HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor ismét a nyugat hanyatlásáról beszélt, szerinte a megoldás a templomépítésben van

A pesterzsébeti református templom felszentelésén szólt arról is, hogy sokszor akartak bennünket felzárkóztatni ahhoz a nyugathoz, ahol ma nem templomok, hanem mecsetek épülnek.


„A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg és minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén.

A kormányfő az ünnepi istentiszteleten köszöntőjében úgy fogalmazott: „mi magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk”, és Szent István idején rajtunk kívül ezt még sokan elmondhatták magukról. Szerinte azonban ma más időket élünk: nem egyre több, hanem egyre kevesebb templomépítő nemzet van Európában.

Úgy vélte: Nyugat-Európa ma a „kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában” van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét.

Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket

– jegyezte meg.

Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyarok nem akarnak „sem letérni, sem lesodródni” arról az ösvényről, amelyen ezer éve járnak, de ez akkor lehetséges, ha belátják, hogy az államnak és az egyházi közösségeknek együtt kell működniük.

Emlékeztetett: ezt az együttműködést az alaptörvény is szentesíti, amikor kimondja, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. A keresztény alapokon álló demokráciában az államnak nemcsak feladata, de kötelessége is a hagyományos közösségekért felelősséget vállalni, a családtól a gyülekezeteken át a nemzetig - értékelt.

Történelmünk arra tanít, hogy a magyarok csak keresztényként maradhatnak meg. Határok közé zárt ország, de határtalan lélek: ez Magyarország. Nemcsak templomépítő nemzet vagyunk, hanem, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk. Minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben

– jelentette ki.

Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott: "erős hete" volt a magyar reformátusoknak, hiszen múlt vasárnap a Svábhegyen református óvodát avattak, szombaton a református fellegvárban, Sárospatakon egyetemet alapítottak, ma pedig templomot avatnak. A templom annak a jele, hogy bízunk Istenben, és ezért hittel tekintünk a jövőbe. A templomaink világítótornyok, amikor új épül, növekszik a fény a világban - hangsúlyozta.

A miniszterelnök méltatta az új templom felépülésében vállalt szerepéért Bagdy Emőke szakpszichológust, aki a legnagyobb magánadománnyal támogatta az épület megvalósulását. Szólt Makovecz Imre építészről, aki - mint mondta - „élete alkonyán megálmodta a templomot”, és Dósa-Papp Tamás építészről, aki folytatta és kidolgozta mestere terveit. A kormányfő méltatta a helyi közösség erejét is, mert - jegyezte meg - az épület annak hírnöke is, hogy létezik Pesterzsébeten egy olyan református gyülekezet, amely hisz a saját jövőjében.

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, aki gyűjtést szervezett a templomépítésre, elmondta, sok ezer ember adományozott függetlenül felekezeti hovatartozásuktól országszerte és a határokon túl is. A templom alapkövét 2018-ban tették le, az építkezést 2019-ben kezdték el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor bejelentette: lecseréli 11 éve bebetonozott képviselőjét a Fidesz Zalaegerszegen
A párt egy 37 éves, sportos apukát indít a veterán politikus helyett. A leváltott Vigh Lászlónak sem kell aggódnia, a miniszterelnök már meg is ígért neki egy új kormányzati állást.


„Vigh László marad a munkatársunk, számítok rá a parlamenti választás után is, de nem képviselőként. Erről állapodtam meg vele” – ezzel a mondattal jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Zalaegerszegen, hogy a Fidesz 11 év után lecseréli a Zalaegerszeg-központú, Zala 01-es számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét.

A három cikluson át győztes Vigh László helyett a 2026-os választáson a 37 éves Szilasi Gábor indul a kormánypártok színeiben.

A bejelentés azután hangzott el, hogy a miniszterelnök részt vett a Flex új, 35 milliárd forintos gyáregységének átadásán – írta  meg a Zaol. A döntés hátterét Orbán Viktor a lojalitás és a közös munka keretébe helyezte, kiemelve, hogy Vigh Lászlóval 25 éves közös múltra tekintenek vissza, és bajtársának tekinti őt. A miniszterelnök szavai szerint a távozó képviselőnek a jövőben is fontos szerepet szánnak; a helyi sajtó értesülései szerint Vigh a választás után a zalaegerszegi járműipari tesztpályához kapcsolódó kormányzati feladatot kaphat.

Az új jelölt, Szilasi Gábor helyben ismert figura. A 37 éves, nős, kétgyermekes férfi 2019 óta a zalaegerszegi közgyűlés Fidesz–KDNP-s képviselője és frakcióvezető-helyettese.

A Semmelweis Egyetemen végzett, civil életében pedig sikeres sportoló volt: 20-szoros magyar bajnok atléta és korosztályos válogatott. A jelöltet a sajtóinformációk szerint Vigh László és Balaicz Zoltán polgármester közösen javasolta a párt vezetésének.

Vigh László a Fidesz egyik stabil bázisának számító körzetet vezette. 2014 óta háromszor nyert itt egyéni mandátumot, legutóbb, 2022-ben a szavazatok 56,8 százalékát szerezte meg.

A Zala 01-es választókerületben a Fidesz új jelöltjének a legerősebb kihívója várhatóan a Tisza Párt jelöltje lesz. A párt éppen ezekben a napokban tartja előválasztását a körzetben, ahol három jelölt-jelölt verseng az indulás jogáért: Gyuk Zsolt informatikus, Horváth Dávid gépészmérnök és dr. Nagy Márta gyógyszerész. 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nix ugribugri” – Orbán Viktor reagált az MLSZ döntésére, hogy Marco Rossi maradhat a szövetségi kapitány
A Magyar Labdarúgó Szövetség továbbra is bizalmat szavazott a szakembernek, akinek szerződése 2030-ig érvényes.


Kedden este megszületett a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése: Marco Rossi marad a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya.

Az MLSZ továbbra is bizalmat szavazott a szakembernek, akinek szerződése 2030-ig érvényes. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a döntés után azt nyilatkozta: "Marco Rossi 82 mérkőzésen vezette a magyar csapatot, egyhuzamban ez a leghosszabb sorozat, ezalatt sok sikert ért el, két Európa-bajnokságra elvitte a válogatottat, a Nemzetek Ligájában szép sikereket hozott.” Ugyanakkor elismerte a kudarcot is.

Hozzátette azonban: „Kétségtelen, hogy a vb-selejtezőkön nem sikerült továbbjutni, a közvéleményben érthetően felvetődött, hogy marad-e vagy nem marad. Marco Rossi beszámolt az elnökségnek az elképzeléseiről, és az elnökség úgy döntött, hogy bizalmat szavaz neki”.

Az MLSZ bejelentésére Orbán Viktor a közösségi oldalán reagált. A nagy focirajongó miniszterelnök azt írta:

"Nix ugribugri.

Rossi a mester!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Milyen más bizonyíték kell, minthogy egy véres bugyit bevisz egy egyetemista lány a rendőrségre" – politikusok is felháborodtak az erőszakkal vádolt diák felmentésén
A férfi üzenetben ismerte el tettét, a bíróság mégis felmentette. Szabó Tímea párbeszédes képviselő „teljesen abszurdnak” nevezte a döntést, ami a magyar jogrendszer hibás megközelítéséből fakad.


Nagy port vert fel az RTL Híradó hétfői tudósítása arról, hogy a bíróság múlt csütörtökön felmentett egy férfit, akit szexuális erőszakkal vádoltak.

Az ügy még 2021-ben kezdődött, amikor az áldozat állítása szerint gyógyszert kért egy diáktársától, aki bement a kollégiumi szobájába és erőszakoskodni kezdett vele. A férfi másnap egy üzenetben elismerte a tettét, a bíróság mégis felmentette.

A bíróság döntése szerint ugyanis nem történt erőszak, mert a nem beleegyezés önmagában nem minősül annak. 

A magyar Büntető Törvénykönyva szexuális erőszakot erőszakhoz, fenyegetéshez vagy a sértett védekezésre képtelen állapotának kihasználásához köti, nem pedig a beleegyezés hiányához.

A Képzőművészeti Egyetem hallgatói hétfőn véres lepedőt feszítettek ki tiltakozásul.

Szabó Tímea párbeszédes képviselő „teljesen abszurdnak” nevezte a bírói döntést, szerinte ugyanis ebben az esetben bizonyított volt, hogy nemi erőszak történt.

„Milyen más bizonyíték kell ahhoz, minthogy egy véres bugyit bevisz egy egyetemista lány a rendőrségre megmutatni, hogy őt megerőszakolták, és a rendőrség elhajtja, hogy nem foglalkozik vele, mert ez nem erőszak? Ilyen más országban biztos, hogy nincsen”

– tette fel a kérdést a politikus.

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján a képviselő több törvényjavaslatot is benyújtott, hogy a hatóságok a jövőben komolyabban kezeljék a bántalmazásokat.

A furcsa magyar szabályozás egy hónapja az Igazságügyi Bizottságban is szóba került. Cseh Katalin momentumos képviselő szerint nagyon komoly probléma, hogy „a nemi erőszak szabályozása az Isztambuli Egyezményben a beleegyezés hiányán nyugszik, míg a magyar jogrendben bizonyítani kell azt, hogy történt bármilyen jellegű támadás, fenyegetés.”

Arra a kérdésre, hogy a kormány nyitott-e a változtatásra, Gulyás Gergely miniszter azt mondta: „Hogyha tényállást kell módosítani, vagy ha van hatékony eszköz a nők elleni erőszak kapcsán az Isztambuli Egyezményben, ami ma a Magyar jognak nem része, akkor továbbra is azt mondom, hogy nyitottak vagyunk.”

„Civilizált országokban ahhoz, hogy egy szexuális bűncselekményt megállapítsanak, elég az, hogy nem egyezett bele az aktusba, vagy valamilyen formájába, vagy részébe a sértett, itt nálunk az nem elég ahhoz, hogy az erőszak megállapításra kerüljön”

– magyarázta Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza. Mivel az ügyészség nem fellebbezett az ítélet ellen, az áldozat már csak az Alkotmánybírósághoz vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump szerint közel a béke Ukrajnában, Macron viszont nyomást gyakorolna az oroszokra
Amerikai és orosz tisztségviselők Abu-Dzabiban egyeztetnek a részletekről. Moszkva azonban jelezte: csak akkor bólintanak rá a tervre, ha a követeléseik is teljesülnek.


„Azt hiszem, nagyon közel jutottunk egy megállapodáshoz”

– fogalmazott Donald Trump amerikai elnök a Hálaadás-ünnepségen a Fehér Házban, írta a hvg.hu. Azt is megismételte, hogy korábban könnyebbnek gondolta az orosz–ukrán konfliktus rendezését, de most már előrelépést lát.

Karoline Leavitt elnöki szóvivő szerint az elmúlt hét komoly előrelépést hozott, mert sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni az ukrán és az orosz felet is.

„Van néhány érzékeny, de nem leküzdhetetlen részlet, amire megoldást kell találni, és ez további tárgyalásokat igényel Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között”

– tette hozzá.

A békefolyamat részeként Dan Driscoll, a Pentagon szárazföldi haderőért felelős vezetője kedden Abu-Dzabiban több órán át egyeztetett orosz tisztségviselőkkel. Jeffrey Tolbert, a hadsereg szóvivője szerint a megbeszélések jól haladtak. Driscoll nemcsak Abu-Dzabiban, hanem már vasárnap Genfben is tárgyalt egy amerikai–ukrán egyeztetésen, ahol Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint komoly előrelépést értek el. Az egyeztetéseknek keretet ad, hogy az amerikai elnök múlt csütörtökön, november 20-án a Hálaadás ünnepéig, vagyis e hét csütörtökéig adott határidőt az ukrán félnek a többpontos amerikai béketerv elfogadására.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Washington egyelőre nem mutatta be Moszkvának a béketerv módosított változatát, és jelezte, hogy Oroszország elutasítja a javaslatot, ha abból kikerülnek a követeléseik.

Emmanuel Macron francia elnök jóval borúlátóbb Trumpnál. Szerinte az oroszoknak nincs szándékuk a tűzszünetre, ezért továbbra is nyomást kell gyakorolni rájuk, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. A francia elnök egy keddi videokonferencia után úgy vélte, Moszkva szándékot sem mutatott arra, hogy az amerikai béketervről tárgyaljon.

A CBS amerikai hírcsatorna eközben úgy tudja, hogy az ukránok már rábólintottak az amerikai béketervre. A tárgyalások hátteréhez tartozik, hogy a terv korábbi, 28 pontos változatát több szövetséges oroszbarátnak tartotta, ezért egy európai ellenjavaslat is született. Ezt azonban a Kreml hétfőn elfogadhatatlannak minősítette. A genfi egyeztetés utáni „finomított keret” a beszámolók szerint már több ukrán és európai szempontot is beépít. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken úgy fogalmazott, hogy az amerikai javaslat „alapjául szolgálhat” a rendezésnek, de Moszkva több ponton további egyeztetést sürget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk