Jámbor András a tíz hónappal ezelőtti vitát idézte fel, amikor a parlament ülésén ismét rákérdezett Orbán Viktornál a szociális dolgozók béremelésére. A képviselő azt mondta, a kormány már többször ígéretet tett, mégsem került be a költségvetésbe az emelés. Úgy fogalmazott, kontraszelekció van, ezért is fontos lenne a fizetések rendezése.
Orbán Viktor erre így reagált:
„Arra készültem, hogy érdes és pokróc választ adok, mert ön is részt vett a Szőlő utcai álhírbotrányban.”
A miniszterelnök arról beszélt, hogy minden szakmában kevesebbet keresnek az emberek, mint amit igazságosnak éreznek. A kormány célja, hogy szakmánként haladva jelentős emeléseket adjon. Kiemelte, hogy a szociális és a kulturális ágazat eddig kimaradt ebből a lökésszerű növelésből. Elmondta, a 2026-os költségvetésben szeretnék ezt rendezni.
Orbán Viktor elismerte, hogy a gyerekvédelemben kevés pénz jut étkezésre, ruhára, zsebpénzre és sportra. Példaként említette a kórházakat, ahol egy beteg napi étkeztetésére 4000 forint jut. Úgy fogalmazott, szerinte a gyerekvédelemben is ez lenne a méltányos és igazságos összeg.
Jámbor András a viszontválaszában azt mondta, nem válaszokat, hanem a kormány cselekvőképességét szeretné látni. Szerinte a 2026-os költségvetést módosítani kell, mert azt már elfogadta a parlament. Azt kérdezte Orbán Viktortól, mikor kerül sor erre.
A miniszterelnök erre azt mondta, a kormány a békére vár. Hangsúlyozta, hogy az ukrán–orosz háború lezárása teljesen új gazdasági helyzetet hozna, és új távlatokat nyithatna.
Azt is elmondta, jelenleg 10 és 20 százalék közötti béremeléssel számolnak, de ha véget ér a háború, még nagyobb emelés is szóba jöhet.
Jámbor András a tíz hónappal ezelőtti vitát idézte fel, amikor a parlament ülésén ismét rákérdezett Orbán Viktornál a szociális dolgozók béremelésére. A képviselő azt mondta, a kormány már többször ígéretet tett, mégsem került be a költségvetésbe az emelés. Úgy fogalmazott, kontraszelekció van, ezért is fontos lenne a fizetések rendezése.
Orbán Viktor erre így reagált:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Olyan szorongása van az embernek, hogy a WC-re sem mer kimenni” – Kitálalt egy ápoló, aki a létszámhiány miatt gyakran egyedül küzd az osztályán
Rossz mentális állapotban vannak az ápolók. Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd a vizsgált országokban.
Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint a vizsgált Európai országokban minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd és több mint tizedének megfordult már a fejében az öngyilkosság gondolata.
Egy 37 éve pályán lévő ápoló számolt be az RTL Híradónak arról, hogy milyen rossz mentális állapotban vannak kollégáival.
Elmondta, hogy szorong, és az is előfordul, hogy a vécére se mer kimenni. Nem tagadja, néha alkoholhoz és nyugtatóhoz nyúl munka után - árulta el az ápoló, aki egy fővárosi kórházban dolgozik.
"Fáradtak vagyunk, ki vagyunk égve, öregek vagyunk, nincs utánpótlás. magánélete mindenkinek romokban".
"Nagyon sokszor van az, hogy szorongok, mert tudom, hogy milyen napra megyek be. Hogy a létszámhiány miatt egyedül vagyok. Van olyan szorongása az embernek, hogy nem mer kimenni wc-re mert tudja, hogy van olyan a beteg az osztályon, akinek bármikor csippanhat a monitorja, bármikor lehet valami baja".
Úgy vélte, hogy: "Ha épeszű akarsz maradni, nem akarsz az alkoholhoz nyúlni, nem akarsz időnként bevenni egy altatót, akkor nem fogod bírni, akkor eljössz. Sajnos jellemző, hogy vagy lehúz az ember egy felest vagy bevesz egy altatót, ne adj Isten a kettőt egyben".
A WHO felmérése szerint minden harmadik egészségügyi szakember depresszióval küzd. Inkább a nők, és nagyobb arányban az ápolók, összesen 32 százalékuk. A szorongással 24 százalékuk küzd. Az alkoholizmus inkább a férfiak betegsége a szakmában, és több orvost érint, 4 százalékukat.
Az RTL Híradónak nyilatkozó pszichiáter, Werning Róbert - aki részt vett a tanulmány elkészítésében - azt mondta: az adatok aggasztóak. "Az egészségügyi dolgozók körében ötször akkora a mentális egészségügyi problémák kockázata, mint az átlag lakosságnak. A legmegrázóbb adat az az, hogy az egészségügyi dolgozók 10 százalékának volt a vizsgálatot megelőző közvetlen időszakban is, öngyilkosságra vagy önkárosításra irányuló gondolatai".
A Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője, Soós Adriána szerint: "egy-egy embernek sokkal több feladatot el kell látnia, mint ami ésszerűen, normálisan egy adott időben lehetséges volna. Az hogy 72 órát dolgozhasson egy dolgozó és elég gyakran, ha nem 72-őt. De 60-at dolgozik egy héten, ez kimerültséget feszültséghez szorongáshoz vezet."
Az is kiderült, hogy a vizsgált országok közül a legjobb mentális állapotban a skandináv országok egészségügyi dolgozói vannak. A lettek küzdenek a leginkább a depresszióval, Magyarország ebben a negyedik legrosszabb helyen áll.
Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint a vizsgált Európai országokban minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd és több mint tizedének megfordult már a fejében az öngyilkosság gondolata.
Egy 37 éve pályán lévő ápoló számolt be az RTL Híradónak arról, hogy milyen rossz mentális állapotban vannak kollégáival.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
nem engedte, hogy uniós napirendi pont legyen a gyermekvédelmi vitanap az Országgyűlésben, így Dobrev Klára nem szólalhat fel EP-képviselőként.
A DK a hónap elején összegyűjtötte a szükséges legalább 40 aláírást, ezzel megnyitotta az utat a vitanaphoz, és azt kérte, hogy uniós napirendben tárgyalják a témát – közölte a Demokratikus Koalíció.
„Ezt a Fidesz a Törvényalkotási Bizottság múlt heti ülésén, és a mai plenáris ülésen is leszavazta.”
A párt szerint Balla György „véletlenül be is vallotta”, hogy Dobrev Klárától tartva nem támogatják az uniós napirendi pont felvételét.
A Demokratikus Koalíció kemény szavakkal üzent: „ilyen gyáva képviselők még soha nem voltak e házban, hogy a milliárdokból működtetett propagandabirodalmuk árnyékában is attól reszketnek, hogy Dobrev Klára kérdéseket tesz fel nekik a parlamentben.”
De a DK Dobrev Klára nélkül is kérdez a kormánypárttól: Kik azok a „Zsolti bácsi” és a „két magas rangú politikus”, akiknek állítólag gyerekeket szállíthattak - közölték.
Dobrev Klára a közösségi oldalán többek között azt írta az eset után:
"Kitiltottak a fideszesek és a KDNP-sek a gyermekvédelmi parlamenti vitáról!
A „133 bátor ember” egyértelműen retteg az igazságtól. Félnek attól, hogy a Szőlő utcai pedofilbotrány kapcsán a parlamentben szembesítem őket a hazugságaikkal. Ezért inkább be sem engednek.
Félnek tőlem – ez múlt héten világosan kiderült, amikor a parlamenti szakbizottságban az egyik fideszes bevallotta, hogy nem akarják, hogy én kérdezzem őket a Szőlő utcai borzalmakról. De azt megígérhetem nekik, hogy nem fogok leállni. Ki fog derülni, kik voltak azok a magas rangú politikusok, akiknek gyerekeket szállíthattak. És persze azt is: Ki az a Zsolti bácsi?" - írta a politikus.
nem engedte, hogy uniós napirendi pont legyen a gyermekvédelmi vitanap az Országgyűlésben, így Dobrev Klára nem szólalhat fel EP-képviselőként.
A DK a hónap elején összegyűjtötte a szükséges legalább 40 aláírást, ezzel megnyitotta az utat a vitanaphoz, és azt kérte, hogy uniós napirendben tárgyalják a témát – közölte a Demokratikus Koalíció.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Parázs szóváltás robbant ki az Országgyűlésben: Kálmán Olga (DK) a gyermekvédelemről és a Szőlő utcai ügyről kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét. A vita az Országgyűlés plenáris ülésén zajlott.
„Tisztelt Miniszterelnök-helyettes, nem igazán értem, hogy miért ment önként házhoz… amiért házhoz szoktak menni” – kezdte Kálmán. Szerinte Semjén magára húzta az ügyet, „pancser bűnelkövető”-ként viselkedett.
A DK-s politikus azt mondta, őt az érdekli, ki erőszakolt meg 10–12 éves gyerekeket, és a kormánynak nem a képviselőket kellene fenyegetni, hanem az elkövetőket. Hozzátette, hogy „elmorzsolt pár könnyet”, és azt várta, hogy elhangozzon az a szó: „áldozatok”.
Kálmán szerint a kabinet összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Azt is mondta, hogy a kormánynak bocsánatot kellett volna kérnie a Szőlő utcai ügy miatt, és Semjén „minimum cinkos”.
Semjén Zsolt reagált Kálmán Olga felvetéseire. „Az elmúlt héten többet tettünk ezekért a gyerekekért, mint ön, Arató Gergely vagy Dobrev Klára egész életükben együttvéve.” A miniszterelnök-helyettes szerint a kormány meghozta Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét, és a múlt héten 17 milliárd forintnyi támogatást rendeltek a szociális és gyermekvédelmi területnek.
A „Zsolti bácsi” kifejezésre Semjén így reagált.
„Ki Zsolti bácsi? Nem ki, hanem mi. A maguk politikai terméke. Egy zavart elméjű, idézőjelbe tett próféta fantáziája és egy politikai provokátornak a manipulációja.” Szerinte a „zsoltibácsizás” az ártatlanul megtámadott ember és az ellenzék „aljas és sunyi rágalmazásának” szimbóluma, a DK „esszenciája” pedig „hungarofóbia és az antikrisztianizmus”.
Semjén a Szőlő utcai ügyről hálát mondott a sok imádságért, és arról beszélt, hogy az istenszerető embernek minden a javára válik.
Parázs szóváltás robbant ki az Országgyűlésben: Kálmán Olga (DK) a gyermekvédelemről és a Szőlő utcai ügyről kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét. A vita az Országgyűlés plenáris ülésén zajlott.
„Tisztelt Miniszterelnök-helyettes, nem igazán értem, hogy miért ment önként házhoz… amiért házhoz szoktak menni” – kezdte Kálmán. Szerinte Semjén magára húzta az ügyet, „pancser bűnelkövető”-ként viselkedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A miniszter bármikor utasíthatja az államtitkárát, hogy pajtás, nekem most ez a szálloda kell” – Így lehet 800 ezres szállodai szobája Nagy Mártonnak
A tárca titkolja, melyik hotelben lakott a politikus, aki kilenc hónap alatt tucatszor repült hivatalos ügyben. Korábban a magángépes útjai is tízmilliókba kerültek.
Luxusszállodák, borsos számlák: a 24.hu által kikért adatok szerint Nagy Márton kilenc hónap alatt 12 hivatalos külföldi úton járt, és akadt olyan brüsszeli útja, ahol a négy éjszaka 3,3 millió forint fölé kúszott – számolt be róla az RTL Híradó. A minisztérium nem árulta el, melyik hotelekben lakott, a lap perre készül a részletekért.
A brüsszeli csúcsra 831.399 forint/éj volt a legdrágább szállás. Egy másik út során két éjszaka mintegy 721 ezer forintba került éjszakánként, míg további brüsszeli utaknál 425 ezer, illetve 511 ezer forintos díj szerepelt egy éjszakára. Bécsben 796 ezer forintot fizettek egyetlen éjszakáért.
„A közigazgatási államtitkár a minisztériumban két szinttel a miniszter alatt álló rangidős beosztás. A miniszter úr bármikor utasíthatja: pajtás, nekem most ez a szálloda kell, tessék felülírni a rendeletet”
– mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
A hazai szabályok alapvetően éjszakánként nagyjából 400 eurós szálláskeretet emlegetnek, de indokolt esetben a közigazgatási államtitkár ezt felülírhatja. A vita ettől forrósodott fel igazán.
„Arról a Nagy Mártonról beszélünk, akinek a költségvetés kapcsán nincs olyan száma, amit eltalált volna. Az idei évre tervezett, hivatalosan 3,4%-os gazdasági növekedés lényegében 0 lesz – ezt látjuk” – mondta Vajda Zoltán, ellenzéki országgyűlési képviselő.
Közben felbukkant a miniszter korábbi, vásárlós videója is. „Mától él az árréscsökkentés, a fogkrém ára is jelentősen csökkenni fog. Ha már ott vagyok, veszek a gyerekeknek is” – mondta Nagy Márton a Facebookon.
Előzményként a 444.hu adatigénylése alapján kiderült: 2023 januárjától 2024 novemberéig a miniszter hivatalos külföldi útjaira 132 millió forintnál is több ment el, ebből 60 millió felett volt a magángépes közlekedés. A friss adatokkal most újra fellángolt a vita a közpénzek utazási költéseiről - derült ki az RTL Híradóból.
Luxusszállodák, borsos számlák: a 24.hu által kikért adatok szerint Nagy Márton kilenc hónap alatt 12 hivatalos külföldi úton járt, és akadt olyan brüsszeli útja, ahol a négy éjszaka 3,3 millió forint fölé kúszott – számolt be róla az RTL Híradó. A minisztérium nem árulta el, melyik hotelekben lakott, a lap perre készül a részletekért.
A brüsszeli csúcsra 831.399 forint/éj volt a legdrágább szállás. Egy másik út során két éjszaka mintegy 721 ezer forintba került éjszakánként, míg további brüsszeli utaknál 425 ezer, illetve 511 ezer forintos díj szerepelt egy éjszakára. Bécsben 796 ezer forintot fizettek egyetlen éjszakáért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!