HÍREK
A Rovatból

Buda Péter: Orbán egy orosz háborús tervet támogat, ami Európa kapitulációját jelentené

A nemzetbiztonsági szakértő szerint a békének álcázott javaslat valójában Ukrajna teljes lefegyverzését célozza, ami pedig egy még brutálisabb jövőbeli konfliktusnak ágyaz meg kontinensünkön. Buda Péter úgy látja, Orbán Viktor a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak.


Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban

a miniszterelnök mindent egy lapra tett fel, ami mára egyre kevésbé opció, sokkal inkább kényszer a számára.

Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.

A nemzetbiztonsági szakértő úgy látja, már a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó elején látszott, hogy a magyar energiaellátás kérdése csak egy fedősztori.

Ha valóban erről lenne szó, nem szervezték volna titokban a megbeszélést, és nem lenne szükség ilyen gyakori és magas szintű találkozókra. A szakértő úgy véli, az utazás valódi célja a magyar szerep egyeztetése volt az amerikai-orosz tárgyalásokban.

A személyes találkozók dinamikája szerinte különösen akkor fontos, „amikor újratervezésről, vagy egy új szakasz megtételéhez szükséges szándékok és lehetséges kölcsönös letapogatásáról van szó.”

Buda Péter szerint a mostani egyeztetésre azért volt szükség, mert a 28 pontos békejavaslat elakadt az európai és ukrán ellenálláson, és komoly felháborodást keltett az amerikai politikai elitben is.

„Minden hozzáértő szakember és politikus tisztában van ugyanis azzal, hogy ez valójában nem béketerv, hanem gyakorlati értelemben egy kapitulációs terv, csak éppen nem pusztán Ukrajnáé, hanem Európáé”

– jelentette ki Buda. Hozzátette, Orbán Viktor azonnal a javaslat feltétel nélküli elfogadását követelte, noha később kiderült, hogy lényegi pontjai Moszkvában készültek, és még Trump elnök is jelezte, hogy nem a végleges verzióról van szó. A megbeszélés célja a szakértő szerint az volt, hogy „a magyar kormányfő optimalizálhassa eddig folytatott diplomáciai tevékenységének hatékonyságát ebben a megváltozott dinamikájú környezetben.”

Buda Péter úgy látja, Orbán a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak. „A magyar kormányfő már régóta nemzetközi nagypályán akar játszani, mondhatni a hazai politikai siker csak annyiban fontos neki, hogy az ehhez szükséges politikai státuszt biztosítsa” – fogalmazott. A békepárti politikus szerepét eddig sikeresen játszotta el a hazai közvélemény egy része előtt, ami a szakértő szerint abszurd annak fényében, hogy 2010 óta a magyar kormány éppen azzal a rezsimmel mélyítette a kapcsolatokat, amely kirobbantotta a háborút.

„Ezen nem lehet mit szépíteni: Magyarország Putyin oldalán ébredt az Ukrajna elleni orosz agresszió kirobbantásakor, 2022. február 24. hajnalán. Mégpedig meglehetősen intim pózban”

– mondta. A kormány a háború után sem korrigált, hanem a szakértő szerint „a közmondásos lókupechez hasonlóan – »nem vak ez a ló, csak bátor!« – kísérelt meg erényt kovácsolni a szégyenből: elkezdte békeszólamokkal gyengíteni a háborúpártisággal vádolt nyugati és ukrán ellenállást”.

A szakértő meggyőződése, hogy minden olyan békemegállapodás, amely Oroszország céljait szolgálja, egy jövőbeli, még brutálisabb konfliktusnak ágyaz meg Európában. A magyar kormány által támogatott tervet orosz háborús tervnek nevezi.

„A magyar kormány által csípőből támogatott béketerv valójában tehát orosz háborús terv: ugyanazokat a célokat fogalmazza meg, amelyeket Moszkva háborúval akart elérni”

– állítja. Szerinte ezt bizonyítja az az orosz fenyegetés is, hogy ha Kijev nem fogadja el a tervet, Moszkva a háború folytatásával kényszeríti ki azt.

Buda Péter szerint egy ilyen egyezmény végzetesen aláásná Ukrajna szuverenitását, mivel korlátozná a hadseregét és megtiltaná a csatlakozását védelmi szövetségekhez. Az Oroszország által követelt területek birtokában Moszkva könnyen meghódíthatná az ország többi részét is. Feltette a kérdést: „ugyan mi másért is ragaszkodna Putyin Ukrajna védelmi képességeinek radikális gyengítéséhez, ha nem éppen a további hódítás céljából?” Ukrajna eleste szerinte az európai biztonsági rend összeomlásával járna.

„Hatszázezer négyzetkilométer és stratégiai fontosságú tengeri kikötők kerülnének a Nyugattal ellenséges hatalom kezébe, ez önmagában földrengésszerű geopolitikai erőegyensúly-változást jelentene”

– vázolta a következményeket.

A szakértő részletesen kifejtette az orosz befolyásolási módszertant is. Ennek egyik eleme az ideológiai közeledés, amelynek keretében Moszkva a keresztény-konzervatív értékek védelmezőjeként lép fel, hogy megnyerje a nyugati konzervatív rétegeket. A másik, ezzel párhuzamos eszköz a „szürkezónás üzletelés”, amellyel a nyugati döntéshozókat megvesztegetik és zsarolhatóvá teszik. „Az orosz titkosszolgálati befolyásolási logika jól bevált módszere ideológiai téren közeledést tettetni, erősítve az ellenfél bizalmát, és ezzel párhuzamosan olyan szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába vonni őt, amelyek bőséges, sok esetben ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé számára.” Ezeket az ügyleteket orosz részről alaposan dokumentálják, „hogy ezzel lehessen sakkban tartani és irányítani a másik felet a későbbiekben.”

Buda Péter szerint „pontosan ezt a modellt láthattuk bevezetni Moszkva és a magyar kormányfő közötti kapcsolatok terén 2010 után; a magyar példa alapján azt is láthatjuk, mindez hova vezet.” Állítása szerint Moszkva most ugyanezt a hálót próbálja Washingtonra is kivetni. Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet szó csupán üzletről, visszakérdezett: „ha csupán üzlet lenne, akkor miért köti Moszkva ezt a 28 pontos tervben is foglalt feltételekhez, vagyis Ukrajna védelmi képességeinek gyengítéséhez, ami egyben Európa biztonsági destabilizálását is jelenti?”

A szakértő szerint az lesz a bizonyíték a művelet sikerére, ha az USA egy orosz érdekeket érvényesítő megállapodást kényszerít Ukrajnára és Európára. „Ezt ugyanis semmilyen más észszerű ok nem magyarázhatja, csakis ennek a műveletnek a sikere” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vitézy bejelentette: hozzányúl a kormány a trafik- és kaszinóbizniszhez, évtizedekre szóló, vitatott szerződéseket is felülvizsgálnak
A közlekedési és beruházási miniszter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón beszélt arról, hogy miért indokolt a trafik- és kaszinókoncessziók felülvizsgálata. Vitézy elmondta, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben is sorra osztott ki hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat.


Felülvizsgálja a kormány a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert – jelentette be Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón. A közlekedési és beruházási miniszter szerint az átláthatóbb rendszer érdekében a hosszú távú, akár évtizedekre szóló szerződéseket is nagyító alá veszik.

A közlekedési és beruházási miniszter szerint a trafikkoncesszió esetében az átalakítás egy hosszú és nehéz folyamat lesz, mert sok szempontot kell figyelembe venni. Mint mondta, sok esetben politikailag jól ismert szereplőkhöz kerültek nagy mennyiségben nagy forgalmú dohányboltok, ezért indokolt a felülvizsgálat.

Kifejtette, hogy a kormány kettős célt követ: egyrészt nem szeretnék, ha a dohányzás népszerűvé válna, másrészt elkerülnék, hogy tisztességtelenül meggazdagodjanak egyes szereplők.

A dohánykoncesszió teljes szabályozási környezetét felülvizsgálják, beleértve a dohányboltok ellátását is, amit egyetlen nagy cég végez, amely több mint 10 milliárd forint profitot termel.

Vitézy hangsúlyozta, nem akarják, hogy olyanok gazdagodjanak meg, akik nem transzperens eljárásban szereztek akár évtizedekre szóló kizárólagos jogokat.

A miniszter arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben sorra osztott ki hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Szerinte ezeknek a tulajdonosi köre jól ismert, akár volt kormánytagokig is elérő körökből áll.

A kormány a kaszinókoncessziók odaítélésének körülményeit és a működési jogok rendszerét is áttekinti, különös tekintettel a választás előtti hetekben kiosztott engedélyekre.

A felülvizsgálat többek között Győr, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Sopron és Debrecen kaszinóit érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Átalakítja a rendőrséget a kormány: megszűnik a TEK és az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda önálló szerv lesz
A kormány csütörtöki tájékoztatóján jelentették be a rendvédelmi szervek teljes átszervezését, amelynek keretében a TEK elveszíti önállóságát. A belügyminiszter a párhuzamosságok felszámolásával indokolta a szeptembertől hatályos változást.


Teljesen átalakítja a rendőrséget a kormány: a Terrorelhárítási Központ megszűnik önálló szervként, a Nemzeti Nyomozó Iroda ismét függetlenedik, a Készenléti Rendőrség új feladatokat kap, és a jelenlegi formájában véget ér az Országgyűlési Őrség működése is.

A kormány csütörtöki tájékoztatóján ismertették a rendőrség átfogó átszervezését, amely társadalmi egyeztetés után, szeptember elején léphet életbe.

Szondi Vanda kormányszóvivő elmondta, hogy a rendőrségi feladatoknál felesleges párhuzamosságokat találtak, ezért a belügyminiszter javaslatára a teljes rendszert átszabják.

Bejelentette, hogy a Terrorelhárítási Központ elveszíti önállóságát, és ugyanezen a néven az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alatt jön létre egy új szervezet. A Nemzeti Nyomozó Iroda kiválik a Készenléti Rendőrségből, és önálló területi szervként folytatja a nyomozásokat, valamint a bűn- és terrorfelderítést.

Az új TEK-hez kerülnek a műveleti feladatok és a személyvédelem, míg a Készenléti Rendőrség látja el a jövőben az objektumvédelmet, a tűzszerészeti feladatokat, a rendezvények biztosítását és a rendőri bevetéseket.

Szondi Vanda azt is bejelentette, hogy lehetővé teszik a visszatérést a Magyar Honvédséghez azoknak a katonáknak, akiket 2023-ban fiatalítás címén küldtek el. Elmondása szerint a visszatérők az elbocsátásuk előtti rendfokozattal és legalább akkora illetménnyel folytathatják a szolgálatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy: Módosításokkal egészítjük ki az uniós törvénycsomagot, lehetőség lesz lezárt büntetőeljárások folytatására is pótmagánvádas eljárásban
A közlekedési és beruházási miniszter nagyon biztatónak nevezte a fejleményeket az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban. Közölte, hogy a múlt héten benyújtott uniós törvénycsomag kiegészítésére egy módosító csomag is készült, a kormány például az Európai Bizottság kérésére szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert.


Jól halad az uniós források hazahozatala: a kormány benyújtotta a helyreállítási tervet, már szövegezik a mérföldköveket – jelentette be Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A közlekedési és beruházási miniszter azzal vezette fel mondandóját, hogy bár hallani lehet ellendrukkereket, akik azért szurkolnak, hogy hozzák haza az európai uniós pénzeket, éppen ezzel ellentétesen irányba tart a folyamat. Vitézy szerint minden a menetrends szerint halad Magyar Péter és Ursulna von der Leyen európai bizottsági elnök korábbi megállapodásának megfelelően.

A kormány már benyújtotta a helyreállítási tervet, jelenleg annak pontosítása és a mérföldkövek szövegezése zajlik, miközben már a projektekről is egyeztetnek, a tárgyalások jól haladnak.

Vitézy kijelentette, hogy a már zajló projekteket le kell zárni és újakat kell indítani. Példaként említette, hogy az elektromoshálózat-fejlesztésekről már közzétettek egy pályázatot, a szabályozás már ma este megjelenik a Magyar Közlönyben.

A miniszter arról is beszélt, hogy várhatóan jövő héten tárgyalja a kormány az új HÉV-ek és InterCity-vonatok beszerzéséhez szükséges jogalkotási garanciákat. A tervek szerint egy újonnan létrehozott állományfejlesztési társaság fogja majd intézni a beruházásokat a beérkezett uniós forrásokból.

Kitért arra is, hogy megkezdődött a Magyar Fejlesztési Bank átalakítása, a vezetőjét már le is cserélték, ahogy arról mi is beszámoltunk korábban. Mint mondta, ez a reform is az Európai Bizottság egyik elvárása volt.

A kormány már múlt héten benyújtotta az uniós törvénycsomagot, ehhez azonban egy jelentősebb módosító csomagot is benyújtottak, amit a Törvényalkotási Bizottság csütörtökön 14 órakor tárgyal. Vitézy szerint a módosításokban megjelennek a szakmai szervezetek javaslatai, valamint az Európai Bizottság további elvárásai.

A változtatások érintik a kekvákat és a vagyonnyilatkozati rendszert is, mivel az Európai Bizottság további szigorításokat kért.

Utóbbiakkal kapcsolatban elmondta, hogy az Integritás Hatóság bírságolása automatikus lesz, ha az érintett a felszólítás után sem javítja ki a pontatlanságot a vagyonnyilatkozatában.

A vádkorrekciós eljárásokban is további kiegészítéseket tesznek, ezekkel megteremtve a lehetőséget a korábban már lezárt büntetőeljárások folytatására is a pótmagánvádas eljárásban.

A miniszter a SAFE-programról is beszélt, amelynek keretében jogorvoslati lehetőséget biztosítanak a cégeknek, hogy megtámadják a döntést a közbeszerzési hatóság előtt az uniós védelmi program ügyeiben. A közadatokhoz való hozzáférésben is átalakítást vállalt a kormány, a miniszter szerint egyszerűsítik a keresést és a letöltést, átláthatóbbá téve a közérdekű adatok keresését. A magántőkealapok esetében a tényleges tulajdonos megismerése is bekerült a törvénycsomagba.

Azt is elmondta, hogy az Integritás Hatóság megnövekvő hatáskörei és munkaterhe miatt a jövőben négy alelnök segíti majd a vezetőt. Kitért arra is, mi történik, ha a hatóság vezető nélkül marad, ahogy az Bíró Ferenc Pál peres ügye miatt aktuálisan előfordulhat: az új szabályok szerint 30 napon belül be kell majd tölteni az elnöki posztot.

Összességében Vitézy Dávid nagyon biztatónak nevezte a fejleményeket az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban.

Elmondása szerint a helyreállítási alap után 6,4 milliárd eurónyi kohéziós forrást is felszabadít az Európai Bizottság, ehhez azonban még további intézkedésekre lesz szükség.

A határidőkről szólva hozzátette, hogy ennek előkészítésével egy fokkal jobban ráérnek. „A helyreállítási alapnál vannak sürgősebb határidők” – mondta a miniszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter közölte, mit szeretne Brüsszelben elérni ma, sűrű programja lesz
Magyar Péter miniszterelnök első brüsszeli útján az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával tárgyal. A kormányfő a hetes cikkelyes eljárás lezárását és egy bírósági per visszavonását kéri.


Magyar Péter csütörtök reggel Brüsszelből jelentkezett be egy Facebook-videóposztban, amelyben arról számolt be, hogy eljött a nap, amikor először képviseli Magyarországot az Európai Tanács állam- és kormányfői ülésén.

„Óriási megtiszteltetés ez nekem, hogy ma Európában mi rendelkezünk a legerősebb politikai felhatalmazással, és hogy itt képviselhetlek benneteket Magyarországot Brüsszelben” – írta.

A kétnapos csúcstalálkozó mellett számos kétoldalú megbeszélése is lesz, a delegáció várhatóan péntek éjszaka érkezik haza.

A program 12 órakor Roberta Metsolával, az Európai Parlament néppárti elnökével kezdődik. Magyar két fontos kéréssel fordul hozzá. Egyrészt azt szeretné elérni, hogy az Európai Parlament zárja le a 2018 óta tartó, úgynevezett hetes cikkelyes eljárást, amelyet „az előző kormány jogállamiságot romboló, földbetipró intézkedései miatt” indítottak. Másrészt azt fogja kérni, hogy az EP vonja vissza vagy függessze fel azt a keresetét, amelyet az Európai Bizottság ellen nyújtott be az Európai Bírósághoz, mert szerinte ez veszélyezteti a magyar embereknek járó uniós forrásokat.

Ezt követően az európai néppárti csúcsra megy, ahol 11 néppárti miniszterelnök és államfő vesz részt. A TISZA Párt még nem tagja az Európai Néppártnak, de megkezdik a tárgyalásokat a csatlakozásról. A csúcs előtt külön megbeszélést folytat a görög miniszterelnökkel, a spanyol néppárt elnökével és Manfred Weberrel, az EPP elnökével. A néppárti csúcson várhatóan elfogadnak egy nyilatkozatot, amihez Magyarország nem csatlakozik. „Egyrészt azért, mert nem vagyunk tagjai jelenleg még a néppártnak, másrészt meg vannak olyan kitételek, amikkel nem tudunk egyetérteni” – indokolta.

A délután folyamán, még a 18 órakor kezdődő csúcs előtt, újraéleszti a visegrádi négyek egyeztetését. Először Robert Fico szlovák miniszterelnökkel találkozik, majd Donald Tusk lengyel és Andrej Babiš cseh kormányfővel kiegészülve tartanak V4-egyeztetést. Megjegyezte, az ilyen találkozók „régebben évtizedeken keresztül rendszeresek voltak, de az Orbán kormány döntései miatt mostanában az utóbbi 1-2 évben már nem került sor ilyen V4 egyeztetésre”. Bejelentette, hogy június 23-ára Budapestre, illetve Gödöllőre hívja a három miniszterelnököt. Ezenkívül a „Kohézió barátai” nevű csoport 17 miniszterelnökével is egyeztet.

Az esti Európai Tanács ülésén, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen tájékoztatja a vezetőket, Magyar bemutatkozó felszólalást tervez. Ebben megemlékezik az április 12-i választásról, és beszámol a Bizottsággal kötött 6000 milliárd forintos megállapodásról, valamint a pénzek hazahozatalát célzó, több mint 110 oldalas törvénycsomag benyújtásáról. A fő napirendi pont a versenyképesség lesz, a munkavacsorán pedig a Kína–EU kapcsolatokról egyeztetnek. A posztban reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor vétópolitikája után most újra sikerülhet egyhangú következtetéseket elfogadni, bár jelezte, a magyar félnek még vannak fenntartásai.

A pénteki nap fő témája a 2028-tól hatályos hétéves uniós költségvetés (MFF) lesz. Magyar szerint pénzügyileg jól állunk, a bizottsági javaslat mintegy 34 milliárd eurót irányoz elő Magyarországnak, amit a ciprusi elnökség még megtoldott egymilliárddal. Vitás kérdésnek nevezte a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek különállóságának megőrzését, amit a Bizottság egybeolvasztana.

„Az utolsó eurócentért is küzdeni fogunk, és csak olyan javaslatot fog Magyarország jóvá hagyni, akármikor, nekünk az idő kevésbé számít, mint a minőség, ami mindentekintetben megfelel a magyar érdekeknek” – zárta a költségvetési részleteket.

A nap folyamán találkozik még többek között a finn miniszterelnökkel, az osztrák kancellárral és az Európai Bizottság elnökével is.

Az Európai Tanács hivatalos napirendje szerint a csúcstalálkozót valóban 2026. június 18–19-én tartják Brüsszelben, az ülés indikatív kezdési időpontja csütörtökön 18:00. Az állam- és kormányfők Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszámolóját is meghallgatják. Ezzel párhuzamosan az Európai Néppárt is összehívta a maga csúcstalálkozóját csütörtök délután 15:00 és 17:00 óra közé, amelyen a meghívottak listáján Manfred Weber, Ursula von der Leyen és Roberta Metsola is szerepel. Utóbbi 2024 júliusában kapott újabb elnöki mandátumot. A V4-es együttműködés újraindítása a magyar kormányváltás óta rendszeres téma az uniós sajtóban, és a májusi jelzések szerint a formátum visszahozása magyar kezdeményezésre ismét napirenden van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk