HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Magyarországnak működnie kell



A mostani helyzetről úgy vélekedik, hogy másképp kell hozzáállni mint tavasszal. Most nem a fertőzöttek számát kell figyelni, hanem azt, hogy hányan halnak meg a fertőzés következtében. A sikert az jelenti, hogy hány emberéletet lehet megmenteni.

VIDEÓ: Az M1 felvétele

Security Check Required

null

Ehhez pedig egy haditerv kell, és van is. A vírust már kiismertük, és így fel lehetett készülni a második hullámra. Vannak kórházi ágyak, orvosok és ápolók, védőeszközök, és a nemzeti konzultációban résztvevők által kijelölt irány - mondta a miniszterelnök.

Sokan azért aggódnak, hogy megint le kell-e zárni az országot. De most a cél az, hogy Magyarország működjön, ne legyen kijárási tilalom, lehessen iskolába járni, legyen sport és kulturálódni is lehessen.

Ehhez pedig néhány biztonsági szabályt kell betartani. A távolságtartást a tömegközlekedésben és a boltokban a maszk használatát. Ha valaki ezt nem teszi meg, annak következménye lehet. Ezért hoztak új szabályokat, hogy ha kell, akkor ezzel kényszerítsék a szabályok betartását.

Az iskolák bezárásáról azt mondta, a szülők azt szeretnék, hogy az oktatás rendben kezdődjön el, ezért most nem egységes lezárásokra készülnek, hanem ott izolálnak, ahol a betegség felbukkan.

Orbán Viktor elmondta, hogy ő maga is hetente többször konzultál az operatív törzzsel, beszél virológusokkal, orvosokkal, a miniszterrel, és naponta figyelik a helyzetet. Ha kell, akkor rugalmasan alakítják a döntéseiket, de tartják azt az irányt, hogy a működőképességet fenntartsák.

Az idősekre és a krónikus betegekre is figyelnek. Vannak már előkészített tervezetek és ezekből már néhány intézkedést meg is valósítottak, például az idősotthonokban és a kórházakban elrendelték a látogatási tilalmat. Az iskolákban is bevezetik a reggeli hőmérőzést. De van 10 ezer szabad ágy a kórházakban, így egyetlen magyar sem marad ellátás nélkül.

A gazdasági helyzetről úgy vélekedik, hogy a legfontosabb a munkahelyek megvédése. Szerinte teljesítették az ígéretüket, amely szerint ahány munkahely megszűnt a vírus miatt, annyit teremtettek. Sőt, az új beruházásokhoz új munkahelyekre is szükség lesz - mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint most a budapesti turizmus van bajban, mert szinte 90 százalékban a külföldi turistákra épült az ágazat. Ezért ott most változtatni kell. De úgy véli, hogy a fővárosnak van ehhez tartaléka, amit erre a célra fel tud majd használni.

A családok életszínvonalát is segítették megőrizni, több adókedvezményt is nyújtottak - véli a kormányfő.

A V4 országokkal való kapcsolatról úgy nyilatkozott, hogy ez fontos, és a "kivételezés" ezután is megmarad, mert velük napi szinten működik a kapcsolat, és tudja, hogy mi történik a többi három országban. Az EU kapcsán azt mondta, hogy a nagy államnak nagy arca van. Sokszor azt hiszik, hogy jobban tudják a dolgokat.

A hosszútávú kérdésekkel pedig a vírus-helyzet alatt is foglalkozni kell. Míg az EU más országai között vannak amelyek a nyitott társadalmat részesítik előnyben, addig Magyarország egy keresztény értékrendű társadalmat szeretne - mondta.

A végén megerősítette, hogy mi a kormány által kidolgozott haditerv szerint működünk tovább, és ez biztosítja, hogy az ország működőképes tud maradni egy járványhelyzetben is. Nem kell hirtelen döntéseket hozni, mert most higgadtság, a nyugodt kormányzás szükséges a helyzet kezelésére - zárta az interjút.

Az M1-en vetített interjút a későbbiekben többször is megismétlik majd - közölte a csatorna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk