Orbán Viktor szerint az ezeréves magyar államiság szűnne meg, ha egyhangú helyett többségi szavazással lehetne dönteni az Unióban
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt arról, miért tartja fontosnak a Voks 2025 szavazást. Elmondta: „kétmillió fölött vagyunk, ez fantasztikus siker”, és szerinte ez azt mutatja, hogy az emberek véleménye számít. Úgy fogalmazott, hogy „a Voks 2025 egy olyan erő, amit nem lehet félresöpörni”.
A miniszterelnök szerint egy békési gazdának azért érdemes elgondolkodnia Ukrajna csatlakozásán, mert ha az ország belép az EU-ba,
Egy budapesti pincér pedig Orbán szerint elveszítheti a munkáját, mert az ukrán munkavállalók kevesebb pénzért is elvállalják ugyanazt a munkát.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a döntést most kell meghozni, mert ha az EU elindítja a csatlakozási folyamatot, azt már nem lehet megállítani. „Ha az EU dönt, és végigmegy az úthenger, akkor mindent letarolnak” – mondta. Szerinte a döntés nem halasztható, mert az uniós politikában nincs visszaút.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az európai országok két táborra szakadtak: az egyik oldalon a föderalisták és Ukrajna támogatói állnak, a másikon pedig a patrióták és a nemzeti kormányok. Úgy látja, hogy Magyarország az utóbbiak közé tartozik.
Az Európai Unió soron következő csúcstalálkozójára készülve azt mondta, hogy sokkal több tapasztalata van, mint más vezetőknek, ez pedig előnyt jelent számára. Kiemelte, hogy nem mindegy, egy kormány vagy egy egész ország álláspontját képviseli-e.
A közel-keleti helyzetről szólva elmondta, hogy Irán etnikailag vegyes ország, és ha a központi kormány megbukik, az egész régió destabilizálódhat. „Ha szétesik a központi iráni kormány, akkor az egész ország széteshet, és akkor destabilizáció kezdődhet” – fogalmazott.
Szó esett arról a brüsszeli tervről is, amely megtiltaná az orosz energia importját az EU-ba. A miniszterelnök szerint ez „nyilvánvaló csalás”, mert ha nem szankcióként, hanem kereskedelempolitikai lépésként vezetik be, akkor a tagállamok nem tudnak vétózni. Orbán úgy véli, hogy ez az ezeréves magyar államiság végét jelentené, ha a szavazati jogokat elvennék.
A gazdaság védelmében a kormány fenntartja a kamatstopot és az árréskorlátozásokat. Orbán elmondta, hogy a kamatstop közel 300 ezer családot érint, és közülük 29 ezren azonnal bajba kerülnének, ha megszüntetnék azt. Hozzátette: „Brüsszel azt mondja, nem érdekelnek a magyar családok, ez a háromszázezer család sem érdekel, ez a pénz a bankoknak jár.”
Az árréstopról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a kereskedők túl magas profittal dolgoznak, és ez megnehezíti a magyar családok helyzetét. Szerinte a brüsszeli álláspont nem fog változni, így az ügy várhatóan az Európai Bíróság elé kerül majd.
Végül szóba került a 2026-os költségvetés, amit Orbán az „akarat költségvetésének” nevezett. A nehéz idők ellenére célokat fogalmaztak meg: július 1-jétől emelik a családi adókedvezményt, adómentessé teszik a gyedet és a csedet, valamint fokozatosan bevezetik az adómentességet a két- és háromgyermekes édesanyáknak. „Lehet háború van, de én körömszakadtáig küzdeni fogok azért, hogy a kormány a céljait elérje” – mondta.
