HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Kollár Kinga gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy az uniós források visszatartásán dolgozik

A miniszterelnök szokásos péntek reggel interjújában beszélt többek között Ferenc pápa örökségéről, az orosz-ukrán háborúról, Ukrajna EU-csatlakozásáról és az uniós források hazahozataláról is.


„Háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek és az európai civilizáció kaphatnak, az a béke öröksége” – mondta Orbán Viktor Ferenc pápáról.pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

„Ferenc pápa a béke embere volt, a mi fejünkben ez azt jelenti, hogy szelíd ember volt, de volt egy másik oldala is a személyiségének: egy rendíthetetlenül bátor ember volt, mert a béke mellett állt ki, ami egyet jelent a napi meghurcolással”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a Szentatyát az elmúlt három évben az orosz-ukrán háború alatt tűz alatt tartották a békepárti álláspontja miatt.

„Csak ketten álltunk ki a béke mellett Magyarország és Vatikán”

- jelentette ki Orbán.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte Ferenc pápa szerette a magyarokat, hiszen háromszor is meglátogatott minket, „kétszer kis-Magyarországon, egyszer pedig Csíksomlyón”. Orbán szerint pedig az példátlan, hogy egy közösséggel ennyiszer találkozzon a pápa.

Kitért arra is, hogy ennek személyes motívuma is lehet, mivel az argentín egyházfő Rómában magyar apácákkal és magyar közösséggel dolgozott együtt, így megszeretette a magyarokat.

„Éreztem is, amikor találkoztam vele, hogy van egy nemzeti szimpátia is”

- mondta Orbán.

A kormányfő szerint Magyarország szempontjából fontos, hogy ki lesz a következő Szentatya és hogyan viszonyul majd az országhoz. Kevés olyan egyház létezik szerinte, mint a magyar katolikus egyház, ami pótolhatatlan szerepet vállal a magyar közösség életében. A magyar katolikus egyház nélkül nagyon nehéz lenne elképzelni a magyar társadalom életét - fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy izgalommal figyeli, mi történik majd, ki lesz az új pápa, és milyen politikát folytat a Vatikán, de most még a gyász napjait éljük, és most a veszteség miatti fájdalom érzése a legnagyobb.

Az interjú során ezután áttértek az orosz-ukrán háborúra.

„Most már jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak Európában”

- fogalmazott Orbán, aki arról beszélt, hogy ő gyorsabb folyamatban reménykedett. Azt gondolta, hogy jön az amerikai elnök, és az európai országok is belátják, hogy egyetlen lehetőségük és feladatuk van: Trump béketörekvéseit támogatni, de nem ez történt. A miniszterelnök szerint ugyanakkor csak idő kérdése, hogy Brüsszel is beforduljon abba az békés utcába, amiben Magyarország, Szlovákia, Amerika és a Vatikán van.

Ismét szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. A kormányfő szerint az, hogy mikor lesz Ukrajna az Európai Unió tagja, rajtunk magyarokon is múlik, de nekünk „nem igen akaródzik igent mondani” - fogalmazott.

Orbán a TISZA Párt szavazását is megemlítette, amelyen ötven százalék felett szavaztak igennel Ukrajna csatlakozás mellett. A miniszterelnök szerint ebből is látszik, hogy „ez egy élő és valódi vita egész Európában, és jól láthatóan elkülönülő, szembenálló felek közötti értelmes vita itt Magyarországon is”.

A legfontosabb érv Ukrajna csatlakozása ellen ugyanakkor szerinte az, hogy a munkaerő szabad áramlása leverné a magyarok béreit. Emellett pedig azt is kifejtette, hogy a magyar gazdáknak sem maradna pénz, mivel az olcsó ukrán áru miatt a magyar mezőgazdaság is egy nagyságrendi zsugorodást tapasztalna, ezzel pedig sok százezer család kerülne nagyon nehéz helyzetbe. Szerinte ráadásul az EU-s támogatások is elmennének Ukrajnába, Magyarország pedig nettó befizetővé válna.

„Mi is finanszíroznánk Ukrajna európai uniós tagságát és szerintem ez nem érdekünk”

- fogalmazott.

Ezután áttértek újból a tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga korábbi beszédére.

„Valóban megtanultunk egy újabb nevet, a Tisza Párt tagjai közül szinte senkinek sem ismertük eddig a nevét. Kollár Kinga most gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy Brüsszelben minden nap azon dolgozik, hogy a magyarok ne kaphassák meg a forrásokat”

- mondta a kormányfő, aki szerint Kollár „óriási sikerként értékelte a saját hangján, mindenki láthatta és hallhatta: megakadályozta ötven magyar kórház felújítását, megakadályozta a közszolgáltatások színvonalának javítását. És hogy ezt nem szégyelli, hanem erre büszke is”.

Az uniós pénzekkel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy Magyarországnak ezek pénzek járnak, és ezeket meg kell szerezni. 13 milliárd eurót már sikerült megszerezni, ebből valósult meg a pedagógusbér-emelés, de még mindig van tízegynéhány milliárd, amit meg kell szerezni - mondta.

Orbán szerint, ha Magyarország beengedné a migránsokat és feladná a békepárti álláspontját, akkor megjönne a pénz, de ő azt mondja, hogy ilyen áron nem kell, és akkor inkább megharcol érte.

„Mindenképpen meg fogjuk kapni ezt a pénzt, meg fogunk egyezni erről, de ez időt és harcot igényel, semmiképp nem fegyverletételt és behódolást”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint „ha valaki úgy hozza haza ezt a pénzt, hogy Brüsszel követeléseit teljesíti, akkor Magyarországot Brüsszel gyarmatává teszi”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Áder János közpénzhorgász bizonyítékokat követel. Íme az első
A kormányfő bejegyzése szerint Áder János rezsijére és juttatásaira évente több tízmillió forint közpénz megy el. Azt állítja, a volt államfő egy 720 négyzetméteres, adófizetői pénzből felhúzott villában él, miközben két saját rózsadombi ingatlana is van.


Magyar Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a volt köztársasági elnökről ír. A posztot azzal a felütéssel kezdi, hogy „Áder János közpénzhorgász bizonyítékokat követel. Íme az első.”

Azt állítja, a volt államfő egy 720 négyzetméteres, adófizetői pénzből felhúzott villában él, miközben két saját rózsadombi ingatlana is van. Magyar szerint a villa felújításakor a zöldterület maximális beépíthetőségét is megemelték, méghozzá Áder János kérésére.

„A Fidesz egykori alelnökének rezsijére 21 millió forintot költenek évente az adófizetők. Ezenkívül jár neki házi alkalmazott, gépkocsi, sofőr, titkárság és havi 6 millió forint” – írja.

A posztban felszólítja a volt elnököt, hogy mutassa meg belülről is a házat, hogy a magyarok lássák, mire költöttek.

Magyar kitér a Kék Bolygó Alapítvány milliárdos pasaréti villájára és a kuratóriumi díjakra is, amelyeket szerinte szintén közpénzből finanszíroznak. A bejegyzést azzal a gondolattal zárja, hogy ez még csak a történet eleje, majd hozzáteszi:

„Ha csöndben maradtál volna, bölcs maradtál volna.”

A vita azután robbant ki, hogy Áder János egy csütörtökön megjelent interjúban élesen bírálta Magyar Péteréket, majd pénteken legkésőbb jövő hétfőig adott határidőt a bizonyítékok bemutatására vagy a bocsánatkérésre.

A posztban említett juttatások közül a volt államfőnek járó tiszteletdíj a törvény szerint 5,7 millió forint havonta. A rezsiköltségekről elérhető adatok szerint 2024-ben az áram- és gázdíj 6,6 millió forint volt, a 21 milliós összeg valószínűleg az egyéb működtetési tételeket is tartalmazza.

A bejegyzésben szereplő ingatlan a 720 négyzetméteresre bővített, állami tulajdonú Béla király úti villa, amelybe Áder 2022 tavaszán költözött be. A sajtóban megjelent információk szerint a felújítás költsége 929 millió forint volt, a bővítést pedig egy, a helyi építési szabályokat felülíró kormányrendelet tette lehetővé.

A volt elnök titkárságának éves fenntartását egy 2025 végi összesítés 77–80 millió forintra tette, miközben a rezsikiadások csökkentését ígérték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Beengedték az RTL-t a kísértetházként álló Bosnyák téri kormányzati irodakomplexumba, már a bútorok is a helyükön vannak
Teljesen elkészült a Bosnyák téri kormányzati irodakomplexum, de az új kormány a zuglói polgármester szerint leállította a beköltözést. Az RTL Híradó által bemutatott épületben a NAV és az Államkincstár is helyet kapott volna.


Bekapcsolt klímák hűtik az üres szobákat, a vadonatúj bútorokon még ülésnyom sincs a Bosnyák téri kormányzati szuperkomplexumban, ami június végére teljesen elkészült, mégis kísértetházként áll a XIV. kerületben. A 240 milliárd forintos beruházás sorsa teljes bizonytalanságba süllyedt, miután a kormány leállította a beköltözést – számolt be róla az RTL Híradó, amelynek stábja bejutott az üresen kongó épületekbe.

Eredetileg ide, a hét épületből álló komplexumba költözött volna a Magyar Államkincstár, a NAV, a Magyar Posta és több kormányhivatal is. A projektet még az előző, Orbán-kormány nyilvánította nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá, majd az állam meg is vásárolta azt a kivitelező Bayer Construct Zrt.-től.

A cég közölte a vételár részleteit is: a felszín feletti épületek 223,2 milliárd forintba, a mélygarázs 22,6 milliárdba, a felszín alatti közös területek pedig 8,9 milliárd forintba kerültek. Bár minden határidőre elkészült, a költözésből egyelőre nem lesz semmi.

„Több jelentős szervezetnek szánták ezt a kormányzati komplexumot itt mögöttem, de jelenleg minden le van állítva a tudomásunk szerint. Senki nem megy sehová, senki nem tud semmit, várakozás van” – mondta a Híradónak Rózsa András, Zugló polgármestere.

Arra a kérdésre, hogy ki állította le a folyamatot, a polgármester úgy felelt: „Tudomásom szerint ez kormányzati döntés volt.”

A döntés hátterében a kormányváltás utáni politikai irányváltás áll. Míg az előző kabinet jó üzletnek tartotta a vásárlást, a jelenlegi vezetés már másképp látja a helyzetet. Gulyás Gergely még 2024-ben azzal érvelt a vétel mellett, hogy az állam jól jár az ügylettel. „Mind a négyzetméter-árat tekintve, mind pedig azt a működési struktúrát, ami a bérleményt tulajdonnal váltja fel, úgy gondolom, jól jár a magyar állam” – fogalmazott akkor.

Magyar Péter azonban már az első kormányinfóján jelezte, hogy a hasonló ügyleteket górcső alá veszik.

„Az összes Tiborcz-féle beruházást – és ez nem csak Tiborcz, hanem a Bayer Construct és az összes ilyen oligarchacég – az első betűtől kezdve felül fogjuk, és felül kell vizsgálni, hiszen teljesen szabálytalan konstrukciók voltak” – szögezte le.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium megerősítette, hogy jelenleg is zajlik az előző kormány által megvalósított ingatlanvásárlások felülvizsgálata. Arról azonban, hogy a vizsgálat végén beköltözhetnek-e a hivatalok a Bosnyák téri komplexumba, a folyamatban lévő ügyre hivatkozva nem adtak tájékoztatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Alig két napja érkeztek, máris megszöktek a Fővárosi Állatkert új majmai
A Fővárosi Állat- és Növénykert új lakói, a hulmán langurok alig két nappal a szerdai bemutatásuk után hagyták el a kifutójukat. A 74 év után újra Budapesten látható faj egyedeit a biztonsági protokolloknak megfelelően húsz perc alatt befogták.


Húsz percig tartott a rendkívüli helyzet a Fővárosi Állat- és Növénykertben: péntek délután egy nemrég érkezett hulmán langur testvérpár rövid időre elhagyta a kifutóját. Az intézmény szakmai stábja azonnal életbe léptette a vonatkozó biztonsági és állatvédelmi protokollokat, és kiürítette az érintett épületet – írta az esetről a Blikk.

Az intézmény a Facebook-oldalán erősítette meg a történteket: „A frissen beköltözött hulmán langur párunk rövid időre elhagyta a számukra kijelölt területet.”

A gondozók mintegy 20 percen belül, sérülés nélkül megoldották a helyzetet.

Az épületet ezt követően ismét megnyitották a látogatók előtt. A két állat jelenleg biztonságban van, gondozói felügyelet mellett a belső kifutóban tartózkodik, és láthatóan nem viselte meg őket a rövid kaland. Megerősített biztonsági intézkedéseket vezetnek be, amelyek várhatóan legfeljebb egy hétig tartanak, a hulmán testvérpár pedig előreláthatólag csak a jövő hét végén lesz újra látható a közönség számára.

Az állatkert közlése szerint a hulmán langur alapvetően nem veszélyes faj, természetes élőhelyén jól alkalmazkodik az ember közelségéhez.

Ugyanakkor vadállatként minden hasonló esetben a lehető legszigorúbb eljárásrend szerint járnak el, ami elsősorban az állatok nyugalma és a látogatók biztonságát szolgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt az Express One, miért késnek heteket a csomagok, és hogyan próbálják a helyzetet megoldani
A futárcég elismerte a hetekig, esetenként egy hónapig is tartó csúszásokat. A káoszt a megszokottnál három-négyszer nagyobb csomagmennyiséggel magyarázzák, amit az új uniós vámszabályok előtti rendelési roham okozott.


„Gyorsan, egyszerűen átvehető csomag” – hirdeti a felirat az automatán, a valóság azonban sokak számára hetek óta tartó idegőrlő várakozás. Az utóbbi időben rengeteg panasz érkezett az Express One-ra, mert a pár naposra ígért kézbesítésből hetek, sőt, akár egy hónap is lett. A cég most az RTL Híradóval közölte, hogy a megszokottnál három-négyszer nagyobb csomagmennyiséggel kell megbirkózniuk, és ez okozza a fennakadást.

A közösségi oldalakat elárasztották a dühös kommentek, a panaszosok arról írnak, hogy a nyomon követés alapján a megrendelt termékük hetek óta egy raktárban vesztegel. Van, aki már egy hónapja vár a csomagjára, miközben az ilyen szállítások normális esetben mindössze 3 napot vesznek igénybe.

A cég kérdésre elismerte a problémát, és közölte: „az országosan kezelt küldeményeink kb. 10%-át érinti valamilyen mértékű késedelem.”

Indoklásuk szerint a helyzet azért alakult ki, mert „a megszokottnál három-négyszer nagyobb csomagmennyiséggel kellett megbirkóznunk”. Hozzátették, a torlódás elsősorban Budapesten jelentkezik, amit vidékről átvezényelt futárokkal próbálnak orvosolni.

A számok mögött azonban frusztrált ügyfelek állnak, akiknek a cég sokszor érdemben nem is magyarázza a késést.

Az egyik panaszos, Paule István egy 40 ezer forintos, Kínából rendelt termékre vár. A férfi arról számolt be, hogy a csomagkövető szerint a küldeménye már két hete a cégnél van, de a kiszállítás dátumát csak tologatják, az ügyfélszolgálat pedig elérhetetlen.

„Azt látom, hogy már 14 napja náluk van a küldemény, és mindig csak frissítik a dátumot, mindig a következő napra: majd, majd, majd. Kommunikálni nem tudok velük; telefonon nem érhetők el, az e-mailekre pedig már nem reagálnak” – panaszolta.

Egy másik pórul járt vásárló, Dobos Emma arról számolt be, hogy a cégtől folyamatosan ellentmondásos tájékoztatást kap.

„Az egyik ezt mondja, a másik azt, hogy rendszerhiba. E-mailekben is teljesen ellentmondanak maguknak. Minden alkalommal elmondják, hogy a csomagomat másnap kiszállítják; természetesen ez nem történik meg” – mondta.

A Fogyasztóvédelmi hatóság szerint nem egyedi esetről van szó. Hozzájuk folyamatosan érkeznek a panaszok, és úgy látják, a probléma rendszerszintű.

A hatóság szerint „elsősorban az a probléma, hogy maguk a futárcégek nem járnak el kellően körültekintően; nincs meg az a kapacitásuk, hogy megfelelő időben minden csomagot a helyére tudjanak szállítani, miközben a kereslet óriási, hiszen rengetegen vesszük igénybe, nagyon sokat rendelünk – már nem csak karácsonykor.”

A mostani óriási rendeléshullám mögött az állhat, hogy sokan még a július 1-jén életbe lépett új uniós vámszabályok előtt akartak rendelni. Akkortól ugyanis már a Kínából és más, EU-n kívüli országból érkező kis értékű áruk után is vámot kell fizetni, amit sokan igyekeztek elkerülni egy utolsó, nagy bevásárlással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk