Újabb negatív rekordok dőltek meg az áldozatok és a lélegeztetőgépen levők számában, egy hétig még biztosan érvényben maradnak a jelenlegi korlátozások - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A miniszterelnök ismertette a legfrissebb statisztikákat: az elmúlt 24 óra alatt 213-an haltak bele a betegségbe, kórházban többen vannak mint valaha, és jelenleg 1174 ember van lélegeztetőgépen.
"Ez nem az a pillanat, amikor az érvényben levő intézkedéseken lazítani lehetne"
- jelentette ki Orbán, aki az operatív törzs üléséről érkezett az stúdióba.
Az operatív törzset felkérte, hogy dolgozzák ki az újranyitási tervet.
Ezt a beoltottak számához kötik, akkor lehet megtenni az újranyitás első lépését, ha minden 65 év feletti regisztrált beoltatta magát. Ez a számításaik szerint 2,5 millió beoltottat jelent.
A húsvéttal kapcsolatos intézkedésekről jövő héten döntenek, ennek eredményét egy hét múlva pénteken jelenti majd be a miniszterelnök.
A védettségi igazolvány fontos lesz az újranyitáskor, lesznek olyan szolgáltatások, amelyeket csak ennek birtokában lehet majd igénybe venni.
Orbán szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy a kórházak bírják-e a nyomást. Szabad ágyak vannak: a miniszterelnök által ismertetett adatok szerint több mint tízezer szabad ágy van, a lélegeztetőgépes férőhelyek kapacitásának egyelőre a felét használták ki. A kérdés az, hogy szakszemélyzet van-e. Az oltással kapcsolatban sem az a probléma, hogy van-e elég oltási pont, hanem az, hogy nem jön elég vakcina. AstraZenecából például 500 ezer adaggal kevesebb érkezik az országba, így kínai és orosz vakcinával kívánják azt pótolni, hogy zavartalanul folyhasson tovább az oltás.
Újabb negatív rekordok dőltek meg az áldozatok és a lélegeztetőgépen levők számában, egy hétig még biztosan érvényben maradnak a jelenlegi korlátozások - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A miniszterelnök ismertette a legfrissebb statisztikákat: az elmúlt 24 óra alatt 213-an haltak bele a betegségbe, kórházban többen vannak mint valaha, és jelenleg 1174 ember van lélegeztetőgépen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Időpontja volt, ezért magára hagyta az utcán haldokló férfit – drámai esetről számolt be az Országos Mentőszolgálat
A saját programjára hivatkozva nem segített egy életveszélyben lévő emberen. Bár a kiérkező mentők végül sikeresen újraélesztették a beteget, az eset rávilágít a laikus segítségnyújtás elmaradásának kockázataira.
Az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja szerint a hozzájuk „egyik nap befutó segélyhívás egy drámai, mégis mindennapos jelenetet vázolt fel: egy férfi mozdulatlanul feküdt az utcán, eldőlt kerékpárja mellett”. A mentésirányító a szakmai protokoll alapján azonnal instruálni kezdte a bejelentőt, kérve, hogy ellenőrizze a bajbajutott állapotát. „A válasz azonban mellbevágó volt”, ugyanis a telefonáló határozottan elutasította, hogy segédkezzen.
„A hívó fél mereven elzárkózott a segítségnyújtástól, csupán a bejelentésre volt hajlandó, a közvetlen cselekvéstől időhiányra és sürgős elintéznivalóira hivatkozva határolódott el.”
A diszpécser próbálta meggyőzni a bejelentőt, de „hiába érvelt az életmentő beavatkozás súlya mellett és hiába hangsúlyozta a másodpercek jelentőségét egy esetleges keringésmegállásnál, a vonal túlsó végén a közöny falaiba ütközött.”
A bejegyzés szerint a késlekedésnek súlyos következménye lett.
„A mentésirányító aggodalma sajnos bekövetkezett, a perceken belül kiérkező rohamkocsi már életjelek nélkül találta a beteget.”
A kiérkező egység ennek ellenére megkezdte a küzdelmet a férfi életéért, „ami hosszas küzdelem és számos életmentő beavatkozás után sikerre vezetett és a férfi keringése visszatért.” A helyszíni ellátást követően stabil állapotban szállították kórházba.
A mentőszolgálat hangsúlyozza, hogy a laikus segítség elengedhetetlen. „A mentések sikerességében bajtársaink szakmai helytállása mellett minden esetben elengedhetetlen szerepe van azoknak a bátor, segítőkész laikusoknak, akik a mentésirányítás utasításai alapján megkezdik a betegek ellátását a mentők kiérkezéséig, jelentősen növelve ezzel a túlélés esélyét.”
„A segítségnyújtás nem merül ki a mentőhívásban, kérjük, soha ne hagyjátok magukra segítségre szoruló embertársaitokat, szükség esetén kezdjétek meg az elsősegélynyújtást!”
Azt kérik: „segítsetek, hogy segíthessünk: köszönjük a hétköznapi hősöknek, hogy vagytok!”
Az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja szerint a hozzájuk „egyik nap befutó segélyhívás egy drámai, mégis mindennapos jelenetet vázolt fel: egy férfi mozdulatlanul feküdt az utcán, eldőlt kerékpárja mellett”. A mentésirányító a szakmai protokoll alapján azonnal instruálni kezdte a bejelentőt, kérve, hogy ellenőrizze a bajbajutott állapotát. „A válasz azonban mellbevágó volt”, ugyanis a telefonáló határozottan elutasította, hogy segédkezzen.
„A hívó fél mereven elzárkózott a segítségnyújtástól, csupán a bejelentésre volt hajlandó, a közvetlen cselekvéstől időhiányra és sürgős elintéznivalóira hivatkozva határolódott el.”
A diszpécser próbálta meggyőzni a bejelentőt, de „hiába érvelt az életmentő beavatkozás súlya mellett és hiába hangsúlyozta a másodpercek jelentőségét egy esetleges keringésmegállásnál, a vonal túlsó végén a közöny falaiba ütközött.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mindenki kezdjen munkát keresni” – ezt üzente Lázár János a Mezőhegyesi Ménesbirtok dolgozóinak a Magyar Hang szerint
A lap értesülése szerint a leköszönő miniszter azt közölte a dolgozókkal, hogy a gazdaság jövője bizonytalan. Az esetleges leépítés először a Makóról és Hódmezővásárhelyről ingázókat érintheti, a helyieket tartanák meg legtovább.
Leépítés fenyegetheti Magyarország egyik legbőkezűbben támogatott, papíron nyereséges mintagazdaságát, a Mezőhegyesi Ménesbirtokot.
A múlt hét végén Lázár János összehívta a cég dolgozóit – írja a Magyar Hang. A lap értesülései szerint a leköszönő építési és közlekedési miniszter arról tájékoztatta a munkavállalókat, hogy a gazdaság jövője bizonytalan.
Lázár János azt közölte velük, hogy „a legjobb, ha mindenki elkezd munkát keresni magának”.
A tájékoztatón a lap szerint elhangzott az is, hogy ameddig lehet, a helyi, mezőhegyesi dolgozókat tartják meg, de a Makóról és Hódmezővásárhelyről bejáró munkavállalók állása hamarabb veszélybe kerülhet.
A bejelentés azért is meglepő, mert a cég pénzügyi adatai stabil működésre utalnak. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság a lap szerint 2024-ben 12 milliárd forintos árbevétel mellett 440 millió forint adózott eredményt ért el, és a megelőző évek is nyereségesek voltak. A társaság saját tőkéje elérte a 79,5 milliárd forintot. A cég 463 főt foglalkoztat.
A ménesbirtokot egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonolja, amelynek kuratóriumi elnöke Lázár János.
Az alapítvány az elmúlt években jelentős állami vagyonelemeket kapott: 2022-ben 8,5 ezer hektár termőföld és 15 milliárd forint került hozzá, idén tavasszal pedig egy kormánydöntéssel további 1374 ingatlan gyarapította a vagyonát.
A birtok korábban is hatalmas összegekből fejlődhetett. 2022-ben egy körülbelül 10 milliárd forintos beruházásból épült korszerű öntözőrendszer, amihez az állam 8,5 milliárd forint támogatást adott.
Egy évvel később pedig 3,3 milliárd forintból adtak át egy olyan különleges tehénistállót, amelyben az állatok vízágyon pihenhetnek. Ehhez 1,2 milliárd forint uniós forrás érkezett.
Az Orbán-kormány kommunikációja a ménesbirtokot rendre a magyar agrárium mintagazdaságaként és tudásközpontjaként mutatta be, amelynek fejlesztései az ország versenyképességét szolgálják.
Az ügyben a Magyar Hang megkereste a ménesbirtokot, de választ egyelőre nem kaptak.
Leépítés fenyegetheti Magyarország egyik legbőkezűbben támogatott, papíron nyereséges mintagazdaságát, a Mezőhegyesi Ménesbirtokot.
A múlt hét végén Lázár János összehívta a cég dolgozóit – írja a Magyar Hang. A lap értesülései szerint a leköszönő építési és közlekedési miniszter arról tájékoztatta a munkavállalókat, hogy a gazdaság jövője bizonytalan.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péterrel tárgyalt a Richter vezére, egyelőre nem fizetnek osztalékot az MCC-nek
Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián közölte, hogy készek elhalasztani az osztalékfizetést. Ezzel az uniós viták rendezését segítenék, amelyek a magyar egyetemi autonómia miatt zajlanak.
A Mol után a Richter Gedeon Nyrt. is kész elhalasztani az osztalékfizetést, hogy ezzel segítse az új kormányt az Európai Unióval folytatott viták rendezésében – jelentette be Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián.
A lépés hátterében a magyar egyetemi autonómia körüli uniós viták állnak. Az osztalék visszatartásával a kormányközeli alapítványok, például a Matthias Corvinus Collegium sem jutnának hozzá a nekik járó milliárdokhoz. Magyar Péter a választást követő héten jelezte, hogy a Mol után a Richter vezetését is meg fogja keresni ebben az ügyben.
Orbán Gábor elmondta, hogy a napokban egyeztetett a leendő miniszterelnökkel. Magyar azt kérte tőle, hogy amíg nem rendeződik az uniós tárgyalások szempontjából kiemelt fontosságú egyetemi autonómia kérdése, addig lehetőleg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis kekvák irányába halasszák el az osztalékfizetést.
A gyógyszercég vezérigazgatója a konferencián hangsúlyozta, hogy a Richter meg fogja találni a jogszerű és piackonform megoldást az osztalék visszatartására a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő tehetséggondozó intézmény felé is – írja tudósításában a Telex. A bejelentésre a Richter árfolyama eséssel reagált, a részvény 1,7 százalékos mínuszban állt a nap folyamán.
A Richter szerdán tartja éves rendes közgyűlését, ahol a részvényesek döntenek az igazgatóság osztalékjavaslatáról.
A cég a tavalyi év után a rendes osztalékon felül extra osztalékot is fizetne, összesen 120 milliárd forintot.
Ebből a Matthias Corvinus Collegium a 10 százalékos részesedése alapján 12 milliárd forintra számíthatna, és további 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vele szoros kapcsolatban álló Maecenas Universitas Corvini alapítvány is.
Nem a Richter az első nagyvállalat, amely hasonló lépésre szánja el magát. Korábban a Mol igazgatósága javasolta az osztalék kifizetésének harmadik negyedévre tolását, miután Magyar Péter Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóval tárgyalt.
A Mol után a Richter Gedeon Nyrt. is kész elhalasztani az osztalékfizetést, hogy ezzel segítse az új kormányt az Európai Unióval folytatott viták rendezésében – jelentette be Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián.
A lépés hátterében a magyar egyetemi autonómia körüli uniós viták állnak. Az osztalék visszatartásával a kormányközeli alapítványok, például a Matthias Corvinus Collegium sem jutnának hozzá a nekik járó milliárdokhoz. Magyar Péter a választást követő héten jelezte, hogy a Mol után a Richter vezetését is meg fogja keresni ebben az ügyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feljelentést tett az NKA átláthatatlan támogatásai miatt a Független Előadó-művészeti Szövetség
A FESZ közleményben jelezte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen tett feljelentést különösen jelenős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt. Szerintük a támogatások odaítélése átláthatatlan volt.
A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közleményt adott ki arról, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél különösen jelenős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A szervezet emlékeztet rá, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) április 24-én közzétette a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumának 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között meghozott támogatási döntéseit.
A nyilvánosan elérhető információk alapján a Kollégium működésére vonatkozó alapvető adatok – így különösen a tagok személye, a működés célja, a döntéshozatal rendje és a rendelkezésre álló források nagysága – nem hozzáférhetőek az NKA honlapján.
A közzétett adatok szerint a Kollégium összesen 17,6 milliárd forint támogatásról döntött 1088 esetben.
„E döntések közül mindössze két esetben volt azonosítható meghívásos pályázati eljárás, a többi támogatás esetében nem található nyoma sem nyilvános, sem meghívásos pályázati felhívásnak” – mutatnak rá.
A FESZ-ben a hozzáférhető információk alapján felmerült a gyanú, hogy „nem került sor nyílt vagy meghívásos pályázatok közzétételére”.
A szervezet gyanúja szerint lehetséges, hogy „a pályázati lehetőségekről egyes szereplők előzetes, közvetlen értesítést kaphattak”.
A FESZ szerint emellett a pályázói kör és a versenyfeltételek nem voltak átláthatóak, a döntéshozók személyét nem hozták időben nyilvánosságra, és egyes kedvezményezettek politikai kommunikációban is feltűntek, ami a szervezet szerint indokolja a támogatások felhasználásának vizsgálatát. A közleményben hangsúlyozzák: „a hatályos jogszabályok értelmében a pályázatok adatait és a támogatási döntéseket meghatározott határidőn belül nyilvánosságra kell hozni, biztosítva ezzel a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.”
A szövetség szerint a jelen esetben ezen követelmények teljesülése nem állapítható meg egyértelműen, ezért „várjuk, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség megtegye a megfelelő intézkedéseket és késlekedés nélkül kivizsgálja a feljelentés tárgyát.”
A napokban terjedt el a hír a sajtóban, hogy az NKA az érintett szakmai kollégiumokat megkerülve, közel 12 milliárd forintot oszthatott szét a Fideszhez köthető gazdasági, közéleti és művészeti szereplőknek. Az értesülések szerint kormánypárt az NKA-n keresztül fizethette ki a 2026-os választási kampányában részt vevő influenszereit.
Hankó Balázs kulturális miniszter a vádakra reagálva azt közölte, hogy a támogatások odaítélése minden esetben szabályozott pályázati eljárás keretében, meghatározott szakmai szempontok alapján történt. Azt is hangsúlyozta, hogy a támogatásokból nem „csorgattak vissza” semmit a választókerületi kampányába.
A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közleményt adott ki arról, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél különösen jelenős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A szervezet emlékeztet rá, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) április 24-én közzétette a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumának 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között meghozott támogatási döntéseit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
