HÍREK
A Rovatból

Orbán szerint családbarát adóforradalom zajlik, az EU pedig gazdasági öngólt rúgott

A miniszterelnök a pénteki rádióinterjúban az Otthon Start Programról, Trump vámpolitikájáról és az EU vezetőinek hibáiról is beszélt.


Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjúban arról beszélt, hogy a világ a koronavírus-járvány óta kiszámíthatatlanabb lett. Úgy fogalmazott: „mint a kávé alján a zacc, úgy kavarog minden”. Szerinte ebben a helyzetben a fiataloknak minden segítség sokat számít, írta a Telex.

A kormányfő szerint a magyar emberek számára az otthon biztonságot jelent, és úgy véli, hogy ha valakinek van saját háza, az nem lesz földönfutó, van hova családot alapítania, és így része lehet egy nemzeti közösségnek is.

Az Otthon Start Programról szólva elmondta, hogy a hitel kidolgozása hónapokig tartott. Megjegyezte, hogy már a februári évértékelőben is szó volt róla. A részletek fontosságát hangsúlyozva hozzátette: „Az ördög pedig ebben az esetben a bank”. A program céljáról azt mondta, hogy a négyzetméterenkénti ár bevezetésével a középosztályt kívánják erősíteni. Hozzátette, hogy

jelentős az érdeklődés a hitel iránt, és szerinte az nem fogja megemelni a lakásárakat, mivel nem luxuslakásokra vonatkozik.

Szó esett a közszolgálati dolgozóknak járó évi egymillió forintos otthontámogatásról is, amelyről a miniszterelnök elmondta: az orvosok, ápolók, tanárok, rendőrök, katonák és más köztisztviselők megérdemlik a segítséget.

Orbán Viktor a beszélgetés során a családbarát adóintézkedéseket is említette. Kiemelte a gyerekek után járó támogatásokat, a csed és gyed változásait, valamint a két- és háromgyerekeseknek biztosított személyijövedelemadó-mentességet. Arra a kérdésre, hogyan lehet ezek költségeit előteremteni, úgy válaszolt: jól kell gazdálkodni. Hozzátette, hogy a gazdálkodást a célokhoz kell igazítani.

Az interjú második felében az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti vámmegállapodás is szóba került.

A miniszterelnök szerint az EU hibát követett el, amikor nem vette elég komolyan Donald Trump amerikai elnököt. Úgy fogalmazott: „Nem kellett volna úgy állni, mint egy fagyott nyuszi, kezdeményezni kellett volna”.

Kritikával illette Ursula von der Leyent is, akiről azt mondta, hogy olyan megállapodásokat kötött, amelyekre nem volt felhatalmazása.

Orbán Viktor szerint „nem lezártuk a vámcsatákat, hanem elvesztettünk egy csatát”, és úgy véli, amit ebben a megállapodásban el lehetett rontani, azt az EU elrontotta.

A megállapodást „gazdasági öngólnak” nevezte. Hozzátette: a Magyarországról az Egyesült Államokba irányuló termékek vámja 1,5 milliárd dollárral fog növekedni.

Emiatt akcióterveket kér Nagy Márton gazdasági és Szijjártó Péter külügyminisztertől.

A vámmegállapodásról azt is mondta, hogy az Európai Unió vezetői szerkezete „gyenge és nevetséges”.

Az interjúban a tusványosi beszéd is előkerült. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a választások előtt nyolc hónappal

a Fidesz belső mérései szerint 106 egyéni körzetből 80-at nyernének meg, de hozzátette, hogy ennél is jobb eredményt szeretne elérni.

Beszélt arról is, hogy célja, hogy Magyarország nagy és gazdag legyen. Bejelentette a Digitális Polgári Körök elindítását, amelyek célja, hogy a megváltozott digitális térhez alkalmazkodva új közösségeket hozzanak létre. Az első ilyen kört már megalapították. Orbán szerint ennek van választási jelentősége, de túl is mutat azon.

Külpolitikai témákat érintve elmondta, hogy szerinte regionális békeszövetségeket kell kötni azokkal az országokkal, akikkel ez lehetséges, és ebben Magyarország jól áll. Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy annak kirobbanásához az is hozzájárult, hogy Ukrajna uniós csatlakozását nem megfelelő időben vetették fel.

Végezetül elmondta, hogy

amíg Magyarország nem kapja meg a visszatartott uniós pénzeket, addig nem fogja megszavazni az uniós költségvetést.

Szerinte a Tisza Párt visszaszerezné ugyan ezeket a forrásokat, de cserébe a háborút támogatná. Úgy fogalmazott: nem szabad megengedni, hogy a Tisza és a Demokratikus Koalíció kormányra kerüljön.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orosz gáz: 285 milliárddal fizethetett többet Magyarország a tőzsdei árnál 2021 óta, már szinte minden EU-ország olcsóbban kapja, mint mi
A Eurostat adatai szerint Magyarország novemberben 122 forintos áron vásárolt orosz gázt, ami 2%-kal drágább a tőzsdei szintnél. A 2021 óta tartó szerződés így jelentős többletkiadást okozhat.


Akár 285 milliárd forintos többletkiadást is jelenthetett Magyarországnak az orosz földgáz megvásárlása a tőzsdei árhoz képest 2021 októbere óta, miközben a kormány kedvezményes beszerzésről kommunikál, az Európai Unió pedig éppen a napokban döntött az orosz import fokozatos betiltásáról. A helyzetet jól mutatja, hogy

novemberben Magyarország mintegy 122 forintos köbméteráron jutott orosz gázhoz, ami két százalékkal haladta meg a holland tőzsde (TTF) két hónappal korábbi irányadó árait

– derül ki a Népszava Eurostat-adatokon alapuló számításaiból.

A lap kétféle módszerrel is megbecsülte a 2021-es gázszerződés életbe lépése óta felhalmozódott potenciális veszteséget.

Az egyik számítás szerint a teljes időszak alatt 285 milliárd forintot fizethettünk pluszban, míg a másik, a két hónapos árelcsúszást figyelembe vevő modell 236 milliárdos többletkiadást mutat.

Ez a felár arra a novemberben beérkezett 679 millió köbméterre is rárakódott, ami egyébként 10 százalékkal kevesebb a tavalyi azonos időszaki mennyiségnél. Az év első 11 hónapjában beérkezett 7 milliárd köbméter ugyanakkor megfelel az időarányos terveknek.

Az uniós összevetés sem fest kedvező képet. Az Eurostat adatai szerint

novemberben 11 tagállam vásárolt orosz földgázt, és közülük csupán Szlovákia fizetett többet a nyersanyagért Magyarországnál.

Többek között Litvánia, Észtország, Belgium, Görögország, Spanyolország, Bulgária, Hollandia és Olaszország is olcsóbban jutott orosz gázhoz.

A kép ennél árnyaltabb, hiszen Magyarország nem kizárólag Oroszországból vásárol: a 122 forintos átlagár a 88 uniós államközi ügylet között felső-közepesnek számít. Érkezett gáz Ausztriából valamivel olcsóbban, Kazahsztánból kissé drágábban, de román, szerb, horvát és francia források is szerepeltek a palettán. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a holland tőzsdei árak a közelmúltban ismét emelkedni kezdtek, ami a magyar-orosz szerződés két hónapos késleltetett árkövetése miatt a következő hónapokban drágulást vetít előre a hazai importárban.

A jelenlegi helyzetet a 2021 szeptemberében aláírt, 10+5 éves időtartamra szóló, évi 4,5 milliárd köbméterről rendelkező magyar-orosz gázszerződés alapozta meg. Ezzel éles ellentétben áll az Európai Tanács január 26-i döntése, amely egy lépcsőzetes menetrend szerint, 2027 őszére teljesen betiltaná az orosz földgáz behozatalát az unióba.

A kormányzati kommunikáció és a független szakértői vélemények homlokegyenest eltérnek egymástól. Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint „Putyin 30 százalékos gázárkedvezményt ad”, míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy orosz gáz nélkül a rezsicsökkentés fenntarthatatlan lenne, ami „kétszeres-háromszoros-négyszeres” lakossági díjemelést hozna. Ezzel szemben a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, az Erste és a Portfolio elemzői is úgy vélik, hogy az orosz gáz kiváltása legfeljebb néhány százalékos költségnövekedéssel járna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Elmarasztalta Magyarországot az EU Bírósága, mert a kannabisz-ügyben nem úgy szavazott a kormány, mint az unió
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar kormány megsértette az uniós jogot egy 2020-as ENSZ-szavazáson. Az ítéletet haladéktalanul teljesíteni kell, különben a Bizottság pénzügyi szankciót kérhet.


Elmarasztalta Magyarországot kedden az Európai Unió Bírósága, mert az ország egy 2020-as ENSZ-szavazáson megsértette az uniós jogot. Az ítélet szerint a magyar kormánynak a lehető leghamarabb teljesítenie kell a döntést, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthat – olvasható a határozatban.

2020 decemberében az ENSZ arról szavazott, hogy a kannabiszt és a kannabiszgyantát levegyék-e a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, elismerve ezzel gyógyászati felhasználásának lehetőségét.

Az Európai Unió nem teljes jogú tagja az ENSZ-nek, ezért a közösen kialakított álláspontot a tagállamok képviselik. Ezt az álláspontot az EU miniszteri Tanácsa előre elfogadta; itt a magyar kormány ugyan nemmel szavazott, de a döntéshez nem kellett egyhangúság.

Magyarország azonban később, az ENSZ-szavazáson is a közös uniós állásponttal ellentétesen voksolt. Emiatt indult kötelezettségszegési eljárás, majd az Európai Bizottság 2023-ban pert indított az ügyben.

„Ítéletében a Bíróság a Bizottságnak ad igazat, és megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit” – áll a bíróság közleményében. Mint írják, egy tagállam egy ilyen eljárás során nem hivatkozhat egy uniós jogi aktus jogellenességére. „A kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a tagállam semmilyen uniós intézmény, szerv vagy hivatal jogi aktusának jogellenességére nem hivatkozhat eredményesen”, kivéve, ha a vitatott jogi aktus „különösen súlyos és nyilvánvaló hibákat tartalmaz”. A bíróság szerint erre azért van szükség, mert enélkül bármely tagállam szándékosan megsérthetné az uniós jogot, majd egyszerűen megvárná, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene.

Az ítélet szerint a magyar kormány megsértette az EU kizárólagos hatáskörét és az uniós alapszerződésekben lefektetett őszinte együttműködés elvét is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt: 15–20 MRI gépet vagy több ezer protézisműtétet lehetett volna finanszírozni abból a pénzből, amit a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra költöttek
A Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa szerint egy ország nem plakátoktól, hanem egészséges emberektől lesz erős. Hegedűs Zsolt úgy véli, ezért kell a rendszerváltás.


Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa Facebook-posztjában bírálta a kormányt. Bejegyzésében arra reagált, hogy kiderült, a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.

„12,3 milliárd forint. Ennyibe került a kormánynak a TISZA adóról szóló »nemzeti konzultáció« – egy színtiszta hazugságkampány” – kezdte Hegedűs Zsolt.

Szerinte ugyanez az összeg 15–20 darab MRI gépet jelentett volna az egészségügynek, vagy több mint 4 000 csípő-, vagy térdprotézis-műtétet, ami állítása szerint gyakorlatilag egy teljes évnyi várólista eltüntetését jelentené ezen a területen.

A politikus úgy látja, hogy „emberek ezrei szenvednek fájdalomban, mozgáskorlátozottsággal, miközben az állam hazug propagandára költi a pénzt, nem gyógyításra.”

A posztjában azt írja,

a hazugságok finanszírozása helyett befektetésre van szükség az emberekbe, az egészségbe és a jövőbe.

„Ezért kell rendszerváltás. Mert egy ország nem plakátoktól lesz erős, hanem egészséges emberektől” – zárta gondolatait Hegedűs Zsolt.

Ahogy már írtunk róla, hónapokig tartó közérdekű adatigénylések után a 24.hu betekintést kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda irataiba, amelyek szerint a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció teljes költsége 12,3 milliárd forint lett. Ebből a reklámokra bruttó 8,29 milliárd forint ment, a postázás és a nyomdai munkálatok pedig további körülbelül 4 milliárd forintot tettek ki. A megrendelések Balásy Gyula cégeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál futottak. A kormány a kampányt egy héttel meghosszabbította, ami önmagában több mint egymilliárdos extra hirdetési költséget okozott. A konzultáció 2025 október elején indult és december elején zárult.

A kommunikációs kampány alapját az Index 2025 augusztusában közölt, „kiszivárgott anyagra” hivatkozó cikke adta, amely a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szólt. A bíróság megismételt elsőfokú eljárásban helyreigazításra kötelezte a lapot, mert a cikk valótlanul állította, hogy a feljegyzést a Tisza Párt gazdasági kabinetje készítette, és a dokumentumból nem lehet következtetni a párt hivatalos SZJA-terveire. Első fokon a Ripostot és a Magyar Nemzetet is helyreigazításra kötelezték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Robert Fico Brüsszel-párti aktivistának nevezte Magyar Pétert, aki rögtön vissza is vágott
A szlovák kormányfő azt mondta, Magyar Péter összevissza terjeszt mindenfélét, azt remélve, hogy ezzel majd újabb szavazókat szerez. A Tisza Párt elnöke szerint a szomszédos ország miniszterelnöke „a fideszes propagandaszöveget átvéve üzenget és hazudik”.


Adok-kapok kezdődött Robert Fico és Magyar Péter között. Szlovákia miniszterelnöke egy sajtótájékoztatón reagált arra, hogy Magyar a Válasz Online-nak adott interjújában azt állította: Fico Magyarországra menekült volna, ha 2022-ben felfüggesztik a mentelmi jogát. „Amikor felfüggesztették majdnem a mentelmi jogát, és úgy tűnt, hogy mehet a dutyiba Robert Fico, akkor ott állt a magyar kormányzati autó a magyar oldalon, és várta, hogy hátha…” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.

Fico a sajtó előtt képtelenségnek nevezte a felvetést, mert amikor a parlamentben szavaztak a mentelmi jogáról, állítása szerint „száz rendőr várt a pincében”, és ha máshogy alakul a szavazás, az épületet sem hagyhatta volna el.

Hozzátette, hogy Magyar „Brüsszel-párti aktivista”, aki összevissza terjeszt mindenfélét, azt remélve, hogy ezzel majd újabb szavazókat szerez

– számolt be róla az Új Szó.

Magyar Péter a Facebookon vágott vissza a szlovák kormányfőnek.

„Hallom, Robert Fico szlovák miniszterelnök a fideszes propagandaszöveget átvéve üzenget és hazudik. Miniszterelnök Úr! A tények makacs dolgok. El a kezekkel a felvidéki magyaroktól!”

– reagált a Tisza Párt elnöke.

Egy kommentben pedig azzal egészítette ki a posztot, hogy állítása szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mesélte neki még 2022-ben, „hogy a szlovák határon várta a magyar kormányzati autó Robert Ficót.”

Magyar korábban többször is bírálta a Fico-kabinetet a szlovák Büntető törvénykönyv december közepén elfogadott módosítása miatt, amelynek értelmében akár hat hónap szabadságvesztéssel is büntethető a második világháború utáni szlovákákiai berendezkedést megalapozó dokumentumok – köztük a Beneš-dekrétumok – nyilvános megkérdőjelezése.

Január elején a Tisza Párt elnöke nyílt levelet is küldött Ficónak, amelyben felszólította a kormányfőt, hogy kezdeményezze a Btk-módosítás visszavonását. Ebben hangsúlyozta, hogy egy demokratikus jogállamban a történelmi tények kimondása nem lehet bűncselekmény. Fico a levélre érdemben nem reagált, Peter Pellegrini államfő viszont egy videóban kifogásolta, hogy Magyar a nyílt levélben a Felvidék szót használja. Magyar erre azt üzente Pellegrininek, hogy továbbra is használni fogja a kifogásolt szót, akár tetszik a szlovák elnöknek, akár nem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk