HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor is reagált arra, hogy kifütyülték Prágában

Egyik újságíró odakiabált a magyar miniszterelnöknek, hogy megkérdezze miért fújolják, erre válaszolt vissza mosolyogva.


Ahogy azt mi is megírtuk, tüntetők fütyülték ki a prágai csúcsra érkező Orbán Viktort. A találkozóra az utolsók között, egyedül érkezett, és amikor kiszállt a kisbuszból, fütyülni és pfujolni kezdtek a tiltakozók. A magyar kormányfő eközben mosolyogva vonult végig az újságírók előtt, interjúkat azonban nem adott.

A prágai csúcstalálkozó második napján a bejárattal szemben ukrán és uniós zászlókkal álltak tüntetők, akik többek között azt skandálták, hogy "nem a vétókra", és hogy "erős EU-t". Az RTL beszámolója szerint a francia elnök, a német kancellár és a holland kormányfő delegációi elsétáltak a kiabálók előtt és úgy mentek be a kapun. A litván elnök még oda is ment beszélgetni hozzájuk.

A tüntetők reakciója akkor változott meg, amikor a magyar kormányfő kiszállt a mikrobuszból. Ekkor kezdtek el fütyülni, kiabálni.

Egyik újságíró odakiabált Orbán Viktornak, hogy megkérdezze: miért fújolják.

A magyar kormányfő mosolyogva azt válaszolta, hogy mert kedvelik őt, aztán meg azt, hogy mert őt támogatják.

Ezen a napon az Európai Unió vezetői többek között az Ukrajnának szánt további segítségről és arról tárgyaltak, hogy bevezessenek-e ársapkát az orosz gázra. Moszkva korábban jelezte, hogy ebben az esetben minden EU-s exportot leállít. A lépést a magyar kormány nem támogatja, de a helyzet kezeléséről vannak más nézetkülönbségek is az Unión belül. Az Európai Tanács elnöke szerint leghamarabb a hónap végén lehet megállapodás az újabb európai válaszlépésekről.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Forrás: RTL.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Radnai Márk az NKA-ügyről: 4 milliót kapott valaki a dél-szibériai tuva sámánok körében tartott énekléséből íródó élménybeszámolóra
A Tisza Párt alelnöke egy konkrét esetet emelt ki a nyilvánosságra került NKA-listáról. A politikus szerint az ügy jól mutatja, hogy a közpénzeket hogyan osztották ki.


Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke a Facebookon reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli botrány legújabb fejleményeire. „Ezt figyeld. Ez annyira szürreális, hogy nem lehet szavakkal leírni” – kezdi bejegyzését, amelyben arról ír, nem újdonság, hogy a közpénzt a kormány a saját köreinek juttatja, miközben több száz független színházi társulat és művész állami támogatás nélkül küzd a túlélésért.

Radnai egy konkrét, általa abszurdnak tartott példát emel ki a szerinte igazságtalanul elosztott kulturális támogatások közül. „De ezt itt nem hiszed el… jól figyelj… Valaki 4 millió forint támogatást kapott a dél-szibériai tuva sámánok körében tartott énekléséből született élmények megírására. Várjál. A pályázata még csak nem is szerepelt a pályázati rendszerben. Neki úgy ítéltek meg pénzt, hogy nem is kért. Ezek szerint ha tuva sámánokkal énekelsz, akkor elég csak gondolni rá?”

A politikus a helyzetet ahhoz hasonlítja, „mintha valaki megnyerné a lottóötöst úgy, hogy nem is vett szelvényt”.

Radnai posztját azzal a megjegyzéssel zárja, hogy jó hírként értékeli, hogy ezt a támogatást – sok más hasonlóval együtt – időközben visszavonták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid szerint 1024 milliárd forintot fizettek ki négy év alatt a Mészáros Lőrinchez is köthető autópálya-koncesszornak
A közlekedési és beruházási miniszter szerint a szerződés nem úgy működik, mint egy valódi koncesszió. Azt mondta, a koncesszor ennyi pénzt még be sem épített, és szerinte mélyebb vizsgálatra van szükség.


Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy szombati Facebook-videóban jelentette be, hogy a tárca teljes körűen átvilágítja a 35 évre kötött autópálya-koncessziót. „Elkezdtük átvilágítani az autópálya-koncessziót is. Ez egy 24 ezer milliárd forintos szerződés, amit Szíjj László és Mészáros Lőrinc magántőke alapjaival kötött meg a magyar kormány. 35 évre gyakorlatilag minden magyar autópálya, vagy közel minden magyar autópálya működtetését és fejlesztésének a jogát átengedték” – közölte Vitézy, hozzátéve, hogy ezt a magyar állam, a költségvetés, az adófizetők finanszíroznák.

A miniszter szerint az első négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak.

Úgy fogalmazott, „miközben egy ilyen koncesszió arra épül, hogy van 35 éves szerződés, egy jól felkészült cég kockázatot vállal, működteti, fejleszti, és ha jól csinálta, akkor a végén visszanyeri a pénzét. De ez ehhez képest ez egy fejnehéz koncesszió, ahol a magyar állam csak tolja, tolja, önti bele a közpénzt, 100 milliárdokat, összesen 1000 milliárdokat.” A politikus azt is állította, a koncesszor ennyi pénzt még be sem épített. „Elkezdtek építkezni az M1-esen, volt néhány felújítás, de ezer milliárd forintnyi műszaki tartalom nem is jött létre.”

„Tehát ez valójában nem egy koncesszió, hanem egy közpénz-kicsatornázási eszköz az alapján, amit eddig láttunk” – mondta.

Vitézy jelezte, hogy mélyebb vizsgálatra van szükség, és felidézte, hogy az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat az ügyben, megkérdőjelezve, hogy jogszerű-e ez a szerződés. „Tehát nagyon súlyos örökség várt minket itt a minisztériumban” – zárta a videót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Gulyás Gergelynek: Az Orbán-báb leváltása okoz alkotmányos válsághelyzetet?
A miniszterelnök egy Facebook-posztban tette fel a költői kérdést a Fidesz frakcióvezetőjének. A kormányfő azután írt, hogy Gulyás Gergely az Alaptörvény 17. módosítása miatt az önkényuralom kezdetéről beszélt.


Magyar Péter miniszterelnök egy szombat esti Facebook-posztban reagált Gulyás Gergely és a Fidesz kritikájára, amely szerint az Alaptörvény 17. módosítása az alkotmányos demokrácia végét jelentené.

A kormányfő egy sor költői kérdéssel vette számba a javaslat főbb elemeit, amelyek szerinte nem okoznak alkotmányos válságot.

„Gondolkodom, hogy pontosan mi okoz alkotmányos válsághelyzetet Gulyás Gergely szerint? A bírói önigazgatás megerősítése? Az Alkotmánybíróság Fidesz által elvett jogköreinek visszaadása? Az alkotmánybírókra évtizedekig fennálló 70 éves korhatár visszahozása? Az orbáni gazdasági maffia ellen létrehozandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal? A jogállam leépítésében aktív szerepet vállaló és a pártállam kiépítésében részt vevő Orbán-báb leváltása? Vagy egy új, a teljes nemzet által közösen megalkotandó Alkotmány?”

Magyar szerint „különösen viccesen hangzik ez az aggódás az alkotmányozásból Szájer Józseffel viccet csináló Gulyás Gergely szájából”.

Ironikusan hozzátette, örül, hogy a helyzet annyira mégsem válságos, ha a Fidesz ráér hétfőre összehívni a frakciót, név szerint említve Pócs Jánost, Takács Pétert és Németh Balázst, „és a többi alkotmánytudóst”.

A posztot egy utóirattal zárta, amely szerint a mellékelt képen épp a Gulyásék által módosított Alaptörvényt lapozgatja, amelyről soha nem kérdezték meg a magyar embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon
A Fidesz frakcióvezetője az önkényuralom kezdetének nevezte a kormány alkotmánymódosítási javaslatát. A politikus szerint a köztársasági elnök leváltása és az ellenzéki képviselők korlátozása a jogállam végét jelenti.


Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője egy szombati Facebook-posztban reagált a kormány legújabb alkotmánymódosítási tervére. A bejegyzést azzal a kijelentéssel kezdi, hogy „a benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon.”

Szerinte politikai megfontolásból váltják le a megbízatását jogszerűen gyakorló köztársasági elnököt, „lefejezik” az Alkotmánybíróságot, és korlátozzák a demokratikus választást, aminek következtében a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható.

„Mindez nem egyszerű határátlépés. Ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon” – írja.

Gulyás emlékeztet, hogy a rendszerváltás óta hatszor volt kétharmados felhatalmazása a mindenkori kormánynak, de eddig senki nem kísérelte meg sem a köztársasági elnök, sem az alkotmánybírák eltávolítását, vagy az ellenzék kizárását a politikai versenyből.

A helyzetértékelést azzal zárja: „Ez nem a jogállam sérelme, hanem annak vége.” A bejegyzés végén közli, hogy a Fidesz-frakció hétfői ülésén tárgyalni fog az alkotmányos válsághelyzetre adandó válaszlehetőségekről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk