Kisiklott egy dízelmozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonal szabadszállási szakaszán: az M40-es sorozatú mozdony tolatás közben szaladt le a sínről, négy tengelyéből mindössze egy maradt a vágányon. A balesetről a Telex számolt be elsőként, értesülésüket a MÁV is megerősítette. Tájékoztatásuk szerint az eset Szabadszállás állomásnál, vasútüzemi területen történt.
„Úgynevezett sötétüzemi méréskor az egyik mozdony szabad jelzés mellett csonkavágányra [azaz olyan vágányra, aminek egyik végét ütközőbak zárja le] kezdte meg a tolatást. A jármű nem dőlt meg, személyi sérülés nem történt, a mozdony vágányra való visszahúzását pedig a kollégák hamarosan elvégzik”
– írták a Telex megkeresésére.
A szabadszállási vonalszakasz a mintegy 800 milliárd forintból épülő Budapest–Belgrád-vasútvonal része, ahol nagyjából 300 kilométernyi új vágányt fektetnek le. A projektről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy korábbi, Mészáros Lőrinccel közös gépbemutatón azt mondta, hogy ez „Magyarország történetének legnagyobb kötöttpályás fejlesztése”.
A beruházás 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar önrészből valósul meg, a kivitelezési szerződéseket pedig tíz évre titkosították. A projektet kritikusai az átláthatatlanság és a kormányközeli cégek – köztük a Mészáros-csoporthoz köthető vállalatok – részvétele miatt is bírálják.
Kisiklott egy dízelmozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonal szabadszállási szakaszán: az M40-es sorozatú mozdony tolatás közben szaladt le a sínről, négy tengelyéből mindössze egy maradt a vágányon. A balesetről a Telex számolt be elsőként, értesülésüket a MÁV is megerősítette. Tájékoztatásuk szerint az eset Szabadszállás állomásnál, vasútüzemi területen történt.
„Úgynevezett sötétüzemi méréskor az egyik mozdony szabad jelzés mellett csonkavágányra [azaz olyan vágányra, aminek egyik végét ütközőbak zárja le] kezdte meg a tolatást. A jármű nem dőlt meg, személyi sérülés nem történt, a mozdony vágányra való visszahúzását pedig a kollégák hamarosan elvégzik”
– írták a Telex megkeresésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint az amerikai alelnök azért jön Budapestre, hogy magyar katonákat kérjen az iráni háborúhoz
A TISZA Párt elnöke szerint már nemcsak Gulyás Gergely kijelentése utal arra, hogy a kormány beszállna az iráni háborúba. A politikus követeli, hogy Orbán Viktor és a Fidesz hagyjon fel a háborús készülődéssel.
Magyar Péter szerint nemcsak Gulyás Gergely csütörtöki kijelentése utal arra, hogy szerinte a kormány beszállna az iráni háborúba, hanem a honvédelmi miniszter egyik megszólalása is.
A TISZA Párt elnöke a Facebook-oldalán tette közzé azt az interjúrészletet, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra a kérdésre, hogy „Magyarország engedélyezne-e egy ilyen típusú katonai vagy bármilyen más típusú betelepítést”, annyit mondott, hogy ahogy korábban, úgy most sem válaszol.
„Csapatmozgásokat nem kommentálok” – jelentette ki a miniszter. Majd amikor a Partizán riportere, Gulyás Márton arra kérte, legalább azt mondja meg, érkezett-e ilyen kérés az Egyesült Államok részéről, Szalay-Bobrovniczky ismét azt a választ adta, hogy „semmilyen csapatmozgást, belső katonai dolgot” nem kommentál.
A minisztert azért faggatták erről, mert Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a 444.hu riporterének kérdésére, miszerint Donald Trump kérésére küldenének-e magyar katonákat az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására, úgy reagált: „ha ő [Donald Trump] ezt kérné, akkor megfontolnánk”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentésére Orbán Viktor Brüsszelben, az EU-csúcs után azt mondta, „marhaság”.
Magyar Péter szerint „Gulyás Gergely háborús mondata után Orbán honvédelmi miniszterének megszólalása is arra utal, hogy Orbánék beszállnának az iráni háborúba.”
„Egyértelműnek tűnik, hogy azért jön az amerikai alelnök Budapestre, hogy Orbánék részvételét kérje a háborúban”
– írta Facebook-posztjában a TISZA elnöke.
Azt üzente: „Követeljük, hogy Orbán Viktor és a Fidesz hagyjon fel a háborús készülődéssel! Követeljük, hogy utasítsák el Magyarország részvételét a háborúban!”.
Arról szerdán érkezett hír, hogy JD Vance amerikai alelnök a napokban Budapestre utazhat, hogy támogassa Orbán Viktor választási kampányát. Erről a Reuters hírügynökség írt először, majd az Indexnek kormányzati források is megerősítették a hírt. A látogatás azonban korántsem biztos. Az alelnök ugyanis Washingtonban maradhat, amíg tart az Egyesült Államok és Izrael légi háborúja Irán ellen.
Magyar Péter szerint nemcsak Gulyás Gergely csütörtöki kijelentése utal arra, hogy szerinte a kormány beszállna az iráni háborúba, hanem a honvédelmi miniszter egyik megszólalása is.
A TISZA Párt elnöke a Facebook-oldalán tette közzé azt az interjúrészletet, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra a kérdésre, hogy „Magyarország engedélyezne-e egy ilyen típusú katonai vagy bármilyen más típusú betelepítést”, annyit mondott, hogy ahogy korábban, úgy most sem válaszol.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán titkosszolgálati főnöke személyesen felügyelte az ukrán pénzszállítók elleni akciót - írja a VSquare
Egy kampánycélú titkosszolgálati akció volt a művelet - állítja az oknyomozó portál, amit a TEK központjából személyesen Farkas Örs, Rogán Antal titkosszolgálatokat felügyelő államtitkára vezényelt. Arra számítottak, fegyvereket találnak, és a cél Zelenszkij provokálása volt.
A március 5-én végrehajtott látványos TEK-rajtaütés, amely során pénzt és aranyat foglaltak le egy ukrán pénzszállító konvojtól, valójában nem egy bűnügyi akció, hanem egy kampánycélú titkosszolgálati akció lehetett – állítja a VSquare friss hírlevele.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank két páncélozott járművére, miközben azok Bécsből Kijevbe tartva haladtak át Magyarországon. A művelet során a bank hét alkalmazottját őrizetbe vették, a rakományt pedig lefoglalták. A kormányzati kommunikáció szerint a szállítmány illegális volt, „háborús maffiához” köthető, és vizsgálni kell, hogy a pénzből jutott-e itthoni politikai szervezeteknek. A hatóságok hivatalosan pénzmosás gyanújára hivatkoztak.
A VSquare ezzel szemben egy politikailag motivált titkosszolgálati akcióról ír, amelynek célja az volt, hogy propaganda célokból konfliktust provokáljon Ukrajnával az április 12-i választások előtt. Úgy tudják, az akciót Farkas Örs, a polgári hírszerzést felügyelő államtitkár felügyelte.
Ő a titkosszolgálatokat és a kormánypropagandát is felügyelő Rogán Antal egyik kulcsembere és államtitkára a Miniszterelnöki Kabinetirodán.
Négy, a műveletről részleteket ismerő forrás alapján azt írják, a itkosszolgálati akcióra az szolgáltatta az ürügyet, hogy a szállítmányt egy volt SZBU-tiszt kísérte. Így hivatalosan kémelhárítási vizsgálat indult.
A VSquare szerint a magyar titkosszolgálatok legalább 2026 januárja elejétől figyelték a bank pénzszállítóinak rendszeres útjait Bécs és Ukrajna között. A titkosszolgálati megfigyelés egy részét külföldön végezték: a magyar szolgálatok például azonosították, melyik bécsi szállodában szállnak meg az ukrán pénzszállítók, és feltérképezték az Ausztrián átvezető útvonalaikat.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy amennyiben fegyvereket találnak az ukránoknál, akkor ebből majd egy terrorizmusra vagy illegális fegyvercsempészetre utaló narratívát tudnak felépíteni.
Ezért bízták a TEK-re a rajtaütést, amelyet Farkas Örs személyesen felügyelt a TEK vezetési pontjáról, a polgári titkosszolgálatok képviselőinek jelenlétében.
Ez a terv azonban nem vált be. A rajtaütésnél kiderült, hogy az ukránoknál nincsenek fegyverek, valamint rendben vannak az irataik is. Ekkor kapkodva kidolgoztak egy „B-tervet": a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén indítson vizsgálatot. Ez a lépés az oknyomozó portál szerint a NAV-on belül is nagyon komoly felháborodást váltott ki, mivel még a hatóság saját pénzmosás-ellenes részlegét sem vonták be kezdetben a folyamatba.
Mivel razziának, az azt követő előállításnak, az ügyvéd nélküli kihallgatásoknak és az ukrán kísérők kiutasításának semmiféle valódi jogi alapja nem volt, utólag próbálták jogilag megalapozni az egészet egy sebtében hozott kormányrendelettel, majd a parlament rendkívüli eljárásban elfogadott törvénymódosításával.
Az akció rögtönzött, politikailag vezérelt jellegét VSquare szerint az mutatja a legjobban, hogy a pénzszállítók kapcsán terjesztett „háborús maffiáról" szóló narratíva ellenére a katonai titkosszolgálatot még csak nem is tájékoztatták a műveletről, a Honvédelmi Minisztériumot pedig csak azután értesítették, hogy a TEK a rajtaütés során rájött: nincsenek kéznél olyan járművei, amelyekkel el tudná szállítani a lefoglalt ukrán furgonokat és azok rakományát. Ezért végül katonai szállítóeszközöket kellett kérniük a helyzet megoldásához.
Ennek ellenére a művelet értelmi szerzői az egész akciót sikeresnek tartották, mert szerintük Zelenszkij a pénzszállítók lekapcsolása miatti dühében tett olyan kijelentéseket március 5-i délutáni sajtótájékoztatóján, amelyeket Orbán Viktor személye elleni fenyegetésként lehetett értelmezni.
Zelenszkij arról beszélt, hogy odaadja katonáinak annak a személynek az elérhetőségét, aki blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós támogatási csomagot.
Vagyis úgy látják, a provokációjuk sikerrel járt, és bele tudták hergelni az ukrán elnököt egy olyan kijelentésbe, amely jól jött a Fidesz-kampánynak
A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a NAV nem válaszolt a VSquare megkereséseire. Eközben az Oscsadbank jogi képviselője hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a magyar ügyészségen.
Korábban ugyancsak a VSquare írta meg, hogy a rajtaütés napján a NAV-rajtaütés egyik kulcsszereplője nagy, több mint százfős ünnepséget tartott egy somogyi farmon előléptetése alkalmából. Magas rangú NAV-vezetők, kormányzati tisztviselők és politikusok is szerepeltek a vendéglistán.
Másnap az egyik meghívottat, egy NAV-dandártábornokot holtan találtak a farm melletti tóban; a hatóságok belső értékelése szerint baleset történt.
A rendőrség és a NAV azonban nem adott ki nyilvános tájékoztatást, a portál értesülései szerint azért, nehogy eltereljék a történtek a figyelmet a pénzszállító elleni akcióról.
A március 5-én végrehajtott látványos TEK-rajtaütés, amely során pénzt és aranyat foglaltak le egy ukrán pénzszállító konvojtól, valójában nem egy bűnügyi akció, hanem egy kampánycélú titkosszolgálati akció lehetett – állítja a VSquare friss hírlevele.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank két páncélozott járművére, miközben azok Bécsből Kijevbe tartva haladtak át Magyarországon. A művelet során a bank hét alkalmazottját őrizetbe vették, a rakományt pedig lefoglalták. A kormányzati kommunikáció szerint a szállítmány illegális volt, „háborús maffiához” köthető, és vizsgálni kell, hogy a pénzből jutott-e itthoni politikai szervezeteknek. A hatóságok hivatalosan pénzmosás gyanújára hivatkoztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán Viktor hozzáállását – mondta az EU-csúcsról António Costa
Az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen is élesen bírálta a magyar miniszterelnököt a csütörtöki uniós csúcs után. A magyar és a szlovák kormányfő blokkolta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, így az EU most egy áthidaló megoldást keres a pénz folyósítására.
„A vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán Viktor hozzáállását” – jelentette ki péntek hajnalban Brüsszelben António Costa, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozó után.
A magyar miniszterelnök – Robert Fico szlovák kormányfő támogatásával – a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt utólag blokkolta Ukrajna 90 milliárd eurós hitelét, ami több uniós és tagországi vezetőt is felháborított – írja a Telex.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a hitelcsomag „blokkolva marad, mert egy vezető nem tartja be a szavát”, de az ígéretet így vagy úgy teljesíteni fogják. A tét Ukrajna 2026–2027-es finanszírozása és az Európai Unió egysége.
António Costa a péntek hajnali sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a decemberi politikai megállapodást végre fogják hajtani.
„Minden vezetőnek be kell tartania a szavát, és senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők a zárt ülésen nyíltan elítélték a magyar álláspontot.
Az Európai Tanács elnöke szerint az EU üdvözli Ukrajna erőfeszítéseit, hogy hat héten belül megjavítsa a vezetéket, de nem tartja jóhiszeműnek olyan feltételt támasztani, amit a tagállamok nem tudnak garantálni, mivel Oroszország döntése, hogy újra megtámadja-e a vezetéket, ahogy eddig 23-szor tette.
Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő szintén elfogadhatatlannak és az EU történetében példátlannak nevezte, hogy egy tagállami vezető nem tartja a szavát.
A vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy áthidaló megoldást, amelyről az április végi informális uniós csúcson tárgyalhatnak.
A nemzetközi hírügynökségek arról számoltak be, hogy a vezetők nyíltan bírálták Orbánt, miközben a pénzügyi nyomás nő, mert Kijevnek legkésőbb május elején szüksége lenne a pénzre.
A csütörtöki ülésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón jelentkezett be, aki az összeget „életek védelmét szolgáló erőforrásnak” nevezte. A bejelentkezés alatt Orbán Viktor felállt és hátrébb vonult a tárgyalóasztaltól.
Az uniós többség álláspontja szerint a 90 milliárd eurós közös hitelről már decemberben megszületett az elvi döntés, februárban pedig a jogi keretről is megállapodtak, így a végrehajtásnak haladnia kell. Ezzel szemben a magyar kormány a vétót addig tartja fenn, amíg az orosz olajszállítás a Barátság vezetéken újra nem indul. Orbánék szerint Ukrajna „olajblokádot” alkalmaz, és garanciákat vár a jövőre nézve. Ebben a vitában Robert Fico szlovák kormányfő is Orbán mellé állt.
A kialakult helyzet megoldására az Európai Bizottság egy „áthidaló” javaslatot készít, amelynek egyik lehetséges eleme az önkéntes, kétoldalú hitelekre való visszatérés a tagállamok között. Az ügyet legközelebb az április végi, ciprusi informális csúcson tárgyalják, de a kifizetések előkészítése miatt május eleje kritikus határidő lehet.
Ha a magyar vétó marad, a többi tagállam külön konstrukciókban is megállapodhat, ami tovább mélyítené az intézményi feszültségeket az unión belül.
Az Ukrajnáról szóló európai tanácsi következtetéseket már ki is adták, de csak 25 tagállam nevében, mivel Orbán Viktor és Robert Fico nem csatlakozott a dokumentumhoz.
„A vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán Viktor hozzáállását” – jelentette ki péntek hajnalban Brüsszelben António Costa, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozó után.
A magyar miniszterelnök – Robert Fico szlovák kormányfő támogatásával – a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt utólag blokkolta Ukrajna 90 milliárd eurós hitelét, ami több uniós és tagországi vezetőt is felháborított – írja a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kétmillióra büntette Kövér László Hadházy Ákost, aki a követőitől kért segítséget ennek kifizetéséhez
A képviselőnek kötelező volt megjelennie a bíróságon egy rágalmazási perben, ezért nem tudott ott lenni a parlamentben. A távolmaradását igazolta is, a házelnök azonban nem fogadta el.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Kövér László házelnök ismét megbüntette, ezúttal kétmillió forintos bírságot szabott ki rá.
„Most éppen az volt a bűnöm, hogy a bírósági idézésnek megfelelően elmentem a komlói bíróság tárgyalására és emiatt nem vettem részt a parlament szavazásán (és nem hallgattam meg Orbán aljas és zagyva szónoklatát)”
– fogalmazott Hadházy. Szerinte alábecsülte Kövér Lászlót, mert nem gondolta, hogy „ekkora g.ciségre (és nyilvánvaló törvénytelenségre) még ő sem vetemedik.”
A képviselő felidézte, hogy az Országgyűlés korábban kiadta a mentelmi jogát egy rágalmazási perben, amelyet Simon Miklós fideszes képviselő és felesége indított ellene. A tárgyalás Komlón volt, éppen akkor, amikor a parlamentben Orbán Viktor beszélt, majd több szavazás is következett.
Hadházy állítása szerint előre jelezte a bíróságnak, hogy aznap szavazás lesz, de a bíróság közölte, hogy a tárgyalást megtartják, és azon magánvádlottként kötelező megjelennie.
A politikus azt írja, nem gondolta, hogy Kövér Lászlónak „lesz képe nem elfogadni az igazolást”. Hozzáteszi, a döntéshez nem kapott indoklást. „Annyit írt csak, hogy neki ehhez joga van… Nekem viszont nincs jogom jogorvoslatra” – áll a bejegyzésben.
Hadházy Ákos ismét a támogatói segítségét kéri a büntetés kifizetéséhez.
„Nagyon szégyellem, de még egyszer kérem a segítségüket azért, hogy ez a beteg lelkű ember ne vigyoroghasson a bajsza alatt. Kétmillió forint nagy pénz, de természetesen nem megyek tönkre benne. Csak az segítsen, akinek ez tényleg nem okoz gondot”
– írta.
Nem ez az első eset, hogy a képviselőt jelentős pénzbüntetéssel sújtják. Tavaly márciusban 7 millió forintra bírságolták, miután egy korábbi miniszterelnöki beszédet játszott le a parlamentben. Később, az áprilisi, gyülekezési törvény módosítása körüli tiltakozó akciók után 12 millió forintos bírságot kapott, és több ülésnapról ki is tiltották.
A házelnöki hivatal és a kormánypárti média az ehhez hasonló szankciókat jellemzően azzal indokolja, hogy nem a képviselői vélemény tartalmát, hanem a Ház rendjének megsértését és az ülés akadályozását büntetik, ami szerintük a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Kövér László házelnök ismét megbüntette, ezúttal kétmillió forintos bírságot szabott ki rá.
„Most éppen az volt a bűnöm, hogy a bírósági idézésnek megfelelően elmentem a komlói bíróság tárgyalására és emiatt nem vettem részt a parlament szavazásán (és nem hallgattam meg Orbán aljas és zagyva szónoklatát)”
– fogalmazott Hadházy. Szerinte alábecsülte Kövér Lászlót, mert nem gondolta, hogy „ekkora g.ciségre (és nyilvánvaló törvénytelenségre) még ő sem vetemedik.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
