HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Kollár Kinga gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy az uniós források visszatartásán dolgozik

A miniszterelnök szokásos péntek reggel interjújában beszélt többek között Ferenc pápa örökségéről, az orosz-ukrán háborúról, Ukrajna EU-csatlakozásáról és az uniós források hazahozataláról is.


„Háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek és az európai civilizáció kaphatnak, az a béke öröksége” – mondta Orbán Viktor Ferenc pápáról.pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

„Ferenc pápa a béke embere volt, a mi fejünkben ez azt jelenti, hogy szelíd ember volt, de volt egy másik oldala is a személyiségének: egy rendíthetetlenül bátor ember volt, mert a béke mellett állt ki, ami egyet jelent a napi meghurcolással”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a Szentatyát az elmúlt három évben az orosz-ukrán háború alatt tűz alatt tartották a békepárti álláspontja miatt.

„Csak ketten álltunk ki a béke mellett Magyarország és Vatikán”

- jelentette ki Orbán.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte Ferenc pápa szerette a magyarokat, hiszen háromszor is meglátogatott minket, „kétszer kis-Magyarországon, egyszer pedig Csíksomlyón”. Orbán szerint pedig az példátlan, hogy egy közösséggel ennyiszer találkozzon a pápa.

Kitért arra is, hogy ennek személyes motívuma is lehet, mivel az argentín egyházfő Rómában magyar apácákkal és magyar közösséggel dolgozott együtt, így megszeretette a magyarokat.

„Éreztem is, amikor találkoztam vele, hogy van egy nemzeti szimpátia is”

- mondta Orbán.

A kormányfő szerint Magyarország szempontjából fontos, hogy ki lesz a következő Szentatya és hogyan viszonyul majd az országhoz. Kevés olyan egyház létezik szerinte, mint a magyar katolikus egyház, ami pótolhatatlan szerepet vállal a magyar közösség életében. A magyar katolikus egyház nélkül nagyon nehéz lenne elképzelni a magyar társadalom életét - fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy izgalommal figyeli, mi történik majd, ki lesz az új pápa, és milyen politikát folytat a Vatikán, de most még a gyász napjait éljük, és most a veszteség miatti fájdalom érzése a legnagyobb.

Az interjú során ezután áttértek az orosz-ukrán háborúra.

„Most már jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak Európában”

- fogalmazott Orbán, aki arról beszélt, hogy ő gyorsabb folyamatban reménykedett. Azt gondolta, hogy jön az amerikai elnök, és az európai országok is belátják, hogy egyetlen lehetőségük és feladatuk van: Trump béketörekvéseit támogatni, de nem ez történt. A miniszterelnök szerint ugyanakkor csak idő kérdése, hogy Brüsszel is beforduljon abba az békés utcába, amiben Magyarország, Szlovákia, Amerika és a Vatikán van.

Ismét szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. A kormányfő szerint az, hogy mikor lesz Ukrajna az Európai Unió tagja, rajtunk magyarokon is múlik, de nekünk „nem igen akaródzik igent mondani” - fogalmazott.

Orbán a TISZA Párt szavazását is megemlítette, amelyen ötven százalék felett szavaztak igennel Ukrajna csatlakozás mellett. A miniszterelnök szerint ebből is látszik, hogy „ez egy élő és valódi vita egész Európában, és jól láthatóan elkülönülő, szembenálló felek közötti értelmes vita itt Magyarországon is”.

A legfontosabb érv Ukrajna csatlakozása ellen ugyanakkor szerinte az, hogy a munkaerő szabad áramlása leverné a magyarok béreit. Emellett pedig azt is kifejtette, hogy a magyar gazdáknak sem maradna pénz, mivel az olcsó ukrán áru miatt a magyar mezőgazdaság is egy nagyságrendi zsugorodást tapasztalna, ezzel pedig sok százezer család kerülne nagyon nehéz helyzetbe. Szerinte ráadásul az EU-s támogatások is elmennének Ukrajnába, Magyarország pedig nettó befizetővé válna.

„Mi is finanszíroznánk Ukrajna európai uniós tagságát és szerintem ez nem érdekünk”

- fogalmazott.

Ezután áttértek újból a tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga korábbi beszédére.

„Valóban megtanultunk egy újabb nevet, a Tisza Párt tagjai közül szinte senkinek sem ismertük eddig a nevét. Kollár Kinga most gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy Brüsszelben minden nap azon dolgozik, hogy a magyarok ne kaphassák meg a forrásokat”

- mondta a kormányfő, aki szerint Kollár „óriási sikerként értékelte a saját hangján, mindenki láthatta és hallhatta: megakadályozta ötven magyar kórház felújítását, megakadályozta a közszolgáltatások színvonalának javítását. És hogy ezt nem szégyelli, hanem erre büszke is”.

Az uniós pénzekkel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy Magyarországnak ezek pénzek járnak, és ezeket meg kell szerezni. 13 milliárd eurót már sikerült megszerezni, ebből valósult meg a pedagógusbér-emelés, de még mindig van tízegynéhány milliárd, amit meg kell szerezni - mondta.

Orbán szerint, ha Magyarország beengedné a migránsokat és feladná a békepárti álláspontját, akkor megjönne a pénz, de ő azt mondja, hogy ilyen áron nem kell, és akkor inkább megharcol érte.

„Mindenképpen meg fogjuk kapni ezt a pénzt, meg fogunk egyezni erről, de ez időt és harcot igényel, semmiképp nem fegyverletételt és behódolást”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint „ha valaki úgy hozza haza ezt a pénzt, hogy Brüsszel követeléseit teljesíti, akkor Magyarországot Brüsszel gyarmatává teszi”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Jön a zuhé, riasztást adtak ki az egész országra: felhőszakadással csap le a vihar, jégeső is eshet
Heves zivatarok hoznak némi felfrissülést a hét utolsó napján, a fél országban felhőszakadásra is figyelmeztetnek, miközben délutánig 37 fokig melegedhet az idő. Hétfőn egy kicsit enyhül a kánikula, de még aznap is záporokra és zivatarokra kell számítani.


Vasárnap délutántól több hullámban érkező, helyenként heves zivatarok csapnak le az országra: minden megyére elsőfokú riasztást adtak ki, miközben a hőség 31 és 37 fok között tetőzik. A déli óráktól erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és egyre többfelé kell záporra, zivatarra számítani. A HungaroMet előrejelzése

szerint az intenzívebb cellákat felhőszakadás, jégeső és viharos, néhol akár erősen viharos széllökés is kísérheti.

Felhőszakadás veszélye miatt Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében adtak ki figyelmeztetést.

Az esti órákban a zivatartevékenység átmenetileg csillapodik, a gomolyfelhők a legtöbb helyen összeesnek, és nagy területen kiderül az ég. Hajnalra foltokban pára, köd képződhet, és a hőmérséklet 17 és 23 fok közé csökken.

Hétfőn a sok napsütés mellett ismét nagyobb számban fordulhatnak elő lokális záporok és hőzivatarok, felhőszakadás is kialakulhat.

Az északias szél nyugaton és északkeleten megélénkül, a csúcshőmérséklet pedig 30 és 35 fok között alakul.

Kedden és szerdán folytatódik a meleg, napos idő 30 és 36 fok közötti maximumokkal, de a záporok, zivatarok esélye már jóval alacsonyabb lesz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Irán bejelentette, megint lezárja a Hormuzi-szorost, de Amerika szerint Teherán már nem képes erre
Irán legfelsőbb katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újbóli lezárását a libanoni tűzszünet összeomlása miatt. J.D. Vance amerikai alelnök, és az amerikai hadsereg szerint azonban a forgalom zavartalan, tegnap 16 millió hordó olaj haladt át rajta.


Irán ismét lezártnak nyilvánítja a világ legfontosabb olajútvonalát, miközben Washington szerint a Hormuzi-szoros „teljesen nyitva van” – és már vasárnap amerikai–iráni egyeztetések kezdődhetnek Svájcban.

Ez a látszólag paradox helyzet azzal kezdődött, hogy

Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását, a döntést az Egyesült Államok és Izrael által elkövetett tűzszünetsértésekkel indokolva, amelyeket a „kötelezettségvállalások egyértelmű megszegésének” nevezett

– írta a Telex.

Az amerikai alelnök, J.D. Vance azonban tagadta, hogy a hír igaz lenne, és arról beszélt, hogy semmi sem utal a blokádra. Vance szerint a forgalom zavartalan. „Tegnap 16 millió hordó olaj haladt át a Hormuzi-szoroson. Tehát azt látjuk, hogy ezek a hajók közlekednek.”

„Nem látunk semmilyen bizonyítékot arra, hogy az irániak továbbra is zárva tartanák a Hormuzi-szorost” – mondta Vance.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészete szigorú figyelmeztetést adott ki minden hajó számára, azt tanácsolva nekik, hogy „ne közelítsék meg a Hormuzi-szorost, ellenkező esetben veszélybe kerül a biztonságuk”.

Ezzel szemben a tengeri hírszerzéssel foglalkozó AXSMarine adatai szerint csütörtökön összesen 25 kereskedelmi hajó haladt át a szoroson, ami a legtöbb április óta.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága oszlatta el ezt a különös ellentmondást. A szoros nincs lezárva, mert azt már katonailag nem Irán ellenőrzi, így lezárni sem tudja azt - állítja az amerikai hadügyminisztérium egyik csúcsszervezete.

Vance azt is jelezte, hogy Svájcba utazik, ahol Iránnal folytat majd tárgyalásokat. Pakisztán külügyminisztériuma szerint a megbeszéléseket vasárnap tartják Bürgenstockban, ezeken amerikai és iráni képviselők vesznek részt. A folyamatban közvetítőként Pakisztán és Katar delegáltjai is jelen lesznek.

A CNN szerint a mai napon halálos áldozatokkal járó izraeli légicsapások történtek Dél-Libanonban. Izrael közlése szerint a támadások a Hezbollah akcióira adott válaszlépések voltak, ám a libanoni tűzszünet betartása kulcsfeltétele volt a korábbi, Hormuzról szóló egyezménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk