HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor már azzal magyarázza az átláthatósági törvényt, hogy „ukránbarát propagandahálózat” működik Magyarországon

A miniszterelnök szerint a technikai kérdésekről lehet vitatkozni, de a abban, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, ne fogadhasson el külföldről pénzt, mindenkinek egyet kellene értenie.


Az EU az energiaár-politikájával nem a saját családjaikat és vállalkozásaikat akarja segíteni, hanem az oroszoknak akarnak ártani és megsegíteni Ukrajnát - mondta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint ők az ellenkező álláspontot képviselik.

„Én minden héten, amikor ott vagyok, csatában vagyok velük, és élek azzal a jogával Magyarországnak, hogy nem engedjük az orosz energiával szembeni szankciókat kiterjedni Magyarországra, mert ha azt megengednénk, abból mindenfajta bajok állnának elő. Az ukránok természetesen egy malomban őrölnek az európai vezetőkkel, sőt tulajdonképpen az európai vezetők azt gondolják, hogy ha ártanak az oroszoknak, azzal segítenek az ukránoknak. Tehát tulajdonképpen az egész energiaemelést szorgalmazó politika mögött az ukránok vannak, ezért egyáltalán nem indokolatlan ukrán energiafenyegetésről beszélni” – fogalmazott Orbán, aki szerint az ukránok olyasmit követelnek az európaiaktól, ami tönkreteszi az európai családokat, és ez a veszély fenyegeti a magyar családokat is.

A kormányfő azt mondta, az ő számításaik szerint Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetni az Oroszországból érkezett gáz helyett máshonnan megvásárolt energiáért.

„Ilyen körülmények között, hogyan lehetne fenntartható a rezsicsökkentés?” – kérdezi a műsorvezető, mire Orbán úgy felel, erre még senki nem adott neki választ.

„Én ezt szoktam mondani Brüsszelben, én értem, hogy ők ártani akarnak Oroszországnak, meg akarják segíteni az ukránokat, ezt én mind értem, de miért a magyarokkal fizettetik meg ennek az árát? Hol ez a pénz? Hát adják ide! És akkor már kvittek is vagyunk. Tehát lehet tárgyalni velünk, hogyha az ő politikájuknak a Magyarországra gyakorolt negatív hatását hajlandóak vállalni és kifizetik, az egy másik helyzet. De egyelőre a fülük botját sem mozdítják, és azt gondolják, hogy ezt az összeget nekünk, magyaroknak kéne kifizetni” - fogalmazott Orbán.

Az interjúban az ukrán kémügy is előkerült. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy szerinte intenzív kémtevékenység van Magyarország van. Hozzátette, hogy minden ország csinál ilyet, de van ennek normális szintje, az ukrán aktivitás viszont szerinte nagyon megnőtt Magyarországon.

„Az tapasztaltuk, hogy az ukrán aktivitás nagyon megnőtt Magyarországon, és operatív akciókat is szerveznek. És aztán láttuk, hogy fölépítenek egy olyan kreált történetet, hogy magyarnak tekintett kémeket tartóztatnak le Ukrajnában, amihez persze nekünk semmi közünk nincsen, és információs hírigényeket fogalmaznak meg állami vezetőkkel kapcsolatban Magyarország működésével kapcsolatban”

- fogalmazott Orbán.

A kormányfő szerint „az ukránoknak van egy dezinformációs kampánya, ezért mi is beterjesztettük a parlament elé azt a törvényt, az átláthatósági törvényt, amely nem teszi lehetővé, hogy az ukránok itt egy ukránbarát propagandahálózatot működtessenek. Mert most ez a helyzet, egy háborúpárti ukránbarát propagandahálózat működik Magyarországon, és naponta tolja az arcunkba, a fejünkbe az ukránbarát álláspontokat”.

Orbán szerint erre számított, arra viszont nem, hogy „az ellenzéki pártok, miután ukránbarátok - ezt tudtuk róluk, hiszen támogatják Ukrajna tagságát - az ukrán titkosszolgálat ilyen mély kapcsolatrendszert ápol velük”.

A „átláthatósági” törvényre visszatérve Orbán úgy fogalmazott: a szabályozás inkább enyhe az ő felfogása szerint.

„A törvény célja, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, legyen párt, álcivil, vagy ilyen politikai, közéleti civil szervezet, vagy legyen éppen politikai média, azok ne fogadhassanak el külföldről támogatást, mert a magyar emberek nem tudják, nem ez a dolguk, hogy állandóan benézzenek a függöny mögé, hogy amikor egy véleménnyel találkoznak, akkor most a szerző saját véleménye, vagy fizetik érte külföldről”

- mondta Orbán, aki hozzátette: amikor én elolvasok egy hírt, én is szeretném tudni, hogy most akkor kinek a véleményét olvasom.

A miniszterelnök szerint ennek az átláthatóvá tétele egy evidens nemzeti érdek, és eddig még azért nem volt ilyen szabályozás, mert azt gondolták eddig is, hogy nem szabadna elfogadni a politikával foglalkozó szervezeteknek semmilyen pénzt.

„Most a technikai kérdésekről lehet vitatkozni, hogy így vagy úgy, de a célban egyet kellene értenünk”

- jegyezte meg Orbán, aki azt is kifejtette, hogy még az ellenzéki pártokból is kinézte volna, hogy egyet tudnak érteni. „Sőt arra gondoltam, hogy talán még az érintett civil, álcivil, meg médiaszervezetek is a nyilvánosság előtt belátják, hogy a magyar közvélemény nagy része mégiscsak azt gondolja, hogy aki politikával foglalkozik, az ne fogadjon el külföldről támogatást. Szerintem ebben lehetne nemzeti egyetértés Magyarországon”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.


A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz bejelentette: döntöttek a magyar katonák
A honvédelmi miniszter közösségi oldalán közölte, hogy a katonák kérésére visszaállítják a rendszerváltás utáni alakulatneveket és hadrendi számokat. A bejegyzés szerint az állomány arról is döntött, hogy altisztként kívánja folytatni a szolgálatot.


Ruszin-Szendi Romulusz miniszter a közösségi oldalán közölte: a Magyar Honvédség a katonáké, ezért az identitásukat, hagyományaikat és mindennapi szolgálatukat érintő kérdésekben nekik adták a döntés jogát.

A miniszter arról írt, már meg is születtek az első eredmények.

„Az állomány egyértelműen jelezte: altisztként kívánják folytatni szolgálatukat, és minden alakulat azt kérte, hogy visszakaphassa a rendszerváltás utáni nevét és hadrendi számát.”

A katonák véleménye számít, a honvédelmi vezetés pedig tiszteletben tartja a döntésüket és annak megfelelően jár el - írta bejegyzésében.

Ruszin-Szendi szerint ez csak az első lépés, és folytatják az egyeztetéseket minden olyan kérdésben, amely a katonákat érinti.

„Mert a hagyományaink adják a gyökereinket, a katonáink pedig a jövőnket. Ezért a hangjuk mindig számítani fog.”

Ruszin-Szendi Romulusz május 14-én jelentette be, hogy az alakulatok maguk dönthetnek történelmi nevük és hadrendi számuk visszavételéről. Másnap a budapesti Mária Terézia laktanya hivatalosan is visszakapta a Petőfi laktanya nevet. A miniszter május 21-én a volt hadtörténeti múzeum felújítására szánt 18 milliárd forintot a laktanyákra csoportosította át, május végén pedig bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új vezetői csapatát, ahol megerősítette, hogy a honvédelem építésének középpontjában a katona áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gyászol a magyar ökölvívás: meghalt Szakos József mesteredző
74 éves korában elhunyt Szakos József mesteredző, Erdei Zsolt nevelőedzője. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte. Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt, és sportvezetőként is dolgozott.


Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.

Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.

Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt a különböző korosztályokban, vezérelve pedig mindvégig az volt, hogy nemcsak bokszolót, hanem embert is kell nevelni a rábízottakból. De keze alól került ki a sokszoros válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes Farkas György is, és hatékonyan segítette Növényi Norbertet annak kick-boxos időszakában.

Szakos József versenyzőként ifjúsági bajnoki második, a felnőtteknél országos bajnoki harmadik helyig jutott, majd 1974-ben edzői pályára lépett. A Budapesti Honvéd után 1978-tól a Központi Sportiskolában dolgozott, 1981-től már szakágvezetőként. 1998-ban mesteredzői címet kapott, majd a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára, később szakmai igazgatója, majd utánpótlás-szakágvezetője lett.

Munkásságát 2010-ben a Magyar Sportért díj II. fokozatával ismerték el, ám a kitüntetés örömét már beárnyékolta betegsége.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk