prcikk: Orbán Viktor számára Putyin nem háborús bűnös, Ukrajna pedig már nem szuverén nemzet | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor számára Putyin nem háborús bűnös, Ukrajna pedig már nem szuverén nemzet

A magyar miniszterelnök hosszú interjút adott a Bildnek, amiben többek között arról is beszélt, hogy Ukrajna nem nyerhet. A lap ukrajnai riporterének egyik kérdését provokációnak minősítette.


Számára Putyin nem háborús bűnös, Prigozsin lázadása nem fontos, Ukrajna pedig már nem szuverén nemzet és nem nyerheti meg a háborút - többek között erről beszélt Orbán Viktor a Bildnek adott exkluzív interjújában. A magyar miniszterelnököt Paul Ronzheimer kérdezte, aki a német lap ukrajnai riportere is.

Az interjú elején Orbánt Prigozsin hétvégi akciójáról kérdezték. A magyar kormányfő erre kifejtette, hogy

ennek nincs nagy jelentősége, mert a magyar hírszerzés, amely „minden másnál megbízhatóbb”, azt mondta neki, hogy ez nem fontos.

Arra a kérdésre, hogy szerinte Putyin meggyengül-e ezután, Orbán azt mondta, az, hogy ez megtörténhetett egyértelműen a gyengeség jele. Azonban az, hogy 24 óra alatt rendezni tudták a helyzetet, az erő jele.

„Putyin Oroszország elnöke. Ha valaki úgy gondolja, hogy ő kudarcot vallhat, vagy leválthatják, akkor nem érti az orosz népet és az orosz hatalmi struktúrát” - fejtette ki Orbán arra a kérdésre, hogy erősnek véli-e az orosz elnököt. Szerinte Prigozsin akciójának vége, és a háború folytatódik tovább.

„Ez nem olyan esemény, amely a békéhez vezet minket, én mindig a béke szempontjából tekintek a háborúra, mert úgy hiszem, a legfontosabb az, hogy elérjünk egy fegyverszünetet, és valahogy békét kössenek a felek. Ez az esemény ebből a szempontból irreleváns.”

Arról is kérdezték Orbánt, hogy szerinte Putyin lesz-e az elnök 2024-ben is. Orbán szerint igen, „ez a valóság”. Ronzheimer itt visszautalt Prigozsin-lázadására, amikor szerinte az orosz elnök néhány órára gyengének tűnt, mert azt ígérte megbünteti Prigozsint, aki végül távozhatott Fehéroroszországba.

Orbán szerint azonban Oroszországban a hatalmi szerkezet még mindig nagyon stabil,

és ez egy másfajta, katonai irányultságú ország.

„Oroszország nem olyan, mint Németország vagy Magyarország. Ez egy más világ. Tehát ha a mi logikánk alapján akarjuk megérteni a működését, akkor tévedni fogunk” – mondta Orbán Viktor.

Ronzheimer ezután felidézte, hogy Orbán 1989-ben „bátor beszédet” mondott, amelyben a szovjet csapatok kivonását követelte. Azt kérdezte Orbántól, hogy évtizedekkel később miért helyezte az országát Oroszország mellé, és miért tartják Putyin barátjának Európában?

Erre a miniszterelnök visszakérdezett:

„Provokál engem ezzel a kérdéssel?”

Orbán szerint, ha azt mondják, hogy a magyarok oroszpártiak vagy az oroszok barátai, az ellenkezik a történelmi tapasztalatunkkal.

„Én Magyarországért küzdök. Engem nem érdekel Putyin. Nem érdekel Oroszország. Magyarország érdekel. Amit én teszek, azok olyan cselekedetek, amelyek Magyarország javát szolgálják. És mindaz, ami most Oroszország és Ukrajna közt történik, rossz a magyaroknak. Veszélyes a magyarokra.”

Orbán arról is beszélt, hogy szerinte az ukránok nem nyerhetik meg a háborút, illetve hogy a nyugat és az Ukrajna közötti együttműködés kudarc.

„Szerintem az, ahogy az ukránok harcolnak a fronton, és mi anyagilag, információval és eszközökkel támogatjuk őket, és háborút nyerhetnek Oroszország ellen, a helyzet félreértése. Az lehetetlen”

- fejtette ki. Orbán szerint az a baj, hogy az ukránok hamarabb fogynak ki katonákból, mint az oroszok, és ez lesz a döntő a végén.

„Nem akarom befolyásolni az ukránokat, de mindig csak a békéért, a békéért és a békéért könyörgök. Máskülönben rendkívül sok pénzt és életet fognak veszíteni, hatalmas pusztítás fog történni. A béke az egyetlen megoldás jelenleg. A békéhez pedig azonnali fegyverszünet kell.”

Orbán ezután arról is beszélt, hogy szerinte Ukrajna már nem szuverén ország, nincs pénzük, nincs fegyverük, „csak azért tudnak harcolni, mert támogatjuk őket”.

„Tehát ha az amerikaiak úgy döntenek, hogy békét akarnak, akkor béke lesz.”

A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy utoljára az orosz invázió kezdete előtti hetekben beszélt Putyinnal, amikor találkoztak is. Akkor az orosz elnök beszélt neki a problémáikról, és azt mondta: az ukrán hadsereg erős, jól felszerelt, a katonáik pedig jól képzettek. Ezért ha lesz konfliktus, az hosszú lesz. Orbánban azonban elmondása szerint Putyin azt a benyomást keltette, hogy az idő az oroszok oldalán áll.

Arra a kérdésre, hogy Putyin esetleges magyarországi látogatása esetén letartóztatnák-e a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa értelmében, Orbán azt mondta, hogy az orosz elnök nem tervez ilyen utat, így erről legfeljebb csak hipotetikusan lehet beszélni. Paul Ronzheimer ekkor rákérdezett a magyar kormányfőnél, hogy ő személy szerint háborús bűnösnek tartja-e Putyint?

„Nem, számomra nem az.”

Orbán kifejtette, azért nem tartja annak, mert háborúban állunk.

„Háborús bűnökről a háború után lehet beszélni. Ha fegyverszünetet akarunk, és tárgyalást, akkor meg kell győznünk a konfliktus részvevőit, hogy üljenek le az asztalhoz” - mondta. Szerinte ezekről a jogi és büntetőjogi következményekről legfeljebb a békekötés után vagy a béke részeként beszélhetünk - most teljesen értelmetlen.

Forrás: index.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ez példa nélküli megalázás” – Szijjártó és Lavrov telefonbeszélgetése Szlovákiában is botrányt okozott
A szlovák ellenzék a 2020-as választásba való orosz beavatkozás gyanúját veti fel a kiszivárgott telefonbeszélgetés miatt. A Slovensko nevű mozgalom szerint ez példa nélküli eset, a Kereszténydemokrata Mozgalom szerint pedig a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.


Ahogy megírtuk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hétfőn nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát, mely szerint Szijjártó Péter 2020 februárjában azt kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy hívják meg Moszkvába Peter Pellegrinit, hogy ezzel segítsék a szociáldemokrata-nacionalista koalíció győzelmét a szlovák választásokon. Ez nemcsak itthon, de Szlovákiában is nagy visszhangot váltott ki.

A szlovák ellenzéki pártok a 2020-as választásokba való lehetséges orosz beavatkozás miatt ügyészi vizsgálatot követelnek, miközben Brüsszel magyarázatot vár Budapesttől. Az érintett szlovák kormányoldal szerint viszont csupán „szokványos tárgyalásról” volt szó.

A Slovensko nevű mozgalom szerint az eset példa nélküli.

„Ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz”

idézi Grendel Gábort, a párt képviselőjét a bumm.sk. A Szabadság és Szolidaritás elnöke, Branislav Gröhling már az ügyészséghez is fordult, hogy vizsgálják ki az ügyet.

„Ha valósak a Magyarországról származó információk, és Putyin Oroszországa valóban segített a választáson Pellegrininek, a Smernek és az SNS-nek, akkor ez óriási botrány, amire magyarázatot kell adniuk, és nemcsak a választóknak, hanem a bűnüldöző szerveknek is”

– fogalmazott.

A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.

„Ma már teljesen érthető, hogy miért követ olyan politikát ez a kormány, amely Orbánnak és Putyinnak felel meg, és nem az ország állampolgárainak.

A régi adósságait törleszti a kampányokért, és újabb szívességeknek ágyaz meg” – mondta Milan Majerský, a párt elnöke. A legnagyobb ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka pedig Robert Fico kormányfőt szólította fel, hogy nyilatkozzon, szolgáltatott-e információkat az uniós tárgyalásokról Lavrovnak.

Hétfőn az Európai Bizottság is magyarázatot kért Magyarországtól

a sajtóhírek miatt, melyek szerint a magyar kormány zárt uniós tanácskozásokról szivárogtatott információkat Oroszországnak. A Politico korábban arról írt, hogy egyre erősebb a bizalmatlanság Magyarországgal szemben, mert Szijjártó Péter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ennek kapcsán azt nyilatkozta, „természetes, hogy egy külföldi miniszter azt kéri tőle, hozza össze valakivel”. Peter Pellegrini hivatala közben igyekezett kisebbíteni a 2020-as moszkvai út jelentőségét, azt „szokványos tárgyalásnak” nevezte, és közölte, nem kívánnak a magyar belpolitikai kampány részévé válni.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rendkívüli ülést tart a Nemzetbiztonsági Bizottság, nem árulták el, hogy miért
Sas Zoltán jobbikos bizottsági elnök hívta össze a testületet „az elmúlt néhány nap eseményei miatt”. Az ülésen a külügyminiszter állítólagos lehallgatásának körülményeit és a Panyi Szabolcs újságíróval, és magával Szijjártó Péterrel szemben felmerült hazaárulás-állításokat is tárgyalhatják.


Ma soron kívül ülésezik a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága „az elmúlt néhány nap eseményei miatt”. A hírt Sas Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, a bizottság elnöke jelentette be kedden délelőtt.

A képviselő ígéretet tett arra, hogy a nyilvánosságra hozható részletekről tájékoztatni fognak az ülés után.

Sas Zoltán nem írta, hogy konkrétan milyen ügy miatt hívja össze a bizottságot. A kormánypárti Magyar Nemzet viszont a rendkívüli ülésről hírt adó cikkében valamiért mégis összekötötte a bejelentést azzal, hogy hétfőn nyilvánosságra került egy 2020-ban rögzített telefonbeszélgetés Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov között – írta a 24.hu.

A kormányoldal szerint Panyi Szabolcs, a VSquare oknyomozó újságírója segédkezett Szijjártó állítólagos lehallgatásában azzal, hogy megadta a külügyminiszter telefonszámát külföldi titkosszolgálatoknak. Ezt az információt egy, a Mandiner által a hétvégén kihozott hangfelvételre alapozzák, melyen az újságíró beszél egy meg nem nevezett nővel az ügyről. Gulyás Gergely szerint Panyi büntetőjogilag is hazaárulást követett el, ezért távoznia kell a közéletből.

Viszont, ahogy arról korábban beszámoltunk, a Mandiner által közölt felvételen nem is teljesen az hangzik el, amit a kormányzati kommunikáció állít, vagyis, hogy Panyi megadta volna a tárcavezető számát.

Ráadásul nemcsak ez az egy olyan esemény volt az utóbbi napokban, ami a Nemzetbiztonsági Bizottságnak felkelthette az érdeklődését.

A Washington Post a hétvégén arról írt, hogy Szijjártó rendszeresen telefonon egyeztetett Szergej Lavrovval az EU-ülések szüneteiben, hogy jelentéseket adjon orosz kollégájának. Magyar Péter értelmezése szerint pedig ez minősül hazaárulásnak.

Panyi szerint a róla közölt felvétel egy megelőző csapás volt, mert a kormány tudta, hogy Szijjártó orosz kapcsolatait bolygatja. Véleménye szerint így akarták terelni a közbeszédet.

Az újságíró egyébként azt mondta, hogy a kiszivárgott felvételen csak próbálta magát befolyásosnak beállítani a nő előtt, hogy így szerezzen infókat Szijjártó orosz kapcsolatairól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A nyugdíjasok fele havi 220 ezernél kevesebből él, 69 ember viszont 2 milliónál is többet kap
A KSH friss adatai szerint a nyugdíjasok többsége nagyon kevés pénzt kap, míg kevesen nagyon sokat. Egy szakértő szerint a különbségeket növeli, hogy Magyarországon 2013 óta nincs járulékplafon.


A legfrissebb, 2025. januári adatok alapján készült statisztika méretes szakadékot mutat a nyugdíjak eloszlásában. Az öregségi nyugdíj havi átlagösszege tavaly 242–252 ezer forint között mozgott, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban volt - utóbbi azt jelenti, hogy a juttatásban részesülők fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet kapott.

Összesen közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat. Az érintettek 8 százaléka kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodik havonta. A nyugdíjasok 39 százaléka a 100–200 ezres sávban van, 31 százalékuk pedig a 200–300 ezres kategóriában szerepelt. Alig több mint 21 százalékuk kap 300 és 700 ezer forint közötti összeget.

A KSH által publikált adatsorban eredetileg csak az szerepelt, hányan kapnak 700 ezer forintnál nagyobb összeget, a pontosabb kép érdekében azonban a HVG elkérte a hivataltól a részletes bontást.

Ebből kiderül, hogy a nyugdíjasok mindössze 1 százaléka jut 700 ezer forintnál magasabb összeghez. Több mint 12 ezren vannak, akik 700 ezer és 1 millió forint közötti összeget kaptak 2025 elején, kétezer nyugdíjasnak járt 1–1,5 millió forint, 188-nak pedig 1,5–2 millió forint.

A csúcskategóriát az a 69 nyugdíjas képviseli, akiknél a havi ellátás átlépte a 2 millió forintot.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint az ilyen magas ellátásokhoz rendkívüli pálya kell. „Hosszú szolgálati idő és tartósan magas kereset szükséges ahhoz, hogy valakinek havi 1–2 millió forint feletti nyugdíja legyen” – kommentálta az adatokat. Hozzátette, hogy akik ilyen magas ellátást kapnak, jellemzően hosszú időn keresztül kiemelkedően magas jövedelem után fizettek járulékot. Egyes szakmákban az utóbbi években 3–5 millió forintos havi fizetések is előfordulnak, és ezek után a teljes összegre megfizetik a nyugdíjjárulékot.

A helyzet egyik fő oka, hogy Magyarországon 2013 eleje óta nincs járulékplafon, vagyis a magas jövedelműek a teljes keresetük után fizetik a nyugdíjjárulékot. Ez magasabb nyugdíjalapot eredményez, ami nyugdíjasként magasabb ellátást jelent.

Mindeközben a nyugdíjasok mintegy harmada relatíve szegénynek számít, körülbelül hatoduk pedig mélyszegénységben él. Különösen nehéz helyzetben vannak az egyedül élő idősek, akiknél a jövedelmi szint sok esetben indokolná valamilyen célzott kiegészítő támogatás bevezetését.

A folyamat a teljes gazdaságra nézve is problémás. A jövőben egyre több magas nyugdíj jelenik majd meg a rendszerben, különösen azoknál, akik a következő években mennek nyugdíjba. Mivel a rendszerben nincs a nyugdíjnak felső korlátja, a nyugdíjkasszának a magas nyugdíjakat is teljes mértékben ki kell fizetnie. Farkas András szerint ha a szabályok változatlanok maradnak, a rendszer fenntarthatósága 2037–2040 körül kerülhet komolyabb nyomás alá.

A probléma elkerülése érdekében több európai ország vezetett be valamilyen korlátozást. Spanyolországban például 3–3,2 ezer euró körül maximálták a kifizethető nyugdíjat. Finnország kakukktojásnak számít, ahol szintén nem maximálták az állami ellátást, de ott sokkal kisebbek a bérkülönbségek, így a nyugdíjszakadék sem akkora, mint Magyarországon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: