HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor szerint elképzelhető, hogy a városok utcáin is megjelennek a katonák a közel-keleti helyzet miatt

A kormányfő szerint az ukránok pimasz zsarolást folytatnak velünk szemben. Politikai ellenfelét pedig egyszerűen nem tartja szuverén embernek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 04.



Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak adott interjút a választás előtt 39 nappal. A beszélgetés elején az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarok hazaszállításáról beszélt. Azt mondta, a kormány türelmet és nyugalmat kér mindenkitől, a legfontosabb szempont a biztonság. „Nem szeretnénk úgy kimenteni senkit, hogy közben áldozatává válik valamilyen terrorista akciónak és lelövik a gépet, amin ül” – fogalmazott, hozzátéve, hogy csak akkor mennek az emberekért, ha biztosan ki tudják hozni őket.

A miniszterelnök szerint Donald Trump nem háborút indított Iránban, hanem egy háborús gócot számolt fel, mert szerinte onnan támogatják azokat a terrorista csoportokat, amelyek sok bajt okoznak a Közel-Keleten. Orbán elmondta, hogy ő maga azt tanácsolta az amerikai elnöknek, hogy az utolsó pillanatig próbáljon tárgyalni. „Azt mondtam, hogy az utolsó pillanatig, ameddig lehet, próbáljon tárgyalni, és ha lehet, egyezzen meg” – idézte fel a beszélgetést, hozzátéve, úgy látja, nem volt kellően meggyőző. Elmondása szerint sem a magyar kormány, sem a térség más országai nem kaptak előzetes értesítést a támadás megindulásáról.

A kormányfő beszélt arról is, hogy miért nem segítettek az amerikaiaknak a spanyolok vagy az angolok. Álláspontja szerint ennek oka, hogy a migrációval a közel-keleti konfliktus „beköltözött Nyugat-Európába”, és egy brit miniszterelnök a belföldön élő muszlim tömegek miatt már nem engedheti meg magának, hogy egyértelműen Izrael oldalára álljon egy arab-izraeli konfliktusban.

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről elmondta, megkérdezte, hogy megvan-e a Magyarországnak szánt olaj, amire igenlő választ kapott. Az olaj eljuttatása azonban már nem az oroszok dolga, azt „Zelenszkijjel kell megbeszélni”.

Orbán szerint a háború befejezéséről többször is tárgyalt Putyinnal, aki közölte vele, hogy amíg a hadicéljait nem éri el, nem hagyja abba a harcot. A miniszterelnök a tűzszünetet is felvetette, de az orosz elnök ezt elutasította, mondván, a másik oldal csak a pozíciói megerősítésére használná.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésére, miszerint a Barátság kőolajvezeték „halott”, Orbán Viktor úgy reagált, hogy az ukránok politikai okokból nem adják az olajat, mert kormányváltást akarnak Magyarországon. „Na most ebből fakadóan nekem ezt az olajblokádot le kell törnöm” – jelentette ki. Szerinte ezt minden eszközzel, az Uniót is beleértve, el fogja érni. Azt is mondta, hogy nem hajlandó az olajblokádot bevonni a tárgyalási témák közé. „Ezt az ukrán követelést erőből vissza kell utasítani, le kell verni az olajblokádot és érvényt kell szerezni a magyar érdekeknek, mert ez jogkérdés, ez nekünk jár” – fogalmazott, a lépést arcátlan és pimasz zsarolásnak nevezve.

A miniszterelnök szerint az EU-ban a tagállamok vezetői már nem is tanácsüléseken, hanem „haditanácsüléseken” vesznek részt, ahol a háborúról úgy beszélnek, mint a sajátjukról. „Magyarország vezetője, nem európai tanácsülésen vesz részt, hanem haditanácsülésen, ahol a többiek kivétel nélkül szinte úgy beszélnek egy háborúról, hogy ez a mi háborunk, nem veszíthetjük el, ezt nekünk meg kell nyerni. Nem az ukránoknak, hanem nekünk, érti?” – mondta. Állítása szerint a következő négy év kulcsszava a „kimaradni” lesz. Úgy véli, magán kívül nem lát más olyan politikust, akinek nagyobb esélye lenne kívül tartani az országot a háborúból.

A Magyar Honvédség 75 helyszínen történő megjelenését azzal indokolta, hogy az ukránok felrobbantották az Északi Áramlatot, és ha a németekkel ezt meg merték tenni, velünk miért ne tennék meg. Hozzátette: „az ukránokat ismerve, visszafogottan, nem bántva őket, azt kell mondani, hogy az ukránok mindenre képesek”. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy katonák jelenjenek meg a városok utcáin, de ezt nem az ukrán helyzet, hanem a közel-keleti konfliktus miatti terrorveszély növekedése indokolhatja.

A kormányfő megerősítette korábbi állítását, miszerint a Tisza Pártot az ukránok finanszírozzák. Azt mondta: „ezt nem föltételezzük, nem sejtjük, nem gyanítjuk, hanem a Nemzetbiztonsági Bizottság elé beterjesztett írásos jelentésben le van írva”.

A finanszírozás módjáról annyit árult el, hogy informatikai és mozgósítási rendszerek kiépítésére fordítják a pénzt. Felszólította a sajtót, hogy kérjék a jelentés titkosításának feloldását. Arra a kérdésre, hogy látott-e bizonyítékot, azt válaszolta, hogy ismeri a jelentést, ami tényeket tartalmaz.

A nyugat-európai életszínvonalról szólva a miniszterelnök egy hasonlattal élt. Szerinte a Nyugat olyan, mint a vágott virág. „Színes, nem, most még színes, pompázatos, mindene van. De a vágott virág az halott virág. Csak épp elvágták attól a talajtól, ahonnan egyébként nyerte a szépséghez szükséges, a vonzerőhöz szükséges energiát, erőt” – fejtette ki.

A Fidesz alacsonyabb támogatottságát a magasan képzett emberek körében egy általános nyugati jelenségnek tartja, ahol a „józan ész talaján álló” emberek és a progresszív elveket valló értelmiség között távolság alakul ki. A felvetett elvarratlan ügyekről – mint a Völner-Schadl ügy – azt mondta, az ügyészség a kormánytól független, így nem az ő felelőssége. A gödi gyárral kapcsolatban kijelentette, hogy a gyáron kívül semmilyen probléma nem lépett fel, a gyáron belül pedig a hatóságok minden bejelentést kivizsgálnak.

Magyar Péter üzemanyagár-sapkára vonatkozó követelését „szamárságnak” nevezte, mondván, a magas árakat a háború és az ukránok okozzák, akiknek politikáját Magyar Péter támogatja. Ugyanakkor elismerte, hogy van egy szint, ahol a kormánynak be kell avatkoznia, és erre létezik egy kész akciótervük.

A miniszterelnök-jelölti vitáról azt mondta, nem fog vitázni Magyar Péterrel.

„A tisza pártelnöke nem szuverén ember, az ukránok és a brüsszeliek tartják a markukba, és ilyen emberrel nem vitázom.” Kijelentette, hogy ő a „gazdáival” vitatkozik minden héten Brüsszelben.

A választási esélyekről úgy nyilatkozott: „győzelemre állunk”. A Mi Hazánkkal való esetleges koalíció kérdését elhárította. Arra a kérdésre, hogy ki lesz a felelős egy esetleges vereségért, egyértelműen válaszolt: „De hát én leszek. A sikernek annak mindig sok apja van, vagy anyja. A kudarc meg mindig árva.”

A gyermekszegénység témájában saját statisztikával készült, amely szerint a magyar adat (23%) jobb az uniós átlagnál (24,2%). Elismerte, hogy a helyzet nem jó, de a megoldást a bérek növelésében és a munkaalapú társadalomban látja. Stratégiájuk lényege, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen életszínvonal-csökkenést. „Azt szeretnénk, hogy ha te vállalsz gyermeket, akár többet is, akkor a te személyes életszínvonalad ne legyen alacsonyabb, mint azoké, akik nem vállaltak gyereket” – mondta.

Végül leszögezte, hogy a választásokat nem fogják elhalasztani, mert Magyarország számára a stabilitás egzisztenciális kérdés. Arra a felvetésre, hogy győzelme esetén együttműködne-e Magyar Péterrel, azt válaszolta, hogy a haza érdekében mindenkivel együttműködik. „Mert én mindig mondom, a haza sosem lehet ellenzékben. A haza fölöttünk áll.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Volt főtanácsadója Orbán Viktorról: Már nem látom a személyes képességeket benne
Elek István azt is mondta, hogy szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll. Más, egykori fideszes frakciótársak szerint viszont korai lenne leírni Orbánt, és akár a visszatérésre is lehet esélye.


„Már nem látom a személyes képességeket benne” – mondta Orbán Viktorról egyik volt főtanácsadója, miközben más egykori fideszes frakciótársai szerint korai lenne leírni, és akár a visszatérésre is lehet esélye. A leköszönő miniszterelnök döntése, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, heves vitákat indított a Fidesz és a magyar politika jövőjéről.

A választási vereség után Orbán Viktor bejelentette, hogy nem ül be az ellenzéki padsorokba, mert „úgy látom, hogy máshol van rám szükség”. A döntést a Fidesz–KDNP parlamenti felállásának radikális átalakítása követte: a Gulyás Gergely vezetésével felálló új Fidesz-frakcióból több régi politikus is hiányzik. A párt keddi választmányi ülésén Orbán felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról, de ezt nem fogadták el.

A kérdésről, hogy mi áll a lépés hátterében, és van-e politikai jövője Orbánnak, a 24.hu négy egykori fideszes politikust kérdezett meg, akik a kilencvenes években ismerték meg Orbán politikai észjárását. Szelényi Zsuzsa, Elek István, Fodor Gábor és Hegedűs István egyetértett abban, hogy a távozó miniszterelnök taktikailag jól döntött, de a jövőjét illetően két, egymással homlokegyenest ellenkező forgatókönyv rajzolódik ki.

Az egyik véleménycsoport szerint a Fidesz megújulása Orbán vezetésével már nem lehetséges. Szelényi Zsuzsa, a CEU Demokrácia Intézet kutatója szerint a párton belül is megdőlt az a hit, hogy Orbán Viktornak mindig igaza van. Úgy látja, a vereség utáni helyzetet most is a belső bizalom helyreállítására használhatja, de ezúttal sokkal nehezebb dolga lesz. A CEU kutatója szerint a Fideszen belül egy-két éven belül elkerülhetetlen lesz a hatalmi harc.

„Nagyon sok ember található a Fideszben, akik jelentős ambícióval bírnak a politikai vezetésre, ők most azt várják, hogy Orbán még jobban megbukjon”

– tette hozzá.

Ennél is tovább ment Elek István, aki 1998 és 2002 között Orbán főtanácsadójaként is dolgozott. Szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll.

„De őszintén szólva én már nem látom a személyes képességeket benne” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a korábbi sikerek után egy összezsugorodott öntudattal kellene politizálnia, ami szerinte hosszú távon kilátástalan történet.

Mások azonban óva intenek attól, hogy bárki leírja a kormány éléről távozó miniszterelnököt. Fodor Gábor, a Fidesz alapító tagja szerint Orbán számára a lengyel Jarosław Kaczyński útja lehet a minta.

„Nem nagyon van más megoldás, mint a Kaczynski-modell: ő meghatározó figuraként lebeg a párt fölött, de nincs ott a politika frontvonalában”

– utalt a lengyel Jog és Igazságosság vezéralakjára. Fodor szerint Orbán visszatérésére akkor nyílhat esély, ha a kormányzást átvevő Tisza Párt nehézségekkel szembesül.

Hasonlóan látja a helyzetet Hegedűs István egykori fideszes képviselő is, aki szerint Orbánt a revánsvágy is fűtheti. Úgy véli, a vereségből nem a mérséklődés, hanem a még keményebb fellépés szükségességének tanulságát vonhatja le.

Szerinte, ha a politikai helyzet megváltozik, és új elégedetlenség jelenik meg a társadalomban, Orbán előtt egy másik példa, „Donald Trump példája lebeghet előtte, azaz: vissza lehet jönni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Még a választás előtt döntött az Orbán-kormány két, 2033-ig szóló uniós posztról
Csehi Zoltánt újrajelölték bírónak, Fehér Miklós Zoltánt pedig főtanácsnoknak az EU Bíróságára. A jelölésről azokkal a közjogi vezetőkkel is egyeztettek, akiknek a lemondását Magyar Péter követeli.


A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.

Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy

a kormány újrajelöli Csehi Zoltánt az Európai Unió Bíróságára a 2027 és 2033 közötti ciklusra

írja a HVG. A döntés időzítése azért érdekes, mert Csehi jelenlegi mandátuma csak 2027 októberében jár le, így a lap szerint nem látszott olyan határidő, ami miatt a választás előtt kellett volna dönteni.

Ezzel egy időben a kormány egy másik fontos pozícióról is határozott:

Fehér Miklós Zoltánt jelöli főtanácsnoknak, szintén 2027 októberétől kezdődően.

Ez a lehetőség Magyarország uniós tagsága óta most először nyílt meg az ország számára.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány a jelölés előtt az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is konzultált. Időközben Magyar Péter a választás után mindhármukat lemondásra szólította fel május 31-i határidővel.

Az Európai Unió Bírósága az EU legfőbb igazságszolgáltatási intézménye, amelynek döntései a tagállamokra, így Magyarországra is kötelezőek. A Bíróság testülete tagállamonként egy bíróból, összesen 27 bíróból áll, munkájukat tizenegy főtanácsnok segíti. A főtanácsnok nem ítélkezik, hanem független jogi véleményt, úgynevezett „indítványt” készít, ami gyakran irányt mutat a bíráknak. Míg az öt legnagyobb tagállam állandóan küldhet főtanácsnokot, a többi helyet rotációs rendszerben osztják szét, ezért a mostani magyar jelölésnek különös súlya van.

A bírói posztra újrajelölt Csehi Zoltán 2016 óta dolgozik a luxembourgi testületben, 2021 óta a Bíróság bírája. A főtanácsnoknak jelölt Fehér Miklós Zoltán pedig 2010 óta vezeti azt a minisztériumi jogászcsapatot, amely a magyar kormányt képviseli az uniós bírósági eljárásokban.

A jelölteket egy uniós szakértői bizottság, az úgynevezett 255-ös bizottság is megvizsgálja, a végső szót pedig a tagállamok kormányainak képviselői mondják ki közös megegyezéssel.

A tét nem kicsi, hiszen az Európai Unió Bírósága az elmúlt években számos, Magyarország számára rendkívül fontos ügyben döntött.

Az egyik ilyen ügyben Tamara Ćapeta főtanácsnok nemrégiben azt javasolta, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság döntését, amellyel feloldották a Magyarországnak szánt uniós források egy részének zárolását. A Bíróság ítélete ebben a kérdésben még várat magára.

A Bíróság egy másik ítéletében kimondta, hogy a 2021-es, „gyermekvédelminek” nevezett törvény több ponton sérti az uniós jogot. Jogvédő szervezetek szerint a döntés alapján a Pride-tilalom sem maradhat hatályban.

A testület emellett 200 millió eurós (mintegy 80 milliárd forintos) átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő büntetést is kiszabott az országra a menekültügyi szabályok megsértése miatt, és a Paks II. atomerőmű körüli eljárások is megjárták a luxembourgi fórumot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Több százezres bírságot kaphatnak a magyar autósok is Ausztriában egy új törvény miatt
Péntektől lép életbe az a jogszabály, ami lehetővé teszi a kamerás behajtás-ellenőrzést az osztrák városokban. A rendszer kiépítése városonként eltérő ütemben halad, Bécsben például csak 2028 körül indulhat.


Péntektől új korszak kezdődik Ausztriában: több nagyváros jogi lehetőséget kap arra, hogy kamerákkal figyelje a belvárosokba behajtó autókat, és aki engedély nélkül lép be a kijelölt zónákba, komoly bírságra számíthat – írja a Blikk.

A szabályszegésért kiszabható bírság felső határa 726 euró, vagyis nagyjából 285 ezer forint lehet, ismételt vagy súlyosabb esetben az összeg 2180 euróra, átszámítva közel 860 ezer forintra is emelkedhet.

Fontos azonban, hogy a törvénymódosítás csak a kereteket adja meg, a rendszerek kiépítése és élesítése városonként eltérő ütemben halad majd. Bécsben például várhatóan csak 2028 körül indulhat el élesben a kamerás beléptetés.

A változás lényege, hogy péntektől hatályba lép az osztrák közúti közlekedési szabályok, a StVO módosítása, amely lehetővé teszi a településeknek az automatizált, kamerás behajtás-ellenőrzést. Az ADAC német autóklub információi szerint

a rendszer a külföldi autósokat is érinti, tehát a magyar vagy szlovák rendszám sem véd meg a csekktől.

A kijelölt zónák bejáratánál kamerák a behajtó többnyomú gépjárművek rendszámát rögzíthetik; a motorkerékpárok és mopedek a minisztériumi ismertetés szerint nem tartoznak az automatikus rögzítés alá. A rendszer összeveti a leolvasott adatokat az engedéllyel rendelkező autók adatbázisával, amelyben a helyi lakosok, a mentők, a taxik és a külön engedéllyel közlekedők szerepelhetnek. A zónákat új táblákkal és útburkolati jelekkel jelölik majd.

A kamerás ellenőrzés iránt már most több osztrák nagyváros is érdeklődik, a legfontosabb érintett települések között van Bécs, Linz, Graz, Salzburg, St. Pölten és Leoben is. A cél mindenhol a dugók csökkentése, a levegőminőség javítása és az élhetőbb belvárosok kialakítása.

Az új szabályozás nemcsak a turistákat, hanem a nagy számban Ausztriában dolgozó magyar munkavállalókat is érzékenyen érintheti, akiknek egy ilyen bírság jelentős terhet róhat.

2025-ben átlagosan közel 130 ezer magyar dolgozott Ausztriában. Az autósoknak eddig is mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, Ausztria ugyanis a drágábbik végletnek számít a régióban az üzemanyagárak tekintetében.

A törvénymódosítást komoly politikai és szakmai vita előzte meg. Michael Ludwig, Bécs polgármestere és az Osztrák Városszövetség elnöke szerint a változás elengedhetetlen a modern városfejlesztéshez.

„Az európai szabványok szerinti elektronikus behajtásmenedzsment bevezetésével olyan városközpontot hozunk létre, amely teret ad a zöldítésnek, a hűtésnek, a vonzó gyalogos- és kerékpárutaknak, valamint a hívogató közösségi tereknek” – fogalmazott.

Ezzel szemben az osztrák autóklub, az ÖAMTC attól tart, hogy a városok visszaélhetnek a lehetőséggel. Bernhard Wiesinger, a klub érdekképviseleti vezetője szerint „ha ez a törvény jön, egész Ausztriában további és nagyobb behajtási tilalmi zónák burjánzása várható”.

Az osztrák városok évek óta sürgették a jogi háttér megteremtését. A törvénymódosítást idén március 25-én fogadta el a Nemzeti Tanács, és pénteken lép hatályba. Az autósoknak ezért azt javasolt tájékozódniuk Ausztriába utazás előtt az adott városban érvényes behajtási szabályokról. Ahol bizonytalanok, érdemes az autót egy P+R parkolóban hagyni, és a belvárost közösségi közlekedéssel megközelíteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Viharos szél és fagyos reggelek jönnek, a hosszú hétvégére viszont berobban a 25 fokos meleg
A következő napokban még réteges öltözködésre lesz szükség a viharos szél és a csütörtöki, pénteki fagyos hajnalok miatt. A hétvégére azonban jelentős melegedés kezdődik, vasárnapra a 25 fokot is elérő csúcshőmérséklet már kedvező lehet a szabadtéri programokhoz.


Bár az ország nagy részén napos időre számíthatunk, a napot ma mégis az erős, estétől helyenként viharos északkeleti szél határozza meg, ami a hűvösebb időt kíséri. A hétvégére azonban nagy fordulat jön, visszatér a 20-25 fokos meleg.

Szerdán a délnyugati határ mentén napközben elvékonyodik, majd dél felé elvonul a felhőzet, máshol többnyire napos idő várható fátyol- és gomolyfelhőkkel – derül ki a HungaroMet országos előrejelzéséből. Kisebb eső, zápor legfeljebb a délnyugati tájakon fordulhat elő.

Az északkeleti szél délelőttől megerősödik, estétől pedig néhol viharos lökések is kísérhetik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 18 fok között várható.

Este a felhőzet tovább vonul dél felé, csütörtök reggelre már szinte országszerte felhőtlen lesz az ég. Csapadék nem valószínű, de a szél az éjszaka első felében még többfelé erős, néhol viharos maradhat.

Hajnalra a légmozgás gyengül, de a hőmérséklet 1 és 6 fok közé süllyed.

Az előrejelzés szerint az Északi-középhegység északi, szélvédett oldalán „fagyra is számítani kell”.

Csütörtökön napos, száraz idő ígérkezik kevés gomoly- és fátyolfelhővel. Az északi, északkeleti szelet főként a keleti országrészben kísérhetik erős lökések, délután 11 és 16 fok közötti hőmérséklet valószínű.

Péntektől aztán fokozatos melegedés kezdődik.

Bár a hajnal még kifejezetten hideg lehet, -5 és +5 fok közötti minimumokkal, napközben már 14 és 19 fokig melegszik a levegő.

Szombaton már 18-23 fokos csúcsértékek várhatók, többnyire mérsékelt széllel.

Vasárnap pedig 20-25 fokos csúcsértékek várhatók, száraz, napos idővel.

A hét utolsó napján a déli légmozgás helyenként megélénkülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk