A Kossuth Rádióban feltették Orbán Viktornak a kérdést: „Ön szerint mi az oka a magyar gazdaság zsugorodásának?” A miniszterelnök válasza határozott volt: szerinte
„a magyar iparral nincsen semmi baj”, sőt, az elmúlt tizennégy év alatt mennyiségben és minőségben is fejlődött.
A probléma, ahogy Orbán látja, „kereskedelmi”: a termékeket kéne eladni, de a magyar piac nem tudja mindet felszívni. Ha pedig a világpiacon vannak elakadások, „beszűkül a vevőkör”, de a miniszterelnök úgy véli, hogy
„jövőre már megváltozik”, különösen az elektromos autók és akkumulátorok iránt lesz nagy kereslet, ami majd „intenzív növekedést” hoz,
számításaik szerint „3,5 százalék körülit biztosan”.
Ismét elmondta, hogy
a gazdasági semlegesség az új irány: erre „bármilyen vállalhatatlan diktatúrával” kötött megállapodás felhúzható.
A fizetésekről szólva is változott némileg a hangnem. Korábban még milliós havi átlagbért ígért, most azonban így fogalmazott: „én itt is óvatosabb vagyok.” Orbán szerint a kormány nem szabhatja meg, mekkora legyen az átlagbér, mert azt csak azok tudják, „akik benne dolgoznak a gazdaságban nap mint nap”. A bérekről azt mondta, hogy a munkások és tőketulajdonosok alakítják ki azokat, „mi az, amit még elbírnak.”
A legújabb ötlet pedig a „munkáshitel” – valami olyasmi, mint a diákhitel, csak azoknak, akik szakmunkásként kezdenek dolgozni, és nem egyetemet választanak. Orbán ezt így vezette fel:
„Mindig volt egy hiányérzetem. Mi van a többiekkel? Hát nem mindenki megy egyetemre.”
Ez a hitel a 17-25 éves fiataloknak szólna, négymillió forintot lehetne felvenni, kamatterhek nélkül. Tízéves futamidőt kapna, és ha közben gyereket vállalnak, akkor az első gyereknél a hitelt felfüggesztenék, a felét elengednék, három gyereknél pedig teljesen eltörölnék. „Tehát össze van kapcsolva az egész fiatal-munkás-család-gyerek-asszony...”
A Kossuth Rádióban feltették Orbán Viktornak a kérdést: „Ön szerint mi az oka a magyar gazdaság zsugorodásának?” A miniszterelnök válasza határozott volt: szerinte
„a magyar iparral nincsen semmi baj”, sőt, az elmúlt tizennégy év alatt mennyiségben és minőségben is fejlődött.
A probléma, ahogy Orbán látja, „kereskedelmi”: a termékeket kéne eladni, de a magyar piac nem tudja mindet felszívni. Ha pedig a világpiacon vannak elakadások, „beszűkül a vevőkör”, de a miniszterelnök úgy véli, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: „Orbán Viktor beleállt, itt a miniszterelnöki pecsét az akción”
A politikai elemző szerint innentől lesz igazán érdekes, mert akkor ez most már nem kísérlet, nem tévedés, hanem stratégia. Török Gábor reagált Orbán Viktor kijelentéseire.
Orbán Viktor nemcsak a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában, de a Facebook-oldalán is kiemelte Menczer Tamás keddi akcióját, amikor is Magyar Péterrel vitatkoztak a pécsi gyermekotthon bejárata előtt.
Orbán ezt írta a Facebook-oldalán.
Török Gábor reagált minderre, szerinte
"Orbán Viktor beleállt, itt a miniszterelnöki pecsét az akción. Innentől lesz igazán érdekes, mert akkor ez most már nem kísérlet, nem tévedés, hanem stratégia"
A miniszterelnök pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban Magyar Péterre utalva, hogy
"Mindannyian ismerünk ilyen agresszív stílusú embereket, munkahelyen, családban, nem lehet mit kezdeni velük, csak leállítani őket. A politikában ez a szóvivők feladata. Láttam, hogy a héten a szóvivőnk, Menczer Tamás odament és leállította ezt a kellemetlen politikát, jól tette!"
Orbán Viktor nemcsak a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában, de a Facebook-oldalán is kiemelte Menczer Tamás keddi akcióját, amikor is Magyar Péterrel vitatkoztak a pécsi gyermekotthon bejárata előtt.
Orbán ezt írta a Facebook-oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Olyat kommentelt Lázár János Magyar Péter posztja alá, hogy felrobbant tőle a Facebook
Magyar Péter Angliából üzent, Lázár a munkából válaszolt. Egymás kölcsönös beégetése és a többi kommentelők reakciója is kifejezetten szórakoztató volt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Nagy-Britanniába látogatott Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke találkozott David Cameron volt miniszterelnökkel, és tervei szerint ellátogat egy helyi gyermekotthonba is.
Az ellenzéki politikus a helyi vasutat is igénybe vette, és nem tehette meg, hogy ne szúrjon odaLázár Jánosnak.
„A doveri gyorsra várva a hanyatló nyugaton. ui.: De hova tűnt Lázár János?”
Azonban az építésügyi és közlekedési miniszter válaszára sem kellett sokáig várni. Lázár kommentben azt írta:
„Én egy munkanap délelőtt nem iszom: dolgozom! UI: Remélem, nem retúrjegyed van.”
A riposztra is volt még tartaléka Magyarnak. A korábban a miniszterrel már szócsatákat vívó politikus válaszában úgy fogalmazott: „a pezsgőbár délelőtt zárva volt, miniszter úr. De hát ezt pont önnek nem kell mondanom. Lehet, ha kevesebbet dolgozna, akkor jobban menne a magyar vasútnak!? Ült már a Veszprém-Ajka vonalon, ahol néhol 10 km/h sebességgel száguld a vonat?”
Az átlagos mezei kommentelők sem voltak restek: a Lázár kommentjére érkezett több mint 220 válasz közül sok azt meséli el, milyen tortúrákat kellett nekik vagy családtagjaiknak elszenvedniük az utóbbi hetek-hónapok vasúti leállásai során.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Nagy-Britanniába látogatott Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke találkozott David Cameron volt miniszterelnökkel, és tervei szerint ellátogat egy helyi gyermekotthonba is.
Még Lázár János irányítása alatt a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) megfigyelte a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús projektjeit Magyarországion vizsgáló uniós csaláselleni hivatal, az OLAF munkatársait – derítette ki a Direkt36 tényfeltáró központ, amelynek először a Telexen megjelenő cikkéből kiderül, hogy emiatt később más titkosszolgálatok razziát hajtottak végre az IH-nál, keresve a megfigyelés iratait.
Az IH 2018 előtt évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018 tavaszi választás után felállt negyedik Orbán-kormányban átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá. Az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába, hogy felmentse őket.
Ahogy az IH vezetői elindultak a külügyminisztérium irányába, megjelent a hivatalnál egy harmincfős, más titkosszolgálatok embereiből álló különítmény, hogy házkutatást hajtsanak végre.
„Gyakorlatilag nyílt paranccsal mentek oda, azzal, hogy teljeskörűen eljárhattak az IH-val szemben és minden nyilvántartásba belenézhettek”
– mondta a Direkt36-nak egy, a történtek részleteit ismerő forrás, aki szerint a különítmény tagjai a Belügyminisztérium alá tartozó különböző szervektől érkeztek. Ez a csapat aztán heteket töltött az IH központjában, aminek során munkatársakat hallgattak ki, irattárakat kutattak át és számítógépeket foglaltak le. A vizsgálat idejére a belügyesek még külön szobákat is kaptak. Eközben az IH leváltott vezetői vissza sem mehettek az irodájukba, sőt volt olyan is, akinek a személyes dolgait is csak jóval később adták vissza.
A különítmény hivatalosan azzal állított be az IH-hoz, hogy a hírszerzés politikai felügyeletét átvevő Szijjártó Péter teljes átvilágítást rendelt el évekre visszamenően. Csakhogy a razziát végrehajtó belügyes csapat általános ellenőrzés helyett valójában nagyon is konkrét információkat próbált felkutatni.
Egyebek mellett leginkább olyan IH-s iratok érdekelték őket, amelyek kormányközeli gazdasági szereplők – köztük az Orbán-család egyes tagjai – gazdasági ügyeivel voltak kapcsolatosak.
Ezen belül is kiemelt figyelmet fordítottak a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cégével, az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. Lázár János irányítása alatt ugyanis az IH megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit.
Végül a belügyes csapat nem találta meg azt, amit keresett, aminek az is lehetett az oka, hogy az Elios és más érzékeny ügyek esetében gyűjtött információkat nem hivatalosan rögzítették az IH-nál. Egy titkosszolgálati forrás állítása szerint a belügyeseknek nem csak a leginkább keresett iratokra és adatokra nem sikerült rábukkanniuk, de az általuk kihallgatott IH-s tisztek is némák maradtak, és „nem voltak hajlandóak a főnökeikre köpni”.
A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint ha ezek a történések „valóban így valósultak meg, az nem tudott nem bűncselekmény lenni, valószínűleg sokszorosan”. A korábban a Belügyminisztériumnál dolgozó jogász szerint egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése elviekben még indokolható is lehet, ha azonban ezekről a megfigyelésekről egy belső ellenőrzés során utólag nem kerülnek elő a kellő dokumentumok, az egyértelműen illegális tevékenységre utal.
Bár hivatalosan Szijjártó és a külügy rendelte el az átvilágítást, az azt végrehajtó különítmény zömében a Belügyminisztérium által felügyelt különböző titkosszolgálati szervek embereiből állt, és a tárca vezetőjének, Pintér Sándornak voltak konfliktusai Lázár Jánossal a megelőző években.
A történteket ismerő több forrás szerint ugyanakkor az akciót Orbán Viktor környezetéből kezdeményezhették annak kiderítésére, hogy milyen információkat gyűjtött be az IH a miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységéről, illetve azt is szerették volna feltárni, hogy általában milyen tevékenységet végzett a szolgálat Lázár felügyelete alatt. Orbán Viktor az átvilágítást követően személyesen is megjelent az IH-ban, ahol élesen kritizálta a hírszerzés megelőző években végzett munkáját.
A Direkt36 részletes kérdéseket küldött Orbán Viktor szóvivőjének, valamint az érintett magyar titkosszolgálatoknak és minisztériumoknak – Lázár Jánost az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül kerestük –, ám egyikük sem reagált hivatalosan. Az OLAF szóvivője válaszában azt írta, sem a vizsgálataikkal, sem a biztonsági intézkedéseikkel kapcsolatban nem adhatnak felvilágosítást.
Még Lázár János irányítása alatt a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) megfigyelte a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús projektjeit Magyarországion vizsgáló uniós csaláselleni hivatal, az OLAF munkatársait – derítette ki a Direkt36 tényfeltáró központ, amelynek először a Telexen megjelenő cikkéből kiderül, hogy emiatt később más titkosszolgálatok razziát hajtottak végre az IH-nál, keresve a megfigyelés iratait.
Az IH 2018 előtt évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018 tavaszi választás után felállt negyedik Orbán-kormányban átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá. Az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába, hogy felmentse őket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ATV Start műsorában Farkas András nyugdíjszakértő beszélt a kormány nyugdíjpolitikájáról: kezdte a januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléssel, folytatta a 13. havi nyugdíjnál várható szigorításokkal, és kitért a méltányossági nyugdíjemelés szűkös kereteire is. Egyik téma sem festett rózsás képet.
Ez a 3,2 százalék nagyon kevés lesz
Farkas szerint az elszabadult infláció konkrétan szétszedte a nyugdíjasok pénzének vásárlóerejét. A januári emelés? Hát, finoman szólva sem fogják tűzijátékkal ünnepelni. Bár egyes ellátások nőnek 3,2 százalékkal, vannak, amelyek kimaradnak – de erről bővebben máshol írtak már.
A 13. havi nyugdíj: szűkülő körök
És itt jön a feketeleves: a 13. havi nyugdíjnál is szigorítás jön. Azok az örökösök, akik eddig kérelmezhették a januárban elhunyt nyugdíjasok juttatását, jövőre már hoppon maradnak. Az új szabály szerint csak azok kapják meg a 13. havi nyugdíjat, akik tavaly és idén februárban is nyugdíjas státuszban voltak. Ezzel a kormány 1–2 milliárd forintot spórol, de számos család bukja a pénzt.
„Ennek van egy rossz mellékíze”
– jegyezte meg Farkas.
A méltányossági nyugdíjemelés terén van némi pozitívum: 2025-ben a jövedelmi határ 120 ezerről 140 ezer forintra emelkedik. Ez szuper hír – lenne, ha a keretösszeg nem maradna ugyanúgy 1 milliárd forint. Ez általában már az év első felében elfogy, úgyhogy aki igénybe akarja venni, ne várjon sokáig.
„Én azt tanácsolom mindenkinek, akinek 140 ezer forintnál kisebb a nyugdíja, az január legelső napjaiban adja be a kérelmet ilyen méltányossági emelés iránt”
– tanácsolta Farkas.
Az infláció, a szűkülő jogosultságok és a szűkös keretek miatt a következő évek sem ígérkeznek könnyűnek a nyugdíjasok számára. Farkas szerint az egész helyzet több sebből vérzik – és a változások hatásait valószínűleg sokan meg fogják érezni a bőrükön.
Az ATV Start műsorában Farkas András nyugdíjszakértő beszélt a kormány nyugdíjpolitikájáról: kezdte a januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléssel, folytatta a 13. havi nyugdíjnál várható szigorításokkal, és kitért a méltányossági nyugdíjemelés szűkös kereteire is. Egyik téma sem festett rózsás képet.
Ez a 3,2 százalék nagyon kevés lesz
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
