Jeszenszky Géza: A kormány hisztériakeltő kommunikációja mögött akár az is meghúzódhat, hogy egy hamis zászlós akcióval keltsék azt a benyomást, hogy Ukrajna fenyegeti Magyarországot

Ahogy megírtuk, a Medián kutatóintézet minden korábbinál nagyobb különbséget mért a TISZA Párt és a Fidesz között a pártot választani tudó, biztos szavazók között, Magyar Péterék javára. Friss felmérésük szerint ebben a csoportban 20 százalékpont a különbség, a pártválasztóknál 13, míg a teljes népességben 11 százalék.

A felmérés eredményére sorra érkeznek a reakciók. Török Gábor politikai elemző például azt írta,

Közben Orbán Viktor egy humoros posztban reagált a felmérés eredményére.

„Gratulálunk, ebben a tiszás mezőnyben nem kis teljesítmény!” – tette hozzá a miniszterelnök.

– tette fel a kérdést Török Gábor a Facebookon.

A politológus szerint sok politikus megtette már ezt, legutóbb éppen a Demokratikus Koalíció vezetői. Mint írta, szerint más is kritizálta, becsmérelte vagy kinevette már ezt vagy azt a kutatót, de ő rövid kutatással sem talált hasonlót a jelenlegi miniszterelnök pályafutásában.

Török arra utalt, hogy 2026 januárjában a Medián 1 százalékra mérte a DK támogatottságát, amire a párt több vezetője – köztük Molnár Csaba – élesen támadta a cég ügyvezetőjét, Hann Endrét. Hann visszautasította a vádakat, a vita pedig pártszakadást is kiváltott, miután a volt EP-képviselő, Ara-Kovács Attila kilépett a DK-ból. Ez a konfliktus rávilágított a kutatások körüli politikai feszültségekre.

A független intézetek egyébként átlagosan tartós TISZA-vezetést mutatnak, míg a kormányközeli kutatók jellemzően Fidesz-előnyt jeleznek. Török Gábor január végi elemzése is erre hívta fel a figyelmet, „kutatási alapon megmagyarázhatatlannak” nevezve a különbségek nagyságát. A politológus korábban arra is rámutatott, hogy bár Orbán Viktor nem foglalkozik közvélemény-kutatókkal, a miniszterelnök kommunikációs stratégiája más pontokon megváltozott. Példaként említette, amikor 2025 novemberében Orbán a saját oldalán kommentálta az ellenzéki jelöltállítást, ami a Tisza Párt jelöltjeiről szólt, és amit Török szerint korábban nemigen tett.

Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán véleményezte a legfrissebb Medián-felmérést, mely szerint a januári adatokhoz képest egyértelműen tovább nőtt a Tisza Párt előnye, amely a teljes népességben 11, a biztos szavazóknál pedig 20 százalék.

Az elemző szerint a korrekt mondat most is így hangzik:

Török Gábor hozzátette: „Amit nem tudunk, sem én, sem más, és április 12-ig nem is fogunk tudni, csak véleményünk lehet róla: tévedhet-e ekkorát a Medián. Engem mindenesetre nagyon meglepne, ha igen.”

A politológus felteszi a kérdést, hogy vajon mit lép a Fidesz, ha ők is ezeket az adatokat látják.

A Medián legújabb, a HVG megbízásából február 18. és 23. között készített felmérése szerint a Magyar Péter vezette Tisza Párt előnye a Fidesz-KDNP-vel szemben a teljes népességben 11 százalékpont, míg a választani tudó biztos szavazók körében 20 százalékpont. A kutatás szerint a „pártot választók” csoportjában 13 százalékpontos a különbség, mert a Fidesz-táboron belül többen bizonytalanok a részvételben.

A Medián január közepén még 12 százalékpontos Tisza-előnyt mért a biztos szavazóknál, a Závecz Research január végi adatai ugyanebben a körben 10 pontos különbséget jeleztek. Kormányközeli szereplők vitatják a Medián módszertanát; a Nézőpont Intézet vezetője szerint a feltételezett magas részvételi arányok felülreprezentálhatják a Tisza Pártot támogató fiatalabb korosztályt.

A Medián legfrissebb felmérése szerint a biztos pártválasztók körében a Tisza Párt 20 százalékponttal vezet a Fidesz előtt. Somogyi Zoltán az ATV-n azt mondta, ez a különbség rendkívül nagynak számít.

Hozzátette, a Mediánt hiteles kutatóintézetnek tartja, amelynek adataiból szerinte még Orbán Viktor stábja is dolgozik. „Én is azt valószínűsítem tehát, hogy országos szinten mindenképpen a TISZA vezet.”

A szociológus szerint a kormánypártok jelenleg ugyan még magabiztos győzelmet kommunikálnak, de ha a következő hetekben nem tudnak előállni valamivel, ami alapvetően megváltoztatja a választók véleményét, akkor a Tisza Párt nyerhet.

Ebben a helyzetben felvetette egy Orbán–Magyar vita lehetőségét is. „Hogyha mondjuk egy kicsit is az Orbán stáb gondolkozik azon, hogy miben lehetne esetleg fordítani az eredményen, és azt gondolják, hogy ők vesztésre állnak, akkor nincs is olyan messze tőlünk egy Orbán-Magyar választási vita” – fogalmazott a szociológus, aki szerint egy ilyen esemény egy ponton már az Orbán-stáb érdeke is lehet.

A kisebb pártokkal kapcsolatban Somogyi Zoltán azt mondta, a Mi Hazánknak megvan a saját szubkultúrája és az 5 százalékos bejutáshoz szükséges támogatottsága, a többiek viszont bajban vannak.

A műsorban megkérdezték Orbán Viktor és Magyar Péter közelmúltban elhangzott becsléseiről is, melyik párt mennyi egyéni mandátumot hozhat el. A miniszterelnök korábban 80 Fidesz által nyerhető választókerületről beszélt, Sülysápon viszont már csak 65-ről. Magyar Péter viszont azt közölte, 80-85 egyéni körzetben ők vezetnek.

Somogyi Zoltán szerint ezeket érdemes fenntartásokkal kezelni. „Magyar Péterre ugyanúgy igaz, mint Orbán Viktorra, hogy az, hogy hány helyen vezetnek, ezt ők sem tudják” – jelentette ki. Ennek módszertani okai is vannak, ugyanis „egyéni választói körzeteket a lehető legnehezebb, szinte lehetetlen kutatni”. Minél kisebb a vizsgált sokaság, annál pontatlanabbak lesznek az adatok, magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy mi történne egy esetleges Tisza Párt-győzelem után, Somogyi Zoltán azt válaszolta: „ez még nagyon messze van.” Szerinte először a kormányátadás mikéntjéről kellene beszélni, majd arról, hogyan lehet eligazodni abban a közjogi rendszerben, amelyet Orbán Viktor a saját képére formált. Hozzátette, a Fidesz ellenzéki viselkedése csak ezek után következne, de mindennek az alapfeltétele, hogy a Tisza Párt valóban megnyerje a választást.

„A Medián kutatásából az következik, hogy igen, de pár hét múlva meg fogjuk látni, hogy tulajdonképpen mi is történik” – zárta gondolatait az elemző.

Csak öt bank maradhat Magyarországon Nagy Márton miniszter szerint. A bejelentés nem sokkal azután hangzott el, hogy Orbán Viktor „a halál vámszedőjének” nevezte az Erste Bankot, a Shellel együtt. A héten a gazdasági miniszter már meg is nevezte azt a négy bankot, melyek szerinte maradhatnak, hozzátéve, hogy „az ötödik hely még kiadó”. Nagy Márton szavaira több, a listájából kimaradt bank is reagált, mindannyian azt közölték, hosszú távra terveznek Magyarországon. A leginkább célkeresztbe került Erste pedig azt is hozzátette közleményében, „hiszünk abban, hogy a bankpiacon az ügyfelek érdekét szolgálja a verseny.”

Lehet-e a miniszteri mondatok mögött valódi kormányzati szándék? Milyen károkat okozhat egy ilyen nyilatkozat? Bod Péter Ákost, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét kérdeztük ezzel kapcsolatban.

— Nagy Márton szerint csak öt bank maradhat Magyarországon. Mi ennek a rációja?

— 40 évvel ezelőtt működött utoljára így a politika, mert akkor a semmiből teremtettek újra bankrendszert. Akkor a pártállam megszabta, hogy hány banknak kell lennie. Azóta a piacgazdasági szabályok szerint a bankok száma a piaci bővülés méretétől és a banki stratégiáktól függ. A bankok száma évek óta változik, mégpedig csökken összeolvadással, felvásárlással, megszűnéssel. Ez a folyamat nyilván zajlani fog. Ebben semmi teendője nincsen a magyar nemzetgazdasági miniszternek. A jegybanknak bankfelügyeleti, piacfelügyeleti minőségében van dolga, egyebek között azt ellenőrizi, hogy a bankoknak megvan-e a kellő tőkéjük. Egyébként szerencsére megvan.

— Nagy Márton azzal indokolta az ötletét, hogy kevesebb szereplővel a rendszer sokkal költséghatékonyabb lehetne, vagyis olcsóbbak lehetnének a banki szolgáltatások. Van ennek igazságalapja?

— Ha egy szakcikkben írná meg, akkor erről a kérdésről lehetne beszélni. A rövid válasz az, hogy igen, a hitelintézeti piac szerkezetének optimalizálása nagyon szép kutatási, publikálási feladat. A miniszternek viszont nem ez a dolga.

De egy miniszternek Magyarországon nincs, és ne is legyen beleszólása abba, hogy a piac hány bankot bír el. Ez a tulajdonosok dolga, a klienseken, az ügyfeleken múlik. A bankok vagy más vállalkozások megfelelő száma sok mindentől függ, de attól nem szabad függnie, hogy mit gondol arról egy miniszter. Abban pedig látok aggasztót, ha a bankok túlzott nyereségéről meg magas költségszintjéről beszél a választás előtt. Ilyen hangulatkeltésre egy másik miniszternél is hajlamos, ő a kereskedőket szokta a szájára venni: miért kerül annyiba a tej a hűtőpultban, amikor a tehén tőgyénél még sokkal olcsóbb.

A bankok esetében különösen, mert a bankrendszer bizalmon nyugszik, és a bankokba vetett bizalom roppant fontos, amikor a világ olyan sok módon változik körülöttünk.

— Most viszonylag jól áll a forint és az infláció is alacsony. Egy ilyen, a nemzetközi sajtót is elérő megnyilatkozás mennyire veszélyezteti ezt a kedvező helyzetet?

— Remélem, hogy a magyar nagyközönség nem nagyon ügyel arra, amit Nagy miniszter úr mond, van az embereknek más dolga. Mert

A miniszter által megmaradásra érdemesnek nevezett, valamint a meg nem nevezett bankok egy piaci térben működnek, százezer számra vannak ügyfeleik. És vannak tulajdonosaik, feltételezem, hogy a bankcsoport-központokban az igazgatótanács most próbálja megérteni, mi is a baja velük az egyik magyar kormánytagnak. Azt gondolom, hogy ebben formában ez felesleges gondolatkísérlet, már ha szakcikk formájában megírja, leadja lektorálásra, és fél év múlva megjelenik egy folyóiratban, akkor az akár hasznos is lehetne.

— Lehet, hogy ez csupán egy választási lózung, mint amikor Lázár János a kiskereskedelmi láncokat fenyegeti már ciklusok óta?

— Közgazdászként sem a kereskedelmi, sem a hitelintézeti cégek kipécézésben nem látok szakmai értelmet. Amikor amúgy is felfokozott hangulat van, a kormánypropaganda háborúval fenyegeti az embereket, mindenfajta bizonytalanság van a levegőben, akkor ügyet csinálni ágazatokból, amelyek minden körülményt figyelembe véve tisztességesen működnek, számomra értelmetlen. Talán valamiről el akarják terelni a figyelmet? Vagy elő akarnak készíteni valami intézkedést? Vagy csak egyszerűen egy önjáró személyiség megnyilatkozásáról van szó, nem tudom. De

Bizonyára van a tőkellenes hangokra valamilyen kereslet, máskülönben nem lenne visszatérő toposz a Fidesznél, Mi Hazánknál, hogy a kereskedők túl sokat keresnek, a bankárok túl jól élnek. Hogy ez boldogabbá teszi-e a szavazókat, azt kétlem; az viszont biztos, hogy kárt okoz az országnak.

— És ha komolyan gondolják? Nagy Márton már meg is nevezett négy bankot, az OTP-t, az MBH-t, a K&H-t és az UniCreditet. Az ötödik helyre pedig aligha pályázhatna az Erste. Felmerül a Gránit Bank neve is. Lehet, hogy a valódi cél a NER-hegemónia megteremtése a bankszektorban is?

— Én ezt az egészet nem vagyok hajlandó közgazdászként kommentálni. Ez a piac dolga, minimális jogállami körülmények között. Én azt várom, hogy tavasszal helyreálljon a jogállamiság, és ezért az egész kérdés, amit feltett, maradjon akadémikus kérdés. Cikket lehet róla írni, és az élet pedig haladjon a maga közgazdasági logikája szerint.