Orbán Viktor számára Putyin nem háborús bűnös, Ukrajna pedig már nem szuverén nemzet
Számára Putyin nem háborús bűnös, Prigozsin lázadása nem fontos, Ukrajna pedig már nem szuverén nemzet és nem nyerheti meg a háborút - többek között erről beszélt Orbán Viktor a Bildnek adott exkluzív interjújában. A magyar miniszterelnököt Paul Ronzheimer kérdezte, aki a német lap ukrajnai riportere is.
Az interjú elején Orbánt Prigozsin hétvégi akciójáról kérdezték. A magyar kormányfő erre kifejtette, hogy
Arra a kérdésre, hogy szerinte Putyin meggyengül-e ezután, Orbán azt mondta, az, hogy ez megtörténhetett egyértelműen a gyengeség jele. Azonban az, hogy 24 óra alatt rendezni tudták a helyzetet, az erő jele.
„Putyin Oroszország elnöke. Ha valaki úgy gondolja, hogy ő kudarcot vallhat, vagy leválthatják, akkor nem érti az orosz népet és az orosz hatalmi struktúrát” - fejtette ki Orbán arra a kérdésre, hogy erősnek véli-e az orosz elnököt. Szerinte Prigozsin akciójának vége, és a háború folytatódik tovább.
„Ez nem olyan esemény, amely a békéhez vezet minket, én mindig a béke szempontjából tekintek a háborúra, mert úgy hiszem, a legfontosabb az, hogy elérjünk egy fegyverszünetet, és valahogy békét kössenek a felek. Ez az esemény ebből a szempontból irreleváns.”
Arról is kérdezték Orbánt, hogy szerinte Putyin lesz-e az elnök 2024-ben is. Orbán szerint igen, „ez a valóság”. Ronzheimer itt visszautalt Prigozsin-lázadására, amikor szerinte az orosz elnök néhány órára gyengének tűnt, mert azt ígérte megbünteti Prigozsint, aki végül távozhatott Fehéroroszországba.
és ez egy másfajta, katonai irányultságú ország.
„Oroszország nem olyan, mint Németország vagy Magyarország. Ez egy más világ. Tehát ha a mi logikánk alapján akarjuk megérteni a működését, akkor tévedni fogunk” – mondta Orbán Viktor.
Ronzheimer ezután felidézte, hogy Orbán 1989-ben „bátor beszédet” mondott, amelyben a szovjet csapatok kivonását követelte. Azt kérdezte Orbántól, hogy évtizedekkel később miért helyezte az országát Oroszország mellé, és miért tartják Putyin barátjának Európában?
Erre a miniszterelnök visszakérdezett:
Orbán szerint, ha azt mondják, hogy a magyarok oroszpártiak vagy az oroszok barátai, az ellenkezik a történelmi tapasztalatunkkal.
„Én Magyarországért küzdök. Engem nem érdekel Putyin. Nem érdekel Oroszország. Magyarország érdekel. Amit én teszek, azok olyan cselekedetek, amelyek Magyarország javát szolgálják. És mindaz, ami most Oroszország és Ukrajna közt történik, rossz a magyaroknak. Veszélyes a magyarokra.”
Orbán arról is beszélt, hogy szerinte az ukránok nem nyerhetik meg a háborút, illetve hogy a nyugat és az Ukrajna közötti együttműködés kudarc.
- fejtette ki. Orbán szerint az a baj, hogy az ukránok hamarabb fogynak ki katonákból, mint az oroszok, és ez lesz a döntő a végén.
„Nem akarom befolyásolni az ukránokat, de mindig csak a békéért, a békéért és a békéért könyörgök. Máskülönben rendkívül sok pénzt és életet fognak veszíteni, hatalmas pusztítás fog történni. A béke az egyetlen megoldás jelenleg. A békéhez pedig azonnali fegyverszünet kell.”
Orbán ezután arról is beszélt, hogy szerinte Ukrajna már nem szuverén ország, nincs pénzük, nincs fegyverük, „csak azért tudnak harcolni, mert támogatjuk őket”.
A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy utoljára az orosz invázió kezdete előtti hetekben beszélt Putyinnal, amikor találkoztak is. Akkor az orosz elnök beszélt neki a problémáikról, és azt mondta: az ukrán hadsereg erős, jól felszerelt, a katonáik pedig jól képzettek. Ezért ha lesz konfliktus, az hosszú lesz. Orbánban azonban elmondása szerint Putyin azt a benyomást keltette, hogy az idő az oroszok oldalán áll.
Arra a kérdésre, hogy Putyin esetleges magyarországi látogatása esetén letartóztatnák-e a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa értelmében, Orbán azt mondta, hogy az orosz elnök nem tervez ilyen utat, így erről legfeljebb csak hipotetikusan lehet beszélni. Paul Ronzheimer ekkor rákérdezett a magyar kormányfőnél, hogy ő személy szerint háborús bűnösnek tartja-e Putyint?
Orbán kifejtette, azért nem tartja annak, mert háborúban állunk.
„Háborús bűnökről a háború után lehet beszélni. Ha fegyverszünetet akarunk, és tárgyalást, akkor meg kell győznünk a konfliktus részvevőit, hogy üljenek le az asztalhoz” - mondta. Szerinte ezekről a jogi és büntetőjogi következményekről legfeljebb a békekötés után vagy a béke részeként beszélhetünk - most teljesen értelmetlen.
Forrás: index.hu)
