Orbán Viktor: A kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését a "gyermekvédelmi" törvénnyel kapcsolatban
A leköszönő miniszterelnök arról tájékoztatta a köztársasági elnököt, hogy a kabinet nem tartja be a gyermekvédelmi törvényről hozott uniós ítéletet. A bíróság szerint a jogszabály diszkriminatív és sérti az EU alapértékeit.
Alig egy héttel a távozása előtt Orbán Viktor levélben közölte Sulyok Tamás köztársasági elnökkel: kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a melegeket a pedofilokkal összemosó, kormányoldalon gyermekvédelminek nevezett törvényről – írta meg a Telex.
A levelet Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője tette közzé a Facebookon azzal a felütéssel, hogy „a gyermekvédelem ügye Magyarországra tartozik, ezzel kapcsolatos döntéseket nekünk kell meghoznunk”.
A miniszterelnök a köztársasági elnöknek írt levelében egyértelművé tette az álláspontját: „Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre”.
Az Európai Unió Bírósága teljes ülésen kimondta, hogy a 2021-es törvény több ponton is sérti az uniós jogot, többek között a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, az EU Alapjogi Chartáját és az uniós értékeket rögzítő alapító szerződést is.
Az ítélet szerint a magyar szabályozás diszkriminatív és megbélyegző az LMBTQ-személyekkel szemben, és a gyermekvédelemre való hivatkozás nem igazolhatja a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. A döntés jogi súlyát jelzi, hogy a bíróság először állapította meg tagállammal szembeni perben az uniós értékek különálló megsértését.
A magyar kormány szerint azonban az ítélet nem jogi, hanem politikai alapon született. Orbán Viktor a levelében azzal érvelt, hogy a bíróság döntése figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, amely rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi, és óvja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. A miniszterelnök szerint az uniós értékekre való hivatkozás nem írhatja felül a tagállamok alkotmányos identitását és a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdéseket, mint amilyen az oktatás és a gyermeknevelés.
A bírósági döntések megtagadásának azonban komoly pénzügyi következményei lehetnek, amire már volt is példa. A menekültügyi szabályok be nem tartása miatt a magyar kormány korábban egy 78 milliárd forintos fizetési felszólítást kapott Brüsszelből, és azóta az Európai Bizottság már meg is kezdte a bírság összegének levonását a Magyarországnak járó uniós támogatásokból. A mostani esetben is az Európai Bizottság újabb keresetet indíthat, amelyben már pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, ha Magyarország nem tesz eleget az ítéletnek.
Az új Országgyűlés május 9-én tartja alakuló ülését, amivel az Orbán-kormány megbízatása megszűnik, így az ítélet végrehajtásának rendezése már az új kormány időszakára is átnyúlhat.
Alig egy héttel a távozása előtt Orbán Viktor levélben közölte Sulyok Tamás köztársasági elnökkel: kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a melegeket a pedofilokkal összemosó, kormányoldalon gyermekvédelminek nevezett törvényről – írta meg a Telex.
A levelet Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője tette közzé a Facebookon azzal a felütéssel, hogy „a gyermekvédelem ügye Magyarországra tartozik, ezzel kapcsolatos döntéseket nekünk kell meghoznunk”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fidesz-KDNP frakciószövetség csütörtök estére tüntetést szervezett a Sándor-palota elé, tiltakozva a kormány 17. Alaptörvény-módosítása ellen. Az ellenzéki pártok szerint a javaslat példa nélküli hatalomkoncentrációt valósítana meg. A rendezvényen Áder János volt köztársasági elnök is felszólalt. Képeinken a tüntetés legemlékezetesebb pillanatai.
A Fidesz-KDNP frakciószövetség csütörtök estére tüntetést szervezett a Sándor-palota elé, tiltakozva a kormány 17. Alaptörvény-módosítása ellen. Az ellenzéki pártok szerint a javaslat példa nélküli hatalomkoncentrációt valósítana meg. A rendezvényen Áder János volt köztársasági elnök is felszólalt. Képeinken a tüntetés legemlékezetesebb pillanatai.
„Hajrá, Sulyok Tamás, éljen Áder János!” - Orbán Viktor nem ment el a Fidesz tüntetésére, helyette a Facebookon üzent
A volt miniszterelnök nem sokkal a rendezvény befejezése előtt bejegyzést tett közzé a Facebookon, és egy fotót is mellékelt hozzá, azt bizonyítandó, hogy sokan voltak a Sándor-palota előtti téren.
Orbán Viktor nem vett részt a Stop Önkény címmel meghirdetett tüntetésen, amelyen az Alaptörvény 17. módosítása ellen tiltakoztak a budai Várban. A Fidesz elnökét sokan hiányolták a helyszínről. A volt miniszterelnök nem sokkal a rendezvény befejezése előtt bejegyzést tett közzé a Facebookon, és egy fotót is mellékelt hozzá, azt bizonyítandó, hogy sokan voltak a Sándor-palota előtti téren.
„Hajrá, Sulyok Tamás, éljen Áder János! Ez a nap az elnökről szól. Érte harcolunk. Megálljt kell parancsolni az önkénynek. Mert ha vele megtehetik, akkor bárkivel megtehetik. Köszönjük mindenkinek, aki eljött!"
Orbán Viktor nem vett részt a Stop Önkény címmel meghirdetett tüntetésen, amelyen az Alaptörvény 17. módosítása ellen tiltakoztak a budai Várban. A Fidesz elnökét sokan hiányolták a helyszínről. A volt miniszterelnök nem sokkal a rendezvény befejezése előtt bejegyzést tett közzé a Facebookon, és egy fotót is mellékelt hozzá, azt bizonyítandó, hogy sokan voltak a Sándor-palota előtti téren.
„Hajrá, Sulyok Tamás, éljen Áder János! Ez a nap az elnökről szól. Érte harcolunk. Megálljt kell parancsolni az önkénynek. Mert ha vele megtehetik, akkor bárkivel megtehetik. Köszönjük mindenkinek, aki eljött!"
Kapitány István reagált: Nem mindegy, mit jelent a 40 százalék Ukrajna áramellátásánál
A gazdasági és energetikai miniszter a Mi Hazánk frakcióvezetőjének parlamenti felszólalására válaszolt. Szerinte a 40 százalékos adat nem Ukrajna teljes fogyasztására, hanem az ország áramimportjára vonatkozik.
Kapitány István a Mi Hazánk frakcióvezetőjének parlamenti felszólalására reagált, amelyben az hangzott el, hogy „Ukrajna villamosenergia-felhasználásának nagyjából a 40%-át a magyarországi import fedezte.” A miniszter szerint a politikus félrevezetően használta a 40 százalékos arányt.
„Van egy valóban 40 százalék körüli adat, de az nem Ukrajna teljes áramfogyasztására vonatkozik, hanem az ukrán áramimportra” – írta bejegyzésében.
Kifejtette, hogy Magyarország az Ukrajnába érkező importáram egy jelentős részét adja, nem pedig az ország teljes felhasználásának 40 százalékát. Hozzátette, hogy a háborús károk ellenére is szomszédunk döntően saját maga biztosítja az ellátását.
A Magyarországról érkező áram jellemzően akkor kerül exportra, amikor a hazai, például a naperőművi termelés miatt többlet keletkezik, ráadásul a kivitt energia egy része nem is magyar termelés, hanem külföldről behozott, majd továbbadott áram.
Kapitány hangsúlyozta, hogy a kereskedelem kétirányú, és a magyar fogyasztók ellátása nincs veszélyben.
„Vagyis nem arról van szó, hogy Magyarország Ukrajna áramfogyasztásának 40 százalékát fedezné. Egy importarányból próbáltak teljes fogyasztásra vonatkozó következtetést levonni, ami félrevezető.”
A poszt végén a kormány energiapolitikai céljait is vázolta: „Mi azon dolgozunk, hogy a magyar napelemparkok és a jövőben újra telepíthető szélerőművek termelését minél jobban itthon tudjuk hasznosítani. Ezért csatlakoztunk az energiatárolói kapacitások bővítését célzó uniós kezdeményezéshez is, első körben 700 megawatt teljesítmény vállalásával.”
Kapitány István a Mi Hazánk frakcióvezetőjének parlamenti felszólalására reagált, amelyben az hangzott el, hogy „Ukrajna villamosenergia-felhasználásának nagyjából a 40%-át a magyarországi import fedezte.” A miniszter szerint a politikus félrevezetően használta a 40 százalékos arányt.
„Van egy valóban 40 százalék körüli adat, de az nem Ukrajna teljes áramfogyasztására vonatkozik, hanem az ukrán áramimportra” – írta bejegyzésében.
Kifejtette, hogy Magyarország az Ukrajnába érkező importáram egy jelentős részét adja, nem pedig az ország teljes felhasználásának 40 százalékát. Hozzátette, hogy a háborús károk ellenére is szomszédunk döntően saját maga biztosítja az ellátását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tanács Zoltán: A fideszes politikusok soha nem dolgoztak, eltorzult a személyiségük
A tudományos és technológiai miniszter a HVG-nek adott interjúban élesen bírálta a korábbi kormánypárti politikusokat. Tanács szerint a NER azért csúszott félre, mert vezetői mindig közpénzből éltek, és ez torzította el a személyiségüket.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, miért hagyta ott korábbi, kényelmes és jó fizetésű állását, és hogyan vált Orbán Viktor a hőséből a kiábrándultság tárgyává. A miniszter elmondta, már évek óta zavarták a közállapotok, de nem tudta, mit tehetne. Úgy érezte, a munkája sem motiválja már úgy, mint régen, ezért amikor felkérést kapott Magyar Péteréktől a programalkotás összefogására, egy év szünetet kért. Ezt az időszakot részben életközepi válságnak is tartja. „Tényleg nem tudtam pihenni, rosszul aludtam, elkezdtem fotózni, AI-os podcastokat csinálni, de nem találtam meg azt a tevékenységet, ami életem új értelme lett volna” – fogalmazott. A döntést végül az a kérdés hozta meg, hogy mit mesél majd az unokáinak.
„Azt a kérdést tettem fel magamnak, hogy mit fogok majd elmesélni az unokáimnak: hogy mit választottam 50 évesen? Fotózgatok, visszamegyek dolgozni, vagy megpróbálom megváltoztatni azt, amiből elegem van, több millió honfitársammal együtt.”
Konzervatív családban nőtt fel, és sokáig a Fidesz szavazója volt. A rendszerváltás idején Orbán Viktorra hősként tekintett.
„A rendszerváltáskor voltam fiatal, Orbán Viktor volt a hősöm, akiről elhittem, hogy ő zavarta haza az oroszokat.”
Állítása szerint 2010-ben és 2014-ben is a Fideszre szavazott, bár már akkor látni vélte, hogy a kormány nem a megígért programot valósítja meg. 2018-ban már csak egyéniben támogatta Pokorni Zoltánt, listán pedig valamelyik ellenzéki pártra adta a voksát. A kiábrándulását azzal magyarázta, hogy a Fidesz a Kádár-rendszerhez kezdett hasonlítani. „Gyerekkoromban kinevettük a hanyatló Kádár-rendszert, s azon kaptam magam, hogy a Fidesz is olyanná válik, mint az MSZMP: egy szavát sem lehetett elhinni.” Szerinte ő a tipikus csalódott fideszes, és a Tisza Párt tele van hozzá hasonló emberekkel. „Pedig a Tisza tele van velük: olyanokkal, akik azért csalódtak, mert tudták, hogy Orbán Viktor olyan történelmi felhatalmazást kapott, amellyel jobbá tehette volna az országot, és akár Kossuth és Széchenyi lábnyomába léphetett volna.”
A NER félrecsúszását két fő okkal magyarázta. Egyrészt a fideszes politikusok szerinte tapasztalat nélkül, a való világtól elszakadva éltek.
„A fideszesek zéró munka- és élettapasztalattal kerültek be a politikába, soha egy percet nem dolgoztak a való világban, mindig közpénzből éltek, ez pedig eltorzítja a személyiséget.”
Másrészt úgy látja, a rendszerváltás hiányosságai is hozzájárultak a helyzethez. „A másik nagy hibája a rendszernek, hogy nem volt igazi rendszerváltás: a kommunista-szocialista elit tovább élt, a mutyi, a kéz kezet mos és a következmények nélküli ország.” Úgy véli, most nemcsak 1989 hiányosságait kell pótolni, hanem a „mikszáthi dzsentrivilág vesztes múltját” is maguk mögött kell hagyniuk.
A kormányzati munkával kapcsolatban elmondta,
a közigazgatásban az emberek többsége várta a változást, ezért megbízik a szakmailag jó és tisztességes munkatársakban.
Úgy látja, a szakapparátus motiváltabb, és végre kikérik a véleményüket. „Örülnek, hogy végre végezhetik a munkájukat, és megkérdezik a véleményüket.” Állítása szerint egy az MTA-n tartott workshopon kiderült, hogy az intézetigazgatókat évtizedek óta, még a NER előtt sem kérdezték meg soha. „Az MTA-n tartottunk egy workshopot, meghívtuk az összes intézetigazgatót, és az derült ki, hogy húsz-huszonöt éve soha nem kérdezték meg őket, a NER előtt sem.”
A HUN-REN kutatóhálózat lassúnak érzékelt átalakításával kapcsolatban kifejtette, hogy a törvényt megfelelően ki kell dolgozni, és társadalmi vitára bocsátják, ami őszig megtörténik.
A bizalomvesztett felső vezetőkkel kapcsolatban elismerte, hogy jelezték nekik a lemondásuk szükségességét, de ők erre nem voltak hajlandóak. „De nincs is szükség a lemondásukra, meg fog szűnni a mandátumuk a HUN-REN átalakításakor.” A miniszter szerint az alapítványi forma önmagában nem rossz, de az államnak kontrollt kell gyakorolnia felette. „A Fideszre jellemző volt, hogy alapvetően jól kitalált, máshol jól bevált struktúrákat „félrehasznált” politikai célból” – tette hozzá.
A Krausz Ferenc nevével fémjelzett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványtól megvont támogatásról azt mondta, egyetért a program céljaival, de a költségszintet aránytalannak látja.
„Azok az összegek azonban, amelyek itt felmerültek, túlságosan magasak, nemzetközi összehasonlításban is.” A programot állami keretek között, a hagyományos kutatástámogatási rendszerbe illesztve, átalakítva folytatni fogják. Az eredeti koncepció fő hibájának azt látta, hogy a drágán idecsábított kutatócsoportok nem integrálódtak volna a hazai tudományos életbe. „Az eredeti elképzelésnek az volt a fő problémája, hogy félő volt: a sok pénzért ide érkező kutatócsoportok nem szervesülnek az itteni kutatóhálózatba, tudományos életbe.”
A parlamenti munkáról vegyes érzései vannak. Érdekesnek tartja a bukott kormánypárti képviselők viselkedését, de a rendszert rendkívül hatékonytalannak látja.
„Nem értik, hogy ha személy szerint sokuk nem is vett részt a kormány ámokfutásában, gyűlöletkeltésében, féktelen korrupciójában, akkor sem rázhatják le magukról a felelősséget, hiszen most is egy padsorban ülnek a bűnösökkel.”
A parlamenti működést a 19. század életritmusához hasonlította. „Ma viszont azt a munkát, amit ott két nap alatt végzünk, hatékony rendszerben néhány óra alatt meg lehetne csinálni.” Magyar Péter parlamenti stílusát csodálja. „Lehet, hogy másoknak néha kicsit sok, de én csodálom a tájékozottságát, és a gyors reakcióját.” Úgy véli, az erős stílus mögött nagy igazságérzet és következetesség van, a szavazók pedig ki vannak éhezve az őszinteségre.
„A szavazók azért aligha bánják, mert ki vannak éhezve az őszinteségre, hiszen annyit hazudtak, köntörfalaztak az elmúlt években a politikusok.”
Arra a kérdésre, hogy ha Németh Balázs Füles, akkor ő ki lenne a Micimackóból, azt válaszolta, hogy a Tigrist választaná. A mese szerinte az elfogadásról szól. „De ha választanom kellene, talán én is ezt választanám: nem a nagyképű „pannon pumát”, hanem azt a Tigrist, aki mindennel is foglalkozik, nem fél belevágni semmibe, egyszóval: érdekli a világ.”
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, miért hagyta ott korábbi, kényelmes és jó fizetésű állását, és hogyan vált Orbán Viktor a hőséből a kiábrándultság tárgyává. A miniszter elmondta, már évek óta zavarták a közállapotok, de nem tudta, mit tehetne. Úgy érezte, a munkája sem motiválja már úgy, mint régen, ezért amikor felkérést kapott Magyar Péteréktől a programalkotás összefogására, egy év szünetet kért. Ezt az időszakot részben életközepi válságnak is tartja. „Tényleg nem tudtam pihenni, rosszul aludtam, elkezdtem fotózni, AI-os podcastokat csinálni, de nem találtam meg azt a tevékenységet, ami életem új értelme lett volna” – fogalmazott. A döntést végül az a kérdés hozta meg, hogy mit mesél majd az unokáinak.
„Azt a kérdést tettem fel magamnak, hogy mit fogok majd elmesélni az unokáimnak: hogy mit választottam 50 évesen? Fotózgatok, visszamegyek dolgozni, vagy megpróbálom megváltoztatni azt, amiből elegem van, több millió honfitársammal együtt.”
Konzervatív családban nőtt fel, és sokáig a Fidesz szavazója volt. A rendszerváltás idején Orbán Viktorra hősként tekintett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
