Orbán a Tisza állítólagos adóprogramjáról: Látom, van egy vita erről, hogy valódi, vagy nem valódi, dehát alá van írva, én láttam
Orbán Viktor miniszterelnök ismét részt vett a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A beszélgetésben az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos diplomáciai eseményekről, energetikai kérdésekről és belpolitikai ügyekről fejtette ki a véleményét.
A kormányfő szerint az amerikaiak által bemutatott béketervvel kapcsolatban azért nyilatkoznak keveset az orosz és amerikai felek, mert nekik erejük van, ezért cselekednek, míg a folyamatból szerinte kimaradó európaiak gyengék, ezért csak beszélnek.
– fogalmazott.
Úgy látja, veszélyes pillanatban vagyunk, és a következő napokban dől el, hogy a háború közelebb kerül-e Európához, vagy csökkentik a lángját. A miniszterelnök szerint két dolog történik párhuzamosan: ha az amerikai-orosz tárgyalások sikeresek, akkor a háború lángját csökkentik, ha viszont az európai akarat érvényesül, amely a háború folytatását célozza, akkor a fenyegetés nőni fog.
Orbán Viktor elmondta, hogy a napokban kulcsfontosságú találkozó zajlik Belgiumban, ahol a német kancellár és az Európai Bizottság elnöke próbálja rávenni a belgákat, hogy a náluk befagyasztott orosz vagyont adják oda az ukrán háború finanszírozására. Ha ez sikerül, akkor szerinte rengeteg pénz áramlik majd Ukrajnába, és „Magyarországnak az a dolga, hogy ebből valahogy kimaradjunk, mert nem akarunk oda pénzt küldeni és belekeveredni a háborúba”. Ha a belgák ellenállnak, akkor a kormányfő szerint az európai vezetőknek be kell ismerniük, hogy nincs pénz a háborúra, és a megoldást nem a fronton, hanem a tárgyalóasztalnál kell keresni. A belga miniszterelnök éles szavait azzal magyarázta, hogy Belgium nem akarja vállalni egy esetleges nemzetközi pervesztés anyagi kockázatát. „Ha ő belemegy, és nem kap garanciákat arra, hogy egy nemzetközi pervesztés esetén ki fogja kifizetni az oroszok hiányzó pénzét, és nem kap garanciát, hogy valaki ezt átvállalja, akkor ebben nem mehet bele, mert pénzügyileg tönkreteheti Belgiumot” – állította.
Az ukrán korrupciós botrányokkal kapcsolatban a miniszterelnök úgy véli, Brüsszel nehéz helyzetben van, mert a saját háza is ég.
– mondta, utalva az Európai Bizottság és az Európai Parlament korábbi korrupciós ügyeire. Szerinte „ennek a korrupcióban fuldokló Brüsszelnek kellene valami okosat mondania az ukrajnai korrupcióról”, de úgy látja, ebből legfeljebb az sülhet ki, hogy „kéz kezet mos”.
Az orosz energiaimport 2027-től tervezett uniós tilalmát Orbán Viktor húsbavágó kérdésnek nevezte, amely tragikus gazdasági következményekkel járna Magyarország számára, akár három-három és félszeresére emelve a rezsiköltségeket. Kijelentette, Magyarország már két veszélyt elhárított: egyrészt elérte az amerikaiaknál, hogy az orosz energiára kivetett szankciók alól mentesüljön, másrészt az oroszokkal megállapodott, hogy a katonai helyzettől függetlenül biztosítják a gáz- és olajszállítást. A harmadik veszélynek Brüsszelt nevezte, amely szerinte „cinkelt lapokkal játszik”. Úgy véli, az EU törvénytelenül, a magyar vétót megkerülve, nem szankciós, hanem kereskedelempolitikai döntésként akarja elfogadtatni a tilalmat.
– jelentette ki. Hozzátette, a legjobb megoldás a béke lenne, mert az a szankciós rendszert is elsöpörné.
A beszélgetésben ezután áttértek a belpolitikára. A műsorvezető a Tisza állítólagos adóprogramjáról kérdezte a miniszterelnököt, aki arról beszélt, hogy szerinte ez a dokumentum valódi.
– mondta Orbán, aki arról is beszélt, hogy a baloldal mindig is szeretett adót emelni, mert „a baloldal azt gondolja, hogy a pénz náluk jobb helyen van, mint a vállalkozóknál vagy az embereknél”. Szerinte a program mögött az az elképzelés áll, hogy a magyar baloldal pénzt küldene Brüsszelnek, hogy onnan finanszírozzák tovább a háborút. Ez szerinte súlyos pénzügyi következményekkel járna a vállalkozásokra, a munkahelyekre és a családokra nézve. A tegnap bejelentett 11 százalékos minimálbér-emeléssel kapcsolatban kijelentette:
Állítása szerint ez az emelés csak a jelenlegi, jobboldali gazdaságpolitika mellett lehetséges.
Az interjú végén a 21 évvel ezelőtti, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra is kitért. Azt mondta, ő már akkor is győzelemként élte meg az eredményt, mert az igen szavazatok többsége morális alapot teremtett a 2010-es törvényhez, amellyel bevezették a kettős állampolgárságot. Szerinte a népszavazás óta a baloldalon elgyengült az a kultúra, amely szerint csak az a magyar, aki Magyarországon él, miközben megerősödött a jobboldali felfogás, miszerint „nagy nemzet vagyunk, szétszabdalva és igazságtalanul darabokra törve, de ettől még a magyarok, akik határon kívül rekedtek, továbbra is magyarok”.
