerülhet energia szempontjából
A kormányfő a nemzetközi sajtótájékoztatóján reagált az Egyesült Államok Venezuela elleni katonai akciójára. Úgy fogalmazott, ez „az új világnak az egyik erőteljes megnyilvánulása, új nyelv, ezen a nyelven fog beszélni a világ a jövőben”. Mint mondta, az Egyesült Államok a Venezuela felett gyakorolt ellenőrzéssel a világ olajkészletének 40-50 százalékára tud hatást gyakorolni, és ha olcsóbb lesz az energia, az hazánk számára is jó hír.
Orbán Viktor újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki az USA Venezuela elleni lépéseit, amelyek szerinte előnyhöz juttathatják Magyarországot. A Financial Times összetett kérdésére válaszolva megismételte a bevezetőjében is elhangzott megállapítást, amely szerint korszakváltás történt a világban, amelynek hazánk 2010 óta előhírnöke, és Trump elnök beiktatásával kezdődött el.
A kormányfő a venezuelai eseményekkel kapcsolatban hangsúlyozta: „az új világnak az egyik erőteljes megnyilvánulása, új nyelv, ezen a nyelven fog beszélni a világ a jövőben”.
Kifejtette, hogy az Egyesült Államok a Venezuela felett gyakorolt ellenőrzéssel a világ olajkészletének 40-50 százalékára tud hatást gyakorolni. Ezzel már erőteljesen képes befolyásolni az energia árát, és „az amerikaiaknak olcsóbb energia kell”, ami hazánk számára jó hír, „Venezuela ellenőrzés alá vonásával Magyaroszág kedvezőbb helyzetbe kerül energia szempontjából” – mondta.
Az FT felvetette azt is, hogy milyen garancia van rá, hogy az ország a Nyugat és nem Moszkva felé fordul, illetve Magyarország képes-e a jelenlegi körülmények között érvényesíteni az érdekeit, főleg úgy, hogy bizonyos hitelminősítőknél „bóvliba” került.
Orbán Viktor utóbbi kijelentést cáfolta, szerinte inkább beruházásra ajánlott kategóriában van Magyarország. Hangsúlyozta, hogy Trump hivatalba lépése óta 13 komolyabb amerikai beruházás történt nálunk, ami olyan helyzetben, amikor az amerikaiak inkább hazafelé vinnék a cégeiket „bravúrnak tekinthető”. A miniszterelnök arra számít, hogy továbbra is jönni fognak amerikai beruházások Magyarországra.
Úgy véli, fontos gazdasági lehetőségeket ad az Európai Unió, de „ha beszorulnánk ebbe az egyetlen blokkba, annak meginnánk a levét”, ezért kormánya arra törekszik, hogy a világ minden gazdasági blokkjával jó kapcsolatot kell fenntartani, Kínától Oroszországon át Türkmenisztánig.
„Az unió tagjaként csak akkor lehet értelmes politikát folytatni, ha szuverén vagy” - emelte ki.
Orbán azt mondta, az unió alapszerződése megadja a lehetőséget rá, hogy Magyarország ne egy „föderációs” szövetség tagja legyen, de hangsúlyozta: hazánk jövőjét az unión belül, és a NATO védőpajzsa mögött képzeli el. Ami szerinte eltér a szerinte „föderalista, háborúpárti, Ukrajnapárti brüsszeli politikától”.
Egy újabb újságírói kérdésre megerősítette, hogy nem cél az EU-ból való kilépés. A miniszterelnök úgy véli, az Egyesült Királyság útja számunkra nem járható, mivel a kereskedelmi kapcsolataink nagyon egyirányúak az unió irányába.
„Lehet, hogy a történelem meg is kímél ettől a lépéstől, nem kell ebből kilépni, szétesik magától is”
– mondta. Úgy látja, jelenleg vezetési káosz van az EU-ban, és ha nem lesz hatékony, vezetett struktúra, akkor lassan szétcsúcsik.
Orbán Viktor újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki az USA Venezuela elleni lépéseit, amelyek szerinte előnyhöz juttathatják Magyarországot. A Financial Times összetett kérdésére válaszolva megismételte a bevezetőjében is elhangzott megállapítást, amely szerint korszakváltás történt a világban, amelynek hazánk 2010 óta előhírnöke, és Trump elnök beiktatásával kezdődött el.
A kormányfő a venezuelai eseményekkel kapcsolatban hangsúlyozta: „az új világnak az egyik erőteljes megnyilvánulása, új nyelv, ezen a nyelven fog beszélni a világ a jövőben”.
Kifejtette, hogy az Egyesült Államok a Venezuela felett gyakorolt ellenőrzéssel a világ olajkészletének 40-50 százalékára tud hatást gyakorolni. Ezzel már erőteljesen képes befolyásolni az energia árát, és „az amerikaiaknak olcsóbb energia kell”, ami hazánk számára jó hír, „Venezuela ellenőrzés alá vonásával Magyaroszág kedvezőbb helyzetbe kerül energia szempontjából” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Megvan a titkos kormányhatározat a Vitnyédre tervezett migránstáborról, be fogjuk mutatni
Magyar Péter egy keddi parlamenti felszólalásában jelentette be, hogy birtokukban van az állítólagos vitnyédi migránstáborról szóló kormányhatározat. A miniszterelnök szerint a dokumentum bizonyítja, hogy az Orbán-kormány milliárdokból akart megfelelni a migrációs paktumnak.
Megszerezte a Tisza-kormány a „titkos kormányhatározat” a Vitnyédre tervezett migránstáborról, és hamarosan nyilvánosságra is hozzák – jelentette be Magyar Péter a parlamentben kedden. Egy hivatalos dokumentum felülírhatja a Fidesz-kormány két évvel ezelőtti, következetes tagadását az ügyben.
A miniszterelnök a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló parlamenti vita során beszélt erről, miután Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője azzal vádolta a Tisza-kormányt, hogy beengedné az illegális bevándorlókat. Magyar Péter erre reagálva egyenesen az előző kormányt vádolta meg a táborépítés szándékával.
„Önök konkrétan migránstábort akartak építeni Vitnyéden milliárdokból, megvan a titkos kormányhatározat, be fogjuk mutatni. Ezzel akartak megfelelni a migránspaktumnak” – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor 2024-ben még azt állította: „Vitnyéden nem lesz menekülttábor, meg sehol se lesz migránstábor.” Ugyanakkor már akkor elismerte, hogy az Európai Unió több ezer férőhely kialakítását írta elő Magyarország számára.
Egy ilyen kormányhatározat nyilvánosságra kerülése azért bírna komoly téttel, mert konkrétumokkal – dátummal, költségkerettel, felelősökkel – támaszthatná alá a korábbi sajtóértesüléseket. A vita így a „volt-e terv vagy sem” kérdéséről áttevődhetne arra, hogy pontosan mit tartalmazott a dokumentum, és ki hagyta azt jóvá.
2024 őszén egy osztrák politikus állítása szerint a Vitnyéd melletti Csermajorban menekültek elszállásolására utaló jeleket, például szögesdrótot és fém emeletes ágyakat látott. A magyar kormány akkor ezt visszautasította, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter következetesen diáktáborként hivatkozott a beruházásra. Néhány héttel később a Magyar Hang egy belügyi előterjesztésre hivatkozva azt írta, hogy közel 5 milliárd forintból, mintegy 500 fős befogadóállomást terveztek a helyszínen.
Megszerezte a Tisza-kormány a „titkos kormányhatározat” a Vitnyédre tervezett migránstáborról, és hamarosan nyilvánosságra is hozzák – jelentette be Magyar Péter a parlamentben kedden. Egy hivatalos dokumentum felülírhatja a Fidesz-kormány két évvel ezelőtti, következetes tagadását az ügyben.
A miniszterelnök a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló parlamenti vita során beszélt erről, miután Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője azzal vádolta a Tisza-kormányt, hogy beengedné az illegális bevándorlókat. Magyar Péter erre reagálva egyenesen az előző kormányt vádolta meg a táborépítés szándékával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bakács Tibor állítja: Oldalanként 1500 forintért írta meg Csiszár Jenő milánói főkonzul szakdolgozatát
Bakács Tibor kritikus egy interjúban megerősítette, hogy ő írta a kampányban Orbán Viktort DPK-rendezvényen interjúvoló, egyébként milánói főkonzul diplomamunkáját. Azt is elmondta, hogy korábban pénzért, fülmonitoron keresztül súgott a tévésnek a műsorai alatt.
Bakács Tibor kritikus a story.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban állította, hogy pénzért ő írta meg Csiszár Jenő milánói főkonzul szakdolgozatát.
Havas Henrik korábban arról beszélt, Bakács bevallotta neki, hogy ő írta Csiszár szakdolgozatát, a lap szerette volna megtudni, hogy ez igaz-e.
„Igen, valóban én írtam Csiszár Jenő szakdolgozatát!” A munka díjáról pedig annyit közölt: „Oldalanként 1500 forintért.”
Bakács szerint a megbízás szinte kézenfekvő volt, miután korábban is segítette Csiszár munkáját a televízióban.
A korábbi közös munkáról elmondta: „Én egy kis szobában ültem, és ha elakadt, vagy nem tudta, hogy miről van szó, akkor a fülére mondtam a választ, és kisegítettem őt.”
A szakdolgozat témája Elliot Aronson amerikai pszichológus munkássága volt, és Bakács állítása szerint komoly munkát fektetett bele. Éppen ezért rosszul esett neki, amikor kiderült, hogy a dolgozatot Csiszár tanára, Havas Henrik csak hármasra értékelte. „Kicsit fel is háborodtam, amikor kiderült, hogy Havas csak hármast adott a diplomamunkájára. Főleg, hogy Havas szerintem egy könyvét sem olvasta a pszichológusnak” – fogalmazott.
Bakács szerint Csiszár a szóbeli vizsgán sem jeleskedett. „De abban viszont igaza van Henriknek, hogy a szóbelin teljesen butus volt a Jenő. Például random kikéredzkedett pisilni, és egyébként is hülyeségeket beszélt” – emlékezett vissza.
Bakács Tibor azt is elárulta, hogy nem Csiszár volt az egyetlen ügyfele, bár más neveket nem akart említeni. „Egyébként sokaknak én írtam, csak a Csiszár derült ki. De nem akarom a többieket leleplezni” – mondta.
A történetet egy személyes megjegyzéssel zárta, utalva Csiszár jelenlegi pozíciójára: „Csiszár például azóta diplomata, milánói főkonzul lett, és már le se sz*rja a fejemet.”
Csiszár Jenő neve az elmúlt időszakban többször is előkerült a sajtóban. Tavaly decemberben milánói főkonzulként Orbán Viktorral készített interjút egy kecskeméti DPK-rendezvényen, ami közéleti vitát váltott ki arról, hogy egy diplomata részt vehet-e pártpolitikai eseményen. A külügyi tárca szerint nem történt jogsértés.
Bakács Tibor kritikus a story.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban állította, hogy pénzért ő írta meg Csiszár Jenő milánói főkonzul szakdolgozatát.
Havas Henrik korábban arról beszélt, Bakács bevallotta neki, hogy ő írta Csiszár szakdolgozatát, a lap szerette volna megtudni, hogy ez igaz-e.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Öt helyről is kapott havi 1-5 milliós fizetést a Fidesz volt megafonos képviselője, Szűcs Gábor
Szűcs Gábor országgyűlési képviselő a Megafon és az Alapjogokért Központ mellett a The European Conservative laptól is havi 1-5 millió forintot kapott. A dokumentum szerint a politikusnak 64,3 millió forintos megtakarítása és 71,7 milliós hiteltartozása van.
A Telex elemezte, mit árul el Szűcs Gábor frissen leadott vagyonnyilatkozata.
Azt írják: a volt megafonos képviselő neve korábban kevésbé volt ismert, pedig az elmúlt években jó pár Fideszhez köthető szervezetnél megfordult, volt elemző az Alapjogokért Központnál és a XXI. Század Intézetnél, „véleményvezér” a Megafonnál, és szerkesztő a milliárdokból megtámogatott The European Conservative brüsszeli lapnál.
A megafonos beszélőfejként végzett tevékenysége nem maradt jutalom nélkül, a Fidesz-KDNP lista 218. helyéről katapultálták be parlamenti mandátumot érő helyre.
A fizetésként kapott pontos összegeket a jelenlegi szabályok szerint sajnos nem kell beírni a politikusi vagyonnyilatkozatokba.
„Azt azonban így is megtudtuk, hogy a fideszes képviselő havonta bruttó 1 és 5 millió forint között fizetést kapott a Megafonnál, az Alapjogokért Központnál, a The European Conservative lapnál, a Batthyány Lajos Alapítvány cégénél, a BL Nonprofit Kft.-nél, valamint a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetőjeként” - írja a lap.
Hozzáteszik, hogy ennél alacsonyabb, havi bruttó 500 ezer és 1 millió forint közötti jövedelme volt a XXI. Század Intézetnél, a Századvég Alapítvány pedig havi bruttó 200 és 500 ezer közti fizetést biztosított neki.
Az oldal hozzáteszi, a 2021-ben jogon végzett fiatal képviselő tavaly vett egy 61 négyzetméteres lakást a XIII. kerületben, két évvel korábban pedig ajándékba kapott egy 38 négyzetméteres ingatlant.
Végül összegzik, hogy Szűcsnek egy 2024-ben vásárolt BMW mellett 64,3 millió forintos megtakarítása és 71,7 millió forintos hiteltartozása van, a képviselői fizetésén felül pedig havi 100-200 ezer forint bevétele származik ingatlan bérbeadásából.
Szűcs vagyonnyilatkozatát itt láthatjátok:
A képviselőknek a május 9-én megalakult új Országgyűlés után kellett új vagyonnyilatkozatot tenniük, a dokumentumok kedden váltak nyilvánossá.
A Telex elemezte, mit árul el Szűcs Gábor frissen leadott vagyonnyilatkozata.
Azt írják: a volt megafonos képviselő neve korábban kevésbé volt ismert, pedig az elmúlt években jó pár Fideszhez köthető szervezetnél megfordult, volt elemző az Alapjogokért Központnál és a XXI. Század Intézetnél, „véleményvezér” a Megafonnál, és szerkesztő a milliárdokból megtámogatott The European Conservative brüsszeli lapnál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy: A választások előtt utaltak ki 94,3 milliárdot a 451 milliárdos mohácsi hídra
A közlekedési és beruházási miniszter elmondása szerint Lázár János két héttel a választás előtt írta alá azt a szerződésmódosítást, amelyben már 98 százalékos előlegfizetést rögzítettek. Vitézy hosszan beszélt arról, hogy a 451 milliárdos beruházás méretét semmilyen szakmai tanulmány nem támasztja alá, sőt, a meglévő dokumentumok indokolatlannak tartják.
A választások előtti pénteken 94,3 milliárd forint előleget utaltak ki a mohácsi híd építésére – mondta Vitézy Dávid egy hosszú videóban az összesen 451 milliárd forintos beruházásról. A közledési és beruházási miniszter szerint ez összeg akkora, hogy abból a két környező vasúti fővonalat, a Budapest–Pécset és a Budapest–Szegedet is teljes körűen fel lehetett volna újítani, sőt az összes ott közlekedő vasúti járművet is ki lehetet volna cserélni. Ehelyett ezt a rengeteg pénzt egy olyan új közúti hídra szánták, amely körül már számos vita keveredett.
A beruházás eredeti, 382 milliárd forintos költsége már tartalmazott egy 20%-os, 59 milliárd forintos előleget, amelyet a szerződéskötés után azonnal ki is utaltak.
Vitézy elismerte, hogy a ritkábban lakott, fejlesztésre szoruló vidéki térségekben is szükség van beruházásokra, ezért hangsúlyozta, hogy a kritikája nem a vidékfejlesztés ellen irányul. A probléma fő pontja szerinte a beruházás mérete: a legfőbb gondnak azt nevezte, hogy a híd kétszer kétsávos kialakítással épül.
Elmondása szerint a 2024 júniusában, Lázár János miniszter által aláírt szerződés a Duna Aszfalttal már eleve ezzel a kapacitással számolt, holott ezt semmilyen szakmai anyag nem támasztotta alá.
Egyetlen rendelkezésre álló dokumentumként egy 2020 májusi megvalósíthatósági tanulmányt említett, amely éppen az ellenkezőjét állapította meg, vagyis hogy nincs szükség kétszer két sávra. A tanulmány előrejelzése szerint a híd napi forgalma 2040-ig 6500 egységjármű körül várható.
„Az új Dunahíd és a főúti szakaszok szolgáltatási színvonala jónak tekinthető, kapacitás kihasználtság szempontjából az előrebecslések alapján nem indokolt még 2050-ben sem, még 2050-ben sem a kétszer kétsávos kiépítés” – idézte a dokumentumot.
Összehasonlításképpen elmondta, hogy a budapesti hidak forgalma ennek a tízszerese. „Tizedakkora forgalomra, mint a Petőfi híd, egy ugyanakkora hidat építeni kétszer-két sávval újonnan, az finoman szólva sem alátámasztható, vagy indokolható bármilyen racionális szemponttal” – fogalmazott. Szerinte egy kétszer egysávos megoldás lényegesen olcsóbb lett volna. „Tehát itt önmagában jelentős pazarlás történt” – állapította meg a miniszter.
A történet azonban itt nem ért véget, a helyzetet tovább súlyosbították. Lázár János 2024-ben, karácsony és szilveszter között úgy döntött, hogy nemcsak a híd és az M6-os autópályáig vezető szakasz, hanem az alföldi oldalon az 51-es útig tartó rész is kétszer kétsávos legyen. Vitézy hozzátette, hogy ennek semmilyen alátámasztása és indoklása ekkor nem volt ismert, különösen, hogy az alföldi oldalon a forgalom elenyésző. Később, 2026 márciusában készült el egy tanulmány az Uvaterv részéről, amely ezt a bővítést vizsgálta, de szerinte ez sem támasztotta alá a szükségességét. A tanulmány minden lehetséges jövőbeli fejlesztést beleszámolva is csak 8000 egységjármű/nap forgalmat tudott prognosztizálni 2050-re.
„A kialakuló forgalmak nem magasak távlatévekben sem, tehát ezt még itt se tudják letagadni” – mondta a miniszter a dokumentumról, amely szerint az új szakaszon 2028-ban csúcsórában is csupán 490 autó haladna át.
A tanulmány elkészülte után az események felgyorsultak. Három nappal később, 2026. március 13-án egy nem nyilvános kormányhatározat született a bővítésről. A határozat arra utasította Lázár Jánost, hogy március 31-ig módosítsa a szerződést a Duna Aszfalttal.
A szükséges 76 milliárd forintos extra forrást a közösségi közlekedésből vonták el. „A legnagyobb tétel, ahonnan ezt elvonják, az az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások és az egyéb közlekedési közszolgáltatások sorai” – részletezte Vitézy.
Szerinte ez költségvetési kozmetikázás volt, ami a leköszönt kormányzat működési logikáját mutatja.
Lázár 2026. március 30-án, két héttel a választások előtt alá is írta a szerződésmódosítást. A beruházás összköltsége ezzel 451 milliárd forintra emelkedett. A szerződésmódosítás azonban egy másik, rendkívül szokatlan elemet is tartalmazott: átalakították az előlegfizetés rendszerét. Míg eredetileg 20% volt az előleg, az új szerződés szerint minden egyes építési mérföldkőre 98%-os előleget fizethettek ki.
„Ki hallott már olyat, hogy egy építési beruházásnál a megrendelő 98 százalék előleget fizet? Most úgy látszik, Lázár Jánosnak jutott ez eszébe, hogy ez egy milyen jó ötlet lenne” – mondta a volt miniszter utódja.
Ráadásul állítása szerint „nem áll bankgarancia kifizetett előlegek mögött.”
Ennek eredményeként a választások előtti pénteken, április 10-én további 94,3 milliárd forint előleget utaltak ki, így a cég összesen 155,8 milliárd forint előleget kapott. Vitézy szerint az egész ügy egyetlen magyarázata az, hogy minél több pénzt juttassanak a kiválasztott kivitelezőnek.
Úgy véli, a beruházás egy elrontott, túlméretezett és korrupt projekt.
A kritikákra Lázár korábban úgy reagált, hogy a vitát egy „Budapest-vidék vitába” próbálta terelni. Vitézy szerint azonban a beruházás indokolatlansága ennél sokkal mélyebb probléma.
„2050-re sem lehet elképzelni, modellezni, felfesteni olyan jövőképet, ami alapján indokolt kétszer-kétsávos hidat és kétszer-kétsávos utakat építeni a mohácsi híd körül” – jelentette ki.
Szerinte „nehéz ezt az egészet nem úgy látni, hogy itt valójában csak az számított, hogy minél több pénzét a magyar adófizetőknek, a magyar költségvetésnek kitolják a Duna aszfalt számára.”
A minisztérium most vizsgálja a jogi lépéseket, beleértve a büntetőfeljelentés lehetőségét és a pénzek visszaszerzését.
A választások előtti pénteken 94,3 milliárd forint előleget utaltak ki a mohácsi híd építésére – mondta Vitézy Dávid egy hosszú videóban az összesen 451 milliárd forintos beruházásról. A közledési és beruházási miniszter szerint ez összeg akkora, hogy abból a két környező vasúti fővonalat, a Budapest–Pécset és a Budapest–Szegedet is teljes körűen fel lehetett volna újítani, sőt az összes ott közlekedő vasúti járművet is ki lehetet volna cserélni. Ehelyett ezt a rengeteg pénzt egy olyan új közúti hídra szánták, amely körül már számos vita keveredett.
A beruházás eredeti, 382 milliárd forintos költsége már tartalmazott egy 20%-os, 59 milliárd forintos előleget, amelyet a szerződéskötés után azonnal ki is utaltak.
Vitézy elismerte, hogy a ritkábban lakott, fejlesztésre szoruló vidéki térségekben is szükség van beruházásokra, ezért hangsúlyozta, hogy a kritikája nem a vidékfejlesztés ellen irányul. A probléma fő pontja szerinte a beruházás mérete: a legfőbb gondnak azt nevezte, hogy a híd kétszer kétsávos kialakítással épül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
