HÍREK
A Rovatból

Buda Péter: Orbán egy orosz háborús tervet támogat, ami Európa kapitulációját jelentené

A nemzetbiztonsági szakértő szerint a békének álcázott javaslat valójában Ukrajna teljes lefegyverzését célozza, ami pedig egy még brutálisabb jövőbeli konfliktusnak ágyaz meg kontinensünkön. Buda Péter úgy látja, Orbán Viktor a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak.


Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban

a miniszterelnök mindent egy lapra tett fel, ami mára egyre kevésbé opció, sokkal inkább kényszer a számára.

Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.

A nemzetbiztonsági szakértő úgy látja, már a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó elején látszott, hogy a magyar energiaellátás kérdése csak egy fedősztori.

Ha valóban erről lenne szó, nem szervezték volna titokban a megbeszélést, és nem lenne szükség ilyen gyakori és magas szintű találkozókra. A szakértő úgy véli, az utazás valódi célja a magyar szerep egyeztetése volt az amerikai-orosz tárgyalásokban.

A személyes találkozók dinamikája szerinte különösen akkor fontos, „amikor újratervezésről, vagy egy új szakasz megtételéhez szükséges szándékok és lehetséges kölcsönös letapogatásáról van szó.”

Buda Péter szerint a mostani egyeztetésre azért volt szükség, mert a 28 pontos békejavaslat elakadt az európai és ukrán ellenálláson, és komoly felháborodást keltett az amerikai politikai elitben is.

„Minden hozzáértő szakember és politikus tisztában van ugyanis azzal, hogy ez valójában nem béketerv, hanem gyakorlati értelemben egy kapitulációs terv, csak éppen nem pusztán Ukrajnáé, hanem Európáé”

– jelentette ki Buda. Hozzátette, Orbán Viktor azonnal a javaslat feltétel nélküli elfogadását követelte, noha később kiderült, hogy lényegi pontjai Moszkvában készültek, és még Trump elnök is jelezte, hogy nem a végleges verzióról van szó. A megbeszélés célja a szakértő szerint az volt, hogy „a magyar kormányfő optimalizálhassa eddig folytatott diplomáciai tevékenységének hatékonyságát ebben a megváltozott dinamikájú környezetben.”

Buda Péter úgy látja, Orbán a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak. „A magyar kormányfő már régóta nemzetközi nagypályán akar játszani, mondhatni a hazai politikai siker csak annyiban fontos neki, hogy az ehhez szükséges politikai státuszt biztosítsa” – fogalmazott. A békepárti politikus szerepét eddig sikeresen játszotta el a hazai közvélemény egy része előtt, ami a szakértő szerint abszurd annak fényében, hogy 2010 óta a magyar kormány éppen azzal a rezsimmel mélyítette a kapcsolatokat, amely kirobbantotta a háborút.

„Ezen nem lehet mit szépíteni: Magyarország Putyin oldalán ébredt az Ukrajna elleni orosz agresszió kirobbantásakor, 2022. február 24. hajnalán. Mégpedig meglehetősen intim pózban”

– mondta. A kormány a háború után sem korrigált, hanem a szakértő szerint „a közmondásos lókupechez hasonlóan – »nem vak ez a ló, csak bátor!« – kísérelt meg erényt kovácsolni a szégyenből: elkezdte békeszólamokkal gyengíteni a háborúpártisággal vádolt nyugati és ukrán ellenállást”.

A szakértő meggyőződése, hogy minden olyan békemegállapodás, amely Oroszország céljait szolgálja, egy jövőbeli, még brutálisabb konfliktusnak ágyaz meg Európában. A magyar kormány által támogatott tervet orosz háborús tervnek nevezi.

„A magyar kormány által csípőből támogatott béketerv valójában tehát orosz háborús terv: ugyanazokat a célokat fogalmazza meg, amelyeket Moszkva háborúval akart elérni”

– állítja. Szerinte ezt bizonyítja az az orosz fenyegetés is, hogy ha Kijev nem fogadja el a tervet, Moszkva a háború folytatásával kényszeríti ki azt.

Buda Péter szerint egy ilyen egyezmény végzetesen aláásná Ukrajna szuverenitását, mivel korlátozná a hadseregét és megtiltaná a csatlakozását védelmi szövetségekhez. Az Oroszország által követelt területek birtokában Moszkva könnyen meghódíthatná az ország többi részét is. Feltette a kérdést: „ugyan mi másért is ragaszkodna Putyin Ukrajna védelmi képességeinek radikális gyengítéséhez, ha nem éppen a további hódítás céljából?” Ukrajna eleste szerinte az európai biztonsági rend összeomlásával járna.

„Hatszázezer négyzetkilométer és stratégiai fontosságú tengeri kikötők kerülnének a Nyugattal ellenséges hatalom kezébe, ez önmagában földrengésszerű geopolitikai erőegyensúly-változást jelentene”

– vázolta a következményeket.

A szakértő részletesen kifejtette az orosz befolyásolási módszertant is. Ennek egyik eleme az ideológiai közeledés, amelynek keretében Moszkva a keresztény-konzervatív értékek védelmezőjeként lép fel, hogy megnyerje a nyugati konzervatív rétegeket. A másik, ezzel párhuzamos eszköz a „szürkezónás üzletelés”, amellyel a nyugati döntéshozókat megvesztegetik és zsarolhatóvá teszik. „Az orosz titkosszolgálati befolyásolási logika jól bevált módszere ideológiai téren közeledést tettetni, erősítve az ellenfél bizalmát, és ezzel párhuzamosan olyan szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába vonni őt, amelyek bőséges, sok esetben ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé számára.” Ezeket az ügyleteket orosz részről alaposan dokumentálják, „hogy ezzel lehessen sakkban tartani és irányítani a másik felet a későbbiekben.”

Buda Péter szerint „pontosan ezt a modellt láthattuk bevezetni Moszkva és a magyar kormányfő közötti kapcsolatok terén 2010 után; a magyar példa alapján azt is láthatjuk, mindez hova vezet.” Állítása szerint Moszkva most ugyanezt a hálót próbálja Washingtonra is kivetni. Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet szó csupán üzletről, visszakérdezett: „ha csupán üzlet lenne, akkor miért köti Moszkva ezt a 28 pontos tervben is foglalt feltételekhez, vagyis Ukrajna védelmi képességeinek gyengítéséhez, ami egyben Európa biztonsági destabilizálását is jelenti?”

A szakértő szerint az lesz a bizonyíték a művelet sikerére, ha az USA egy orosz érdekeket érvényesítő megállapodást kényszerít Ukrajnára és Európára. „Ezt ugyanis semmilyen más észszerű ok nem magyarázhatja, csakis ennek a műveletnek a sikere” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fekete-Győr András nyílt levele a NATO főtitkárának: Tisztelettel arra kérem Önt, lépjenek fel a nyilvánosság erejével ezen példátlan beavatkozási kísérlet ellen
A Momentum alapítója szerint a Kreml egy csapata már hetek óta a fővárosban van. Céljuk a jelenlegi kormány hatalomban tartása a közelgő választáson.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 08.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója és korábbi országgyűlési képviselője nyílt levélben fordult a NATO főtitkárához, amelyben a szövetség nyilvános fellépését kéri egy állítólagos orosz beavatkozási kísérlet ellen a magyar választásokon.

A politikus szerint a választások tétje már „messze túlmutat a puszta belpolitikai erőviszonyokon”, és a magyar demokrácia helyreállítása mellett a NATO keleti szárnyának biztonsága is kockán forog.

Fekete-Győr a levelében független oknyomozói és nemzetközi titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az Oroszországi Föderáció hetekkel ezelőtt egy orosz katonai hírszerzőkből álló operatív csapatot telepített Budapestre. Úgy fogalmaz, az amerikai titkosszolgálatok jelzéseire hivatkozó értesülések szerint e hálózatot a Kreml legfelsőbb köreiből az a Szergej Kirijenko irányítja, aki a közelmúltban a moldáv demokratikus választásokba is beavatkozott.

A politikus szerint míg Moldovában egy nyugatbarát kormány destabilizálása volt a cél, Magyarországon éppen ellenkezőleg: a jelenlegi, Moszkvával szoros kapcsolatot ápoló politikai rezsim hatalomban tartása a feladatuk.

Szerinte ez a jól ismert orosz módszertan szerint zajlik: dezinformációs kampányokkal, mesterséges feszültségszítással és a külső fenyegetettség érzetének manipulálásával.

„Amennyiben ezek a független oknyomozói értesülések helytállóak, az példátlan biztonsági kockázatot jelent a NATO számára.

Ön is pontosan tudja: nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen szintű, az amerikai és európai szövetségesek által is azonosított orosz hírszerzői jelenlétről a magyar elhárítás és a magyar kormány vezetése ne tudjon” – írja Fekete-Győr, aki szerint

a hivatalos szervek „beszédes csendje” és a szükséges lépések elmaradása azt a gyanút veti fel, hogy a kormány nem áldozata, hanem a haszonélvezője az orosz titkosszolgálati műveletnek,

és a színfalak mögött kollaborál a szövetség ellenfeleivel.

A Momentum alapítója úgy véli, egyetlen kormány sem csinálhat trójai falovat a saját hazájából a politikai túlélése érdekében. Ezért a NATO főtitkárához és a szövetséges tagállamok vezetőihez fordul:

„Tisztelettel arra kérem Önt és a szövetséges tagállamok vezetőit, hogy lépjenek fel a nyilvánosság erejével ezen példátlan beavatkozási kísérlet ellen.”

Fekete-Győr azzal indokolja a nyilvános fellépés sürgősségét, hogy már csak 35 nap van hátra az április 12-i választásokig, ennyi idő alatt a hagyományos diplomáciai vizsgálatok nem zárulnának le. Szerinte a háttérdiplomácia minden jel szerint kudarcot vallott, mivel a sajtóértesülések alapján az amerikaiak hiába jelezték az orosz jelenlétet, a magyar kormányzat részéről érdemi lépés nem történt. Úgy látja, amikor a zárt ajtók mögötti diplomácia csődöt mond, a nemzetközi nyilvánosság lehet az egyetlen eszköz a nyomásgyakorlásra. Azt is állítja, hogy a magyar kormányzati propaganda mindent megtesz az orosz jelenlét elhallgatásáért, ezért ha a NATO csak a háttérben tárgyal, a magyar választók nem fogják megtudni az igazságot.

„Meggyőződésem, hogy a NATO-nak nemcsak a mindenkori magyar kormánnyal, hanem a magyar társadalommal is van egy íratlan »szerződése«.

Egy nyilvános kiállás világos üzenet lenne a változást akaró, Nyugat-barát magyarok millióinak: nincsenek magukra hagyva egy ellenséges orosz titkosszolgálati gépezettel és egy azzal kollaboráló hazai kormánnyal szemben” – zárja sorait, hozzátéve, hogy Magyarország nem egyenlő a jelenlegi kormányával, és a magyarok többsége a Nyugathoz akar tartozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Az alapján, amit láttam, ezt Irán tette” - Trump Iránra mutogat 168 gyerek halála után, miközben a nyomok az amerikai hadsereghez vezetnek
A dél-iráni Minab városában egy általános iskolát ért légicsapásban 14 tanár is életét vesztette. A Pentagon vizsgálatot indított, a CNN pedig műholdképekre hivatkozva valószínűsíti az amerikai felelősséget.


Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé azért a támadásért, amelyben legalább 168 gyerek és 14 tanár vesztette életét egy dél-iráni általános iskolában. Az elnök állítása azonban ellentmond azoknak a sajtóelemzéseknek és szakértői véleményeknek, amelyek szerint a csapást valószínűleg az amerikai hadsereg követte el a Shajare Tayyiba nevű iskola ellen.

A minabi tragédia február 28-án, egy szombati tanítási napon történt. A CNN beszámolója szerint

műholdfelvételek, geolokációs videók és fegyverszakértői elemzések is arra utalnak, hogy az iskolát nagyjából akkor érte találat, amikor az amerikai erők a közelben támadást indítottak az Iráni Forradalmi Gárda egyik haditengerészeti bázisa ellen.

Trump az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetén egyértelműen fogalmazott az újságíróknak.

„Az alapján, amit láttam, ezt Irán tette”

– mondta, majd hozzátette, hogy az iráni fegyverek „nagyon pontatlanok”. Pete Hegseth védelmi miniszter, ha óvatosabban is, de szintén Iránra utalt. „Természetesen vizsgáljuk az ügyet. De az egyetlen fél, amely civileket vesz célba, Irán.”

Az amerikai kormányzati kommunikáció ugyanakkor nem volt végig ennyire egységes: a Fehér Ház korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy amerikai hadsereg követte el a támadást. Az iráni állami média ezzel szemben következetesen az Egyesült Államokat teszi felelőssé a csapásért.

Több nemzetközi hírügynökség is közzétett olyan „előtte-utána” műholdfelvételeket, amelyek egyértelműen dokumentálják a súlyos pusztítást az iskolánál.

A támadás miatt a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet független, hiteles nyomozást sürgetett, és felvetette a háborús bűncselekmény gyanúját. A Pentagon hivatalosan megerősítette, hogy vizsgálatot indított az incidens ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kapitány István az oktatásról és a gazdaságról: Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt
A Shell korábbi alelnöke egy focis hasonlattal vázolta fel a súlyos helyzetet. Szerinte az oktatási rendszer átalakítása inkább centralizációt és szűkülő lehetőségeket hozott.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 08.



Kapitány István a magyar oktatás helyzetéről és annak gazdasági hatásairól írt a Facebookon. Bejegyzését egy focis hasonlattal indítja, amely szerinte a magyar gazdaságpolitikára is igaz. „A jó játékos oda helyezkedik, ahol a labda lesz, nem oda, ahol éppen van. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt.

Miközben az extenzív növekedési modell kifulladt, kevés valódi lépés történt azért, hogy az ország a tudásra, termelékenységre és innovációra építve lépjen ki a közepes jövedelem csapdájából.”

Kapitány szerint az oktatási rendszer átalakítása sem segített ezen a helyzeten.

„Az oktatási rendszer átalakítása inkább centralizációt és szűkülő lehetőségeket hozott.

Csökkent az intézményi autonómia, a közoktatás túlterhelt és nehezen alkalmazkodik a 21. századi készségigényekhez, miközben a tankötelezettségi korhatár csökkentése sok fiatal számára idő előtt zárja le az oktatási pályát.”

Állítása szerint a folyamat hatásai már most látszanak: stagnál a fiatal diplomások aránya, a tehetséges diákok közül sokan külföldön folytatják, a gazdaság pedig képzett munkaerőhiánnyal küzd.

Posztját azzal zárja, hogy: „Egy versenyképes ország alapja a minőségi, hozzáférhető oktatás. Ha Magyarország valóban ki akar törni a közepes fejlettség csapdájából, akkor a tudásba és az emberekbe kell befektetnie. Ez nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem gazdasági és nemzetstratégiai ügy is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Túszejtés és szankciók: Ukrajna az EU-hoz fordul a magyar hatóságok akciója után
Az Ukrán Nemzeti Bank az Európai Központi Bankhoz és az Európai Bizottsághoz fordul hét Oscsadbank-alkalmazott magyarországi elfogása miatt. A lépés tovább mélyíti a diplomáciai konfliktust.
F. O. / Fotó: TEK - szmo.hu
2026. március 08.



Az Európai Unió pénzügyi és ellenőrző szerveihez fordul Ukrajna az Oscsadbank állami bank Magyarországon lefoglalt vagyona miatt – jelentette be vasárnap Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke.

Kijev szerint a magyar hatóságok jogellenesen foglalták le a vagyont, ezért visszakövetelik azt, és egy független vizsgálathoz kérik Budapest támogatását.

A Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai még március 5-én, csütörtökön fogták el a pénzszállításban közreműködő hét ukrán állampolgárt. Az ukránok ügyvédje szerint „zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”. Az ügyvéd azt is mondta, hogy semmi szokatlan nem volt az Ausztriából Ukrajnába tartó szállítmányban.

Az ukrán jegybankelnök vasárnapi közlése szerint az Oscsadbank nem sértett törvényt, az ügyet pedig európai szintre viszik.

„Az Európai Központi Bank vezetéséhez, az Osztrák Központi Bankhoz, az Európai Bizottság Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságához, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és másokhoz fogunk fordulni” – írta Pisnij a Facebook-oldalán. Hozzátette,

az incidensnek megfelelő jogi értékelést és választ kell kapnia az európai közösségtől.

Pisnij arról is beszélt, hogy az eljárás alatt a magyar hatóságok akadályozták a konzuli és ügyvédi hozzáférést. „Olyan helyzetbe kerültünk, amikor a konzul nem juthat el az országának állampolgáraihoz, az ügyvéd nem fér hozzá ügyfeleihez, politikai nyilatkozatok hangzanak el mindenféle megerősítés nélkül, és a lejáratás lesz a fő cél – ilyen cselekmények nem maradhatnak megfelelő értékelés nélkül” – fogalmazott. Ukrajna ezért független ellenőrzést kezdeményez, és egy nemzetközi céget bízna meg a szállítás szerződéses hátterének vizsgálatával.

„Külön szeretném felkérni a magyar felet, hogy támogassa a független ellenőrzést. Például az Európai Bizottság független, harmadik félként léphetne fel az incidens összes körülményének objektív és pártatlan kivizsgálása érdekében.”

A magyar hatóságok ezzel szemben pénzmosás gyanúja miatt indítottak eljárást. A NAV tájékoztatása szerint a járművekben mintegy 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak. A magyar kormány a lehető legmélyebb vizsgálatot ígérte, és a hatóságok azt is közölték, hogy a konzuli értesítést megtették.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk