Félbevághatták a nyugdíjas ukrán tiszt mondatát, ezért tűnt úgy, hogy Orbán családját fenyegeti
A 75 éves Hrihorij Omelcsenko, volt ukrán képviselő szavait a kormánypárti sajtó vette át, ukrán fenyegetésként. A hírek után Orbán Viktor videóban hívta fel a lányát, jelezve, komolyan veszik a helyzetet, pedig a Telex utánajárása szerint Omelcsenko csak egy jelentéktelen politikai szereplő Ukrajnában.
Egy volt ukrán parlamenti képviselő mondataitól volt hangos a magyar kormánypárti sajtó, miután a férfi arról beszélt, hogy Orbán Viktor gondoljon a gyerekeire és unokáira. A Telex elemzése szerint
a nyilatkozatot közvetlen fenyegetésként állították be, holott a teljes szövegkörnyezet egészen másról szólt.
A Prjamij TV-nek nyilatkozó Hrihorij Omelcsenko, egy 75 éves, nyugalmazott titkosszolgálati vezérőrnagy valóban tett kemény kijelentéseket Orbán Viktorról a videóban, egy korábbi nyílt levelét idézte:
„Vitya! Kitépjük a büdös nyelved, és odadobjuk a kutyáknak. Előbb fog a te neonáci véred folyni a Dunán, mint a ruszki olaj a Barátság vezetéken.”
Ezt a sokkal durvább megszólalást a magyar kormányközeli sajtó nem is nagyon emlegette, sokkal inkább fókuszáltak arra, amikor a miniszterelnök családját említette.
A kormányközeli médiában terjedő változatban a mondat így hangzott: „Orbán gondoljon az ő öt gyerekére és hat unokájára”. Az eredeti felvételen azonban a gondolatmenet itt nem ért véget, hanem így folytatódott: „Az ukrán gyerekek véréért nem kár? Drágább neki az orosz olaj, mint az ukrán gyerekek élete?”
A lap bemutatja azt is, ahogy a megvágott videót közlő eredeti Index-cikkből származó információ egyre inkább torzult a kormánypárti média más szegleteiben.
Míg az első cikkek még „ukrán üzengetésről” írtak, a későbbi címek már általánosságban „az ukránok” fenyegetéseként tálalták az esetet.
A hírek megjelenése után Orbán Viktor a közösségi oldalán közzétett egy videót, amelyben telefonon értesíti a lányát, hogy megfenyegették a családot, de nem kell megijedni, viszont komolyan kell venni a helyzetet.
Az újságírók egy kis háttérkutatást is végeztek az Orbánt, de a családját valószínűleg nem fenyegető illetővel kapcsolatban. Arra jutottak, hogy
a nyilatkozó Hrihorij Omelcsenko már 2007 óta nem parlamenti képviselő, és az ukrán közéletben leginkább antiszemita összeesküvés-elméleteiről és önfényezéséről ismert. Az interjúban egy „Karma” nevű szervezet vezetőjeként hivatkozott magára, amelynek érdemi működésére semmi jel nem utal. Omelcsenko korábban is tett már súlyos, bizonyítatlan állításokat, például Julija Timosenko volt kormányfőt az orosz titkosszolgálat ügynökének nevezte, és beszélt arról is, hogy Ukrajna egy részéből „Új Jeruzsálemet” akarnak létrehozni ötmillió zsidó betelepítésével.
A Telex azt is állítja, hogy az interjú a Prjamij TV nevű, Petro Porosenko volt ukrán elnökhöz köthető médium YouTube-csatornáján jelent meg, ahol a magyarországi hírverés idején mindössze 18 ezer megtekintésnél járt.
A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a módszer – amellyel egy marginális szereplő véleményét egy egész nemzet álláspontjaként tüntetik fel – ismert a médiamanipulációban.
Az újság által idézett szakkönyv szerint ezzel a technikával egy jelentéktelen forrásból származó állítást sokkal súlyosabbnak lehet beállítani, például amikor egy szélsőjobboldali, alacsony támogatottságú politikus véleményét „francia véleményként” közlik.
A videóval kapcsolatban a szakértők azt is felvetették, hogy mesterséges intelligenciával manipulálhatták, ugyanis Omelcsenko szája nagyon furcsán mozog.
Egy volt ukrán parlamenti képviselő mondataitól volt hangos a magyar kormánypárti sajtó, miután a férfi arról beszélt, hogy Orbán Viktor gondoljon a gyerekeire és unokáira. A Telex elemzése szerint
a nyilatkozatot közvetlen fenyegetésként állították be, holott a teljes szövegkörnyezet egészen másról szólt.
A Prjamij TV-nek nyilatkozó Hrihorij Omelcsenko, egy 75 éves, nyugalmazott titkosszolgálati vezérőrnagy valóban tett kemény kijelentéseket Orbán Viktorról a videóban, egy korábbi nyílt levelét idézte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelent a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvénytervezet: az is kiderült, milyen fizetést kaphatnak a hatóság vezetői
Miután Magyar Péter hétfőn részletesen beszélt róla, a kormány közzétette a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatát. Ebből kiderült, hogy a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne, és szinte bármely, közpénzt kezelő szervet vizsgálhatna, a minisztériumoktól az önkormányzatokon át az uniós projektekig.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.
Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.
A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.
A hivatal a gyanú természetétől függően közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is indíthatna.
A NAV pontos tájékoztatást adna azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik. A vizsgálható körbe tartozna szinte minden, ami közpénzhez köthető: a központi költségvetésből gazdálkodó szervek, az államháztartásból juttatott vagyon felhasználása, az önkormányzatok gazdálkodása, az állami tulajdonú cégek, valamint az uniós támogatásban részesülő projektek is.
Egy vizsgálat során a hivatal munkatársai beléphetnének a vizsgálat tárgyához kapcsolódó irodákba, irattárakba, szerverhelyiségekbe vagy raktárakba. Megtekinthetnének bármilyen iratot, szerződést vagy elektronikus adatállományt, és ezekről másolatot vagy elektronikus mentést készíthetnének.
Az érintettet a vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell, kivéve, ha felmerül a veszélye, hogy a bizonyítékokat megsemmisítik vagy a vizsgálatot más módon meghiúsítják.
A hivatal élén egy elnök állna, akit az Országgyűlés választana hat évre, újraválasztás lehetősége nélkül. Munkáját négy elnökhelyettes segítené: egy közpénzügyi, egy nyomozati, egy vádemelésért felelős és egy fellebbviteli.
Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk: sem az elnök, sem a helyettesei nem lehetnek párttagok, és nem tölthettek be politikai tisztséget – például képviselői vagy polgármesteri pozíciót – a megválasztásukat megelőző hat évben.
Az elnök fizetése a bírói illetményalap hétszerese, helyetteseié az 5,5-szerese lenne, ami a jelenlegi állás szerint nagyjából 5 és 4 millió forintot jelent havonta.
Magyar Péter miniszterelnök már májusban jelezte, hogy a kormány egyik első döntése a hivatal felállítása lesz, majd a parlamentben meghirdette a "Tisztítótűz-műveletet", amelynek célja a közpénzek útjának feltárása. Az eredeti tervek szerint a jogszabályt már a múlt héten beterjesztették volna, ám szombaton a kormány váratlanul bejelentette, hogy a javaslatot előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.
Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.
A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszakapta a pozícióját a mentőigazgató, akit Magyar Péter szerint politikai okokból rúgtak ki tavaly
Hétfőn visszahelyezték az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet élére Dr. Kádár Balázst, akinek menesztése tavaly ősszel nagy port kavart. Az elmúlt kilenc hónapban kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfőn jelentette be, hogy az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet vezetését ismét Dr. Kádár Balázs főorvos veszi át. Dr. Constantinovits Miklós megbízott főigazgató a Markó utcai Mentőpalotában helyezte vissza pozíciójába a szakembert, aki 34 éve dolgozik a mentőszolgálatnál, az elmúlt kilenc hónapban pedig kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Dr. Kádár Balázst tavaly szeptemberben váltották le, ami nagy vihart kavart. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke akkor azt állította, hogy a szakembert politikai okokból menesztették.
A Tisza Párt elnöke szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook-oldalára”. Magyar akkor azt üzente Kádár Balázsnak: „Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”
Most a mentőszolgálat közleményben azt írták: „A kinevezés a szakmai felkészültséget és a több évtizedes tapasztalatot ismeri el, összhangban azzal az elvvel, hogy a vezetői feladatok alapja a szakmai és emberi alkalmasság”.
Dr. Constantinovits Miklós egyben megköszönte Barta Tamás megyei vezető mentőtiszt munkáját, aki megbízott regionális igazgatóként vezette a szervezetet az elmúlt időszakban.
Az OMSZ-nél több fontos személycsere is történt az utóbbi időben. Június elején távozott Csató Gábor főigazgató, majd új szóvivőt is kineveztek Győrfi Pál helyére.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfőn jelentette be, hogy az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet vezetését ismét Dr. Kádár Balázs főorvos veszi át. Dr. Constantinovits Miklós megbízott főigazgató a Markó utcai Mentőpalotában helyezte vissza pozíciójába a szakembert, aki 34 éve dolgozik a mentőszolgálatnál, az elmúlt kilenc hónapban pedig kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Dr. Kádár Balázst tavaly szeptemberben váltották le, ami nagy vihart kavart. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke akkor azt állította, hogy a szakembert politikai okokból menesztették.
A Tisza Párt elnöke szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook-oldalára”. Magyar akkor azt üzente Kádár Balázsnak: „Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos nem pályázhat a vagyonvisszaszerző hivatal élére
Hadházy Ákos egy Facebook-posztban közölte, hogy a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet alapján nem felel meg a pályázati feltételeknek. A volt politikus a szükséges jogi vagy pénzügyi végzettség hiányára és korábbi képviselői múltjára hivatkozott.
Hadházy Ákos, korábbi országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet megjelenésére. Mint írta, hétfőn több újságíró is megkereste, hogy pályázik-e a leendő hivatal élére, amire azt válaszolta, előbb látnia kell a jogszabály szövegét, ami este fel is került a kormány oldalára.
Hadházy a tervezet alapján megállapította: „nem pályázhatok, mert csak tizenhat év szakmai tapasztalatom van, a tervezet által előírt jogi vagy pénzügyi végzettségem nincs. Ráadásul Magyar Péterék szerint kizáró ok az is, hogy országgyűlési képviselő voltam korábban”.
A volt képviselő szerint a tervezet alapján a leendő hatóság nagyon komoly jogköröket és eszközöket kap. Úgy látja, ha a leendő elnök valóban független, kellően bátor és elszánt lesz, komoly eredményeket érhet el.
A hivatal működésének valódi próbájáról azt írta: „Hogy ez így lesz-e, az hamar kiderül abból, hogy Orbán, Lázár, Rogán, Nagy Márton és Szijjártó meddig maradnak szabadlábon.”
Posztját azzal zárta, bár a törvénytervezettel véglegessé vált, hogy az új kormány nem számít a munkájára, ez nem jelenti azt, hogy nem fogja figyelemmel kísérni a korrupció és az ellene folyó munka alakulását.
Hozzátette, ezt persze csak annyira teszi majd, „amennyire az állatorvosi munkám engedi és amennyire szükséges lesz.”
Hadházy Ákos, korábbi országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet megjelenésére. Mint írta, hétfőn több újságíró is megkereste, hogy pályázik-e a leendő hivatal élére, amire azt válaszolta, előbb látnia kell a jogszabály szövegét, ami este fel is került a kormány oldalára.
Hadházy a tervezet alapján megállapította: „nem pályázhatok, mert csak tizenhat év szakmai tapasztalatom van, a tervezet által előírt jogi vagy pénzügyi végzettségem nincs. Ráadásul Magyar Péterék szerint kizáró ok az is, hogy országgyűlési képviselő voltam korábban”.
A volt képviselő szerint a tervezet alapján a leendő hatóság nagyon komoly jogköröket és eszközöket kap. Úgy látja, ha a leendő elnök valóban független, kellően bátor és elszánt lesz, komoly eredményeket érhet el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
